Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
1973. ÁPRILIS 14., SZOMBAT 3 ““<&/£{rlar> Úttörővezetők országos konferenciája Aczél György felszólalása Az úttörővezetők V. országos konferenciája tegnapi, záró napjának plenáris ülésén felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Felszólalásában hangsúlyosan szólt az általános iskoláról. Az általános iskola fejlesztése kiemelt társadalmi és politikai feladat, mert ez az iskola alapozza meg a gyermekek tudását, s egész későbbi személyiségét. Az iskola a maga, rendjével, fegyelmével, a nevelés fontos letéteményese, a tanulás új meg új sikerélmények forrása. Másfajta élményekkel és másképpen nyújt sikerélményeket az úttörőmozgalom. Az a gyerek, aki megtalálja helyét piros nyakkendős társai között, egyben a közösségért végzett munkát is megtanulja és ez elindítja őt az én-től a mi-ig. A Központi Bizottság titkára foglalkozott a szülők felelősségével is, hiszen az iskola és az úttörőmozgalom nem veheti át a család valamennyi funkcióját. — Olyan társadalmat épíHivatásforgalom E zzel a szakkifejezéssel jeiohk a iako- és a munkahely közötti ingázási, a diákok közlekedési eszközöket igénybe vevő iskolába járását, mindazok utazását, akiket nem ma- ganprobiémáik indítanak a forgalomban való részvételre. A hivatásforgalom bizonyos értelemben kényszer; a kenyérkereset — kisebb mértékben az oktatás — indokolja a rendszeres vonatra, autóbuszra szállást. Indokolja? Kényszer? Vácról naponta átlagosan négyezer férfi és nő indul útnak, töredékük Dunakeszire, javarészük Budapestre. A városban az aktív keresők száma meghaladja a huszonháromezret, s a munkaerőforrások figyelem- bevételével a növekedést csakis a bejárók számának további emelkedése táplálhatja. Mármint a Vácra bejáróké. Mert míg naponta négyezren indulnak útnak a városból, több mint öt és fél ezren érkeznek oda. A szükségesnél — legalábbis az érintettek ezt állítják — kevesebben. Ezer, ezerötszáz főt ugyanis percek alatt elhelyeznének. Ha a Vácról eljárók közül minden harmadik, negyedik helyben keresne munkát... A gondolattal eljátszhatnánk, de minek? Tagadhatatlanul egyszerűbb lenne a helyzet, hiszen egyetlen olyan üzembe, mint például az Egyesült Izzó alkatrészgyára, több mint negyven településről járnak be az emberek. Az ingázást — pontosabban annak tömeges formáját — gazdasági folyamatok együttes hatása 'alakította ki, a többi között a gyors ütemű, de extenzív utat járó iparosítás, a mezőgazdasági munkaerőből fölszabaduló fölösleg véletlenszerű elhelyezkedése s így tovább. Azaz nem lehet — nem is szabad, mert súlyos zavarokat okozna — papírháborút indítani az eljárás és bejárás egyenlegének javítása érdekében sem Vácott, sem más településeken. Gazdasági jelenségeket hathatósan és tartósan csakis gazdasági eszközökkel lehet befolyásolni. S zámítások szerint a negyedik ötéves terv végére Vácott a foglalkoztatottak száma mintegy 26 000 lesz, az iparban hozzávetőleg ezer fővel többen dolgoznak majd, mint a tervidőszak első esztendejében. Ha valóban többen lesznek, ha erre a növekedésre ténylegesen szükség van. Mert korántsem biztos, hogy minden kimutatott létszámhiányt az alaposabb vizsgálódások után is jogosnak ismerhetünk el. Erre önszántából szolgáltatott példát a Cement- és Mészművek váci gyára, amikor elemezte a létszám- helyzetet, s a technológiai követelmények munkacsoportonkénti átnézése után kiderült, hogy a papíron szereplőnél — és hiányzónál — mintegy 150 fővel kisebb gárda is jól elláthatja a teendőket. Persze, szervezettebb munkával, ösztönzőbb bérezéssel. N Ez természetesen a folyamat, egyetlen mozzanata, bár nem mellékes, sikerül-e különválasztani a tényleges és a látszat