Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

1973. MÁRCIUS 6.. KEDD rtsi MEGYEI &Ctrlap Már nem építkeznek engedély nélkül Dönt a tanácsi bizottság A budakeszi nagyközségi tanácson 10 tagú bizottság ál­lapítja meg a szabálysértése­kért kifizetendő pénzbírságot. A bizottság részben tanácsta­gokból, részben pedig volt ta­nácstagokból áll. A nagyközsé­gi tanács szabálysértési előadó­ja Kovács hajosné. — Nos, a dolgunk az éppen elég, ám lassan az is rutin­munkává válik, hiszen új ese­tekkel, jelenségekkel a legrit­kábban találkozunk. A lakóhely szerint — A leggyakrabban előfor­duló szabálysértés a társadal­mi, vagy a személyi tulajdon elleni, a második helyen a köztisztaság elleni szabálysér­tés áll. Ami az elsőt illeti: közvetlenül Budapest határá­ban vagyunk, sok az olyan la­kó, aki csak itt tudott albérle­tet találni magának, ám, a legritkább esetben tartózkodik a községben. Ha pedig valame­lyik fővárosi szórakozóhelyen elkövet valamit, jön az ügy hozzám. A kószáló, csavargó emberekröfvan szó. Társadalmi vagy személyi tulajdon elleni szabálysértésen csak az ötszáz forint alatti lo­pásokat értjük. Nagvobb ösz- szeg esetén az ügy már a rend­őrséghez tartozik. A közértben elkövetett lopásokat tavaly ja­nuár elejétől már nem a taná­csok vizsgálják, ezzel naevban csökkent az elintézendő ügyek szama. — 1972-ben összesen 135 szabálysértés után szabtunk ki bírságot. Az esetek száma álta­lában évenként 430 és 160 kö­zött van. Ha csak azt számíta­nánk, amit a helyi lakosok itt követnek el, ez a szám a mi­nimumra csökkenne. — Melyek az említett köz- tisztasági szabálysértések? — Ezeket is általában a Bu­dapested csavargó, de Budake­szire bejelentett egyének köve­tik el. Ittas állapotban! Ügy érzem, jobban nem kell ezt részleteznem. Kevés esetben kellett rendezetlen környezet miatt pénzbírságot kiróni. — Milyen egyéb szabálysér­tések fordulnak elő ezeken kí­vül még gyakrabban? — Tavaly sok volt a gépkocsi menetokmányával elkövetett szabálysértés, az engedély nél­küli építkezés, csendháborítás és a kutyával való veszélyezte­tés. Vissza szorították Budapest szorítógyűrűjében gyakori téma az engedély nél­küli építkezés. Ezért álljunk meg ennél egy pillanatra. — A személyi és a társadal­mi tulajdon elleni szabálvsér- tésért és az engedély nélküli építkezésért minden esetben a tíztagú bizottság összehívásá­val szabjuk ki a bírságot. Mindhárom szabálysértésért a Kiróható maximum 5000 forint. Az engedély nélküli építkezé­sek esetében csaknem mindig J a legmagasabb összeg kifize­tésére kötelezzük az illetőt, s [ szociális helyzetét sem vesszük figyelembe. 1971-ben rengete­gen építkeztek engedély nél­kül. Még tavaly, az első félév­ben is akadtak, aztán már szinte nem is kaptam ilyen ügyet. Célunkat tehát — a ma­ximum kirovásával elértük. — Melyik nevezhető a leg­szívósabb, állandóan vissza­visszatérő szabálysértésnek? — Változatlanul a lopás és a köztisztaság elleni szabály- sértés. A legkevesebb bajunk pedig a tankötelezettséget megszegőkkel van. Tavaly ugyan volt két ilyen ügyünk. Ebben az esetben a kiszabható maximális pénzbüntetés 1000 forint. — Vannak-e visszaesők? — Nekem még nem volt dolgom velük. A köztisztaság elleni szabálysértés — újra az ittasokra emlékeztetem — nem számít visszaesésnek. A lopással kapcsolatban pedig fel kell hívnom a figyelmet egy