Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

1973. ÁPRILIS 18., SZERDA s^Mtriap 3 Június 30-tól: újonnan választott ülnökök Beszélgetés dr. Zalka Károllyal, a Pest megyei Bíróság elnökével Az igazságszolgáltatásban első alkalommal a fel­szabadulás után jelentek meg a dolgozó nép képvise­lői: a népbíróságok munkájában vettek részt. 1974-ben a gazdasági jellegű bűncselekményekben eljáró mun­kásbíróságok tevékenységével tovább demokratizáló­dott atz igazságszolgáltatás. A bírósági szervezet alap­vető átformálására 1949-ben, a népi ülnökök bevoná­sával került sor, az alkotmány pedig már általános alapelvként határozta meg a dolgozó nép szerepét az igazságszolgáltatásban. A környezet védelmében Három egyetem együttműködési szerződése Megyei nemzetiségi tanácskozás A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága, és a Magyarországi Nemzetiségi Szövetségek kö­zös rendezésében megyei nem­zetiségi tanácskozásra kerül sor csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának oktatási igazgatóságán. Dr. Csicsay Ivánnak, a megyei tanács el­nökhelyettesének megnyitója után, Kovács Antalné, a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottságának titkára tart tájé­koztatót a nemzetiségi politi­ka megyei helyzetéről és fel­adatairól. Ezt követően, a délszláv, a német és a szlovák demokratikus szövetségek fő­titkárai tartanak korreferátu­mot. Egy hónap múlva nyílik a BNV j A HUNGEXPO két vásár­városában, az idén búcsúzó városligeti, s az új otthont nyújtó kőbányai kiállítási köz­pontban egyaránt megkezdő­dött az 1973. évi BNV előké­szítésének utolsó, s egyben legintenzívebb szakasza, mert egy hónap múlva, május 18- án megnyitja kapuit ez a nagy világkereskedelmi seregszem­le. összesen 32 ország vesz részt az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron, s 1200 kül­földi cég, valamint 1223 hazai vállalat és egyéb szervezet mutatja be korszerű termé­keit. Az országban 104 vízgazdál­kodási társulat fakaszt ivó­vizet és igyekszik megzaboláz­ni a feltörő belvizeket, időn­ként folyóvá duzzadó patako­kat, készít és rendben tart csatornákat, öntöző műveket. A Dabason székelő Du na völ­gyi Vízgazdálkodási Társulat három járás, a dabasi, a 1 ráckevei és a monori 35 községének 170 ezer hek­tárt kitevő területen látja el ezt a feladatot megalakulása, 1960 óta. Év­ről évre jobban dolgozik, 1971- ben ötödik lett az ország víz­gazdálkodási társulatai verse­nyében. 1972-ben pedig har­madik helyezést ért el és ez­zel kiérdemelte a „Kiváló társulat” címet, s rövidesen ünnepélyesen nyújtják át szá­mára az erről szóló okmányt. Mi mindent, mennyi munkát végzett múlt évben? Novem­ber elején átadta Ecserben a községi vízmüvet, amelyet a fővárosi vízmű táplál. Foly­tatta Dabason a vízmű és vízhálózat építését. Tavaly decemberig megépítette az 500 köbméteres víztornyot, a víz­mű kezelőtelepét és már le­fektette 48 kilométer hosszú­ságban a vezetéket is. További 22 kilométer víz­vezetéket ebben az évben épít meg és ezzel a nagy­község mindhárom kerü­lete egészséges ivóvízhez jut. Ugyancsak megkezdte és 1975-ig befejezi Dabason az egyelőre öt kilométeres szennyvízlevezető csatorna építését. Örkényben határidőre, múlt év decemberében elvégezte a 22,5 kilométeres vízvezeték­hálózat építését, további, meg­rendelt 4,5 kilométert pedig ez év első felében átad. A dö- mösdi vízmű építésének má­sodik ütemében tavaly év vé­ge előtt átadott üzemelésre a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalatnak 5,5 kilométer vízvezetéket. A Gyál, Üllő és Csévharaszt belvízrendezését szolgáló, mellékágaival együtt összesen 21 kilométer hosszú XXI-es csatorna kivitelezési munká­latait 1971-ben kezdte meg és az idén év elején fejezte be a társulat. Tavaly készült el a A legutóbb megválasztott népi ülnökök mandátuma június 30-án