Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

1973. ÁPRILIS 15., VASARNAP ""Zfúrlap T JE C H N X K A VISSZAVONHATATLANUL ITT A TAVASZ. NAPKÖL NAPRA HANGOSABB A HA­TÁR: gépek és emberek EGYARÁNT DOLGOZNAK. EHHEZ A MUNKÁHOZ KÍ­VÁNUNK MOST SEGÍTSÉ­GET NYÚJTANI TUDOMÁNY —TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍ­TÁSUNKKAL. ÚJ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS Leningrad! szakemberek ér­dekes önjáró öntözőberende­zést készítettek. 450 méter hosszú csővezetéke — miként az óra mutatója — lassan kör­bejár, eközben permetező eső üdíti fel a növényeket. A cső­vezetékre 50 öntözőfejet sze­reltek, ezek porlasztják a vi­zet a szükséges mértékben. A vezetéket 16 önjáró — a víz nyomása által hajtott — kis­kocsi viszi körbe, sínen ha­ladva. Az új öntözőberendezés bár­milyen mezőgazdasági kultúra öntözésére alkalmas, rendkívül termelékeny és gazdaságos. Tavasz a kiskertekben A tevékeny ember mindig talál feladatot a ház körül és a kertben. Mégis, a most előt­tünk álló tavaszi időszak az. amikor a kertészkedő ember mindkét keze tele van munká­val. Igaz, az elmúlt enyhe té­len lehetőség volt arra, hogy metszegessük a fákat, fel­ássuk a talajt, mégis sok te­endő zsúfolódik össze az előt­tünk álló rövid átmeneti idő­szak hétvégeire. Lássuk te­hát, melyek a legfontosabb tennivalók! A gyümölcsfák ápolása Az első tavaszi napsütés nemcsak a növények nedv- keringesét indítja meg, de életre kelti a gyümölcsfák kártevő rovarait es kórokozo gombáit is. Ezek pusztítását szolgálja a törzs és a vastag ágak lekaparása és tisztára kefélése, a túl sűrű koronájú fák megritkítása, a tősarjak eltávolítása, a moníliás gyü­mölcsmúmiák, vértetves, liszt­harmatos vesszők leszedése és elégetése. E fárasztó mun­kákra a kertek gondozói a szükségesnél kevesebb gon­dot fordítanak és szinte az egész növényvédelmet a per­metezésre alapozzák, pedig a leggondosabb permetezés is hatástalan, ha a fertőző góco­kat nem távolítjuk el! Az egész évi növényvédelem alapja a rügyfakadás előtti permetezés. Ilyenkor bőséges permetlével szinte lemossuk, megáztatjuk a gyümölcsfák törzsét és koronáját. A sok­féle növényvédőszer közül leghatékonyabb a téli hígí- tású mészkénlé, vagy a 2 szá- szalékos töménységű Novenda (sárgaméreg), de eredménye­sen pusztíthatjuk a gyümölcs­fák ellenségeit 5 százalékos _ Neopol-oldattal is. Ne csak a ' gyümölcsfákat, hanem a ri­biszke-, köszméte- és málna­bokrokat, a díszcserjéket, de a díszfákat és szőlőtőkéket is permetezzük le, mert eze­ken is meghúzódhatnak a kár­tevők. Aki a rügyfakadás előtti permetezést elvégzi, az Fükassáltís — ülve r ■ ■ > ..............•' .......... r...................'............. A közismerten magasfokú angol pázsitkultúrát a fűgon­dozó gépek egész sora segíti A képen látható kombinált kaszáió-hengerlőgép is e célra készült. E géptípust három­féle munkaszélességű kivitel­ben gyártják. Amit a képen látunk, a 60 cm-és legnagyobb méretű változat. A „háztáji” fűnyíráson kívül kisebb lege­lők és nagyobb füvesített te­rületek gépi kaszálására is al­kalmas. A 35 és 45 cm mun­kaszélességű változatok termé­szetesen sokkal kisebb telje­sítményűek. Négyütemű, 150 köbcentimé­teres benzinmotor a gép erő­forrása, fogyasztása meglepően kicsi. A kezelő a gépet cső­vázas kezelőülésről irányítja, és két kézifogantyúval végzi az irányítást és az Uzemsza- bályozást. A kaszálógép azért is könnyen mozog, mert saját szélességi méretén belül meg tud fordulni. Kísérletek folynak e gép­típus akkumulátoros kivitelű változatának kialakítására is. Ez természetesen jóval csen­desebb üzemű, és szagmentes lenne. olyan megelőző védekezési módszert alkalmazott a kár­tevők ellen, amely jelentő­sen könnyít a nyári és az őszi növényvédelem gondjain. Szőlőtőkék, szőlőlugasok. Amikor a föld felszíne megszikkadt, tányérozzuk kö­rül a szőlőtőkék tövét és tő­ből vágjuk ki a sekélyen el­helyezkedő, u. n. harmatgyö-' kereket. Hozzáláthatunk a metszéshez is, mert jobb ko­rán, mint elkésve metszeni. Ügyeljünk arra, hogy a ter- mócsapok a tőkéken és a lu­gaskarokon egyenletesen he­lyezkedjenek el és minden termőcsap közelében marad­jon egy — rövidebb — ugar­csap is, amiből a következő évi vesszőket neveljük. Csak az ilyen váltómetszéssel tud­juk megelőzni a tőkék és lu­gaskarok felkopaszodását, idő előtti elöregedését A metszéssel a termés mennyiségét — közvetve mi­nőségét is — szabályozzuk. Ne hagyjunk a tőkén túl sok ter­mőrügyet, mert a túlterhelt tőkék nem nevelik ki szépen a fürtöket, pedig a házikerti csemege szőlőfajtáknál ez el­sőrendű követelmény. Viszont a túl rövidre metszés, a le­tárolás se kívánatos, mert ezzel értékes terméstől foszt­juk meg magunkat. Talán valamennyi kerti munka kö­zött a legszebb, ám igen sok szakértelmet igénylő feladat a lugasok kinevelése, tovább­fejlesztése. A lugaskarokat most kötözzük a támberen- dezéshez és a tovább neve­lésükhöz szükséges vesszőket is most rögzítsük a kívánt irányban. A kiskertben rendelkezésre álló kevés területet legjob­ban olyan zöldségfélékkel hasznosíthatjuk, amelyeket a háziasszony szinte naponta használ. Ezért feltétlenül le­gyen a kertben néhány sor petrezselyem, sárgarépa, re­tek, egy kevés cukorborsó. Ezek magvait most kell el­vetni. Ne késlekedjünk a magvetéssel, mert minél előbb vetünk, annál korábban ju­tunk hozzá friss zöldséghez. A fejessaláta kiültetését is mégkezdhetjük, mihelyt a fa­gyok veszélye elmúlt. Rövid­del később ültethetjük a kel­káposzta, a karalábé és a kar­fiol palántáit is, sőt előre gon- doskodhatünk jól fejlett pa­radicsom- és paprikapalánták­ról is, de ezek kipalántázására — mivel fagyérzékenyek — csak április végén, május ele­jén kerülhet sor. Készüljünk elő az öntözés­hez, mert a tél folyamán igen kevés csapadék hullott és a talaj mélyen kiszáradt. Ahol erre mód van, már a magve­tés és palántázás előtt cél­szerű a talajt alaposan meg­öntözni. Virágok között Felhozhatjuk már a pincé­ből az ott telelt muskátlitöve­ket. Ültessük át ezeket jó kerti földbe és rendszeres ön­tözéssel serkentsük új hajtá­sok fejlesztésére, de óvjuk a töveket a késő tavaszi fa­gyoktól. Megkezdhetjük az egynyári virágok (oroszlánszáj, köröm­virág, rézvirág, sarkantyúka stb.) magvetését, az évelő­ágyak tisztogatását és az el­öregedett tövek szétültetését is. Bálint György Úttalan utakon A képen látható UAZ—469 típusú univerzális kis terepjáró gépkocsit terveztek a mezőgazdasági területek úttalan útjaira a szovjet konstruktőrök. Kisfogyasztású motort építettek be a megerősített alvázú és futóművű jármű karosszériájának