Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

2 ""kMir!ap 1973. ÁPRILIS 17., KEDD Brandi Belgrádban ULÁNBÁTOR Péter János kitüntetése Willy Brandt bonni kancellár hétfőn hivatalos látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. A belgrádi repülőtéren Dzsemal Bijedics jugoszláv mi­niszterelnök fogadta. Péter János, hazánk külügy­minisztere és kísérete mongó- liai hivatalos baráti látogatá­sának során vasárnap külön- repülőgéppel a fővárostól mintegy 200 kilométernyire le­vő ' fiatal ipari központba, Darhanba — Kaposvár mon­gol testvérvárosába — utazott s találkozott az ott épülő hús­kombinát magyar szakembe­reinek, munkásainak kollektí­vájával. Hétfőn délelőtt meg­tekintette az ulánbátori forra­dalmi múzeumot, amely a mongol nép történelmének mozzanatait örökíti meg 1921- től napjainkig. Délután a magyar külügy­minisztert fogadta Sz. Luv- szan, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja Elnök­ségének első elnökhelyettese, jelenleg — ügyvezető elnöke. Luvszan a szocialista országok egysége, a magyar és a mon­gol nép barátságának előmoz­dítása érdekében kifejtett te­vékenységéért, a Nagy Népi Hurál Elnökségének nevében Sarkcsillag Érdemrenddel tün­tette ki Péter Jánost. A látogatás további prog-, ram ja keretében a magyar külügyminiszter megtekintette az ulánbátori szőnyeggyárat. Este a magyar nagykövetsé­gen Kádas István, hazánk mongóliai nagykövete adott fogadást Péter János és kísé­rete tiszteletére. A fogadás szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lott le. A négynapos hivatalos látogatá­son Jugoszláviában tárgyaló Wil­ly Brandt tegnap, belgrádi tartóz­kodásának első napján, megkoszo­rúzta az Ismeretlen katona sírját Belgrádban, majd megtekintette a Szerb Nemzeti Könyvtárat, melyet a fasiszták 1941-ben az ország meg­szállásakor semmisítettek meg, melyet újjáépítve néhány nappal ezelőtt adtak át ismét rendelteté­sén ele. A látogatás alkalmával Belgrád­ban külön hangoztatják, hogy el­ső ízben került sor ilyen magas szintű NSZK-veáető jűgqszláviai útjára. Ugyanakkor a megbcszélé'- sek várható eredményeit latolgat­va hangsúlyozzák, hogy a kapcso­latok eddigi alakulását pozitívan értékelik, és a tanácskozások mindkét ország számára lehetősé­get nyújtanak a jő és hasznos együttműködés elmélyítésére, na­gyobb nemzetközi kérdésekben pe­dig széles körű véleménycserére. BRANDT szerdán és csütör­tökön Brioni-szigetén Tito el­nökkel találkozik. A látogatást megelőzően Tito a nyugatné­met televíziónak adott inter­jújában elismerő szavakkal nyilatkozott a Nobel-békedíjas NSZK-kancellár keleti politi­kájáról. Mint mondotta, bár egyes nyugat-európai körök bí­rálják ezt a politikát, de nem vonhatják kétségbe, . hogy Brandt történelmi kezdemé­nyezése feltárta a kelet—nyu­gati közeledés és megértés új lehetőségeit. Ezzel összefüg­gésben Tito kiemelte Brandt szerepét á közép-európai fe­szültség enyhítésében, a Szov­jetunióval, Lengyelországgal és más országokkal megkötött szerződésekben. Mindezt az a Tito mondotta, kit az európai közvélemény, a különböző or­szágok különböző szervezetei az idei Nobel-békedíjra java­sólnak. A NYUGATNÉMET KAN­CELLÁR az elmúlt időben többször is, legutóbb épp most vasárnap a moszkvai Pravda tudósítója előtt hangsúlyozta a vezető államférfiak közötti sze­mélyes véleménycsere fontos­ságát. „A tapasztalat azt mu­tatja — mondotta —, hogy az ilyen találkozók túllépik a fo­lyamatos diplomáciai vagy egyéb érintkezések kereteit, és rendkívül hasznosak lehetnek. Ösztönzik a kapcsolatok elmé­lyítését, és mintegy lökést ad­nak ahhoz.” BRANDT személyes kapcso­latokat kereső diplomáciája az elkövetkezendő időben, a mos­tani jugoszláviai látogatást kö­vetően, tovább teljesedik. Má­jus első napjaiban Washing­tonban Nixon elnökkel tár­gyal, majd sor kerül találkozá­sára Leonyid Brezsnyevvel Bonnban. Valószínűleg július előtt találkozik Edward de­rekkel, a LEMP KB első titká­rával — miként erről a kan­cellár az SPD kongresszusának szombati záróülésén említést tett. KÖZBEN JAVULTAK a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok is. Miként Gustáv Husák vasárnap a pozsonyi pártkonferencián mondotta: „Az álláspontok közelednek egymáshoz, s rövidesen meg­kezdődhetnek a hivatalos kor­mányközi tárgyalások. Ezek remélhetőleg szerződés aláírá' sával, a müncheni diktátum problémáinak megoldásával és a viszony normalizálásával ér- , nek véget”. A VILÁGPOLITIKÁBAN valóban egyre hangsúlyozót' tabb szerepet kap a vezető államférfiak közötti személyes véleménycsere. Ez elsősorban vonatkozik Európára, ahol az államférfiak egyre egyértel­műbben törekednek arra, hogy lehetetlenné váljék konfliktu­sok kialakulása. Alacs B. Tamás Havanna ante portás Érdekes ellentmondások kö­zepette zajlott az Amerikai Államok Szervezetének ülés­szaka, amely vasárnap fejezte be munkáját. Az első ellent­mondás mindjárt a helyszín és a hangnem között mutatko­zott: ezúttal ugyanis Wa­shington volt az ülésszak szín­helye, ugyanakkor éppen az USA politikáját bírálták a legtöbben. Erőteljesebben — még ha olykor nem is nyíl­tan, csak burkoltan — mint bármely korábbi hasonló al­kalommal. Egy másik érdekes para­doxon, hogy noha a kubai kérdés nem szerepelt az ülés­szak hivatalos napirendjén, mégis, a legtöbben — ismét csaknem mindig nyíltan, oly­kor burkoltan, virágnyelven • erről beszéltek. Több mint egy évtizede im­már, hogy az AÁSZ 1962. évi ülésszakán, az USA kezdemé­nyezésére, a tagállamok — Mexikó kivételével — meg­szakították diplomáciai kap­csolataikat Kubával, azon a címen, hogy „a marxizmus— leninizmus összeegyeztethetet­len az Amerika-közi kapcsola­tokat vezérlő elemekkel”. Nemcsak a vüágban, de ma­gában Latin-Amerikában is olyan fejlemények mentek végbe az elmúlt évtizedben, hogy a fenti indoklás nemcsak nevetségessé, de tarthatatlan­ná is vált. Hogy mást ne mondjunk: évek óta a Népi Egység kormánya van hatal­mon Chilében, soraiban mar­xista—leninistákkal, és Chile tagja az AÁSZ-nak. Nem be­szélve arról, hogy az utóbbi időben e térség számos orszá­ga vette fel ismét a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. A perónisták visszatérése a hatalomra Argentínában a Washington-ellenességet fog­ja növelni a kontinensen, s nyilvánvalóan együtt jár az­zal, hogy Buenos Aires újra felveszi a kapcsolatokat Ha­vannával. A latin-amerikai országok egyébként is fonák­nak tartják, hogy miközben Washington javítja kapcsola­tait olyan marxista—leninista országokkal, mint a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok, sőt: a repülőgép-eltéríté­sek ügyében ntiár magával Ku­bával is leült tárgyalni és megegyezni, akkor miért óhajtja éppen őket távoltarta­ni e testvérállammal való jó­kapcsolatok felújításától? így történt, az AÁSZ most zárult ülésszakán a napiren­den sem szereplő kubai kér­dés volt a legérdekesebb. S minthogy elfogadták az „ideo­lógiák pluralizmusa” elvet, a kontinens politikai viszonyai­nak ismerői azt mondják: Ha­vanna ante portás. Kuba visz- szatérése az AÁSZ-ba, s a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvétele Kuba és a többi la­tin-amerikai ország között, már belátható idő kérdése csu­pán. HÉTFŐN DÉLELŐTT Moszkvában befejeződtek,a hi­vatalos tárgyalások a szovjet vezetők és Luis Echeverria mexikói elnök között. Eche­verria ma utazik el a Szovjet­unióból. DORTICOS köztársasági el­nök meghívására április 24— 28 között lengyel párt- és kor­mányküldöttség látogat Kubá­ba, Henryk Jablonski, az ál­lamtanács elnöke vezetésével. Szíria nemzeti ünnepe Huszonhét évvel ezelőtt győzelemmel ért véget a Szíriái nép hosszú és áldo­zatos függetlenségi harca: 1947. április 17-én a fran­cia gyarmati hadsereg utol­só katonája is elhagyta az arab ország földjét. Keményein meg kellett harcolnia felszabadulásáért a szíriai népnek s — amint az 1946 óta eltelt több mint negyed évszázad története megmutatta — nem kevés­bé küzdelmes és bonyolult feladat ennek a kivívott függetlenségnek védelme sem. Sorra vissza kellett verni az imperialisták meg­újuló és különböző módsze­reket alkalmazó támadásait. A katonai puccsok sorozata sem tudta azonban sikerre vinni a neokolonialista kí­sérleteket. Szíria az utóbbi évtized­ben mind határozottabban lépett előre, s az arab világ progresszív irányba fejlődő országa rangot nyerte el a nemzetközi an ti im peri ali sta harcban. Ne'm tudta meg­döntőm a haladó rendszert az 1967-es izraeli agresszió sem, s Szíria meggyőződött arról, hogy a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együtt­működés a legjobb útja és feltétele a szír nemzeti kö­vetelések teljesítésének és a gazdaságfejlesztés prog­ramja megvalósításának. A közép- és nagyvállala­tok, a bankok és a biztosí­tótársaságok államosításá­val kiszorították a hatalom­ból a külföldi burzsoáziát és hazai segítőit. Az állami szektor az iparban ma ural­kodó, annak 80 százalékát teszi ki. A földreform vég­rehajtásával megtörték a nagybirtokosok uralmát, erőteljesen fejlődik a szö­vetkezeti szektor és az álla­mi gazdaságok hálózata. A sokoldalú együttműködés a szocialista országokkal — köztük hazánkkal — segíti a népgazdaság fejlesztésé­nek terveit. A szíriai nemzeti ünnep alkalmából szolidaritásun­kat fejezzük ki a Szíriai Arab Köztársasággal, s ba­ráti jókívánságunkat küld­jük a szíriai népnek. n. j. Saigoni intervenció a kambodzsai határvidéken A felszabadító erők hat kilométerre Phnom Penhtöl Hétfőn reggel is heves har­cokat jelentettek Dél-Viet- nam és Kambodzsa határvi­dékéről, abból a körzetből ahol — mint vasárnap kide­rült — a saigoni . alakulatok intervenciót hajtottak végre a kambodzsai felszabadító erők ellen. Dél-Vietnam területén — a saigoni parancsnokság köz­leményei szerint — csökkent az összecsapások hevessége. A kambodzsai felszabadító erők hétfő reggelig már 6 ki­lométerre közelítették meg a főváros, Phnom Penh köz­pontját és innen lőtték a re­zsim katonaságának állásait. Az amerikai légierő hét­főn is folytatta szőnyegbom­bázásait a kambodzsai fővá­ros körüli felszabadított terü­letek ellen. A VDK külügyminisztériu­ma nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai légierő Kambodzsa sűrűn lakott területeit bom­bázza, a párizsi nemzetközi Vietnam-értekezlet okmá­nyának aláíróit pedig jegy­zékben tájékoztatta a pári­zsi megállapodás teljesítésé­vel kapcsolatban kialakult helyzetről. IDI AMIN ugandai elnök amnesztiát ajánlott fél a tan­zániai száműzetésben élő Mil­ton Obote exelnöknek és hí­veinek. El-Zajjat a BT-ben Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa közép-európai idő sze­rint hétfőn délután folytatta a vitát az izraeli rohamcsa­patok múlt heti bejrúti és szidoni támadása ügyében benyújtott líbiai panaszról. Az első felszólaló, El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter ki­jelentette: Izrael a Közel- Keleten parancsuralmi sze­repet követel illetéktelenül magának. Az izraeli vezetők döntik el, kiket kell megsem­misíteni és mely repülőgépe­ket kell lelőni. A külügymi­niszter javasolta, hogy az ENSZ tagállamai szakítsák meg gazdasági és diplomá­ciai kápcsolataikat Izraeliek Óriás kombinát Kujbisevben Moszkvában szenzációként hatott az Occidental Petroleum Corporation és a szov­jet külkereskedelmi minisztérium között megkötött nyolcmilliárd dolláros szerződés — a legnagyobb horderejű üzleti megállapodás, amely békeidőben egy szocialista és egy tő­kés ország között valaha is létrejött. Armand Hammer, az idős amerikai üzletember, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok egyik úttörője, akit néhány héttel ezelőtt az SZKP főtitkára is fogadott, akárcsak 1921-ben, most is megelőzte az amerikai kormányt, amely még csak most keresi a módját, hogyan fo­gadtathatná el a legnagyobb kedvezmény megadását a szovjet partner számára. Azon tűi, hogy a szerződés összege és időtartama a kelet—nyugati kéreskedelemre vonatkozó összes eddigi elképzeléseket fel­borította, s előzetes becslések szerint egyma­gában is alkalmas arra, hogy az Egyesült Államokat a Szovjetunió legnagyobb tőkés kereskedelmi partnerévé tegye, a világgaz­daságban kialakult új erőviszonyok jelképét is látják benne. Hammer. aki S2 évvel ez­előtt Lenintől még koncessziót kapott egy uráli azbesztbánya kiaknázására, most hatal­mas összegű, hosszú lejáratú, „kompenzációs megállapodást” kötött, amely a legkisebb tu­lajdonjogot, vagy rendelkezési jogot sem biztosítja számára a Szovjetunió területén, s amelynek így kizárólagos alapja a Szov­jetunió gazdasági stabilitásába és a békés együttélési politika sikerébe vetett biza­lom. Mint Patolicsev szovjet külkereskedel­mi miniszternek a szerződés aláírásakor el­hangzott nyilatkozatából kitűnik, a szovjet fél precedensnek tekinti a megállapodást további nagy összegű üzletek megkötéséhez is. Moszkvai gazdasági szakértők ezzel ösz- szefüggésben utalnak arra, hogy, még ez a nagy horderejű üzlet is érintetlenül hagyta a szovjet—amerikai együttműködés egyik leg­perspektivikusabb területét — a tyumenyi gáz- és olajlelőhelyek közös kiaknázását. A múlt héten létrejött megállapodás a kooperáció olyan fejlett formáján alapul, amelyben az egyik fél által hiteibe szállított gyárberendezésekért a partner késztermé­kekkel törleszt — mint Patolicsev nyilatko­zatából kitűnik —, azokkal a vegyipari ter­mékekkel, amelyeket a vásárolt új beren­dezéseken állítanak elő. A kujbisevi műtrá­gyakombinát esetében, amelynek építkezése hírek szerint már ebben az ötéves tervben befejeződik, a kooperáció még bonyolultabb: az amerikaiak adják a berendezést és húsz éven át a foszforos műtrágyák egyik legfon­tosabb alapanyagát, a szovjet; fél adja a többi nyersanyagot, a villamos energiát és a munkaerőt. A megállapodást a Szovjetunióban jel­legzetesnek tartják abból a szempontból is, hogy kitűnően demonstrálja, miként kívánja felhasználni a szovjet gazdasági vezetés a fejlett nyugati technológiát a legfontosabb népgazdasági feladatok teljesítéséhez. A kuj­bisevi óriás kombinát beállítása végered­ményben a szovjet műtrágyaipar jelenleg 66 millió tonnás kapacitásához képest mind­össze négymillió tonnás, tehát hozzávetőleg 8 százalékos növekedést jelent. Köztudott azonban, hogy a műtrágyagyártás a mező_ gazdasági termelés szempontjából elsőrendű fontosságúnak tekintett szovjet iparág, amelynek teljes rekonstrukciója van folya­matban. Az amerikai berendezések megvásár­lását néhány évvel ezelőtt francia és japán licencek beszerzése előzte meg, azaz a világ- színvonal alapos tanulmányozása után jött létre a megállapodás az amerikaiakkal. A gaz­dasági megfigyelők ezért arra is utalnak, hogy a szovjet tervelőirányzat értelmében 1975 végére a műtrágyaipar 90 millió tonnára növeli termelését, s ebben a kujbisevi kom­binátban szerzendő technológiai tapasztala­toknak legalább akkora szerepe lesz, mint magának a négymillió tonna terméknek, amelyet ez a nagyüzem állít elő. WASHINGTON A Fehér Ház diplomáciai naptára Nixon elnök vasárnap új­ságírókkal folytatott kötet­len csevegés közben beielen- tette, hogy őszre tervezi eu­rópai nagy túráját, közelebbi időpontot és útiprogramot az elnök nem említett, de a Fe­hér Ház szóvivője később kö­zölte: Nixon valószínűleg meglátogatja Nagy-Britanniát. Franciaországot. Olaszorszá­got és az NSZK-t. Nixon ma és holnap foly­tat megbeszéléseket a hivata­los látogatásra érkező And­reotti olasz kormányfővel és május 1—2-re tűzték ki Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár washingtoni látogatását. Edward Heath brit kormány­fő februárban tett látogatást az amerikai fővárosban, s mint Nixon elnök vasárnap utalt rá, Pompidou francia államfő szintén ellátogat Washingtonba, még mielőtt sor kerülne az amerikai el­nök európai látogatására. Hétfői amerikai sajtójelen­tések szerint Nixon elnök környezetében nem hivatalo­san közölték: rövidesen vár­ható a Fehér Ház hivatalos bejelentése arról, hogy Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára — Nixon elnök tavaly májusi moszkvai látogatásá­nak viszonzására — látogatást tesz az Egyesült Államokban. .... i 9 9 KE NYÉRRE KITŰNŐ ! Barna I ♦ * i

Next

/
Thumbnails
Contents