Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA fK CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGUEP VÁROS Rl XVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1973. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP Cegléden és a járásban Felszabadulási ünnepségek, választási gyűlések Fellép a Budapest táncegyüttes - Első választók bálja Habszivacs, eladásra A kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet habszivacsüzemében gyermekmatracok, ülőpárnák és ablakbetétek készülnek. Képünkön: Bárány Mária műanyag tasakokba tölti a párnákhoz szükséges habszivacsot, melyet így hoz forgalomba a kereskedelem. Apáti-Tóth Sándor felvétele Örökösök vagyunk Balogh Sándor tanulmánya az abonyi jobbágyvilágról Szavalóverseny a Kutyakaparó csárdában A KISZ ceglédi járási bizottsága április 8 -ón, vasárnap, délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg a Petőfi Sándor jubileumi szavalóversenyt, a kocséri Kutyakaparó csárdában. Monokra- a gyár autóbuszán Monoki kirándulást szerveznek a Nagykőrösi Konzervgyár törteti előkészítő telepének dolgozói. A gyár autóbusza viszi őket az országjáró útra, Kossuth Lajos szülőházá. hoz. A Csoport egyúttal tapasztalatcsere-látogatást tesz a Nyíregyházi Konzervgyárban. Tatarozzák a fürdőt A ceglédi fürdő tatarozására, csinosítására, bár szerény keretek között, az idén is sor kerül. Hamarosan hozzáfognak az épület belső karbantartó. sához. A jövő hónapban a | strand medencéit javítják meg, és átfestik a kabinokat is. Iskolákból — óvodák A tanyavilág szűkülésével 'Szolnak megyében minden éviben újabb tanyai iskolák szűnnek meg. Az épületieket a tanácsok értékesítik vagy lebontják, és anyagát belterületi építkezésekhez használják fel. Az épületek ellenértéke a községek fejlesztési alapjába folyik be, s az összeget óvodák, bölcsődék fejlesztésére fordít.( ötven éve áll a ceglédi IsÍ Tcola utca egyik guggonülő ikis házának falán a tábla: Szijj József könyvkötő. Ilyen t mesterséget hirdető cégért lsem Cegléden, sem a közeliben még egyet nem találunk. Egyre ritkább a könyvkötői foglalkozás. Két évvel ezelőtt, amikor — az idős ember legnagyobb örömére — nevelt fia, Terék Tamás beiratkozott a szolnoki iparitanulóiskolába, mindössze öten tanulták a szép, de nehéz mesterséget, köztük ő volt az egyetlen fiú. Terék Tamás két éve sagít- kezik a kis műhelyben. A szakma szeretetévei kalauzol bennünket az asztalokon, polcokon tornyosodó, bekötésre váró folyóiratok, újságok, iratok és a már elkészült munkák között. Az ifjú mester ügyes kezét dicsérik a szépen bekötött könyvek. Elégedettek a megrendelők, akik még Budapestről és más megyékből is hozzák a munkát. Legutóbb egy fővárosi állatorvos disszertációjának kéziratát kötötte be. Eddigi munkái közül arra a piros bársonykötésű díszalbumra a legbüszkébb, amelyet az esztergomi városi tanács megbízásából készített. — Az albumféle ritka — mondotta Terék Tamás —, leginkább közületiknek dolgozunk, iratok, közlönyök és egyéb nyomtatványok bekötését vállaljuk. Persze, bőven F. László csemői lakos Nagykőrös belterületén jogosítvány nélkül motorozott, noha már két esetben megbüntették hasonló cselekményért. Legutóbb 5 ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. ★ Veszélyes fenyegetés miatt került a rendőrség szabálysértési hatósága elé Z. Ferenc ceglédi lakos. Az ittas állapotban levő férfi, miután összetörte a lakás berendezését, feleségét életveszélyesen megfenyegette. Büntetése: 2100 forint. Felszabadulásunk évfordulójának ünnepére és az elkövetkező választásokra készül most az ország népe. Cegléden és a ceglédi járásban már együtt áh