létszámszükségleteket. Ennél fontosabb annak a — eddig elhanyagolt — kérdésnek a vizsgálata, hogy a jelenlegi hivatásforgalom gazdaságossága milyen, azaz nem túl drága-e az utazó munkaerő egy része a társadalomnak? Meghökkentően hangzik ugyanis, de tény, hogy a vasút minden tizedik utasa vált csak teljes áron jegyet, a többiek valamilyen kedvezményt élveznek. Az ilyen célra adott állami támogatást — ahogy a vasúthálózat felújítását, villamosítását, a járműpark cseréjét szintén — főként a népgazdasági pénztár érzi, s alig a gyári bugyelláris. Ugyanez a helyzet az autóbusz-közlekedésnél, s végül is a számítások azt mutatják, hogy a közvetett társadalmi ráfordítások kétszer akkorák egy bejáró, mint a helyben lakó esetében. Veszélyes demagógia lenne azt követelni: leljen mindenki helyben munkát. Ugyanakkor viszont a jelenleginél nagyobb, alaposabb figyelmet kell szentelni az ésszerűségnek, a fölösleges ingázás megszüntetésének, az ún. keresztirányú forgalom fokozatos mérséklésének. Van mód erre? éhány esztendő alatt a nagyhutai járásban négyezer munkahelyet teremtettek, s bár ezeknek nem mindegyikét, de jelentős részét a bejárók foglalták el; az ingaforgalom több mint két és fél ezer fővel csökkenhetett. A társadalmilag hasznos munkahelyek gyarapítása — s nem a látszatfoglalkoztatás létrehozása — továbbra is járható út. Ám ezzel korántsem merül ki az eszköztár. A magas képzettségű műszakinak, a nagy gyakorlatú szakmunkásnak nem könnyű helyben kínálni megfelelő foglalatosságot — s nem is kell erőltetni ezt —, ám a betanított és a segédmunka egészen más eset. Itt a bérezéstől a továbbképzési lehetőségig sokféle mód van a marasztalásra, de ma még a fővárosi törzsgyárban ugyanazért a munkáért többet fizetnek, mint a váci, a szentendrei gyáregységben ... Kompromisszumok, jó értelemben vett kölcsönös engedmények sora hozhat csak engedményeket, s ezekre nagy szükség van. Azért, hogy a munkaerőt ott foglalkoztassák, ahol a társadalomnak a legtöbb értéket állíthatja elő. Azért, hogy mérséklődjenek az ugyan rejtett, de nagyon is tekintélyes népgazdasági veszteségek, fölös kiadások. S azért is, hogy az egyéni sorsok könnyebbek, az életcélok értelmesebbek lehessenek. hogy ne csupán egy szakkifejezés, hanem a dolgokat ténylegesen fedő szó legyen a hlvatásforgalom. Mészáros Ottó tünk — mondotta Aczél György a továbbiakban —, amely nem létezhet kezdeményező, cselekvő, tudatosan tenni akaró emberek nélkül. Az alkotókedv kifejlesztésére ad keretet a szocialista demokrácia. Ezért törekvésünk, hogy az ifjúsági mozgalom és oktatási intézményeink a demokrácia iskolái legyenek. Rend, fegyelem, szabadság, egymástól elválaszthatatlan fogalmak: egységük biztosítja az alkotó munkát. A továbbiakban elismeréssel szólt a KB titkára a Magyar Úttörők Szövetségének munkájáról. Aczél György elvtárs felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a pedagógusoknak tegnap szerzett tudásával ma kell a jövőre nevelnie, oktatnia az ifjúságot úgy, hogy ezzel együtt a mára is felkészítsen. Ebből az objektíve meglevő és folyton újratermelődő ellentmondásból fakad, hogy a pedagógusoknak szüntelenül képezniük kell magukat. Vannak, akik ezt az ellentmondást eltúlozzák és abból reális követelményeket fogalmaznak, s ennek alapján minősítenek. Ilyen vélemények nemegyszer helyet kapnak a sajtóban is. Sajnos hibás általánosítással — mert akik ezekről a dolgokról írnak, nem veszik észre, hogy csakúgy, mint az élet többi területén, a pedagógusok között is milyen sokan mutatnak példát. Nemcsak foglalkozásuk pedagógus, hivatás- tudatuk, meggyőződésük, egész életük nevel — fejezte be felszólalását Aczél György. Együttes program — együttes