Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

1973. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK 7 Emlékezzünk rájuk is Alberti község 1663-tól 1711- íg lakatlan helyként szerepel a levéltári iratok szerint. 1711- ben történt, hogy Varátskay András kurut kapitány csapa­tával vonulva, találkozott er­refelé egy pásztortörzzsel. A pásztorok jószágaikat, élelmü­ket megosztották a huszárok­kal, s végül nagyon összeba­rátkoztak. A kapitány kérte őket, jöjjenek Albertibe job­bágynak, műveljék meg a föl­det. Az újdonsült barátok — összesen százharmincán — el­fogadták a meghívást, s 24 szekérrel megérkeztek Alber­tibe. Újjáépítették a porig le­rombolt falut, termővé tették a földet: ők tehát itt a máso­dik honfoglalók. Vezetőjük Csányi György és két helyet­tese, Takács Mihály és Havran Pál igazán megérdemelne egy emléktáblát itt a faluban: a falu történelmét idézve a job­bágy parasztokra is emlékez­zünk. Ha már a múltról van szó, hadd említsem meg. hogy a 48-as szobor melletti kitörött zászlórudat jó lenne pótolni, hiszen közeleg március 15-e. Virág Mihály Albertirsa Ki a győztes kisdobos? Több éves hagyomány már ázigetszentmiklóson, hogy megrendezik a kisdobosok ve­télkedőjét, amely az idén feb­ruár 15-én zajlott le. A járás minden községéből nevelői kí­sérettel jöttek el a pajtások, összesen huszonheten. A ja­nuár 31-ig megtartott- háziver­senyek győztesei nagy izga­lommal várták a vetélkedőt. Munkájukat számmal jelölték meg, így az értékelésnél rész­rehajlás nem lehetett. A két­szer 35 perces versenyidőben a vázlatpontok elrendezésével mutatták meg először, hogyan értik önállóan a szöveget. A téma: Petőfi eltűnése Gárdo­nyi Géza leírásában. Ezután fogalmaztak, és egy Petőfi- versrészlet alapján rajzoltak is. Külön pontoztuk az olva­sás ütemét és a helyesírást. A másik teremben a részve­vők totó módjára 1, 2 vagy x- szel jelölték válaszaikat. A kérdéseket a kömyezetismereti anyagból állítottuk össze. Vé­gül nyelvtani rejtvények és szójátékok döntötték el az el­ső hat hely sorsát. A végső sor­rend így alakult: első Tóth Erika Halásztelek, második Kátai Ildikó Kiskunlacháza, harmadik Jánossi Andrea Szi- getszentmiklós. Jutalmuk egy- egy könyv és oklevél volt. Prokop Gyuláné Szigetszentmiklós Mi minden lesz Galgahévizen Galgahévízen, az újjáalakí­tott KISZ-szervezet négyes célt akar megvalósítani: meg­emlékezik a Petőfi-évforduló- ról, felkészül a VIT-re, na­gyobb gondot fordít a politi­kai nevelésre és ifjúsági elő­adássorozatot kíván szervezni. Az akcióprogram a tagság kí­vánsága alapján készült. Feb­ruár végén a községi vezetők I meghívásával fórumot rendez- ■ tek az itt élő fiatalok tervei­ről, közéleti tevékenységéről, I az ifjúsági törvény megvalósí­tásáról. A március—áprilisi politikai előadások megtartá­sára az iskola igazgatóját és helyettesét kérték fel. Briski József és Simon Győző szíve­sen vállalták ezt a feladatot. A kulturális program kereté­ben februárban lemezhallga- tással egybekötött előadás volt Petőfi költészetéről. Ugyaneb­ben a hónapban még egy VIT- vetélkedőre is sor került. Má­jusra író-olvasó találkozót szerveznek és megrendezik a szokásos majálist is. A sport­élet februári eseménye a házi asztalitenisz-bajnokság, s ahogy az időjárás jobbra for­dul, a szabadba költözik a tol­laslabda-bajnokság és a lö­vészverseny. Szerepel még a tervben kirándulás is és jú­niusban a Kék túra. Az új vezetők jól kezdtek munkához. Gólya József Túra Buszok, utasok, utak A