az ünnepi programok terve. Áprüis 3-án, este fél hét órakor, a Kossuth Művelődési Központ színház- termében ünnepi megemlékezésre kerül sor, hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából. Az ünnepség előadója Boros Gyuláné, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a Pest megyei KISZÖV elnöke lesz. Az est folyamán Cegléden kapunk magánrendelést is. Képes újságok, folyóiratok, magazinok fordulnak meg itt. Legtöhben c Ludas Matyit, a Nők Lapját, a Képes Sportot, a Filmvilágot és az Auto-Mo- tort köttetik be. — A téli hónapokban kerül a legtöbb munka, nyáron kevesebb, a szabadságok idején. Pár hónap múlva üresek lesznek a polcok, s majd csak ősz fele kezdik szállítani a beköt- tetnd vaiót a megrendelők. A sarokban vágóasztal. A vasból készült szerszám így, ránézésre is nehezen kezelhetőnek látszik. A csaknem kétszáz éves masina mégsem fog ki a fiatal könyvkötőn: egy suhintás és a levágott lapok engedelmesen hullnak a kosárba. — Mindent kézzel végzünk — mondotta a fiatalember. — Huszonnégyszer kell kézbe vennünk a bekötésre váró könyvet, mire elkészül. Nem kis fizikai erőt igényel. Persze, nagyon sok türelmet kívánó, aprólékos munka akad. A betűket is mi nyomjuk, aranyozzuk Szíwel-lé- lekkel csak az tudja ellátni ezt a munkát, aki szereti a mesterséget. A 19 éves könyvkötő korszerűbb műhelyről álmodik. Előbb azonban még le kell töltenie a katonaidőt. Utána várja a kis műhely, ahová mindenképpen visszajön. Csatári Ilona K. Zoltán ceglédi lakos neve nem ismeretlen a rendőrség előtt: több esetben volt már büntetve közveszélyes munkakerülésért. Legutóbb is amiatt került összeütközésbe a törvénnyel. A csavargó életmódot folytató férfit 18 napi elzárásra ítélték. ' ★ A Keleti pályaudvar mellett levő Baross pincében szórakozott L. József mikebudai lakos. Társaságához egy ittas nő is csatlakozott, akinek, a kiszolgáló megtévesztésével, szeszes italt rendelt. A „gavallér” fiatalember 1200 forint büntetést fizetett. vendégszerepei Szabadság, szerelem című műsorával a Budapest táncegyüttes. Az emeleti nagyteremben az első választók bálját tartják meg. A szovjet hősi emlékműnél és a hősök sírjánál április 4-ón, délelőtt 11 órakor helyezik el a megemlékezés koszorúit a tanácsi, politikai és gazdasági szervek képviselői, az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek küldöttei. Az ünnepség után magyar— szovjet baráti találkozó zajlik le, a fegyveres erők klubjában. A ceglédi járás legtöbb községében a választási gyűléshez kapcsolódik az április 4-i ünnepség, kivéve Kocsért, ahol a gyűlést szombaton délután megtartották. Április 3-án, délután 14 órakor kezdődik a gyűlés Dánszentmiklóson, az állami gazdaság kultúrtermében, ahol Bállá János, a járási pártbizottság első titkára, Csemőbe-n 'pédfg' 'délután 15 órakor, a gazdaság művelődési házában, ahol Vimola Károly, a Pest megyei tanács vb-tag ja mond beszédet. Délután 17 órakor kezdődik az emlékező ünnepséggel egybekötött gyűlés az abonyi művelődési házban, ahol Nagy Imre, a járási pártbizottság titkára, hat órakor a mikebudai választási gyűlés, amelyen Borbély Mária, a járási pártbizottság munkatársa lesz az előadó. Ceglédbercelen ugyancsak délután hat órakor kezdődik a gyűlés, előadója Magyar László, a járási KISZEzerkilencszáznegyvennyolc- ban, tizenkét traktorral, két cséplőgéppel és harminckét traktorossal, szerelővel, megalakult az abonyi gépállomás. Még abban az évben elsők lettek az ország gépállomásai között rendezett termelési versenyben. A következő év ta_ vaszán üzenetet hozott a postás Abonyba: Vrobszki János igazgatót, Dogossy Ferenc főgépészt és Sassy István