végrehajtás A tanács és a népfront tervei Kismaroson A tanácsok most, a választás előtt cikluszáró mérleget vontak. Összefoglalták az eredményeket, indokolták, hogy egy-egy beruházás miért nem valósult meg, melyek azok a lakossági szükségletek, amelyeket a legrövidebb időn belül mégis ki kell elégíteni. A községek, városok, a megye is meghatározott pénzösszeggel gazdálkodik, s a költségvetési summák még a közösség összefogásával, társadalmi munkájával sem elegendők , minden igény kielégítésére. A cikluszáró mérlegek tényei már körvonalazzák a megválasztandó tanácsok négyéves munkaprogramját. A tanács és a népfront munkaprogramjában nemcsak az építés, a felújítás, a beruházás szerepel, foglalkoznak a községi élet sok más kérdéseivel is. Például a közéleti demokratizmus fejlesztésével: a jövőben évenként falugyűlést tartanak, bővítik az együttműködést a tömegszervezetekkel. Törekedni fognak az ifjúsági és a nőhatározat hatásosabb végrehajtására. Szeretnének jobban segíteni a község öregein, ezért elhatározták, hogy a tömegszervezetek közreműködésével megvizsgálják az idősebbek szociális helyzetét. Ennek eredményétől függően megfelelő határozatokkal biztosítják a problémák megoldását. A lakosság is tettre kész A munkaprogramból csak nénány mozamot ragatiuuut ni. A konkrétumok továobi iejsorakoztassa helyett összegezzük e munkaprogram elméleti jelentőségéi, nagyon jo, nogy a tanács és a nepn'oni neiyi vezetői, aktivistái együtt tárják fel a község valóságos helyzetét, együtt találnak megoldást a problémákra, együtt határozzák meg a feladatokat — s így az együttes végrehajtás sem maraonat el. Ez a lényeg. A települések nem nélkülözhetik a lakók összefogását, minden igényt hamarabb lehet kielégíteni, ha nem várunk, hanem teszünk érte. A tanács és a népfront nagy mozgósító erő, együttes programjuk, együttes szervezésük, együttes végrehajtásuk megsokszorozhatja a községek forintjait — s a tervek még a szigorú határidőknél is hamarabb valósulhatnak meg. F. P. Teendők határidővel A kismarosi községi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága is egyeztette a jövő feladatait, az 1973—76 időszakra vonatkozó munkaprogramot. Jól szemlélteti ez a tanácsok és a népfrontbizottságok egyre erősödő kapcsolatát. Az elkészült távlati tervben összefoglalják a teendőket, s nagyon helyesen a végrehajtás határidejét is megjelölik. Melyek a legsürgetőbb kismarosi feladattok? Még 1972- ben megkezdték a művelődési ház átalakítását, felújítását. A jövőben szeretnék meggyorsítani az építkezést, s ezért széles körű társadalmi összefogást kezdeményeznek. Hogy a művelődési témánál maradjunk, a következő időszakban új klubkönyvtárat alakítanak ki. A tanács két javaslatot dolgozott ki: vagy a mostani KISZ-helyiséget, vagy a meglevő könyvtárat kell bővíteni. Nézzünk más témát: a község szépítését. A munkaprogramban szerepel, hogy a következő négy évben fel kell újítani az esős időben járhatatlan utakat. Ez nem ábránd, hanem határidőkkel megszabott feladat: a Liget utca első részén 1973. december 30-án már állnia kell a szilárd burkolatú útnak, Börzsönyligeten nyolc kilométer makadámutat kell korszerűsíteni. Ugyanígy határozzák meg a parkosítás, a fásítás ütemét is. Közéleti munka Sokféle igényt rangsorolnak kismaroson is. A börzsönyligeti ivóvízellátás eddig megoldatlan, a közeljövőben sem tehetik ezt az aktát az elintézettek csoportjába, de a tanács elhatározta, hogy az ivóvíz-hálózatot a börzsönyligeti boltig meghosszabbítják. Vagy: a fiatalok sportolási lehetőségeit bővíteni kívánják, ezért úgy tervezik, hogy a mostani sportpálya mellett kézilabda- pályát építenek — bizonyára a KISZ-fiatalok lelkes segítségével. Pest megyéért emlékérmesek PAPPERT ÁDÁM •-------- a két-, hárommázsás öntvény ap| I tt I róság. Általában tonnákban (meg--------- forintmilliókban) számolnak és az olv asztóból kiömlő vasfolyamról plusz-mínusz húsz eltéréssel megmondják — a színe után! —, hogy hány fokos. Itt úgy kell dolgozni, hogy az öntvények jó része 1100—1400 tonnás hajókba beépítve a tengeren úszik; a tengeri, a dunai, a volgai és ki tudja még milyen kikötőkben daruk formájában magasodik az ég felé. — Jóska fiam is itt dolgozik, tizenöt-tizenhatodik éve. Művezető, ő irányítja az olvasztást, a vasöntést. Főiskolára jár, idén végez. Üzemmérnök lesz. Annak idején én adtam ide tanulni. Magam pedig harminchat éve csinálom. Vasöntő vagyok. Ha ezt a munkát az ember nem szeretné, átok lenne itt minden nap. Szívesen jövök be reggelente... Lett volna nem egy lehetőségem máshová menni, de maradtam. Vasöntő vagyok. Akkor is, ha 1954 óta kétszázötven embert irányítok, ha vezetem az öntödét. Pappert Ádámot többször hallottam megyei tanácsülésen felszólalni. Főképpen pénzügyi, költségvetési, fejlesztési természetű témákhoz. Feltűnt mondatainak pontos, tömör fogalmazása, mondandójának szakszerűsége és ugyanakkor közérthetősége. Nem tulajdonítottam ezeknek jelentőséget, magamban megállapítottam: egy nagy tudású szakember, aki képes a maga száraz területéről úgy beszélni, hogy azt mindenki megértse... Tanácsoknál, pénzügyi szakemberektől, megyei vezetőktől hallottam a nevét emlegetni. Mindig tisztelettel, megbecsüléssel. Egy percig sem lepődtem meg, amikor április 4. alkalmából megkapta a Pest megyéért Emlékérmet. Solymáron lakik, Budapesten, a Váci úton dolgozik, a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében az öntöde vezetője. majdnem húsz éve megyéi tanácstag, tíz éve elnöke a számvizsgáló — azelőtt pénzügyi — bizottságnak. Hogy fér mindez össze?----------------------: niég néhány „apróságI Mosolyogva | gal” megtoldja a sort:-------------—------- — Az elmúlt ciklusban a s olymári 13-as körzetben községi tanácstag is voltam, s most ismét jelöltek; itt, az üzemben pártalapszervi vezetőségi tag vágok; szemináriumot vezetek; tagja vagyok otthon a községi énekkarnak. Budapestre Solymárról naponta 1937 óta járok be, nem rossz a vonatközlekedés, egy és negyed óra alatt ide lehet érni. öt óra előtt, télen-nyá- ron indulok hazulról, gyalogolok egyet a vasúiig, s a kollégákkal a vonaton beszélgetünk, kártyázgatunk. Jó kis kollektíva alakult ki. Hatra itt vagyok a gyárban. A Pest megyéért Emlékérmet tulajdonképpen azért a két évtizedes munkáért kanta, amit a megye fejlődése érdekében kifejtett. A számvizsgáló bizottságban végzett munka ennek rész«.----------------- mint vasöntő kapott KosI 1951-ben | suth-díjat Pappert Ádám.----------------- Többszörös kiváló dolgozó. — Az angyalföldi hajógyár mindig is a munkásmozgalom fellegvára volt. Itt megértik a dolgokat. Itt értékelik, megbecsülik az üzemen, gyáron kívüli munkát is. Éppen a legutóbbi párttaggyűlésen esett szó erről. A mi pártszervezetünk megtiszteltetésnek veszi, hogy vannak nálunk, akik a tanácsokban dolgoznak. — A társadalmi tevékenység, a társadalmi megbízatás elég sok elfoglaltsággal jár. Ha távol vagyok, kollégáimnak kell elvégezniük a munkát. Az itteni kollektíva ezt megérti, vállalja. Megérti otthon a család is. a feleségem. Ádám fiam. Egyedül, társak nélkül kevés lenne, gyenge lenne az ember. Deregán Gábor — Az akkori pénzügyi bízott- \ ság elnöke ciklus közben megbetegedett. Engem kerestek meg. Tiltakoztam, miért nem egy közgazdászt, egy bank- szakembert bíznak meg ezzel a feladattal, miért egy vasöntőt? Ilyen ember kell, mondták, aki az üzem, aztán meg a község közösségében él, ismeri a munkásemberek problémáit, s az aranyat ér. Ez tíz éve volt. Azóta persze egy kicsit már én is pénzügyi ember lettem.