lejár. A bírói szervezeti törvény alapján most először választanak ülnö­köket a tanácstagokéval azo­nos, négyéves időtartamra. Másik változás, hogy a polgá­ri perrendtartásban az idén januárban bekövetkezett, és a büntetőeljárásban a jövő évtől kezdődő módosítások révén bizonyos ügyekben egyesbíró ítélkezik, más ügyekben ötta­gú tanács. Ez változást jelent a népi ülnökök számszerűsé­gét s esetleg összetételét ille­tően is. Az ezekkel kapcsolatos kér­désekre dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke válaszol. Nagyobb megbecsülés — Pest megyében mi a vál­tozás a népiülnök-választás- ban? — Az eddigi 1200 fővel szemben most csupán 735 ül­nököt választ a megye — s máris hozzá kell fűznöm, hogy a számszerű csökkenés az ül­nöki intézmény még nagyobb megbecsülését jelenti. Nem el­lentmondás ez. Ugyanis az Dabas délkeleti részének bel­vizeit gyűjtő XXVII-es csator­na kotrásával és műtárgyai átépítésével is, valamint Gyömrő három éve megkez­dett belvízrendezési munkála­taival és megkezdte hasonló feladat megoldását Hernád községben. Sok lenne felsorolni a tár­sulat valamennyi munkáját, de említsük meg, hogy tíz mély kutat fúrt rész­ben a készülő vízművek­hez, részben vállalatok és termelőszövetkezetek megrendelésére. Elkészítette továbbá Monor belterületének vízrendezési tervét. öntözőtelepet vagy fürdőt tervezett az inárcsi Március 21, a kiskunlacházi Üj Barázda és a vecsési Zöld Mező termelőszövetkezetnek. Ezenkívül a dabasi járás 11 és a monori járás 8 termelőszö­vetkezetének nyújtott öntözé­si szaktanácsadást. — Társulatunk 12 esztendős fennállása alatt tagjainak hozzájárulásából és jelentős állami támogatással 75 millió forintot fordított a káros bel­vizek levezetését szolgáló munkákra — halljuk Farkas Józseftől, a társulat elnökétől. — Tavaly 18,5 millió értékű munkát végeztünk, mégpedig lényegesen olcsóbb áron más vállalatoknál, de mérlegered­ményünk mégis 3 337 000 fo­rint volt. Dolgozóink fejenként átlag öt heti keresetüknek megfelelő 3060 forint nyere­ségrészesedést kaptak. Tíznek közülük családi ház építéséhez kamatmen­tes kölcsönt folyósítottunk, nyolcnak pedig tervező- gárdánk díjmentesen ké­szítette el az építési ter­vet is. Emellett a műhelytelep kor­szerűsítése során gondosko­dott a társulat a munkahelyek központi fűtéséről, az öltöző-, a fürdő- és étkezőhelyiségek modernizálásáról is. Vala­mennyi dolgozója üdültetését biztosítja saját, illetve béréit üdülőjében. — Dolgozóink 27 százaléka törzsgárdatag — fűzi ezekhez az adatokhoz mintegy magya­rázatképpen a társulat elnö­ke. Sz. E. egyértelműen, tisztán jogi megítélést kívánó esetekben, mint például januártól a gyermektartási, a kölcsönügy­letekkel kapcsolatos végrehaj­tási eljárásbeli perek, a jövő évtől kezdve pedig a vétségek­ben is egyesbíró ítélkezik. Ám az ülnökre — élettapasztala­tukra, helyismeretükre — az eddiginél nagyobb szüksége van a bíróságnak, például a válást, eltartási szerződést tár­gyaló pereknél. Az új törvény szerint bizonyos súlyos bűn- cselekményekben öt tagból ál­ló tanács ítélkezik, összetéte­le: a tanácsvezető bíró mellett egy szakbíró és három népi ül­nök. .' Kiket jelölhetnek? — Mi az ülnökválasztás mechanizmusa, megyei mene­te, miképpen vesznek részt a jelölésben a megyei s a megye területén működő járásbírósá­gok? — Április 2-án alakult meg a megyei bíróságon a Pest megyei népi ülnök-választási bizottság. Ez a bizottság — az Igazságügyi Minisztérium elvi állásfoglalása alapján — meghatározta a megye ülnök­választási rendjét. — Melyek a jelölés fő szem­pontjai? — A megyei bíróságot első­sorban és közvetlenül á meg­levő s az általunk ismét jelö­lésre ajánlott ülnökök összeté­tele érinti. Mindenekelőtt a n ők-férfiak helyes aranyát tartjuk szem előtt, amennyire az adottságok engedik. Szeret­nénk, ha a legidősebb ülnökök kezéből fiatalok, fiatalabbak vennék át a stafétabotot. Cé­lunk a párttagok-pártonkivü- liek s az ipari-mezőgazdasági területen dolgozók arányos megoszlása is. Azokban a já­rásokban, ahol városok is vannak, a helyi sajátosságok figyelembevételével dől el a megválasztandók város-járás közti aránya. — Hangsúlyozom, hogy az e szempontokat szem előtt tar­tó névsorban csak az újraje- lölésre ajánlott ülnökök sze­repelnek. Vagyis ők is jelöl­hetők. A jelölés joga termé­szetesen az adott kollektíváé, intézményé, tsz-é, munkahe­lyé, lakóterületé. — És ezek a kollektívák kiket jelölhetnek? Mik az ül­nökké választás kritériumai? — Betöltött 24 év, feddhe­tetlen erkölcs. E föltétlenül közmegbecsülésnek örvendő, politikailag megbízható embe­rek közül is szeretnénk, ha többen lennének azok, akik a termelésben közvetlenül részt vesznek. Megválasztják: a tanácsok — Az eddig tevékenykedő ülnökök közül hányat ajánlott ismét a megyei bíróság? — Bíróságunkon a jövőben összesen 40 ülnök tevékenyke­dik. A meglevők közül mi 19 fárfit és 7 nőt ajánlottunk, a Pestvidéki Járásbíróság, a meg­választandó 140-es létszámhoz 64 férfit és 52 nőt. Az általunk ajánlottakat is figyelembe vé­ve jelölik ülnökeiket az egyes üzemek, intézmények, lakókörzetek, majd miután ki­választották a jelölteket, az összegyűjtött jelöléseket a ta­nácsülés elé viszik. Az újon­nan megválasztott tanácsok alakuló ülésén, külön napi­rendként választják meg az ülnököket — a megvei bírósá­géit a megyei tanácson —, s június 15-ig felteriesztik hoz­zánk a névjegyzéket. A vá­lasztási eredmények értékelé­se után a meffve!-városi ta­nácsok végrehajtó bizottságai e célra összehívott értekezle­ten adják át az újonnan vagy újra megválasztott ülnökök megbízólevelét. Ezután követ­kezik az ünnepélyes eskütétel. — Akiket pedig nem válasz­tanak meg újra, s eddig lel­kesen tevékenykedtek, ’azok­nak a megyei tanács és bíró­ság külön, írásban is megkö­szöni eddigi munkásságukat. A Kertészeti Egyetemen kedden három egyetem együtt­működési szerződésének ünne­pélyes aláírására került sor. A Budapesti Műszaki Egyetem, a Kertészeti Egyetem és a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem együttműködési szer­ződése a három felsőoktatási intézmény természetvédelem­mel kapcsolatos kutató- és ok­tatómunkáját fogja össze. Az összehangolt tevékenységre azért van szükség, mert az ipari és a mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a gépesítés rohamosan fejlődik, s az ezzel együtt járó zaj, a levegő és a vizek szennyező­dése, a biológiailag aktív ve- gyületek keletkezése megbon­totta az ember és a természeti környezet egyensúlyát. A ku­tatóknak, szakembereknek azon kell fáradozniok, hogy elejét vegyék a káros környe­zeti hatásoknak; ezért kerül sor az ember, a növények és a műszaki környezet összefüggé­seinek komplex kutatására. A munkásjslkg erősítésére „.. . a munkában élenjáró fizikai és szel­lemi dolgozók köréből nyerjünk új harcoso­kat. Megkülönböztetett figyelmet keU fordí­tani a párt munkásjellegének erősítésére, az Ipari munkások és más fizikai dolgozók leg­jobbjainak kommunistává nevelésére és párt­ba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” (Az MSZMP X. kongresszusának határoza­taiból.) A z idézet egyértelműségének a gyakor­latba való beágyazása sok mindent igé­nyel. Alapvetően igényli, hogy a párt­tagok, a kommunisták mind jobban értsék, hogy a párt helyes politikájának a megvaló­sulása annál sikeresebb, minél jobban érvé­nyesülnek a pártépítésben ezek az elvek. Na­gyon is lényeges, hogy a társadalom bár­melyik szférájában a kommunista ingadozás nélkül képviselje a párt politikáját. Legyen ereje küzdeni a társadalmi folyamatokban előforduló, a szocializmus ellen ható jelensé­gekkel szemben. Legyen ereje, hogy ne káp­ráztassák el semmiféle szép szavak, melyek elhomályosíthatják az osztálypolitikát, mégha úgy festik is alá a különböző érdekeket, mintha azok a szocialista építés sarkalatos pontjai lennének. Legyen ereje minden kö­rülmények között képviselni a párt politiká­ját, amely a munkásosztály akaratát, érde­keit fejezi ki. Ezek az érdekek teljességgel egybeesnek szövetségeseinek az érdekeivel, a parasztságéval, az értelmiségével és vala­mennyi dolgozó érdekeivel. A párt . az osztályszervezettségnek nem egyik, hartem a legmagasabb formája. Ezért belső életének alakulása kihat az egész tár­sadalomra. Ha rend van a pártban, akkor az egész társadalomban rend van. Nagyon vilá­gos bizonyítéka ennek az MSZMP működése. És világos bizonyítéka ennek az ellenkezője is, amikor az 50-es évek elején a pártban nem volt olyan rend, mint amilyennek egy munkáspártban lennie kell, akkor a társa­dalomban a lazulás, bomlás ütötte fel a fe­jét, s 1956-ban veszélybe került a munkás­hatalom. Ha napjainkban nem is gyűlhet fel az a bomlási „anyag”, amely 1956-ban tragé­diába sodorta társadalmunkat, mégis ha­zánkban úgy kell tekintenünk, mindenféle lazulást, hogy az a munkásosztály hatalmát veszélyeztetheti. A lazulás jelei különben sokféle módon bukkanhatnak elő. A lazulás jele az is, ami­kor a kommunisták füle hallatára szapulja, ócsárolja valaki a vezetőket, és azt szó nél­kül hagyják. Egészen más dolog természete­sen az, ha valamely vezetőnek hibás intézke­dését bírálják, mert nem képviselte követke­zetesen a rábízott ügyet, vagy azért bírálják, mert valakit elragad a hatalmi mámor, úgy cselekszik, mintha nem megbízatása lenne, hanem mintha ő lenne a kisisten, a kiski­rály. B ármi a szándékunk, akár akarjuk, akár nem, az már egyfajta lazulás, amikor egy nevezőre hozunk, egy kalap alá veszünk minden vezetőt. A nagy társadalmi változások közben sem csökkent soha a párt figyelme, hogy időközben figyelmeztesse azt a vezetőt, aki hibásan intézkedett, munkája során nem elég körültekintően járt el. És miként nem nézte, s nem nézi el az ilyet, ugyanúgy nem nézi el és elmarasztalja azt, aki a határozottságot felcseréli a gőgösséggel, a szerénységet a szerénytelenséggel. Nem szándékom, hogy a X. pártkongresszus határozatából mottóként idézett mondaniva­lótól eltérjek, elkalandozzam. Inkább érzé­keltetni akartam ezekkel a tényekkel is: az MSZMP tagjai, a kommunisták csak abban különböznek a nem párttagoktól, hogy tuda­tossá vált és válik bennük az a plusz, amely képessé teszi őket rá: bármilyen körülmé­nyek között védelmezzék az osztálypolitikát, nyílt sisakkal küzdjenek a munkásosztály pozícióit, bármilyen módon gyengítő jelensé­gek ellen. Jelentkezzenek azok a társadalom bármelyik szférájában, érdekkörében, jelent­kezzenek azok általában a politikában, vagy a gazdaságpolitikában, vagy a kulturális po­litikában. Nem világrengető dolgokról van szó, hiszen ezek a történelemben ritkán for­dulnak elő, hanem a politika mindennapi he­lyi megvalósításáról. így például a társadalom fejlődése akkor a legharmónikusabb, ha minden felnőtt nem­zedék cselekvőén jelen van a közéletben. És igy is van nálunk. Minden faluban, városban tudják, hogy a két éve tartott választásokon ifjakat ugyanúgy választottak meg tanács­tagokká, mint idősebbeket. S ugyanígy a most vasárnap lezajlott választásokon is. Lz termé­szetes. De az már nem, hogy vannak időseb­bek, akik türelmetlenek voltak az ifjak köz­életi szereplésével. Olyasféleképpen nyilvá­nították ki véleményüket, hogy minek is vá­lasztották meg őket, úgysem értenek a dol­gokhoz. Ugyan pedig korábban is kiből lett volna politikus, vagy akár más, ha nem ka­pott volna rá lehetőséget, hogy tapasztala­tokat szerezhessen, elsajátíthassa azokat az ismereteket, amelyek az adott közéleti cse­lekvéshez szükségesek. (A személyiségről, a rátermettségről e helyen nem beszélek. En­nek megítélése az adott közösségre tartozik.) Ilyen lehetőség nélkül senki sem lett volna azzá, amivé lett. És ahol úgy fogták fel a dolgot, hogy az ifjak úgysem értik, miről van szó, ott a megfelelő információt sem adták meg nekik. Márpedig van-e olyan „okos em­ber”, aki információ nélkül gyümölcsöztet- hetné képességeit? Nincs! Pedig a tájékozta­tás nem valamiféle kegy, hanem a vezetési stílus nélkülözhetetlen tartozéka. A zok a jelek, jelenségek tehát, melyek gyengítik a munkásosztály pozícióit, különböző formákban, különböző elő­jellel bukkannak és bukkanhatnak fel. És éppen a kommunisták közössége az, amely képes a káros jeleket, jelenségeket visszaszorí­tani. A kommunistákban van meg az a tudato­san vállalt plusz, az az erő, mely belülről vezérli őket, hogy megküzdjenek a rosszal és legyőz­zék azt, egyengessék az útját a jónak és azt támogassák. Amikor a szocializmus teljes fel­építésén dolgozunk, az egyben azt is jelenti, hogy rend és nyugalom van nálunk Magyar- országon, de nem állóvíz nyugalom, hanem forradalmi nyugalom, mert közben minden változik, formálódik, mégpedig a legfejlet­tebb társadalom irányában. Valahányszor ez az egész társadalomra ki­ható cselekvéssor, cselekyésfolyamat erőseb­ben, a maga teljességében tárulkozik ki előt­tem, újra és újra végigvonuL bennem a las­san már három évtizednyi küzdelem, mely­ben acélosabbá lett az akarat és értőbb lett a fej. S ennek során kibontakozott az öntuda­tos munkásoknak olyan mozgalma, mint a szo­cialista brigádmozgalom. Ebben is tükröződik társadalmi fejlődésünk felfelé ívelése, ér­zékelteti, láttatja, hogy milyen minőségi vál­tozás történt és tör utat a társadalom vezető osztályában. Itt található meg legjobban mindaz, amely a pártba való felvételhez, be­lépéshez szükséges. Nevezetesen: a párt poli­tikája melletti kiállás, a cselekvő részvétel a politikai munkában, és ami a legtermésze­tesebb ebben a közegben, a példás munka a termelésben. Ezért is vált a fizikai dolgozók párttaggá nevelésének fő forrásává a szocia­lista brigádmozgalom. A pártépítésben az a jó gyakorlat, ahol a felvételre jelentkezőkkel megismertetik a szervezeti szabályzatot. A kis létszámú alap­szervezetekben személyesen, a nagyobbakban pártcsoportonként. Ezzel birtokukba kerül­nek azok a lényeges követelmények, melyek meghatározzák a párttag magatartását. Meg­bízatással látják el őket, hogy tapasztalásból ismerjék meg a pártmunka mindennapi gya­korlatát, hogy felismerjék mi az a tudatosan vállalt többlet, amit a közösségért tenniük kell. Ez jó nevelő iskola, mint ahogyan az is, hogy miután valakit felvesznek a pártba, meghívják az alapszervezet vezetőségi ülé­sére, s megbeszélik vele a feladatokat. A nevelésnek nagyon helyes módja, hogy ma már a párttaggyűléseken nemcsak a jót mondják el annak, aki a pártba akar belépni, hanem a munkájával kapcsolatban kritikai észrevételeket is tesznek. Ez nagyobb fele­lősségre sarkallja az ajánlókat is, hogy akár az írásos ajánlást is konkrétabbá tegyék, mert azok néha nagyon szűkszavúak. Több esetben csak általánosságot tartalmaznak, nem fejeződik ki bennük a jelentkezőre vo­natkozó lényegi tevékenység. S zámos tennivaló követeli meg a mun­kásosztály vezető szerepének további fokozott érvényesülése érdekében, hogy a pártalapszervezetek a nevelésre nagy gondot fordítsanak. Még előbb kapcsolatot kell te­remteniük a pártonkívüliekkel, hogy minél jobban megismerjék azokat, akik alkalmasak a párt sorainak az erősítésére. De nem a lét­szám növelésére kell törekedniük, hanem arra, hogy a pártszervezetek minőségileg erő­södjenek, mind alkalmasabbak legyenek a szocialista építés feladatainak a végrehajtá­sára. Cserei Pál Vízért és víz ellen Kiváló lett a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat I 9 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents