Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

2 "“slJCíriesp 1973. Április i3.. .péntek FÓKUSZ * Nyolc nap Ausztriában Ottó Winzert, az NDK külügy­miniszterét (baloldalt) osztrák kol­légája, Rudolf Kirchschläger fo­gadta a schwechati repülőtéren. KEDDEN ÉRKEZETT Becs­be Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere. J YVliVZid.il nyolc napot töltött Auszuriáoan. Az osztrák kül­politikai társaság megm vasá­nak tett e.eget. Bár Otto Win­zer mem az ősztrálr kormány hivatalos véna ege, mégis meg­különböztetett figyelemben részesül és magas szintű lá­togatásokat tesz. Bécsi politi­kai megfigyelők nagy jelentő­ségűnek tartják, hogy az NDK külügyminisztere tegnap talál­kozott Franz Jonasszal, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi elnökével, dr. Bruno Kreisky kancellárral, Rudolf Kirch­schläger külügyminiszterrel. BECSBEN emlékeztetnek arra, hogy Ausztria csali né­hány hónappal ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolato­kat a Német Demokratikus Köztársasággal, de máris szá­mos jele van annak, hogy a két ország kölcsönösen a kap­csolatok fejlesztésére törek­szik. Otto Winzer mostani uta- 3^sa látogatása is ennek jegyében áll — hangoztatják az osztrák főváros politikai köreiben. KEDDEN MAGÄNPROG- KAMOT bonyolított le az NDK külügyminisztere. Szer­dán pedig előadást tartott az európai biztonságról és az NDK külpolitikájáról az osztrák külpolitikai társaság kérésére. „AZ EURÓPAI BIZTON­SÁG ÉS AZ NDK KÜLPOLI­TIKÁJA” című előadásának bevezető részében mindenek­előtt az NDK és Ausztria kapcsolatáról szólt Otto Win­zer. A Német Demokratikus Köztársaságnak az a szándé­ka, hogy a diplomáciai kap­csolatok bekövetkezett hely­reállítása után a politikai, gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális területén a békés egymás mellett élés szellemében fejlessze a két or­szág kapcsolatát. Kiemelte, mostani utazása és tárgyalá­sai jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy ilyen területen véleménycserékre kerüljön sor. AZ EURÓPAI BIZTONSÁG kérdésében rámutatott arra, hogy az NDK., más európai államokkal együtt, kezdettől fogva a biztonsági konferen­cia létrehozásán fáradozott és síkraszállt az európai álla­mok békés együttműködésé­ért. Az NDK világosan és érthetően „igen”-t mondott az európai biztonsági konferen­ciára. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a konti­nens biztonságának kérdésé­ben az NDK és Ausztria szá­mos területen azonos néze­teket vall. örömmel állapí­totta meg, hogy ez tükröző­dik Helsinkiben a két ország delegációjának munkájában is. Kitért előadásában arra, hogy a két német állam kö­zött kialakult fejlődési folya­mat jelentősen hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, a biztonsági konferencia előké­szítéséhez. Otto Winzer kife­jezte reményét, hogy még idén nyáron megkezdődhet az európai biztonsági konferen­cia. AZ NDK külpolitikájáról szólva hangsúlyozta, hogy az a haladás ügyét, a kontinens békéjét szolgálja. A. B. T. A Szaljut-2 várja az urhajóstudósokat Legalább hat személy be­fogadására alkalmas az ápri­lis 3-án felbocsátott szovjet űrállomás, a Szaljut—2. A Szociálisztyícseszkaja Induszt- rija című moszkvai lap csü­törtöki száma nagy fényképen mutatja be a Szaljut kabinját. A fénykép a földi makettről készült és sokat elárul a szov­jet űrlaboratórium lehetősé­geiről. A fényképen az űrállomás hajófolyosóhoz hasonló, hosz- szúkás, keskeny kabinja lát­ható, s benne hat fehér kö­penyes űrhajóstudós. amint különféle kísérleteket végez­nek, mérnek, rajzolnak. A ka­binból minden oldalon ajtók nyílnak, ami azt jelenti, hogy a szovjet űrállomás to­vábbfejlesztett változata sokhelyiséges komplex berendezés, valóságos koz­mikus kutatóintézet, ame­lyet tartós használatra, sokrétű feladatok elvég­zésére építettek. Elődje, az 1971-ben felbocsá­tott Szaljut—1 — mint emlé­kezetes —, a Szojuz—11 szov­A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi korrná- 'nya külügyminisztériumának szóvivője szerdán nyilatkozott arról a szerencsétlenségről, amely a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság egyik helikopterével április 7-én tör­tént Quang Tri városától dél­nyugatra. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Quang Tri tartomány né­pi forradalmi bizottsága ápri­lis 8-i nyilatkozatában jelezte: az első megállapítások szerint e sajnálatos szerencsétlenség oka az volt, hogy a nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottság amerikai pilótáik által vezetett két helikoptere nem követte pontosan a kijelölt lé­gifolyosót. A két dél-vietnami ,fél kép­viselőiből álló vegyes bizottság­ban Hoang Arh Tuan tábornok, a DIFK-küldöttség vezetője komoly tárgyalásokat javasolt, hogy megtalálják az ilyen saj­nálatos esetek megismétlődése elkerülésének módját. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy segítse 'a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságot e sajnála­tos szerencsétlenség következ­ményeinek felszámolásában. Ezzel szemben az Egyesült Államok és a saigoni kor­mányzat a közvélemény fél­izgatására, a helyzet súlyosbí­tására használta fel a sze­rencsétlenséget. A washingto­ni Fehér Ház helyettes sajtó­titkára április 9-én arcátlan rágalmakat terjesztve, az ese­jet űrhajó háromtagú legény­ségét vette fedélzetére. Ez a kutatócsoport 24 napon ke­resztül végzett komplex tu­dományos kísérleteket a vi­lágűrben­Az űrihajózás napja alkal­mából közölt cikkeikben a csütörtöki szovjet lapok egy­öntetűen kiemelik, hogy a vi­lágűrkutatás soron lévő sza- I kaszában a legnagyobb hang- | súlyt a közvetlen népgazdasá­gi hasznosításra, meteoroló­giai, geográfiai, geológiai meg­figyelésekre és más kísérle­tekre helyezik. A Krusznaja j Zvezda „A haladás kozmikus | útjai” című vezércikkében : rámutat, hogy a szovjet űrkutatás há­rom világos irányzatra ta- ■ golható. Ezek közül az el- [ ső és legfontosabb a világ­űr Föld-közeli térségeinek kutatása, automatikus be­rendezések és ember ve­zette űrhajók segítségével. „Az ember részvétele éppen az ilyen jellegű kutatásokban és kísérletekben a legcélsze- í rűbb és leghatékonyabb.” A | tét „a nemzetközi bizottság helikopterei ellen intézett fegyveres támadásnak” minő­sítette. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője durván megsértette a Dél-vietnami köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányát; a szeren­csétlenség kapcsán azt mon. dotta, hogy „kegyetlenül gúnyt űztek” a vietnami tűzszüneti megállapodásból. A saigoni kormányzat külügyminiszté­riuma pedig, szorosan az Egye­sült Ailamok nyomdokain ha­ladva, „a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottság mun­kájának szabotálására, a pá­rizsi megállapodás végrehajtá­sának megakadályozására irá­nyuló kísérletté” fújta fel a szerencsétlenséget. A DIFK külügyminiszté­riuma erélyesen visszautasí­totta az Egyesült Államok és a saigoni kormány e rágal­mait, valótlan állításait. Az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat kohol­mányai és rágalmai nem té­veszthetnek meg senkit, el­lenkezőleg, még jobban le­rántják a leplet arról a sötét kísérletükről, hogy a világ közvéleményének megtévesz­tésére használják fel a NEFB küldötteivel és a DIFK tiszt­jeivel véletlenül történt sze­ren esetlenséget. A DIFK külügyminiszté­riuma mélyen sajnálja a sze­rencsétlenséget, s arra kéri a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságot, adjon szi­gorú utasításokat a bizottság pilótacsoportjainak az effajta esetek megismétlődésének el­kerülésére. második irányzat a holdkuta­tás, a harmadik pedig a boly­gókutatás, amelyben szovjet részről a Vénusz- és Mars­rakéták játsszák a főszerepet A moszkvai Pravda tudósí­tójának adott interjújában Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajósok parancsnoka a vi­lágűrkutatás következő sza­kaszának fő jellegzetességét így jellemezte: „Mindenek­előtt az ember irányította be­rendezések hosszú időtarta­mú űrrepüléseire való átté­rés” várható. A Szaljut típu­sú űrállomás Satalov szerint már az első alkalommal iga- [ zolta alkalmasságát. Ennek a I fordulatnak a szükségszerű­ségét tanúsítja az a tény is, hogy műszaki felépítését és feladatkörét tekintve a Szál- juttat azonos lesz a május kö­zepén felbocsátandó első