orrába, mellyel óránkénti 100 kilométeres sebességet érhet el a gépkocsi. A vászontetős terepjáróban öt személy fér el; ha a hátsó üléseket lehajtják, két személyen kívül 600 kg ter­het is szállíthat az UAZ—469. Arra is lehetőség van, hogy a kis terepjáró 850 kg összsúlyú pótkocsit vontasson (ilyenkor természetesen nem szabad teljesen megterhelni a gépkocsi csomagterét). Az UAZ—469 tulajdonképpen a már hosszú évek óta gyár­tott és a maga idejében jói bevált GAZ—69 típus továbbfej­lesztett változata. E gépkocsikból — habár futószalagon, de közel sem olyan nagy szériában készülnek, mint a Zsigulik, Moszkvicsok vagy Volgák — sok ezer jut a pormentes utakat nélkülöző területekre. Gazdaságos műtrágyakezelés Az utóbbi években a mű­trágya-felhasználás — a vi­lágszerte tapasztalható ten­denciához hasonlóan — Ma­gyarországon is rohamosan terjedt. A földekre kerülő összes műtrágyámén,nyiség 1975-re elérte a 4,5—5,5 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy öt év alatt mintegy megduplá­zódik a műtrágyaigény. De már a 60-as években is igen jelentős volt a fejlődés: az egy hektár szántó-, szőlő- és gyümölcsterüleitre kiszórt mű­trágya átlagos mennyisége (hatóanyagban) 1960-ban 31,6 kg volt, a nagyüzemekben 1970-ben viszont már 191 kg. Napjainkban a talajba jutta­tott tápanyag közel háromne­gyed részét műtrágya képezi, s csak egynegyedét teszik ki a szerves és egyéb trágyák. A gyors növekedés az élet minden területén gondokkal jár, így a mezőgazdaságban is problémákat okoz a nagyobb mennyiségek tárolása, kezelé­se és kiszórása (figyelembe vé­ve a kézi munkaerő fokozatos csökkenését is). Egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy a jövő csak olyan fejlett tech­nológiák bevezetésével képzel­hető el, amelyek teljesen ki­küszöbölik a kézi beavatko­zást, lényegesen csökkentik a mennyiségi és minőségi vesz­teségeket, és biztosítják a műtrágvázás legalkalmasabb időben való elvégzését. Korszerű tárházak Jelenleg a műtrágyák mint­egy felét ömlesztve, a többit — főként a nitrogén műtrá­gyákat — zsákolva hozzák for­galomba. Az ömlesztett mű­trágya csak tárházakban rak­tározható, a polietilén zsák­ban érkező viszont a szabad ég alatt is, megfelelően — fó­liával — letakarva. Korszerű fejtrágyázó gép A tárház építése még a nagy gazdaságok számára sem egyik napról a másikra megvalósít­ható beruházás. Tervezésekor évi 2,5-szeres forgatással kell számolni, ami azt jelenti, hogy 10 000 hektár megművelt te­rület ellátása esetén, 7500 ton­na műtrágyaszükségletet felté­telezve 1000 négyzetméter alapterületűre kell építeni a tárházat (ahol kb. 3 méter ma­gasan áll majd a műtrágya, az 5 méter magasságú belső tér­ben). A tárház belső elrendezésé­nek kialakulásakor gondolni kell a különböző műtrágyák elkülönítésére. A fordított „T” formájú vasbeton falele­mek jól beváltak mozgatható, bármikor áthelyezhető válasz­falakként. Az épület, oldalfa­lainak tervezésekor figyelem­be kell venni, hogy az öm­lesztett műtrágya majdan je­lentős súllyal nehezedik rá­juk. Külön gondot kell for­dítani az épületen belüli köz­lekedésre, gépi ki- és berako­dásra szolgáló utak kialakítá­sára. „Kispénzű” gazdaságok vas­vázas oldalfallal ellátott szí­neket építhetnek, de akár le- vegőbetáplálásos raktársátort is használhatnak az ömlesztett műtrágyának az időjárási ár­talmaktól való megvédésére. Tárolás, rakodás A legkedvezőbb esetben a műtrágyát szállító vagon a tarház előtti sínpárra érkezik, ahonnan szállítószalagokkal, kirakógépek segítségével rövid úton kerül az ömlesztett (vagy zsákos) anyag a tárház­ba. A vasúti kirakóhelytől tá­volabb eső raktárba billenő rakfelületű szállítójárművel ajánlatos szállítani a műtrá­gyát, így kézi munka nélkül lerakható. Ha a szállítójármű ún. fogadógaratba dönti a ko­csi tartalmát, szállítószalaggal ugyancsak gépesíteni lehet a tárházba való beszállítást. A jövő tárházaiban a szál­lítószalagokat zárt rendszerű csöves szállító berendezések fogják felváltani. A csőben futó — két végén dobokkal terelt — végtelenített szalag használatának az az előnye, hogy az ömlesztett műtrágyát semmiképpen nem érheti eső, hó, szél. A műtrágyák felszedésére, a tárházon belüli mozgatására a különböző magánjáró rakodó­gépek — forgórakodók, hom­lokrakodók — a legmegfele­lőbbek. Közülük is a homlok­rakodó-kanállal felszerelt, rendkívül - fordulékóny és mozgékony targoncák váltak be legjobban. I Kiszórás - gépekkel Szükséges, hogy a műtrá­gyák kiszórásához megfelelő géppark álljon rendelkezésre. A tehergépkocsikra szerelt szóróberendezéseik tökéletesen megfelelnek a célnak, ha egyébként elég nagy a kocsik raktérfogata. Természetesen még jobb, ha kisebb-nagyobb tartállyal rendelkező speciális műtrágyaszórók is kiegészítik a gépparkot. E munkaműve­letnek sok fortélya van (szó­rási munkaszélesség meghatá­rozása, gépkiválasztás a trá- gyázási mód és a talajviszo­nyok függvényében stb.), ame­lyek lényegesen befolyásolják a gazdaságosságot. Ezekkel a problémákkal foglalkozik a gödöllői Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet egyik tanul­mánya. Minicsőszök a szántóföldön Több mint háromezer hektárnyi kertet és mintegy ötszáz hektár káposztaföldet sikerült megóvni a kártevőktől, azok­nak a trichogrammáknak a segítségével, amelyeket a bioló­giai. módszerekkel folytatott növényvédelem bocsátott rendel­kezésre. A trichogrammák, ezek a fél milliméternél nem na­gyobb rovarok, sok mezőgazdasági kárteyő petéivel táplál­koznak és teljesen fölöslegessé teszik a mérgező vegyszerek alkalmazását. A hasznos állatokra és madarakra teljesen ár­talmatlan módszer sokszorosan olcsóbb a vegyi módszereknél. Biológiai védekezés hatása az emberre A növényvédelemben sok szakértő a biológiai védekezés módszereiben látja a jövőt. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban meggondolandó, hogy a biológiai módszerek csak különlegesen kedvező esetek­ben és helyzetben vezetnek eredményre, ugyanakkor nem veszélytelenek az ember és az állat egészségére. Mindezt egy kanadai példa is bizonyltja: ebben az ország­ban az utóbbi időben a iucer- nalevéltetű elleni védekezésre egy gombát használtak fel. A szakemberek megállapítása szerint azonban ez a gomba embernél tüdőgyulladást és bőrbetegségeket idézhet elő. Napjainkban mintegy 460 gomba-, 80 baktériumfajt, és 225 vírust ismerünk, amelye­ket fel lehet használni a nö­vényi kártevők leküzdésében mint kártevő-ellenséget. Saj­nos, a tudomány a fenti re­pertoár mellékhatásait, az em­berre és állatokra vonatkozó tulajdonságait kevéssé ismeri. i l ♦

Next

/
Thumbnails
Contents