Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

1973. Április 3., kedd Legjobbak A Toldi-brIgád Tizenhárom éve alakult az ikladi Ipari Műszergyár szer­számüzemében a Toldi szocia­lista brigád. „Fehérasztal mel­lett beszélgetve vetődött fel az ötlet — mondja Szászt László, a brigád vezetője — és, mert már akkor is nehéz öntőszer­számokat készítettünk), így szü­letett meg a név: „Toldi ’. Tizenhárom év alatt csupán hárman léptek ki a brigádból. Kilenc alapító tag ma is kö­zöttük dolgozik. Időközben öt­ször nyertek szocialista cí­met, kétszer kaptak zászlót, 1963 és 70 között bronz-, majd ezüst- és aranyérmes brigád lettek, tavaly pedig elnyerjék a vállalat kiváló brigádja cí­met Idén a Szakma kiváló bri­gádja fokozatot pályázták meg. A tizenkilenc tagú brigádból tizennégyen kiváló dolgozók. T apasztalatcsere és szerződés — Számíthatunk rájuk — mondja Mohácsi József, az üzem szakszervezeti titkára. — Amikor tavaly segítségre volt szükség, a sportpálya salakjá­nak szétterítésekor, csak szólni kellett és jöttek. A vállalat óvodájában szabadtéri játé­kokat készítettek. Számtalan új elemmel fejlesz­tették a mozgalmat. Tapaszta­latcsere-látogatásokat szervez­tek más vállalatok szerszám- készítő brigádjaival új szer- Gzámkonstrukciók meghonosí­tására, munkamódszerek át­vételére. A vállalatnál első­ként kötöttek szocialista szer­ződést az alkatrészgyártó ma­rósbrigáddal és a szerszámai­kat felhasználó öntödei bri­gáddal. , Sok van emögött a brigád mögött — folytatja Mohácsi József. — Még vállalni is ke­vesen merik azt, amit ők az évek során megcsináltak. Egy­szer részt vettem egy' szak­mai oktatásukon. Üj, külföldi anyagokat és szerszámokat, azok használatát és tulajdon­ságait ismertették a brigádta- gökkal. Mondhatok más példát is. Tavaly ők készítették elő üzemük egyik fiatal szakmun­kását a Szakma Ifjú Mestere versenyre, Kuti István meg is nyerte a vetélkedőt.., Házat építettek — Látta volna az acsaiakat, milyen elképedten néztek, amikor a Lajtoséknál házat építettünk. Egy hét alatt le­bontottuk a régit, a második hét végére meg elkészült az új. Csak az tudja, milyen se­gítség ez, aki épített már ön­erőből. Lajtoséknál kint volt az egész brigád. Nem mon­dom, hogy kőműves nem csi­nálta volna meg jobban, de áll a ház, és jó lakni ben­ne.-. — mondja Kovács Já­nos brigádtag. Benedek István is épített házat: „Amikor szóltam, hogy kéne egy kis segítség, egy szóra jöttek. Magabiztosságot kölcsönöz az embernek, ha tudja, nincs egyedül, vannak társak, akikre számíthat. Meg aztán itt bent is más a han­gulat. Barátibb, őszintébb lég­kör alakul ki. A munkánál nem mindegy, kikkel dolgo­zik együtt az ember. Bará­tok között könnyebb ...” Vérségi Gábor főművezető: — 800 ezer forintnyi fel­újítást és 2 millió 200 ezer fo­rint értékű új munkát végez­tek. Összeszokott brigád a Toldi. Azok, akik nem talál­ták meg köztük a számításu­kat — elmentek. Az ittmara- dottakra pedig lehet számíta­ni. Ha szükség van rájuk — egy emberként jönnek. Együtt a kollektíva ■ A brigád tagjainak egyhar- mada rendszeres újító. Saját munkájuk könnyítése mellett nem ■ feledkeznek meg arról sem, hogy más munkahelye- ken, dolgozó társaik is pon­tos, megbízható munkát vé­gezhessenek. A Mező Imre üzemben dolgozó, 4,5 millió forint értékű AMTEC-géphez készítettek befogószerszámot. Hamarosan elkészül a szer­számüzemben az az emelőal­kalmatosság, amivel gyerekjá­ték lesz mozgatni a súlyos al­katrészeket, szerszámokat. — Könnyen hadrafoghatók. Nagyon együtt van ez a bri­gád — mondja Laurán Péter, az alapszervezet párttitkára. A brigádból négyen párttagok és valamennyien szervezett dolgozók. A műhelyben, satupad mel­lett beszélgetve egyikük el­mondta, hogy nem ment min­den olyan könnyen. Évekre volt szükségük ahhoz, hogy egymást megismerve, segítve, kialakuljanak azok a baráti szálak, amik immár valódi kollektívává fogják össze a brigádot. Évek szükségesek ahhoz, hogy egy brigád el­mondhassa magáról: nemcsak a brigádnapló első, színes be­tűkkel írt oldalán vannak együtt, hanem a szürke betűs hétköznapok sokszor nem könnyű gondjai között is. Berkó Pál Aláírták a budapesti Szovjet Tudomány cs Kultúra Házának létesítéséről szóló egyezményt Hétión a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházábain dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke és V. J. Pavlov, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete aláírta a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesíté­séről és működéséről szóló egyezményt. Beszédében dr. Rosta Endre kiemelte: „A tu­domány és a kultúra házá­nak megnyitásától a szovjet szellemi élet mindennapi, köz­vetlen és folytonos jelenlétét várjuk országunk és népünk tudományos és kulturális éle­tében. A szovjet tudomány és kultúra képviselőinek előadá­sai, fellépései, beszélgetései, a hangversenyek, filmvetítések és kiállítások elhozzák majd körünkbe a Pzovietiintó pezs­gő intellektuális életét”. Válaszában V. J. Pavlov nagykövet a szovjet kormány köszönetét fejezte ki, hogy le­hetővé tették Budapesten a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítését, tevékeny­ségét. Reményét fejezte ki, hogy az intézmény hatékonyan járul majd. hozzá a népeink közötti barátság elmélyítésé­hez, egymás jobb megismeré­séhez. Magyar élelmiszerek bemutatója Kanadában A MONIMPEX, a TERIM- PEX és a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalatok csaknpm másfél hónapig tar­tó élelmiszerbemutató-soro- zatot rendeznek Kanadában. Április 6-án nyitják meg az elsőt Halifaxban, ezt követi a montreali, a torontói, az ed- montoni és a Vancouver! be­mutató. Torontóban egy nagy nemzetközi kiállításon vesz részt a magyar anyag, a má­sik négy városban pedig tel­jesen önállóan állítják ki a magyar élelmiszeripari termé- ' keket, elsősorban a magyaros készételeket, húskonzerveket, édességet, fűszert, bort, gyü­mölcsbefőtteket. A bemuta­tók színhelyén általában 150— 200 meghívott szakemberrel találkoznak a magyar külke­reskedelmi vállalatok képvi­selői. .......... SS . a, | I r Jó ütemben halad a Csepel Autógyárban az új 22 ezer ncgy­lál UCH^n f/PC7 zetméteres szerelőcsarnok építkezése. A tervek szerint július J if L ü 3 la via I nvJA 31-ig a nagycsarnokot átadják rendeltetésének, és a próba­üzemeltetést még ebben az évben befejezik. A nagycsarnokban NDK-gyártmínyú, mintegy 10—12 millió forint értékű padlóvázszerelő-sort állítanak fel. Fttto: Gábor Viktor Üjhmgmya - MsónémeűíMl Nem minden örökös mond búcsút a földnek Március legelső napjaiban szokták elvetni az előcsíráz­tatott burgonyát Alsónémedi- ben, hogy a község híres ter­ményével, a csemegének beil­lő újburgonyával mennél ko­rábban mehessenek el a szor­gos gazdák a piacokra. Az idén azonban még március 15- én is öt fokkal süllyedt a fagypont 'alá hajnalra a hő­mérő higanya, csak utána en­gedett fell a talaj, de akkor az­tán nekiláttak. Hamarosan, alig tíz nap alatt az újburgo­nyának alaposan előkészített