Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

1973. Április 20., péntek 3 “'hírlap MEGYESZERTE Alakuló tanácsülések Megyei idegeníargaimi inniit-sko•ztn* 1 Intézkedési terv a Dunakanyar ellátásának fejlesztésére A közlekedés javítását ígérik - Mozgóárusok a folyó mentén Nap mint nap, egyre több helységben tartanak alakuló üléseket az újjáválasztott ta­nácsok. Eddig 44 községben, ebből tegnap 32-ben került sor az ünnepi eseményre. A váro­(Folytatás az 1. oldalról) A megyei nemzetiségi konfe­rencián Kovács Antataé beszá­molója után dr. Wild Frigyes, a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének főtitkára korreferátumában elsősorban a megyei nem­zetiségi konferenciák újsze­rűségéről szólt — Eddig nem előzték mega nemzetiségi kongresszusokat ilyen jellegű megyei tanácsko­zások. Most, visszapillantva ti­zenegy megyei konferenciára, elmondhatjuk, hogy igen hasz­nosak voltak s nagy segítsé­get nyújtottak mindhárom szövetségnek az ez év október­novemberében megtartandó kongresszus előkészítéséhez. Általános tapasztalatunk az is. hogy minden konferencián a résztvevők fenntartás nélkül azonosították magukat pár­tunk és kormányunk nemzeti­ségi politikájával, a Magyar Népköztársaság általános cél­kitűzéseivel. Such János, a Magyaror­szági Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének fő­titkára korreferátumában a többi között elmondotta: — Tíz megye száz-százhúsz településével van munkakap­csolata a szövetségnek, s eb­ben a jó munkakapcsolatban Pest megye az élen jár. Ennek a megyének a gazdái, a párt­ós tanácsi vezetés, valamint a Hazafias Népfront mindent megtesz annak érdekében, hogy munkánkat a meghatáro­zott feladatoknak megfelelően végezhessük. Gyúrok György, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek titkára korreferátumá­ban a többi között megálla­pította: — Pest megye hét községé­ben élnek nagyobb számmal szerb—horvát nemzetiségiek. Négy óvodában és hét iskolá­ban oktatnak szerb—horvát nyelven. Pomázon, Lóré­ven és Százhalombattán igen jól működnek a nemzetiségi klubok, a tököli nemzetiségi ének- és táncegyüttest pedig jól ismerik nemcsak az ország­ban, hanem Jugoszláviában is. A korreferátumok után felszólalt a tanácskozáson Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága ok­tatási igazgatóságának ve­zetője. — Ez a tanácskozás —mon­dotta a többi között — jelen­tős politikai eseménye me­gyénk életének. A nemzetisé­gekkel így együttesen még egyszer sem beszélgettünk itt Pest megyében. Most. amikor számot adunk egymásnak, mi­lyen fejlődést értünk el az el­múlt négy esztendő alatt, ak­kor nincs miért szégyenkez­nünk. A beszámoló részletesen ismertette az eredményeket, ezért én inkább néhány általá­nos tapasztalatról szeretnék szólni. — A továbbiakban hangsúlyozta; gyakran halljuk a megyében, hogy kevés a tanterem, sok a szakképzetlen pedagógus és óvónő, korsze­rűtlen a művelődési ház. Ez ha úgy tetszik, nem nemzetisé­gi probléma, mivel nem csu­pán nemzetiségi településeink gondja ez, hanem egész Pest megyéé. Ami tegnap jó volt azit i ma már szűknek érezzük — ez együtt jár a gyors üte­mű fejlődéssel. Hogy milyen hamar tudunk változtatni ezen, az nagyon sokban múlik az adott lehetőségek mellett közös összefogásunkon is. Dr. Reschl Antal egyete- j mi tanár, a Hazafias Nép­front budapesti Bizottsá­gának alelnöke felszólalá­sok közül Gödöllőről már je­lezték, hogy az alakuló tanács­ülés időpontja április 26-án 14 óra, helye pedig a Gödöllő Járási Hivatal nagyterme. sábam elsősorban a tudati fejlődés meggyorsításáról beszélt. — Köztudott — mondotta a többi között —, hogy a szo­cializmus építésében a gazda­sági életben gyorsabb a fejlő­dés, mint az emberek fejében a tudat változása. Ezért a tu­dati változás meggyorsítása mindanmyiunik közös feladata kell, hogy legyen. Ebben sokat segíthet a nyelvtudás, a több nyelvűség. A több nyelvűség ugyanis nemcsak tárgyalási készséget jelent, hanem egy­más kultúrájának alaposabb megismerését, egymás jobb megbecsülését is. Dt. Kővágó László, a Művelődésügyi Miniszté­rium nemzetiségi osztályá­nak vezetője a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos szem­léletmód változásáról be­szélt felszólalásában. — Már a múlté az a téves nézet, miszerint a szocializmus építése automatilkusan meg­oldja a nemzetiségi kérdést — mondotta egyebek között. — Az élet bebizonyította, hogy a nemzetiségi egyenjogúságot nem elég csak formálisan biz­tosítani, hanem megfelelő gya­korlati intézkedésekkel ellen­súlyozni kell a kisebbségben lévő nemzetiségi lakosság hát­rányos helyzetét. Ezt nem csu­pán az egyes nemzetiségek igénylik, társadalmi érdek is. Mi igyekszünk eleget tenni e feltételnek. A tanácskozás délután a nemzetiségi szövetségek szekcióülésével folytatódott s a késő délutáni órákban ismét plenáris ülésen dr. Csicsay Iván zárszavával fejeződött be. Prukner Pál Nehéz feladat elé állítja az idei Budapesti Nemzetközi Vásár a rendezőket, különösen a kohó- és gépipar vállalatai­nak szakembereit (hiszen ők a legnagyobb kiállítók), mert két helyen — részben a Városli­getben, részben már a kőbányai új területen mutatják be a termékeket. A tárca bemutatója több mint ezer négyzetméterrel több helyet foglal el, mint ta­valy. Egyébként 162 KGM-vál- lalat és szövetkezet vonul­tatja fel megközelítőleg 3 ezer cikkét az idei nemzet­közi vásáron. Különös hangsúlyt kap a jár­mű- és a számítógépipar, de jelentős helyet foglal el a hír­adástechnika is az idei ipari seregszemlén. A csaknem 3 ezer gyártmányból több mint 300 új termék. Az érdekes újdonságok közé tartozik a Mechanikai Labora­tórium STM—400-as sztereo kétsávos stúdiómagnetofonja, az itt kikísérletezett magnó­család legújabb tagja. Bemu­tatják még á többi között a szintén új gyártmányú R—6 jelű riportmagnetofont is. Az Egyesült Villamosgép­gyár kiállítja hagyomá­nyos és új termékeinek teljes választékát. Helyet szentelnek a ceglédi üzem kismotorjainak, kéziszer­számainak is. — Szinte évről évre növek­szik az ország idegenforgalma. Tavaly több mint hatmillió külföldi fordult meg hazánk­ban. Hasonlóan egyre többen látogatják a Dunakanyart is. A szálláshelyeket és a fizető- vendóg-szolgálatot tavaly 4,5 százalékkal töb­ben vették igénybe, minta megelőző időszakban — mondotta tegnap Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese azon a tanács­kozáson, amelyet a szentend­rei Teátrum étteremben ren­dezett a megyei tanács keres­kedelmi osztálya. Tárgya az idegenforgalom volt, s a meg­beszélésre meghívták a keres­kedelmi és vendéglátó vállala­tok vezetőit, az Idegenforgalmi Hivatal és a Dunakanyar Inté­zőbizottságának vezetőit, va­lamint az ÁFÉSZ-ek képvise­lőit. Részt vett az ülésen Tausz János Pest megyei országgyű­lési képviselő, az IBUSZ ve­zérigazgatója. Lakatos Tibor a forgalom alakulásával kapcsolatban el­mondotta, hogy várhatóan az idén már 25 százalékkal töb­ben keresik fel a Dunakanyart Nemcsak külföldiek, hanem je­lentősen élénkül a belső tu­rizmus is. A helyzetet elemez­ve az elnökhelyettes rámuta­tott: ma már nemcsak a kirán­dulás kedvéért kelnek út­ra az emberek, hanem sze­retnek kultúráltan szóra­kozni. Ennek érdekében igyekeznek lehetőségeket kínálni az érdek­lődőknek. A szentendrei Teát­rum előadásai, a vácrátóti sza­badtéri hangversenyek, vagy a fóti műemléktemplom orgo­nahangversenyei, de a kiskun­sági lovasnapok és a szőnyd múzeum zenés hétvégéi is mind e cél szolgálatában fog­nak állni. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy a kulturális igények kielégítése mellett feltétlenül javítani kell a közlekedést a visegrádi Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ág mentén is. Külön kiemelte, hogy a szentendrei HÉV-szerelvények Megszokott helyén, a városli­geti tó vizére épült pavilonban szerepel a Magyar Hajó- és Darugyár. Űszódarukkal, erő­művi kazánokkal és a váci gyár különleges rendeltetésű konténerjeivel vesznek részt az egy hónap múlva nyíló BNV-n. A Csepel Autógyár négy típu­sú teherkocsit állít ki, mind a négy speciális rendeltetésű, csakúgy, mint az új típusú szervokormány. Látható lesz a hathengeres Csepel-motor álló és fekvő kivitelben. Az Ikarus 3 új autóbuszának padlóváza is Szigetszentmiklóson készül. A Porkohászati Vállalat ter­mékei közül a seregszemlén a különféle húzószerszámok, gyémántszerszámok. bányá­szati szerszámok, keményfém­ipari termékek, es védi eszter­gakések szerepelnek. A törökbálinti Mechanikai Művek oiajkályhái között kiállítja a 30—40 köbmé­teres tér fűtésére alkal­mas Minikalor-kályhát, valamint hét különböző teljesítményű Mekalor- kályhát. A Budapesti Nemzetközi Vásár díjaira sok vállalat pá­lyázik, többi között a Mecha­nikai Művek is „Ozon” típusú konyhai légtisztítójával, az Ikarus 280-as típusú csuklós városi autóbuszával, a Szer­számgépipari Művek a Halász­telken kikísérletezett csúcs nélküli köszörűgéppel. T. E. és a hozzájuk csatlakozó autó­buszok nem tudják kielégítően lebonyolítani a forgalmat. Ki­fogást emelt a visegrádi pano­rámabusz és a helyi járat el­len, amelyek gyakorta a meg­állóban hagyják a Fellegvárba igyekvőket. Úgy ítélte meg az elnökhelyettes, hogy feltétle­nül szükség volna közvetlen járat indítására Ráckevére és Vácrátótra. Bejelentette: a Dunaka­nyar ellátására a kereske­delmi osztály, az érdekelt kereskedelmi vállalatok­kal karöltve intézkedési tervet dolgozott ki. Hasznosnak vélik a mozgóáru­sok beállítását a Duna mentén, mert ezzel segítenék a jobb áruellátást. Szükséges továb­bá, hogy a vendéglők és az üz­letek megfelelő készlettel áll­janak a kirándulók rendelke­zésére. A vitaindító után tizenegyen jelentkeztek hozzászólásra, s csaknem valamennyien a köz­lekedés megjavítását jelölték meg az idegenforgalom zavar­talan lebonyolítása kulcskér­désének. — Vonatkozik ez elsősorban a leginkább felkeresett Duna mentére, hangsúlyozta Kovács J. Gyula, a Ráckevei Duna In­tézőbizottság titkára. Egyre több a kiránduló, az autós, s nincs egy segélyhely, de szük­ség volna kempingre is. Kérte: mérlegeljék, hogy a Ráckevei- Duna-ág haj ójára tot kapjon. Dániel Kornél, a zebegényl Szőnyi-múzeum igazgatója ugyancsak az autóbuszjáratok sűrítését javasolta. Veszelits Gergelyné, a szent­endrei városi tanács elnökhe­lyettese kifogásolta, hogy rövidebb szerelvények közlekednek a HÉV vona­lán, s ez nehezíti a forgalmat. Ugyanekkor örömmel fogad­ták a tanácskozás résztvevői az elnökhelyettes bejelenté­seit, miszerint már az idén a kirándulóhelyeken pavilono­kat, esetleg sátrakat állítanak fel, s friss gyümölcsöt, zöldsé­get árusítanak. A szentendrei benzinkúttal szemben autós­pihenőt rendeznek be 2—3 ezer személy részére. Az el­nökhelyettes azonban azt is kérte, hogy az illetékesek mi­előtt nyissanak turistaszállót a városban. Dr. Madas László, a pilisi Parkerdő Gazdaság igazgatója javasolta, hogy az agglomerá­ciós gyűrű fejlesztése kap­csán vitassák meg a közleke­dés problémáit is. Budai And­rás, az Országos, Idegenfor­galmi Tanács titkára hazánk idegenforgalmáról adott ké­pet, Zsámbéki Károly rende­ző pedig, a Teátrum előadásai­val kapcsolatos elképzeléseit ismertette. Dr. Borda József, a Belke- kereskedekni Minisztérium idegenforgalmi osztályának vezetője javasolta, hogy a ven­déglőik térjenek át a gyors kiszolgálást elősegítő . menü- rendszerre, hozzanak forga­lomba reggelicsomagokat leg­alább azokon a helyeken, ahol a legtöbben fordulnak meg a hétvégeken. Dr. Bodies László, a járási hivatal osztályvezetője java­solta. hogy hozzanak létre ope­ratív bizottságot a sziget prob­lémáinak megoldására. Dr. Hetényi Mátyás, a Volán Vállalat képviseletében beje­lentette, hogy hétvégeken 11 autóbusszal sűrítik a Dunakanyar járatait és Visegrádon a nagy panorámabuszon kí­vül még egy társasgepko- csit indíttatnak a Felleg­várba. Tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy Ráckevére és Vácrátótra már megindítot­ták a közvetlen járatot, azon­ban ez utóbbit meg kellett szüntetni, mert úgyszólván nem volt utas. Kausz Béla, a MAHART képviseletében elmondotta: most vizsgálják, hogy szabad szombatokon milyen új hajó- járatokat kell beiktatniuk, ho­gyan kell módosítani a menet­rendet. Lakatos Tibor elnökhelyet­tes foglalta össze a vitát, be­jelentve, hogy december vé­géig bizottság alMkul a Szent­endrei-sziget problémáinak rendezésére. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a kívánságo­kat mérlegélilc, de azokat fel­tétlenül egyeztetni kell a lehe­tőségekkel és csak annak alap­ján tehetők meg a szükséges intézkedések. K. M. M anapság sok szó esik azokról a követel­ményekről, amelye­ket a kinevezett munkakö­rökben dolgozó vezetőkkel szemben támasztanák. Ért­hető is ez, hiszen az utóbbi öt évben megváltozott kö­rülmények között folytatják munkájukat a különböző beosztásokban és munkakö­rökben dolgozó vezetők. Ez összefügg a gazdaságirányí­tás rendszerének gyakorlati alkalmazásából származó helyzettel. E vezetők több­ségben ismerik a kormány elgondolásait, politikailag tájékozottak és a szakmai­lag is jól felkészültek. Ám az az önállóság, amellyel üzemek, vállalatok, köz- igazgatási szervek rendel­keznek, voltaképpen azt kí­vánja, hogy az ismert poli­tikai viszonyok alapján és a rendelkezések szólemé­ben önállóan tudjanak dol­gozni. önállóan méghozzá úgy, hogy munkájukból mindig a társadalmilag hasznos, társadalmilag a legfonto­sabb kerüljön előtérbe. Legnagyobb bajunk sok­szor, hogy a különböző ér­dekek egymásnak feszülé­sében gyakran nem a társa­dalomé kerül ki győztesen, hanem elnyomja a csoport­vagy egyéni érdek. Nem azért, mert a vezető nem tudja, hogy a társadalmi érdekek elsődlegességét kell szolgálnia — hiszen erre a szolgálatra kapta megbíza­tását —, hanem azért, mert gyakran nem tudja megfe­lelően rangsorolni, védeni, képviselni a magasabb ren­dű érdekeket. E gy másik igény, amely szintén az önállóság­gal függ össze: a ve­zetői magatartás. Az önál­lóság, a megnövekedett jog­kör és hatáskör napi gya­korlata sok tekintetben más erkölcsi magatartást is követel meg a szó legne­mesebb értelmében minden vezetőtől, minden szinten. Ez neim bírja el a nyegle­séget, a hányavetiséget, a felelőtlenséget, a hozzá nem értést. Másképpen kell dol­goznunk, mint akár tíz-ti­zenöt évvel korábban, hi­szen a viszonyok megvál­toztak körülöttünk. A job­ban végzett munka az alap­vető követelmény. Ma már az sem elég, ha valaki po­litikailag megbízható, szak­mailag alkalmas, de ugyan­akkor a reá bízott munka- területen mégis gyengén megy a munka. Mert elő­fordul, hogy valaki politi­kailag megbízható, szak­mailag rátermett vezető, a keze alatt a munka még­sem megy jól. Még az is lehet, hogy tönkremegy. Itt a kérdést meg kell fordí­tani. Anélkül, hogy mellőz­nénk a vezetővel szembeni kritériumokat, mégis azza1 kell kezdenünk, hogy el- végzi-e a reá bízott mun­kát, és azt milyen fokon, milyen intenzitással látja el. Ki hát a jó típusú veze­tő? Gyakran hallani ugyan­is valakiről, hogy jó típusú, mert pontosan azt csinálja, Az emberi jogok éve 1973 az emberi jogok éve. Az ENSZ nyilvánította ezt az évet ünnepi esztendővé, mivel az idén van a 25. évfordulója annak, hogy a világszervezet közgyűlése — ellenszavazat nélkül — elfogadta Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az ENSZ legutóbbi közgyűlé­sének határozata értelmében minden országban megemlé­keznek az évfordulóról. Ma­gyarországon az Országos Bé- ketamács és a Magyar ENSZ- társaság az év folyamán szá­mos rendezvényt, eseményt ik­tatott programjába az emberi jogok évének megünneplésére. A Magyar Jogász Szövetség is támogatja ezt a programot, és saját szervezetei szintén meg­emlékeznek Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata meg­születésének negyedszázados évfordulójáról. amit kiadnak, mindig kér­dezi mások véleményét és szolgaian végrehajtja, amit mondanak neki. Magyarul: akivel soha sincs baj, aki­nek soha nincsen más véle- mélye, mint a főnökének, aki mindig azt mondja, amit hallani szeretnének — az némelyek szemében a jó tí­pus. V ajon ez a típus meg­felel nekünk a mai viszonyok között? Aligha felel meg. Miért? Az önállóság ugyánis éppen azt a típust követeli, akinek véleménye van, aki tud dolgozni és dolgoztatni, aki képes rendet és fegyelmet tartani munkahelyén, s olyan légkört teremt, hogy szívesen dolgoznak körülöt­te. Az emberek azt a vezetőt követik és tisztelik, aki olyan, mint ők, vagy ami­lyenek ők szeretnének len­ni! És ez nem is mai igaz­ság. Mindenhol olyan közszel­lemre van szükség, hogy a vezetőt is éppúgy, mint bárki mást, a végzett mun­kája alapján ítéljék meg. Közvetlen környezetében és a felettes szerveinél egy­aránt. Olyan ellenőrzési rendszert kell alkalmaz­nunk, amelyben gyorsab­ban kiderül az, hogy veze­tésre 'alkalmas emberrel van-e dolgunk, aki mindig tudja, hogyan kell dolgoz­nia és dolgoztatnia, aki tud a társadalom érdekében produkálni. S itt sem lát­szateredményekről van szó, hanem megalapozott, a szo­cialista építés számára hasznos, valóságos értékek teremtéséről. Kicsit elszoktunk attól, hogy bátrabban bíráljuk el a végzett munkát ott is, ahol kemény szavakat kell mondani. Némelyek ilyen­kor sértődéstől tartanak. Ez az álláspont semmiképpen sem fedi azonban elveinket. Akik azért nem mondanak véleményt rossz munkáról, mert attól félnek, hogy az érintettek megsértődnek, azok számára közömbös, hogy azon a munkahelyen értékes tevékenység, vagy látszat munka folyik. A kérdésre bizony gyak­rabban föl kell hívni a fi-' gyeimet, mert a társadalmi munkamegosztás kapcsán keletkezett önállóság csak azáltal válik még- inkább teremtőerővé, ha minden­hol a vezetőket valóságos munkájuk alapján bírálják el. Amikor a párt Központi Bizottsága novemberi ülé­sének elgondolásait a gya­korlatban érvényesítjük, akkor ezeknek a kérdések­nek az elemzésétől sem te­kinthetünk el. S most már nemcsak elemzésétől, ha­nem megfelelő intézkedé­sek konkrét megvalósításá­tól sem. S éppen azért lehet er­ről napjainkban már ilyen világosan szól­ni, mert a különböző beosz­tásokban dolgozó, kineve­zett vezetők zöme képes megbirkózni vállalt felada­tával. Három korreferátum hangzott el a nemzetiségei Pest megyei konferenciáján Délután szekcióüléseken tanácskoztak Pest megyéből Új típusú szervokormány, sztereo stúdiómagnó Százhatvankét KGM-vállalat és szövetkezet az idei BNV-n--------------------------------------------------------------------------------------^ Napjaink vezetői \ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents