Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
1973. ÁPRILIS 15., VASARNAP ""Zfúrlap T JE C H N X K A VISSZAVONHATATLANUL ITT A TAVASZ. NAPKÖL NAPRA HANGOSABB A HATÁR: gépek és emberek EGYARÁNT DOLGOZNAK. EHHEZ A MUNKÁHOZ KÍVÁNUNK MOST SEGÍTSÉGET NYÚJTANI TUDOMÁNY —TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKKAL. ÚJ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS Leningrad! szakemberek érdekes önjáró öntözőberendezést készítettek. 450 méter hosszú csővezetéke — miként az óra mutatója — lassan körbejár, eközben permetező eső üdíti fel a növényeket. A csővezetékre 50 öntözőfejet szereltek, ezek porlasztják a vizet a szükséges mértékben. A vezetéket 16 önjáró — a víz nyomása által hajtott — kiskocsi viszi körbe, sínen haladva. Az új öntözőberendezés bármilyen mezőgazdasági kultúra öntözésére alkalmas, rendkívül termelékeny és gazdaságos. Tavasz a kiskertekben A tevékeny ember mindig talál feladatot a ház körül és a kertben. Mégis, a most előttünk álló tavaszi időszak az. amikor a kertészkedő ember mindkét keze tele van munkával. Igaz, az elmúlt enyhe télen lehetőség volt arra, hogy metszegessük a fákat, felássuk a talajt, mégis sok teendő zsúfolódik össze az előttünk álló rövid átmeneti időszak hétvégeire. Lássuk tehát, melyek a legfontosabb tennivalók! A gyümölcsfák ápolása Az első tavaszi napsütés nemcsak a növények nedv- keringesét indítja meg, de életre kelti a gyümölcsfák kártevő rovarait es kórokozo gombáit is. Ezek pusztítását szolgálja a törzs és a vastag ágak lekaparása és tisztára kefélése, a túl sűrű koronájú fák megritkítása, a tősarjak eltávolítása, a moníliás gyümölcsmúmiák, vértetves, lisztharmatos vesszők leszedése és elégetése. E fárasztó munkákra a kertek gondozói a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak és szinte az egész növényvédelmet a permetezésre alapozzák, pedig a leggondosabb permetezés is hatástalan, ha a fertőző gócokat nem távolítjuk el! Az egész évi növényvédelem alapja a rügyfakadás előtti permetezés. Ilyenkor bőséges permetlével szinte lemossuk, megáztatjuk a gyümölcsfák törzsét és koronáját. A sokféle növényvédőszer közül leghatékonyabb a téli hígí- tású mészkénlé, vagy a 2 szá- szalékos töménységű Novenda (sárgaméreg), de eredményesen pusztíthatjuk a gyümölcsfák ellenségeit 5 százalékos _ Neopol-oldattal is. Ne csak a ' gyümölcsfákat, hanem a ribiszke-, köszméte- és málnabokrokat, a díszcserjéket, de a díszfákat és szőlőtőkéket is permetezzük le, mert ezeken is meghúzódhatnak a kártevők. Aki a rügyfakadás előtti permetezést elvégzi, az Fükassáltís — ülve r ■ ■ > ..............•' .......... r...................'............. A közismerten magasfokú angol pázsitkultúrát a fűgondozó gépek egész sora segíti A képen látható kombinált kaszáió-hengerlőgép is e célra készült. E géptípust háromféle munkaszélességű kivitelben gyártják. Amit a képen látunk, a 60 cm-és legnagyobb méretű változat. A „háztáji” fűnyíráson kívül kisebb legelők és nagyobb füvesített területek gépi kaszálására is alkalmas. A 35 és 45 cm munkaszélességű változatok természetesen sokkal kisebb teljesítményűek. Négyütemű, 150 köbcentiméteres benzinmotor a gép erőforrása, fogyasztása meglepően kicsi. A kezelő a gépet csővázas kezelőülésről irányítja, és két kézifogantyúval végzi az irányítást és az Uzemsza- bályozást. A kaszálógép azért is könnyen mozog, mert saját szélességi méretén belül meg tud fordulni. Kísérletek folynak e géptípus akkumulátoros kivitelű változatának kialakítására is. Ez természetesen jóval csendesebb üzemű, és szagmentes lenne. olyan megelőző védekezési módszert alkalmazott a kártevők ellen, amely jelentősen könnyít a nyári és az őszi növényvédelem gondjain. Szőlőtőkék, szőlőlugasok. Amikor a föld felszíne megszikkadt, tányérozzuk körül a szőlőtőkék tövét és tőből vágjuk ki a sekélyen elhelyezkedő, u. n. harmatgyö-' kereket. Hozzáláthatunk a metszéshez is, mert jobb korán, mint elkésve metszeni. Ügyeljünk arra, hogy a ter- mócsapok a tőkéken és a lugaskarokon egyenletesen helyezkedjenek el és minden termőcsap közelében maradjon egy — rövidebb — ugarcsap is, amiből a következő évi vesszőket neveljük. Csak az ilyen váltómetszéssel tudjuk megelőzni a tőkék és lugaskarok felkopaszodását, idő előtti elöregedését A metszéssel a termés mennyiségét — közvetve minőségét is — szabályozzuk. Ne hagyjunk a tőkén túl sok termőrügyet, mert a túlterhelt tőkék nem nevelik ki szépen a fürtöket, pedig a házikerti csemege szőlőfajtáknál ez elsőrendű követelmény. Viszont a túl rövidre metszés, a letárolás se kívánatos, mert ezzel értékes terméstől fosztjuk meg magunkat. Talán valamennyi kerti munka között a legszebb, ám igen sok szakértelmet igénylő feladat a lugasok kinevelése, továbbfejlesztése. A lugaskarokat most kötözzük a támberen- dezéshez és a tovább nevelésükhöz szükséges vesszőket is most rögzítsük a kívánt irányban. A kiskertben rendelkezésre álló kevés területet legjobban olyan zöldségfélékkel hasznosíthatjuk, amelyeket a háziasszony szinte naponta használ. Ezért feltétlenül legyen a kertben néhány sor petrezselyem, sárgarépa, retek, egy kevés cukorborsó. Ezek magvait most kell elvetni. Ne késlekedjünk a magvetéssel, mert minél előbb vetünk, annál korábban jutunk hozzá friss zöldséghez. A fejessaláta kiültetését is mégkezdhetjük, mihelyt a fagyok veszélye elmúlt. Röviddel később ültethetjük a kelkáposzta, a karalábé és a karfiol palántáit is, sőt előre gon- doskodhatünk jól fejlett paradicsom- és paprikapalántákról is, de ezek kipalántázására — mivel fagyérzékenyek — csak április végén, május elején kerülhet sor. Készüljünk elő az öntözéshez, mert a tél folyamán igen kevés csapadék hullott és a talaj mélyen kiszáradt. Ahol erre mód van, már a magvetés és palántázás előtt célszerű a talajt alaposan megöntözni. Virágok között Felhozhatjuk már a pincéből az ott telelt muskátlitöveket. Ültessük át ezeket jó kerti földbe és rendszeres öntözéssel serkentsük új hajtások fejlesztésére, de óvjuk a töveket a késő tavaszi fagyoktól. Megkezdhetjük az egynyári virágok (oroszlánszáj, körömvirág, rézvirág, sarkantyúka stb.) magvetését, az évelőágyak tisztogatását és az elöregedett tövek szétültetését is. Bálint György Úttalan utakon A képen látható UAZ—469 típusú univerzális kis terepjáró gépkocsit terveztek a mezőgazdasági területek úttalan útjaira a szovjet konstruktőrök. Kisfogyasztású motort építettek be a megerősített alvázú és futóművű jármű karosszériájának orrába, mellyel óránkénti 100 kilométeres sebességet érhet el a gépkocsi. A vászontetős terepjáróban öt személy fér el; ha a hátsó üléseket lehajtják, két személyen kívül 600 kg terhet is szállíthat az UAZ—469. Arra is lehetőség van, hogy a kis terepjáró 850 kg összsúlyú pótkocsit vontasson (ilyenkor természetesen nem szabad teljesen megterhelni a gépkocsi csomagterét). Az UAZ—469 tulajdonképpen a már hosszú évek óta gyártott és a maga idejében jói bevált GAZ—69 típus továbbfejlesztett változata. E gépkocsikból — habár futószalagon, de közel sem olyan nagy szériában készülnek, mint a Zsigulik, Moszkvicsok vagy Volgák — sok ezer jut a pormentes utakat nélkülöző területekre. Gazdaságos műtrágyakezelés Az utóbbi években a műtrágya-felhasználás — a világszerte tapasztalható tendenciához hasonlóan — Magyarországon is rohamosan terjedt. A földekre kerülő összes műtrágyámén,nyiség 1975-re elérte a 4,5—5,5 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy öt év alatt mintegy megduplázódik a műtrágyaigény. De már a 60-as években is igen jelentős volt a fejlődés: az egy hektár szántó-, szőlő- és gyümölcsterüleitre kiszórt műtrágya átlagos mennyisége (hatóanyagban) 1960-ban 31,6 kg volt, a nagyüzemekben 1970-ben viszont már 191 kg. Napjainkban a talajba juttatott tápanyag közel háromnegyed részét műtrágya képezi, s csak egynegyedét teszik ki a szerves és egyéb trágyák. A gyors növekedés az élet minden területén gondokkal jár, így a mezőgazdaságban is problémákat okoz a nagyobb mennyiségek tárolása, kezelése és kiszórása (figyelembe véve a kézi munkaerő fokozatos csökkenését is). Egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy a jövő csak olyan fejlett technológiák bevezetésével képzelhető el, amelyek teljesen kiküszöbölik a kézi beavatkozást, lényegesen csökkentik a mennyiségi és minőségi veszteségeket, és biztosítják a műtrágvázás legalkalmasabb időben való elvégzését. Korszerű tárházak Jelenleg a műtrágyák mintegy felét ömlesztve, a többit — főként a nitrogén műtrágyákat — zsákolva hozzák forgalomba. Az ömlesztett műtrágya csak tárházakban raktározható, a polietilén zsákban érkező viszont a szabad ég alatt is, megfelelően — fóliával — letakarva. Korszerű fejtrágyázó gép A tárház építése még a nagy gazdaságok számára sem egyik napról a másikra megvalósítható beruházás. Tervezésekor évi 2,5-szeres forgatással kell számolni, ami azt jelenti, hogy 10 000 hektár megművelt terület ellátása esetén, 7500 tonna műtrágyaszükségletet feltételezve 1000 négyzetméter alapterületűre kell építeni a tárházat (ahol kb. 3 méter magasan áll majd a műtrágya, az 5 méter magasságú belső térben). A tárház belső elrendezésének kialakulásakor gondolni kell a különböző műtrágyák elkülönítésére. A fordított „T” formájú vasbeton falelemek jól beváltak mozgatható, bármikor áthelyezhető válaszfalakként. Az épület, oldalfalainak tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az ömlesztett műtrágya majdan jelentős súllyal nehezedik rájuk. Külön gondot kell fordítani az épületen belüli közlekedésre, gépi ki- és berakodásra szolgáló utak kialakítására. „Kispénzű” gazdaságok vasvázas oldalfallal ellátott színeket építhetnek, de akár le- vegőbetáplálásos raktársátort is használhatnak az ömlesztett műtrágyának az időjárási ártalmaktól való megvédésére. Tárolás, rakodás A legkedvezőbb esetben a műtrágyát szállító vagon a tarház előtti sínpárra érkezik, ahonnan szállítószalagokkal, kirakógépek segítségével rövid úton kerül az ömlesztett (vagy zsákos) anyag a tárházba. A vasúti kirakóhelytől távolabb eső raktárba billenő rakfelületű szállítójárművel ajánlatos szállítani a műtrágyát, így kézi munka nélkül lerakható. Ha a szállítójármű ún. fogadógaratba dönti a kocsi tartalmát, szállítószalaggal ugyancsak gépesíteni lehet a tárházba való beszállítást. A jövő tárházaiban a szállítószalagokat zárt rendszerű csöves szállító berendezések fogják felváltani. A csőben futó — két végén dobokkal terelt — végtelenített szalag használatának az az előnye, hogy az ömlesztett műtrágyát semmiképpen nem érheti eső, hó, szél. A műtrágyák felszedésére, a tárházon belüli mozgatására a különböző magánjáró rakodógépek — forgórakodók, homlokrakodók — a legmegfelelőbbek. Közülük is a homlokrakodó-kanállal felszerelt, rendkívül - fordulékóny és mozgékony targoncák váltak be legjobban. I Kiszórás - gépekkel Szükséges, hogy a műtrágyák kiszórásához megfelelő géppark álljon rendelkezésre. A tehergépkocsikra szerelt szóróberendezéseik tökéletesen megfelelnek a célnak, ha egyébként elég nagy a kocsik raktérfogata. Természetesen még jobb, ha kisebb-nagyobb tartállyal rendelkező speciális műtrágyaszórók is kiegészítik a gépparkot. E munkaműveletnek sok fortélya van (szórási munkaszélesség meghatározása, gépkiválasztás a trá- gyázási mód és a talajviszonyok függvényében stb.), amelyek lényegesen befolyásolják a gazdaságosságot. Ezekkel a problémákkal foglalkozik a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet egyik tanulmánya. Minicsőszök a szántóföldön Több mint háromezer hektárnyi kertet és mintegy ötszáz hektár káposztaföldet sikerült megóvni a kártevőktől, azoknak a trichogrammáknak a segítségével, amelyeket a biológiai. módszerekkel folytatott növényvédelem bocsátott rendelkezésre. A trichogrammák, ezek a fél milliméternél nem nagyobb rovarok, sok mezőgazdasági kárteyő petéivel táplálkoznak és teljesen fölöslegessé teszik a mérgező vegyszerek alkalmazását. A hasznos állatokra és madarakra teljesen ártalmatlan módszer sokszorosan olcsóbb a vegyi módszereknél. Biológiai védekezés hatása az emberre A növényvédelemben sok szakértő a biológiai védekezés módszereiben látja a jövőt. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban meggondolandó, hogy a biológiai módszerek csak különlegesen kedvező esetekben és helyzetben vezetnek eredményre, ugyanakkor nem veszélytelenek az ember és az állat egészségére. Mindezt egy kanadai példa is bizonyltja: ebben az országban az utóbbi időben a iucer- nalevéltetű elleni védekezésre egy gombát használtak fel. A szakemberek megállapítása szerint azonban ez a gomba embernél tüdőgyulladást és bőrbetegségeket idézhet elő. Napjainkban mintegy 460 gomba-, 80 baktériumfajt, és 225 vírust ismerünk, amelyeket fel lehet használni a növényi kártevők leküzdésében mint kártevő-ellenséget. Sajnos, a tudomány a fenti repertoár mellékhatásait, az emberre és állatokra vonatkozó tulajdonságait kevéssé ismeri. i l ♦