közelmúltban Érd-Park- városból autóbusszal utaztam Érd-felsőig, ahová éppen so­rompózárásra érkeztünk meg: a Százhalombatta felé haladó személyvonat jött. Kértem a sofőrt, nyissa ki az ajtót, hogy elérjem a vonatot. A vezető erre nem volt hajlandó, mondván, az utasítás szerint nem lehet. így lekéstem a vo­natot. Százhalombattáig az utat végül busszal tettem meg. Már elhagytuk a lakott terü­letet, amikor hirtelen fékezett Jó tanács a kiskert­tulajdonosoknak: szőlőben, gyümölcsösben, kertben használják az istállótrágyánál nagyobb hatású, kellemetlen szagoktól mentes, káliumot, nitrogént és foszfort tartalmazó szerves trágyát: a dúsított tőzeget! Felhasználása gazdaságos, négyzetméterenként 1,5-3 kg szükséges Elősegíti a talajerő-utánpótlást, a talajszerkezet javítását. Megoldja a talaj optimális vízgazdálkodását, a kötött talaj lazítását, a laza talaj kötöttségét. Gyártja: a PEST MEGYEI TŐZEGKITERMELŐ VÁLLALAT 50 kg-os műanyag zsákokban (óra: 35 Ft) kapható, könnyen szállítható, higiénikusan kezelhető. Forgalomba hozzák a budapesti, a Pest megyei és a Szolnok megyei ÁFÉSZ-üzletek, valamint a budapesti TÜKER-telepek. Válaszol az illetékes a vezető. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, ám a rejtély hamar megoldódott: egy 12— 13 éves fiú szállt fel a buszra. Ugye, ezt is tiltja az AKÖV- szabályzat, hisz szigorúan csak a megállóban szállhatnak fel­le az utasok. Ez a sofőr vi­szont emberségből kitűnőre vizsgázott. ★ , ' A városi tanács Százhalom­battán modern buszvárókat építtetett az utazó Közönség­nek. Nagyon örülünk ennek, hisz így kényelmesebb a vá­rakozás. Sajnos azonban a százhalombattai utakról nem mondhatunk sok jót. Esős idő­ben szinte járhatatlanok. A Petőfi utcában és a Kun Béla utca alsó részén például gép­járművekkel szinte lehetetlen a közlekedés. A Fó út is siral­mas képet mutat: sártenger az egész. Reméljük, hamarosan változtatnak ezen a helyzeten. Kaposváry Béla Százhalombatta Levelekből röviden Dr. Joó György szentendrei olva­sónk levelében a prémiumelosztás gyakorlatáról fejti ki nézeteit, s ennek kapcsán egy csaknem há­rom évtizeddel ezelőtt megesett történetet Ír meg. Az epizódot helyhiány miatt, sajnos, nem tud­juk közölni, de áUjon Itt a tanul­ság, ameUyel teljesen egyetértünk: „A prémium mint ösztönző erő csak akkor hatásos és eredményes, ha kiváló munkát díjazunk vele. Ha nem, elveszti értelmét és cél­ját. A rosszul értelmezett egyen- lősdlség ideje lejárt.” Szeretnék nyilvánosan köszöne­tét mondani a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak s ott annak a dol­gozónak, aki a 252—44 567 törzsszá­mú rokkantsági nyugdíjamat gyor­san, pontosan és emberségesen in­tézte el. Kívánok neki ismeretle­nül is jó egészséget. Köszönettel: Szatmári Béláné GödöUő A Pest megyei Hírlap idei február 2-i számában Csemö j postai kézbesítésével foglalko- ! zó cikk jelent meg. A cikkben foglaltakkal kapcsolatban a következőt hozom szíves tu­domásukra: Csemő nagy kiterjedésű kül­területén a hagyományos kéz­besítési rendszerben nyolc dol­gozó látta el a szolgálatot. A korábban esetenként jelentke­ző munkaerőhiány a hivatalnál a későbbiekben állandósult, és emiatt a tavalyi év második felében egyes kézbesítői járá­sokban a továbbítás szünetelt. Ez a krónikusnak mondható munkaerőhiány indokolta el­sődlegesen, hogy a külföldön már régen alkalmazott és itt­hon is jól bevált új típusú kéz­besítési rendszert bevezessük Csemőn is a szolgálat rendsze­res biztosítására. A lakosság előzetes informá­lása és a felmerült igények fi­gyelembevételével tavaly no­vember elsejétől a 48 telepíté­si helyen felszerelt 296 blokk igénybevételével indult meg az új rendszerű kézbesítés. (Bol­toknál, iskoláknál, a dűlők vé­gén elhelyezett zöld ládikókba kézbesítik a küldeményeket. A szerk. megjegyzése.) Régen a kézbesítők naponta bejáran­dó útvonala 326 kilométer volt, az új rendszerben kialakított négy kézbesítőjárás hossza 93 kilométer. A rendszer bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai fel­színre hozták a minden ilyen változtatással együttjáró ne­hézségeket is. Ezek a cikkben is említett időpontproblémák, a telepítési helyek módosításá­nak szükségessége stb. A hír­lap-előfizetők számának csők- I f kenése véleményem szerint el- ! sődlegesen nem az új kézbesí- ! tési rendszer, hanem az ezt megelőzően fennálló, munka­erőhiányból adódó szolgálat- szünetelések következménye. A felmerült észrevételeket megvizsgálva, megállapítottam, hogy újabb kézbesítői járás ki­alakítása szükséges. Az átszer­vezés folyamatban van. Gép­kocsik beállítását a jelenlegi körülmények nem teszik lehe­tővé. Az új járás kialakítását követően remény van arra, hogy a jelenleg felmerült pa­naszok megszűnnek. Az új rendszerű kézbesítés ellátását a csemői postahiva­talnál továbbra is fokozott fi­gyelemmel kísérem, és az eset­legesen jelentkező problémák megszüntetése érdekében a le­hetőségekhez képest intézke­dem. Neer József igazgatóhelyettes üzemviteli vezető Budapest-Vidéki Postaigazgatóság Szerkesztői üzenetek: Cs. S.-né, Nagymaros: Az OFO­T£RT-től megtudtuk, hogy a leve­lében említett fényképszárító gyár­tási problémák miatt csak a IL negyedév végén lesz kapható. — D. S.-né, Budajenő: Kérjük, írja meg, lapunk melyik számának há­nyadik oldalán, milyen címmel ol­vasta a levélben említett cikket. Cs. F.-né, Pilisszentlászló: Ügy hisszük, nem lesz nehéz elhelyez­kednie. Ha például az újságok hir­detéseit nézi, bizonyára talál meg­felelő gépírói állást. — K. Eh Aszód: A kért címek a követke­zők: Pest megyei Pedagógus To­vábbképző Kabinet és Pest megyei Népművelési Tanácsadó — Buda­pest V., Steindl Imre utca 12. Miért nem kapható ? Három levél a megye három részéből, s mindegyik- más­ról szól. Mi fűzi mégis össze őket? Az, hogy mindhárom valamit hiányol. Mira-víz Vácott „A váci központi gyógy­szertárban február 10-től nincs Míra-gyógyvíz. Ez egyébként gyakran ismétlődő eset. Érthe­tetlen, hogy a gyógyvíz, mint orvosság, gyakran hiánycikk és a gyógyszertárba történő szállítás nehézségekbe ütkö­zik. Ugyanakkor a vendéglá­tóiparba az ásványvizek szál­lítása akadálytalan. Decem­berben az illetékesek fagy­veszélyre hivatkoztak, de most már ilyen nincs, mégsem szál­lítják a megrendelt gyógyvi­zet, pedi^j a gyógyszertárban nagyobb szükség lenne rá, mint a vendéglőkben az ás­ványvízre” — írja Breznay István Vácról. Ez ügyben megtudtuk, hogy van gyógyvíz a szállító Pest megyei FŰSZERT raktárán, és Somlyó Béláné, az áruforgal­mi osztályról megígérte, meg­teszik a szükséges intézkedést, hogy a váci gyógyszertárban se legyen ezentúl hiánycikk. Védve a csapadéktól Füles Gábor üllői olvasónk írja: „Nyugdíjas asztalos va­gyok. Nagyon szeretem a szak­mámat, becsülöm és értéke­lem munkánk alapanyagát, a fát. Tudom, mennyi munka, vesződség árán lesz belőle va­lamilyen használati tárgy Ép­pen ezért nem nézhetem szót­lanul, hogy az üllői TÜZÉP- telepen a szabadban tárolják a beépítésre kerülő ablakokat, ajtókat, amelyek az eső, fagy, szél hatására tönkremennek, még mielőtt igazán hasznukat látnánk. Miért nem rakják őket fedett helyre, vagy, ha erre nincs mód, legalább be­takarhatnák valamivel. Egy- egy ajtóval, ablakkal sokat dolgoznak, míg elkészül, és sokat dolgozik érte az is, aki megveszi. Hát ennyire semmi­be veszik más munkáját ?” A levél nyomán kiutaztunk Üllőre, s mi is megnéztük, ml a helyzet a telepen. Nos, az ajtók, ablakok egy része egy igen rossz állapotban levő fé­szer alatt van, a másik rész pedig a szabadban. A helyi tanács nemrég tartott érdek- védelmi vizsgálata szerint ez utóbbi értéke kb. 50 ezer fo­rint. Nem kis pénz. A faáruk védelmét nádpadlók szolgál­nák, ha azok rajtuk és nem mellettük volnának. A telep vezetője, Király Ferencné az­zal védekezett, hogy a vevők nem teszik vissza a nádpadló­kat, s különben is az ajtók, ablakok hamar elkelnek. Az illetékes Budapest kör­nyéki TÜZÉP közgazdasági főosztályáról Gecse Barna el­mondta, hogy az ajtókat, abla­kokat a szabadban történő tárolás esetén gerendákra kell rakni, és PVC-fóliával beta­karni. Ha ilyen nincs kéznél, a telepvezető kötelessége a szükséges fóliát a központtól igényelni, de mindenképpen valamilyen megoldást kell ta­lálnia, hogy szárazak marad- ianak az eladásra kínált fa­áruk. Igazat adunk a levélírónak! Elvégre mit ér egy drága ajtó vagy ablak, ha a rossz tárolás miatt „csak” használni nem lehet. Részletes térképet A harmadik levélben — fel­adója Mayer Béla Gödöllőről — ezt olvassuk: „A rendszere­sen újságot olvasók, a politi­kai hírek iránt érdeklődők kö­zül sokan hiányolják, hogy a Közel-Keletről és Vietnamról nincs részletes térképünk. A helyi ismeretekre csak új kele­tű, pontos térképekről tehet­nénk szert. Iskolai atlaszok, a napilapok helyszíni vázlatai csak hézagos áttekintést ad­nak ezekről a helyekről* ugyanúgy, mint a világtérké­pek, s ezek sokunkat nem elé­gítenek ki. Tudomásom szerint a Közel-Keletről részleteiben is áttekinthető térkép leg­utoljára a török—orosz háború idején jelent meg, a Rózsavöl­gyi és Társa kiadásában. Egy ilyen asztallap nagyságú, map­pába összehajtható térképem van nekem is. A szigeteken és tengerpartokon, folyópartokon kívül talán minden határ meg­változott azóta, de az államok és városok nevei is, részben. Kérjük a Kartográfiai Válla­lattól egy közel-keleti és egy i vietnami részletes térkép ki­adását. Utánanéztünk a problémá­nak. A Közel-Keletről és Viet­namról a legújabb térkép a Képes politikai és gazdasági világatlaszban található 1:5 millió, illetve 1:15 millió ará­nyú kicsinyítésben. (Az atlasz szerkesztési munkája 1970. de­cember 31-én fejeződött be.) Vagyis a térképeken 1 centi­méter a valóságban 50, illet­ve 150 kilométernek felel meg. Tehát ezek a térképek nem nagyok. A nagy falitérképek viszont tartalmukban keveseb­bet adnak az atlaszbelieknél. A Kartográfiai Vállalat főszer­kesztőjétől, Dudor Tibortól megtudtuk, hogy a kért térké­pek kiadását egyhamar nem tervezik. Viszont a Terra Térképszol­gálat — miként azt Péczi Er­nőtől megtudtuk — egyéni megrendelésre is készít térké­peket. (Ezek persze egy em­bernek drágák.) Címük: Bu­dapest, XIV. Bosnyák tér 5. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő Nem­zetközi Almanachban is talál­hat térképeket és adatokat Befejezésül ígérjük, hogy a jövőben — a lehetőségekhez képest — lapunkban is gyak­rabban találhatnak majd az olvasók térképeiket. D. G. G. b t ) f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents