Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. ÁPRILIS 12.. CSÜTÖRTÖK p esi aiecrei 'i&fírltm Az illetékeseké a szó Két cipő nem egy pár? Kéresse! fordulok a szer­kesztőséghez rosszul sikerült vásárlásom ügyében. Március 8-án Budapesten, a 29-es szá­mú cipőszalonban, a Mártírok útján vásároltam egy pár csi­nos félcipőt, 345 forintért. Ott­hon vettem észre, hogy bár a talpuk egyforma (ezt ellen­őriztem az üzletben), a felső­részük között a saroknál 7 mil­liméter eltérés van. Másnap rögtön visszavittem, de az el­adó elutasított, hogy nincs el­térés, és ha volna is: sokat „mászkáltam a cipőben”. Felkerestem az üzlet fel­ügyeleti szervét a Váci utcá­ban, ahol rögtön közölték: csak kisipari cipő reklamáció­jával foglalkoznak, de ha már itt vagyok, mutassam a lábbe­lit. A reklamáció intézője kap­tafapróba nélkül, ránézve is megállapította a cipő hibáját, teljesen jogosnak tartva a rek­lamációt. Ezután elmentem a Cipő Kiskereskedelmi Vállalat rek­lamációosztályára, 'a Bajcsy- Zsilinszky útra. Ott megtud­tam, hogy „ez nem ügy”. A különbség lábon nem látható, és különben is akad nekik ép­pen elég dolguk. Ekkor gon­doltam egy nagyot, és március 10-én egy udvarias levél kí­séretében elküldtem a cipőt a gyártó Duna Cipőgyárnak. Gon­doltam, ott bizonyára akad a sok cipő között az én jobblábas cipőmnek és a balnak is egy- egy párja. Március 25-én meg­érkezett a gyár válasza: „A ci­pő minőségileg megfelelő. A lábbelin műszaki és kaptafa­próbát végeztünk, és egyértel­műen azt állapítottuk meg, hogy a cipő páros”. A válasz nem hagy nyugod­ni. Ügy érzem, addig jogom van a reklamálásra, amíg a plakátok nem azt hirdetik: az I. osztályú cipő ismérve, hogy felemás. A cipőmet addig nem is hordhatom, amíg az ügy megnyugtatóan el nem in­téződik. Héder Gézáné Pomáz Javasoljuk olvasónknak, hogy az 1/1964 BkM rendelet végrehajtási utasítása szerint járjon el, mely kimondja: „Ha a minőségi kifogás kizárólag műszeres vagy laboratóriumi vizsgálattal dönthető el, ille­tőleg, ha a boltvezető a kifo­gást az áru minőségét illetően nem találja megalapozottnak, de a vevő azt fenntartja, a ki­fogásolt árut minden esetben elismervény ellenében átvenni és vizsgálatra a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez kell megküldeni”. Tehát fárad­jon vissza az üzletbe, ahol ké­résére a boltvezető kötelessége a KERMI szakvéleményét a cipőről kikérni, majd ezután önt a vizsgálatról tájékoztatni. Emellett természetes, hogy panaszára felhívjuk a Belke­reskedelmi Minisztérium fi­gyelmét is. Havi ölvén — semmiért Egyszerű emberek vagyunk: én a tsz-ben dolgozom, felesé­gem meg most szülési szabad­ságon van itthon. Két kislá­Egészségőr kisdobosok A ráckevei járásban 1971- ben, az országban először, rendezték meg a kis egészség­DOLOMIT kőpor murva vegyes darabos 85 Ft 66 Ft/t díjmentes gépi felrakás Magánosoknak és közületeknek. Anyagkiadás 6-18 h-ig, fuvarvállalás. ÁSVÁNYBÁNYA, PILISVÖRÖSVÁR Tel.: 291. nyunkat neveli. Tizenöt éve járatjuk és olvassuk a Pest megyei Hírlapot, s ezenkívül csak a tv tájékoztatott, szóra­koztatott miniket. Sajnos, ez utóbbi két hónapban nem látja el feladatát: a nagykátai Gel- ka szerint nincs alkatrész az elromlott helyett. Ezért fizet­jük havonta az 50 forintot — a semmiért. Cserekészüléket sem adtak! Horváth László Tápióbicske őrök vetélkedőjét. Ebben az évben a járás 15 iskolájából jöttek el a házi vetélkedő győztesei Szigetszentmiklósra, hogy ismét összemérjék tudá­sukat és gyakorlatukat. A nemrégiben lezajlott vetélke­dőt nagy érdeklődéssel figyel­te a közönség és az orvosokból, védőnőkből álló zsűri, mely­ben az országos, a megyei és a járási Vöröskereszt is képvi­seltette magát. A zsűri és a vendégek egy­hangú megállapítása szerint sokoldalú a IV. osztályos ta­nulók egészségügyi tudása, mely az alsó tagozatos tanítók jó nevelő-oktató munkáját bi­zonyítja. A verseny végered­ménye: első Szigetszentmiklós II. lakótelepi iskola, második Taksony, harmadik Dömsöd. A jutalmak szép alvóbabák, gyógypapucsok, könyvek és labdák voltak. Mindenki ka­pott oklevelet és csokit. Prokop Gyuláné Szigetszentmiklós Hulladékégető kemence A hulladékégető kemencével minden, nagy nedvességtartalmú, nehezen égő anyag gaz­daságosan és higiénikusan megsemmisíthető. Teljesen elégethetők benne az étel-, a gyü­mölcs-, a zöldséghulladékok, az állati belső- részek, az elhullott állatok (a nagy állatok daraboltan), a csont és mindenféle szemét, így különösen alkalmas kórházak, szanatóriu­mok, szállodák, turistaházak, üdülök, lakóépü­letek, pályaudvarok, vásárcsarnokok, vágóhi­dak, állattenyésztő telepek, üzemek stb. hulla­dékának elégetésére. A berendezés nagy előnye, hogy lakott terüle­ten, illetve lakott épületben a hulladék kelet­kezésének helyén üzemeltethető.. A levegőt nem szennyezi. Háromféle típusú kemence készül: a KHK-típusú 30 liter/óra, az MHK-típusú 150 liter/óra és az NHK-típusú 300 liter/óra teljesítményű, üzemanyaga: fűtőolaj, de a rendelő kívánsá­gára városi- vagy földgázzal történő üzemel­tetésre is elkészítjük. A kemencét gyártja és részletes tájékoztatást ad a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Monor jEZÖGÉPi lONORi Levélcím: MEZŐGÉP 2201 Monor, Pf. 13. Telefon: 10, 77, 290. Telex: 22-4293. Az 1973. március 1-én meg. jelent „Volt, nincs, hová lett?” I című levéllel kapcsolatban tá­jékoztatjuk a rovat vezetőjét: Simon Ottóné dunakeszi la­kos panasza jogos. Ugyanis 1972 tavaszán az újpesti vas­úti hídnál lévő váróhelyiség tetejét a vihar megrongálta, és így a IV. kér. tanács az egész építményt lebontatta*-és elvitette. Tudakozódásunkra — hogy a közeljövőben lesz-e váróhelyiség — azt a választ adta a IV. kér. tanács illeté­kese, hogy 1973 II. negyedé­ben a tanács tervezésében és a MAHART költségén korszerű, modem váróhelyiséget bocsá­tanak az utazóközönség ren­delkezésére. Reis Gyula üzemigazgató Hollósi Gyula forgalmi osztályvezető Volán 20. sz. Vállalat Budapest A Pest megyei Hírlap feb­ruár 22-i számában „Nem megoldhatatlan ügyek” cím­mel közölt cikkben foglalta­kat kivizsgáltuk, s a megtett intézkedésekről közöljük a következőket: Budakeszin az orvosi ren­delőhöz vezető út világítá­sának javítására a tanács ké. résére soron kívül egy lámpa- kart szereltünk fel. A cikk írója február 19-én a hely­színen is tapasztalta, hogy az utcában valamennyi közvilá­gítási lámpa üzemel. Budakeszin valóban sok sö­tét utca található. Ennek oka, hogy a hegyes-völgyes utcák­ban igen nagy távolságokra elhelyezett-lámpák csak irány, fényül szolgálnak. A Lámpa­sűrítés a községi tanács fel* adata. Közöljük továbbá, hogy a Rákóczi a Petőfi, a Jókai és a Gábor Áron utcákban a 42 da­rab felszerelt lámpából ellen­őrzésünkkor 6 nem égett, eb­ből 4 erőszakos rongálás kö­vetkeztében. A hibák meg­szüntetésére intézkedtünk. A cikk másik része Vecsés közvilágításával foglalkozik. A felsorolt hiányosságokat megszüntették. Helyszíni el­lenőrzésünk alkalmával fel­kerestük Deák Károlyt, a he- * lyi tanács gazdálkodási cso­portvezetőjét, aki közölte, hogy az utóbbi időben sem egyéni bejelentésekben, sem a tanácsüléseken nem szere­pelt panasz a közvilágításra. Molnár József üzemviteli főosztályvezető Muth Lajos főosztályvezető-helyettes Elektromos Művek Budapest # Szerkesztői üzenetek A. K., Budapest: Levelét — mi­vel budapesti probléma — eljut­tattuk az Esti Hírlap szerkesztősé­géhez. K. J., Gödöllő: Sorait köszönet­tel megkaptuk. Az illetékes szer­viz még nem foglalit állást az ügy­ben. B. K., Tököl: Köszönjük részle­tes tájékoztatását az ünnepi prog­ramról. A. K., Hévízgyörk: A Galga­völgyi Vízműiéi'sulattal jövő heti Postabontásunkban részletesen foglalkozunk. ,Pedig olyan finom embernek látszott!" Kétféle könnyelműség „...sajnos, semmiféle írást nem csináltunk" A panaszos levélben írottak több mint három hónappal ezelőtt történtek. Az ügy elin­tézése nehezen haladt, de sike­rült. Holovitz Istvánék csemői házában olykor megjelent K. Gy., aki a helybeli sertéstelep építkezésén dolgozott, mint a VIZÉP kihelyezett brigádjá­nak vezetője. Az illető a kö­zelben lakott albérletben, Ho- lovitzéknál is megszállt egy VIZÉP-dolgozó, hozzá szokott járogatni K. Gy. — innen a nagyon futó ismeretség. Idézek a levélből. A levél „Rosszat nem is véltünk ró­la, finom, udvarias embernek látszott. December 22-én este nagyon elkeseredve állított be hozzánk azzal, hogy rossz vo­natra szállt, ellenkező irányba, méghozzá ellopták a táskáját is, fizetési előleggel együtt. Majdnem sírt, hogy elválik az asszony, ha pénz nélkül megy haza karácsonyra. Aztán ki­rukkolt vele, hogy adjunk köl­csön 1200 forintot, a két ünnep között táviratilag visszaküldi. Nincs nekünk, különösen ün­nep előtt, mondtuk, ő meg azt válaszolta, hogy akkor ő meg­zavarodik. Megsajnáltuk. A fiunknak volt 960 forint össze­gyűjtött pénze, abból 500-at odaadtunk. Nem utazott el, lefeküdt és másnap reggel új-, ra kezdte az esti mesét (akkor még nem tudtuk, hogy csak mese), és addig könyörgött, amíg a megmaradt 400 forin­tot is nekiadtuk. Azóta egy szó se, pedig ajánlott levelet is írtunk, de nem is válaszolt, a rendőrség sem foglalkozik az esettel, mert nem csináltunk papírt... nagyon kérjük, te­gyenek valamit, hogy fiunk visszakapja spórolt pénzét...” A vállalatnál A VIZÉP Vertikális Főépí­tésvezetőségén K. Gy. felette­se, Sz. E. csoportvezető jól is­meri beosztottját — tanulóko­rától. K. Gy. tíz éve itt dolgo­zik. Jól dolgozik. Brigádveze­tő. A kihelyezett munkahelye­ken a vállalat bérli a szállást, végül is szégyen, hogy ilyen lelkiismeretlenül járt él egyik dolgozójuk. Ha van bármiféle bizonyíték, nyugta, papír, tanú — elintézi, ígérte a csoportve­zető. Ezután a Postabontásban üzentünk. A második levélből megtudtuk, hogy méghozzá ...,sajnos, semmiféle írást nem csináltunk. Megbíztunk K. Gy.-ban. De van egy ta­núnk, aki épp ott volt névna­pot köszönteni, meg kicsit kártyázni. És ha szembesíte­nék, nem is tagadná le. Ha tudjuk, hogy ilyen emberek is vannak, még írással sem adunk egy fillért sem... dehát majdnem sírt. Ki ne sajnálta volna meg?” Egyetértettek Még néhány „konzultáció” a VIZÉP csoportvezetőjével. Be­váltotta ígéretét. Igaz, saját véleménye szerint is rendha­gyó, s tulajdonképpen nem is jogszerű formában, de szük­ség törvényt bont... K. Gy, öttagú brigádot vezet. Tavalyi eredményük után most kaptak együttesen ezer forint jutal­mat. Ezt az ezrest a csoport- vezető visszatartotta. Elhatáro­zását közölte a brigádtagokkal és a többi brigád vezetőjévél is. Egyetértettek. Mind elítél­ték K. Gy. magatartását, 6 pe­dig ekkor már töredelmesen bevallotta tettét. A brigádta­gok úgy vélekednek, hogy er­kölcsileg ők is felelősek, — hi­szen együtt voltak Csemőn. A csoportvezető egy művezetővel elküldi Holoviitzéknak a pénzt, nyugtájukat K. Gy. kapja meg, — a brigádtagok meg egymás közt elszámolnak. Ök egymás­sal könnyebben szót értenek, egyezkednék, mint a — ábra szerint — könnyen elintézhető, könnyen becsapható falusi család. Csak meggondoltan! Az esethez van némi hozzá­fűznivalónk is. Az egyik: bi­zonyos esetekben így helyes cselekedni, nem pedig közöm­bösen félretolni azt, ami nem tartozik szorosan a munkakö­ri kötelemek közé. A jó vezető felismerte, hogy ez esetben nemcsak a kispénzű emberek becsapásáról, hanem bizonyos vonatkozásban vállalati jó hír­névről is szó van. A másik megjegyzésünk: a sajtóban, rádióban számtalan olyan esetről tudósítanak, ami­kor valaki jóhiszeműsége ál­dozata. Szép az egymás segí­tése, de pénzt csak írás elle­nében szabad adni. Péreli Gabriella Jönnek a PIK-hetek! Jönnek a PIK-hetek! \ Jönnek a PIK-hetek! I i

Next

/
Thumbnails
Contents