föld legalább háromnegyed ré­szébe bekerültek a gumók. Április 4-ig mind az 1500 hol­dat bevetik. Nagy szó, hogy még mindig ekkora darab földön termelik Alsónémediben az újburgo­nyát. A két szakszövetkezeit, a Kossuth és a Zöldmező 1050 tagja ragaszkodik hozzá, és amíg az ereje engedi, akár a 80 esztendős ember sem hagy fél a nagy fáradságot igénylő növény termesztésével. Most is Ott hajladoznak a földeken a javarészt idős asszonyok, em­berek, némelyiknek szombat- vasárnap gyermeke, unokája is segít. Mások, ha már a mun­kából végképp kiöregedtek, felesbe, harmadába 'adják egy-két holdas burgonyatáb­Kcríi gépek - hétvég! gazdálkodóknak Kétszázezer forint, két nap alatt AZ IDÉN Kétsmharmincmillió rubellel no áruforgalmunk a szocialista országokkal Tordai Jenő külkereskedői, mi miniszterhelyettes hétfőn tájékoztatta az újságírókat a szocialista országokkal folyta­tott külkereskedelem időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy tavaly külkereskedelmi forgal­munk 70 százalékát a szocia­lista országokkal bonyolítot­tuk le. Kapcsolataink az el­múlt évben kedvezően alakul­tak. sikerült kiegyenlíteni ko­rábbi tartozásainkat, azonban árucsere-forgalmunkban bi­zonyos egyoldalúság is tapasz­talható. A magyar export je­lentős megélénkülésével nem tartott lépést az import növe­I kedése. Kivitelünk több mint húsz százalékkal nőtt, s elérte az 1812 millió rubelt, a beho­zatal 1607 millió rubel érté. kű. Az 1973. évi árucsere-forgal­mi tárgyalásokon már arra törekedtünk, mondotta a mi­niszterhelyettes, hogy össz­hangba kerüljön az import növekedési üteme. Az idén, mintegy 230 millió rubellel nő az áruforgalmunk a szocialis­ta országokkal; a kivitel 3,6, a behozatal pedig körülbelül 10 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly. Néhány napig a kiskerttu­lajdonosok Mekkája a szent­endrei Pap-sziget. A Budapest környéki TÜZÉP faháztele- pén a hétvégi gazdálkodók­nak ajánlott kisgépeket, kerti szerszámokat mutatnak be. Az ásó-, kapa-, gereblyevásárlók mellett igen sokan érdek­lődnek a több ezer forint ér­tékű kerti masinák — például fűnyíró gép — iránt is. Ezeket a gépeket a telekszomszédok közösen vették meg, s nem egy került belőlük a zöldség-, gyümölcstermesztő szakcso­portok tulajdonába. Igen nagy kereslet mutatkozik az; öntö­zőberendezések iránt is. so­kan itt, a kiállításon szerez­ték be kertimagszükségletü- ket. Mindenképpen dicséretes a kiállításrendezők ötlete — a helyszíni árusítás —, ami nem csekély haszonnal jár, hiszen már az első két napon, azaz vasárnapig, több mint két­százezer forint értékű mun­kagépet vásároltak meg a kis­kerttulaj d onosok. A kiállítás és minivásár áp­rilis 5-ig tart nyitva. | Iájukat, vagy drága pénzért napszámost fogadnak, ha ugyan akad. Gülbaba, Amsei, Axilla Könnyebbség, hogy a két szakszövetkezet évek óta meg­bízható, jó vetőburgonyát sze­rez be tagjainak. Gülbabát a belső fogyasztásra, sargahúsú Amseit és Axillát exportra, merthogy külföldön inkább azt kedvelik és keresik. Hatal­mas az istállótrágya-szükség- let. Egy hold elnyel 200—250 mázsát is, és műtrágyát is nagy mennyiségben kell ki­szórni a földre, hogy bő le­gyen a termés. Ezt is beszerzi a két szakszövetkezet. Kapálni, kolorádobogártól óvni és ön­tözni persze, a tagnak magá­nak kell, hónapokig tartó ne­héz munkával az ültetvényét. Még jó szerencse, hogy min­den táblán ott a régen ásott kút, és a víz sem hiányzik be­lőle. Krumpli után - másodvetés Az értékesítés gondját is át­váltanák a szakszövetkezetek, viszont az átvételi árat nem szabhatják meg. Nagy a pa­nasz, hogy már keveset fizet­nek az új burgonyáért. Hiába hoz holdanként 'akár 40 má­zsát is, ha a zömét 2—3 forin­tért kell odaadni, sok bizony nem marad rajta. Mondogat­ják is, inkább csak a másod- vetés miatt ragaszkodnak hoz­zá. Június elejére felszedik a burgonyát, megürül a jól meg­trágyázott föld, és akkor kar­fiol meg uborka kerül bele, vagy kelkáposzta, káposzta, cékla, de mert jószág sem hiányzik a házak tájáról, ku­korica is. Amikor 1981-ben megalakult Alsónémediben a két szakszö­vetkezet, közös megmunkálás­ra egyiknek sem volt egyetlen négyzetöl földje sem. Egy év­vel utóbb rátértek. a gabona közös művelésére, akkor lett ezer-ezer hold közöse mind­egyiknek. Azóta ez a kétezer hold összeken ötezerre nőtt, és a tagok maguk már csak 3200 holdat művelnek meg. Egyre- másra ajánlják fel részben vagy egészében kis birtokaikat a munkából kiöregedő embe­rek. Az elhunyt tag örököse — minden esztendőben 7—8 — megváltásra ajánlja fel föld­jét a szövetkezetnek. Az ipar­ban vagy egyebütt dolgoz­nak és még az olyan is, aki szülei életében segített az új- krumpli termelésében, megvá­lik a földtől. Gazdaságossági gondok — Tehát rövidesen a szak- szövetkezetek közösben terme­lik az újburgonyát? — kér­dezzük Jakab Alberttól, a Kos­suth Szakszövetkezet elnöké­től. — Nagyüzemben nem na­gyon lenne kifizetődő, de még ha igen, akkor is honnan ven­nénk embert a műveléséhez? — Vagyis belátható időn be­lül nem lesz többé Némediben újburgonya? — Alsónémedd enélkül el­képzelhetetlen lenne. Talán a vetésterület kisebbedül, de egészen soha ai nem fogy. Mert nem minden örökös mond búcsút a földnek. Esz- tendőnkénit 3—4 megtartja és belép hozzánk, vagy a Zöld­mezőbe az újburgonya ked­véért. A némedi emberek sze­retik a munkát, nagyrészük szívesen dolgozik a burgonyá­val. Azt hiszem éppen azért, mert olyan fáradságos mun­kával, sok törődéssel jár a vele való foglalkozás. Sz. E. Csak a Symphonia tartja magát Egyre népszerűbbek a füstszűrös cigaretták A Dohányértékesítő és Kész­letező Vállalat piackutatói felmérték a hazai cigaretta- fogyasztás alakulását: kide­rült, hogy egyre kevésbé áll­ják a versenyt a füstszűrös ci­garettákkal azok, amelyeken nincsen filter. Érdekes, hogy a Fecske forgalma némileg csök­kent, de még így is ez a cigaretta adja a füstszű­rös cigaretták forgalmá­nak 55 százalékát, és az összes értékesítés több mint egynegyedét. A Fecske mellett egyre többen keresik a Románc, a Fiitól, a 100-as, az MD-és a DB cigarettákat, ezekből lényegesen többet ad­tak el, mint 1972-ben. A Fecs­ke különben kereken egymil- liárd darabbal előzi meg a Kossuth cigarettát. Kelendő a füstszűrös Symphonia, amely a harmadik helyre került a filteres cigaretták között. A dohányipar által forgalomba hozott < importcigaréttákból tavaly 29,3 milliárd fogyott. (Nem tartoznak ide azok a ci­garetták, amelyeket a Belke­reskedelmi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok hoznak forgalomba, így például a hazai vásárlók kö­rében jó fogadtatásra talált Porti cigaretta). Az újonnan forgalomba hozott termékek közül az osztrák licenc alapján gyártott Golden Smart ci­garetta vásárlása növek­vő tendenciát mutat. A felmérés szerint hétről hét­re visszaesőben van a nem filterrel gyártott hagyomá­nyos cigaretták forgalma, egyedül a Symphonia tartja magát: nem csökken iránta az érdeklődés.

Next

/
Thumbnails
Contents