------------------------------ kaptam a megyei taI — Sok segítséget nács, a pénzügyi osz----------------------------- tály vezetőitől, munkatársaitól. & segítség naponta azt látni, tapasztalni, hogy a munkánkat respektálják, észrevételeinket, javaslatainkat figyelembe vészük. Ez ad erőt mind a kilencünknek, szakembereknek és nem szakembereknek, akik a számvizsgáló bizottságban tevékenykedünk. Sok gonddal, de nagyon sok örömmel is jár ez a munka. Gonddal, mert a rendelkezésre állónál sokszorosan több pénz is kevés lenne ahhoz, hogy a községek, városok minden jogos igényét azonnal ki lehessen elégíteni, s sok örömmel, mert ugyanakkor soha nem látott fejlődésnek vagyunk tanúi. Két hete vizsgáltuk például Százhalombattán azt, hogy a tavalyi költségvetési és fejlesztési keretet hogyan használták fel. Nos, a város tavalyi tervei megvalósultak, okosan költik el a pénzt, s melléje igyekeznek minden helyi erőforrást előteremteni, a maguk erejéből is. Tapasztalataink alapján mondhatom: nagyon hasznos és fontos dolog az, ha a megyei tanácstag eljut szerte a megyébe. A saját szemével láthatja megvalósultan, vagy megvalósulóban azt — óvodát, bölcsődét, iskolát, lakótelepet —, amire a tanácsülésén szavazott. V á lasztás előtt Eljárt, leieuem az iuu. Mint „szuricolo” jelenteit csak valamit. A bennem bujkáló kisördög arra agitált, bogy itt-ott haiigatózzam egy kicsikét. Hajtott a kíváncsiság: ugyan miket suttogunk ott, ahoi nem kell tartanunk a Hivatalos fülektől. A buszmegállónál indítottam. Ha sehol másutt, itt „megnyii- vánulnak” az emberek. Nem tagadom, magam is szerettem voina már egy kicsit derülni, amikor a tanácselnököt szapul- ják. Kényelmesebb és biztosabb, hiszen kéznél van. A vállai is elég szélesek. Néhány lapáttal mindig elfér még rajta... Csalódtam az emberekben. A tanácselnököt egyszer említették, akkor is „pozitív” értelemben. Persze, ez is emberi tulajdonság, hogy szűkén méri az elismerést. Egy tavaly épült napközi előtt néhány asszony vitatta, gondolom, a nemzeiKözi helyzetet. Megálltam a közelükben, és feltűnően bámulni kezdtem az épületet. Olykor egy kicsit a fejemet is csőválgaltam. Közben feszülten figyeltem: ha- rap-e a hal... Az egyik, igencsak kedvemre való menyecske nem állta tovább. Megkérdezte : — Be akar iratkozni, bácsika? —- Csak nézegetem az épületet. Ha már hozzáfogtak, csinálhatták volna éppenséggel nagyobbra is . . . — Honnan jött maga, jóember? Úgy látszik, maga is azok közé tartozik, akikneK az isten se tudna eleget tenni. Szeretjük az ilyen embereket. Eloidalogtam. Még valami csúfságot tesznek velem. At- ballagtam a másik oldalra. Három-négy új középület. A takarékszövetkezet előtt néhány hosszú hajú legényke napkúrá- zott. No, ezek az én embereim. A fiatalokban nincsen pórázra kötve a szó. Ezek megmondják ápertén. Nem én kezdtem. Az egyik kedvesen megkérdezte: — Betenni akar, nagypapa vagy kivenni? — Inkább csak az épületet mustrálgatom. Lehetne valamivel mutatósabb is. — Hajoljon közelebb, nagypapa, súgok valamit... Hát ha az neki súgás volt. . . Majd belesüketültem: — Azért nem mutatósabb, mert nem maga csinálta. Nem mindenki olyan nagyokos ... Lassanként kezdtem belefáradni az „eredménytelenségbe”. Még egy utolsó kísérlet, aztán feladom. Mozi, kultúr- ház, buszpályaudvar. Na, itt aratni fogok. Már javában magyaráztam, hogy ez ezért nem I jó, emez meg emezért, amikor I mellém lépett egy még érdi ér- I telemben is „meglett” legény, ' és nagyon kedvesen mondta: | — Ért a szóból, öregem? Akkor tűnjön eL Eltűntem. Garaguly Ferenc. I i I 1