ame­rikai Sfcyíab-űrállomás is. ECAFE ' KÍNAI REFRÉN Ohira japán külügyminisz­ter az ENSZ ázsiai és távol­keleti gazdasági bizottságának tokiói ülésszakán csütörtökön délelőtt elhangzott beszédében üdvözölte a Kínai Népköztár­saság küldöttségének jelenlé­tét és reményét fejezte ki, hogy a kínaii delegáció pozití­van járul hozzá az ECAFE megerősítéséhez. Minthogy Kína első ízben vesz részt az ECAFE tanácskozásán, a kü­lönböző országok küldöttei kö­rében érthető módon nagy vá­rakozás előzte meg a Kínai Népköztársaság képviselőjé­nek csütörtök délelőtti felszó­lalását. Megfigyelők szerint azonban An Csu-juan beszéde alaposan lshűtötte a kínai részvételhez fűzött reménye­ket. A kínai küldött beszédét visszatérő refrénként jellemez­te az a felhívás, hogy Ázsia or­szágai és népei küzdjenek a „nagyhatalmi hegemónizmus” és a „szuperhatalmak” tevé­kenysége ellen. Jellemző mó­don élesen támadta „egy bizo­nyos szuperhatalom” javasla­tát az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer létrehozására. Azt állította, hogy — a Szov­jetunió által javasolt — ázsiai kollektív biztonsági rendszer célja „az ázsiai országok meg­osztása és az ellenőrzés meg­szerzése a térség felett”. A japán főváros politikai megfigyelői rámutatnak, az ázsiai kollektív biztonsági rendszer gondolata elleni kí­nai támadás olyan időpontban történt, amikor mind több ázsiai ország jut arra a logi­kus következtetésre, hogy Eu­rópa példáját kell követni és az egész térséget átfogó béke- és biztonsági rendszer megte­remtésével kell biztosítani, hogy az ázsiai nép>ek maguk döntsenek jövőjükről. DIFK-nyiktkozat a heiikopterszerencsétlenségrői Egy királyság végnapjai? India vasárnap ellenőrzése alá vette a kis himalájai királyság, Szikkim kormányzá­sát — jelentették be hivatalosan vasárnap a kétszázezer lakosú ország fővárosában, Gang­tokban. Kajatjani Bajpai, India politikai kép­viselője elmondotta, hogy a szikkimi ural­kodó kérésére az indiai kormány egy tiszt­viselőjét nevezi ki a kormány élére. A hata­lomátvétel helyi idő szerint vasárnap 13 óra­kor lépett életbe. Mint Bajpai közölte, az in­diai kormány a rend és a törvényesség hely­reállításának érdekében fogadta el Paláén Thondup Namgyal maharadzsa ajánlatát. Az államigazgatás indiai átvételét öröm­mel üdvözölte az Egyesült Akciótanács, a két hete tartó tüntetések reformokat követelő szervezője is. Szikkim 1947 óta indiai protektorátus és a 64x110 kilométer területű or- szágocska hadügyét, külügyét és kommuniká­cióját eddig is az indiai kormány intézte. Hétfőn India B. S. Dast nevezte ki Szik­kim polgári közigazgatásának vezetőjévé. Das korábban a szomszédos Bhutánban képviselte Egy királyság végnapjai? Szikkimben, a kis, 3040 négyzetkilométeres ázsiai államban tüntetők a köz­társaság kikiáltását követelik. Indiát. Szingh külügyi államminiszter az in­diai parlamentben elmondotta, hogy a szik­kimi uralkodó azért fordult Indiához segítsé­gért, mert országában a helyzet irányítása kicsúszott a kezéből és ugyanakkor a töme­gek és vezetőik is azt követelték, hogy India vegye át az ellenőrzést az országban. A vál­ság elmélyülésében nagy szerepe volt a rend­őri túlkapásoknak. Az indiai védnökség alatt álló Szikkim ki­rályságba csütörtökön megérkezett Űj-Delhi- ből B. S. Das, az indiai kormány főbiztosa, hogy átvegye a zavargások következtében nehéz helyzetbe jutott terület irányítását. Das nyomban érkezése után megkezdte a tárgyalásokat a helyi politikai pártokkal a helyzet normalizálásáról. Echeverna Moszkvában Luis Echeverria mexikói államfő szerdán egy órán át ta­nácskozott Párizsban az ugyancsak ott tartózkodó egykori ar­gentin elnökkel, Juan Perónnal. A két politikus Latin-Ame- rika problémáiról folytatott általános jellegű eszmecserét. A megbeszélést követő sajtóértekezleten Perón elmondotta, hogy közte és Echeverria között teljesnek bizonyult a nézetazonos­ság. Hangsúlyozta, hogy az észak-amerikai és multinacionális társaságokat alá kell rendelni a latin-amerikai országok tör­vényeinek. Echeverria elnök franciaországi látogatása alkal­mából szerdán Párizsban közös francia-mexikói közleményt adtak ki. A közlemény szerint Georges Pompidou francia ál­lamfő támogatta Echeverriát arról, hogy a francia kormány — bizonyos fenntartásokkal — csatlákozni kíván a nukleáris fegyverek latin-amerikai betiltásáról szóló egyezményhez. A két államfő — hangzik a közlemény — állást foglalt egy ál­lamok közötti alapokmány kidolgozása mellett, amely a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokat liarmónikusabban szabályoz­ná. A párizsi látogatást követően a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Luis Echeverria. Tegnap, a mexikói elnök Párizsból történt eltávozását kö­vetően vált ismeretessé, hogy Luis Echeverria a francia fő­városban a sajtó képviselői előtt kijelentette: Mexikó „meg­ingathatatlanul eltökélte”: továbbra is a köztársasági Spa­nyolország kormányát ismeri el, amely 1939 óta — a polgár- háború befejezése óta — Párizsban tartózkodik. Echeverria közölte, hogy franciaországi tartózkodása idején a mexikói nagykövetségen fogadta Jósé Maldonado elnököt, Fernando Valera y Aparicio miniszterelnököt és a Spanyol Köztársaság kormányának más minisztereit. A moszkvai Pravda a mexikói elnök Szovjetunió­ba érkezésével kapcsolat­ban rámutat: Echeverria kormánya azt szorgalmazza, hogy a különböző Uusadal- mi rendszerű á-lamok kö­zötti békés együttéies alap­ján fejlődjenek az államkö­zi kapcsolatok es sikraszáü az áltamok közötti °gyen- rangú és hatékony együtt­működés mellett. A szovjet emberek, akik rokonszenveznek a mexu-có; néppéi, üdvözUk a mexikói elnök Szovjetunióba érke­zésének tényét, és annak a reményüknek adnak kife­jezést, hogy ez a látogatás a szovjet és a mexikói nép érdekeinek, az egyetemle­ges béke és a nemzetközi együttműködés érdekeinek megfelelően tovább szilár­dítja és fejleszti a hagyo­mányos baráti kapcsolato­kat 'a Szovjetunió és Mexi­kó között — állapítja meg a lap. A Pravda közölte a mexi­kói elnök rövid életrajzát és fényképét is. A TASZSZ csütörtöki kommentárjában a mexikói kormány gazdaságpolitiká­jával foglalkozik. Mexikó kormánya az ipa­rosítás gyors ütemének fenntartása és a getoasági függetlenség megszilárdítá­sa érdekében feladatul tűz­te ki a kereskedelmi kap­csolatok minden irányú bővítését. A hatvanas évek külö­nösen világosan megmutat­ták, hogy a főképp az Egye­sült Államokba orientálódó kereskedelem előnytelen Mexikó számára. Az ame­rikai belső piacon alkalma­zott időszakos korlátozások miatt jelentősen csökkent Mexikó hagyományos me­zőgazdasági és nyersanyagi exportja. Ugyanakkor az ipari berendezések, a szer­számgépek és a technoló­giai rendszerek importja továbbra is gyors ütemben növekedett. Az ország ke­reskedelmi mérlegét súlyos deficit terhelte, a külkeres­kedelmi bank adatai szerint a deficit 1970-ben elérte az 1088 millió dollárt. Az 1970 végén hivatalba lépett Luis Echeverria el­nök kormánya belátta, hogy nem lehet tovább haladni a' külföldi adósságok növelé­sének veszedelmes útján. Ezért kidolgozta Mexikó új külkereskedelmi politikáját, amelynek lényege az, hogy a kereskedelmi és a gazda­sági kapcsolatokat az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kell fej­leszteni minden országgal, közte a szocialista orszá­gokkal is. Ezenkívül a ha­zai ipar késztermékei kivi­telének növelésével módosí­tani kell az export összeté­telét. Ebben a vonatkozásban több intézkedést hoztak. Kereskedelmi küldöttségek utaztak számos országba, szorosabbra fűzték a kap­csolatokat a latin-amerikai országokkal, és az idén márciusban abban állapod­tak meg, hogy növelik az árucserét Kubával. Minisz­tériumi szinten létrehozták a külkereskedelmi intézetet, amely összehangolja az ál­lami szektor és a magán- szektor külkereskedelmi te­vékenységét, ellenőrzi az importot és piackutatással foglalkozik. A külkereske­delmi bank ösztönzi a ma­gánexportőrök tevékenysé­gét is. Ezek szükség esetén külön adókedvezményben is részesülhetnék. A kormány intézkedései meghozták már az első po­zitív eredményeket. Némi­leg csökkent a kereskedelmi mérleg deficitje és az ex­port volumenében növeke­dett a kész iparcikkek ará­nya. NAGYON KENYERRE KITŰNŐ I ! I k * {

Next

/
Thumbnails
Contents