traktorost a Parlamentbe várják. Az akkori három meghívott közül Dogossy Ferenc ma is Abonyban él: a Monori MEZŐGÉP nyugdíjasa — Negyvenkilenc márciusában hívattak az Országházba bennünket. Akkor jártam ott életemben először. A Kos- suth-díj ezüst koszorúját kaptuk, Dobi Istvántól vettük át, az oklevéllel együtt. (A falon bekeretezve az oklevél, s rajta a szöveg: A Magyar Köztársaság kormánya a mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett munkájának elismeréseképpen adományozza.) — Akkoriban nem volt könnyű a munkánk. Szétszórt táblákon dolgoztak a gépek. Ahogy erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom, egyre i titkár lesz. Albertirsán a délután hat órakor kezdődő gyűlésen Tóth Attvláné ország- gyűlési képviselő mond beszédet, a művelődési ház nagytermében. . Jászkarajenőn is hat órakor kezdődik az esemény, s az előadó Fekete Antal, a járási pártbizottság osztályvezetője lesz. Április 4-én, délután öt órakor kezdődik a választási gyűlés Nyársapáton, amelyen Mucsányi Józsefné, a járási pártbizottság munkatársa, s ugyancsak 4-én, délután hat órakor a törteli művelődési házban kerül sor választási gyűlésre, ahol dr. Gaál Lajos, a ceglédi járási hivatal elnöke tart beszédet. Választást megelőző gyűlésre Cegléden két alkalommal kerül sor: április 6-án, délután 14 órakor a KÖZGÉP Vállalatnál dr. Mondok Pál, Cegléd város országgyűlési képviselője tart beszédet, április 9-én, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében Polák István ezredes, városi tanácstagjelölt lesz a választási gyűlés előadója. Kőröstetétlenen, a művelődési házban április 9-én, este hat órakor gyűlnek össze a választópolgárok, hogy meghallgassák Győri Máriát, a közös tanácsú községi tanács elnökhelyettesét. Április 10-én, délután 18 órakor kezdődik Abonyban a művelődési ház nagytermében a választási gyűlés, az előadó Zsemlye János, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára lesz. több lett a dolgunk, sokasodtak a feladatok. Kevés volt a traktoros, a szerelő. Ahogy visszaemlékszem, tizenöt éven át vagy ötszáz traktorost képeztem ki. — 1965-től gépjavító állomássá alakultunk, speciális feladatokat láttunk el. Üzemünk 1971-ben betöltötte küldetését, más ipari feladat teljesítésére kapott megbízást: azóta, a Mechanikai Művek részlegeként, olajkályhagyár- ral gyarapodott a nagyközség. — Alakulásától megszűnéséig a gépállomáson dolgoztam, onnan mentem nyugdíjba, mint műszaki vezető. Napi munkámon túl politikai, társadalmi megbízatásoknak is eleget tettem. Megalakulásától kezdve, majdnem tizenöt évig voltam munkásőr. Azóta sem szakadtam el a többiektől. Hetenként többször is bejárok Ceglédre, a régi kollégákhoz Ide, a szomszédos gyárba is be-benézek, itt is, ott is javaslok valamit, tanácsokat adok. Azt a tapasztalatot, amelyet életem során összegyűjtöttem, szívesen adom tovább. Beszélgetés közben az asztal megtelik piros fedelű dobozokkal. A megbecsülés első jele a Kossuth-díj volt, utána következett a többi: 1968-ban a Abonyban időről időre újabb forrásértékű tanulmánnyal gyarapodik a nagyközség történetét feldolgozó irodaiam. A helybeli kutatók szorgalma, lelkes munkája a lakóhely sze- retetére vall. Az idén március 15-ét, a 48-as forradalomra és a szabadságharcra em. fékezésem tűi a jobbágyfelszabadítás évfordulójával együtt ünnepelték. Ebből az alkalomból adta ki a népfront Balogh Sándor abonyi helytörténész „Örökösök vagyunk” című, stencilen sokszorosított munkáját, amely az egykori jobbágyok nehéz életkörülményeit tárja fél. Bállá János, a járási párt- bizottság első titkára a kötethez írt előszavában megállapítja: „Abony nagyközség jobbágyságának története közelebb visz minket annak a múltnak a megismeréséhez, melybe jelenünk gyökerezik. A föld, mely oly sokszor volt a pusztulás színhelye, és az ember, aki újra és újra talpra tudott állni, tiszteletet ébreszt bennünk. E terület lakói, Munka Érdemrend bronz fokozatát, nyugdíjba vonulásakor, 1971-ben, ezüst fokozatát kapta meg. A „Kiváló munkásőr” érdemérem tulajdonosa, aranyjelvényes törzsgár- datag. Munkahelyén vastag, aranyból készült jubileumi pecsétgyűrűvel ajándékozták meg, s birtokában a Felszabadulási Emlékérem is. Dogossy Ferenc elégedett életútjával. Négy gyermeket nevelt fel, fia mezőgazdasági gépészmérnök, valamikor őis gépállomáson kezdte, jelenleg egy állami gazdaság főmérnöke. Egyik lánya a Szovjetunióban végzett mezőgazdasági főiskolát. Most egy szolnoki vállalat személyzeti vezetője. A másik két lány is érettségizett. A hatvannégy, éves férfi szívesen tesz-vesz a ház körül. Gondosan ápolt a néhány sor szőlő, gondozottak az épület előtti rózsatövek. Kellemes, kiegyensúlyozott képet nyújt ez a Tószegi úti porta. A házigazda köztiszteletben álló ember, pedig csak kevesen tudják, hogy ünneplő öltönyén az apró ezüst koszorú a Kos- suth-díjat jelképezi. T. T. emberfeletti munkával és akaraterővel, állandó elnyomásban éltek évszázadokon keresztül, viselték azokat a terheket, melyek elviseléséhez az élni akarás és a jövőbe vetett hit adott erőt”. A krónikás az egykori mezőváros 1770-ből származó Urbáriumát adja közre, „az egyetlen megmaradt s az egész nagyközség egészét érintő írást”. Azok az abonyiak, akik kezükbe veszik a könyvet, saját őseik nevét, sorsát olvashatják a lapokon. A munka visszatekint egészen a XIII. századig, amikor a jobbágy szó még királyi főtisztviselőt jelentett, s csak Róbert Károly uralkodása idején nyerte el későbbi értelmét. A kilenced és a tized a jobbágyok örökös terhe maradt, majd 1514 után következett a röghöz kötöttség. A mű részletesen ismerteti az abonyi családok sorsát a török hódoltság idején, egybevetve az elnyomás megegyező és eltérő vonásait. A török kitakarodása után a 22 000 holdas határra alig száz ember jut, de 1748-ban már rangos mezőváros Abony. A változást az 1750-es év hozza: az egyetlen földesúr helyébe huszonegy lép, s akkor adják ki az „Urbarialis contractus”-t, mély a jobbágyterhek növekedését jelenti, s ahogy a XVIII. század eleje az abonyi nép honfoglalása, második fele a földesurak hatalmának kiterjesztése. A jobbágyok egv része teljesen elszegényedik, elvándorol. A továbbiakban a könyv két nagy értékű forrást közöl, a Mária Terézia-féle Urbáriumot és az azt megelőzően a bécsi udvar által feltett kérdésekre adott abonyi válaszokat az úrbéri állapotokról. Végül 1848 jelentőségét, az úrbéri viszonyok örökös megszüntetését írja le a szerző, s elemzően tárja fel, mivel maradt adós ez az egyébként jelentős történelmi fordulat. „A parasztság gazdasági felszabadítása a zsellérekre és majorsági cselédekre, vagyis a parasztság legszegényebb rétegeire nem terjedt ki”. A 74 oldalas tanulmány szorgalmas kutatómunka, kitartó fáradozás eredménye, Balogh Sándor a tőle megszokott igényességgel, hozzáértéssel tette közzé ezt a kötetét is, méltó emléket állítva vele az 1848-as jobbágyfelszabadításnak. A könyv példányai jó kezekbe kerültek: azok kapták ajándékul, akik a jobbágyok, zsellérek leszármazottai. Tamasi Tamáa jak. Nem vész ki a szakma Ifjú mester az öreg műhelyben Messze földről felkeresik a könyvkötőt Fenyegetésért, munkakerülésért pénzbírság, börtön GÉPÁLLOMÁST ALAPÍTOTT Az első Kossuth-díj a sok között „Ötszáz traktorost képeztem ki” i t I v