különös jelenségre. Községünk­ben divat az úgynevezett bön­gészés. Ez annyit jelent, ha a termelőszövetkezet leszüretelt, a lakosok erről előbb-utóbb tudomást szereznek, fogják a kosarat és mennek böngészni, vagyis az otthagyott fürtöket összegyűjtik. Egy részüket ter­mészetesen elfogja a mezőőr, a vétkesek pedig mindig a bön­gészés becsületes, megengedett mivoltára hivatkoznak. Egy táblát kellene a földek szélére kitenni, hogy „Böngészni tilos". Akkor- nem hivatkozhatnának semmire. — Az idén hány szabálysér­tés volt már? — 1973. február 21-ig 12 ügy Iratai futottak be hozzám. Három tulaidon elleni sza­bálysértés, de van közte vá­sárlók megkárosítása, veszé­lyeztetés kutyával, jogosulat­lan kereskedés, köztisztasági szabálysértés. Kibújt a résen Nem ártana néhány esetet — a tanulságosabbak közül — részletezni. Veszélyeztetés kutyával. Hétköznapi eset, egy pesti la­kosnak itt, Budakeszin van telke és hétvégi háza. Ezt a budapesti lakost harapta meg az egyik helyi lako6 kutyája. Pénzbírságot nem szabtak ki, mert az eb gazdája minden óvintézkedést betartva, megfe­lelően fogva tartja kutyáját, amely ebben az esetben a ke­rítés eddig fel nem fedezett ré­sén hagyta el a portát. A ha­rapás egyébként nem volt ve­szélyes. Hasonló — csak súlyo­sabb esetekben a kutya gazdá­ja még 1000 forint kifizetésére is kötelezhető. — A másik eset, a jogtalan kereskedés. Az egyik helyi la­kos Budapesten egy virágbolt­ban három forintért vásárolt szegfűt, s különböző szórako­zóhelyeken 10 forintért árulta. Elcsípték. Érdekes, változatos és ta­nulságos a szabálysértési elő­adó munkája. Noha ő azt sze­retné. ha sokkal kevesebb ügy kerülne a kezébe. Fehér Béla Szorgos kezű asszonyok a kartali halfeldolgozóban Gárdos Katalin felvétele AZ ÉVM MEGBÍZÁSÁBÓL Lakásszociológiai vizsgálatok a házgyári épületekben A lakás és társadalom kap­csolatának, kölcsönhatásának feltárását célozták azok a szo­ciológiai vizsgálatok, amelye­ket az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium megbízá­sából végeztek. A megkérde­zett családok többsége elégedett volt lakásával, elsősorban az összkomfort és a fölszereltség miatt. A lakások telítettségével, tehát a lélekszám növelésével ará­nyosan azonban csökkent az elégedettek száma, kicsinek tartották a szobákat, A lakók többsége — elsősor­ban a fizikai dolgozók — a kü- lönbejáratú, előszobából meg­közelíthető szobákat tartja elő­nyösnek. A gyakorlatban is igazolták véleményüket, mert a lakások nagyrészében búto­rokkal zárták el a szobák kö­zötti ajtókat. Korszerű igény­ként vetődött fej a . családok többségénél, hogy a lakás több kisebb félszo­bából és egy nagyobb nap­pali tartózkodásra használ­ható szobából álljon, A lakások bútorzatának, be­rendezéseinek használatánál sok korszerűtlenséget tapasz­taltak. A beépített szekrények többségében olyan tárgyakat tároltak, amelyeknek helye másutt lett volna. Gyakran előfordult, hogy a szobákban különféle kombinált és ruhás szekrényekkel foglalták el a helyet. A lakások használati értékét tehát jelentősen nö­velné, ha a ruhaneműktől el­térő használati tárgyakra a la­káson belül vagy kívül külön ÁBC-áruház és kisvendéglő Ölmilliós nyereség Ssigetszentmártonban Eredményes gazdálkodásról adott számot tagságának a szigetszentmártoni ÁFÉSZ, 65 milliós árbevétel mellett 5 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt évet. A tagság elégedetten vette tudomásul, hogy az elmúlt évi vásárlásai után összesen 192 ezer forint visszatérítést ka­pott. 1973-ra a kiskereskedelem­ben 8,3 százalékos, a vendég­látásban pedig 14' százalékos forgalomemelkedést várnak. A vendéglátóhelyeken a tavalyi­nál több. legalább 2 millió fo­rint értékben szeretnének ételt eladni. A legutóbbi részközgyűlésen hozott határozat értelmében az ÁFÉSZ nagyarányú segítsé­get nyújt a parcellázott telke­ken megindult építkezésekhez építési anyag beszerzésével, valamint gondoskodik a köz­ség vízhálózati munkálatainak befejezéséhez szükséges vízve­zetékcsövekről is. Idén meg­nyitják a szigetszentmártoni ABC-áruházat. és melegkony­hás kisvendéglőt létesítenek a község belterületén. Lakásépítési kedvezmények pedagógusoknak A idén is ezer pedagógus építhet otthont magának a pedagógus-lakásépítési köl­csön segítségével. A pedagó­gus lakásépítési akció mellett számos egyéb kedvezményre is lehetőség nyílik. Mit nyújt a pedagógus- kölcsön? Az igénybe vehető kölcsön felső határa 140 000 forint, az építkezés helyén eltöltött 15 évi szolgálati idő után ál­lami támogatás jár, ennek felső határa 45 000 forint. A kölcsön után évi 1 százalékos kamatot kell fizetni, ezt azon­ban az állami hozzájárulás­sal csökkentett összeg után számítják fel. A családi házak építési kölcsönei közül te­hát ma Is ez a legkedvezőbb. Abban az esetben, ha ezt a formát választók egyedi, több­szintes lakóházat építenek: az előírt feltételeknek meg­felelően szociálpolitikai kedvez­ményre is jogosultak. Ez gyermekenként, eltartott családtagonként 20 000 fo­rint Telepszerű többszintes társasház építésekor ugyan­az a helyzet, ám itt a szociál­politikai kedvezmény gyer­mekenként már 30 000, egyéb eltartott családtagonként pedig 20 000 forint. Különösen a fiatal pedagógusok számára kedvező, ha az általános fel­tételeknek megfelelően igé­nyelnek OTP-kölcsönt. Eb­ben az esetben a szociálpoli­tikai kedvezménnyel csökken­tett építési költség 70 száza­lékáig terjedhet a kölcsön, és az új rendelkezések szerint a kamatterhek is mérséklődtek. Különösen érdemes mér­legelni a lehetőségeket a telepszerű többszintes la­kóház építésekor, ha az szövetkezeti formában épül, vagy abban az esetben, ha a tanács jelöli ki az OTP- beruházással épülő házban le­vő lakás vevőjét. Ilyenkor az építkezőknek — vásárló­nak — 25 százalékos előleg­törlesztést kell fizetnie, és az építési költség 75 százalékáig kaphat . OTP-kölcsönt Szö­vetkezeti építkezéskor a ka­mat 2 százalék. A tanácsi ki­jelölés alapján történő OTP- lakásvásárláskor a kölcsön 80 százalékáig évi 2 százalék a kamat, e határ felett pedig évi 6 százalék. tárolóhelyet alakítanának ki, s így a beépített szekrényeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosítanák. A jelenlegi konyhák az egyedülállóknak és a gyermektelen házaspároknak étkezés céljára is megfelelőek, de az a vélemény, hogy a család bővülésével a konyhával összekapcsolt étkezőtülkére vagy étkező- konyhára lesz szüksége. A vizsgált lakások 88 szá­zalékában a lakók saját mosó­géppel, 55 százalékban saját centrifugával, 3 százalékában pedig automata mosógéppel rendelkeznek. A lakóknak csak 2 százaléka tartja megfelelő­nek a Patyolat jelenlegi szol­gáltatásait, 17 százalékuk az épületen belül közösen üzemel­tetett mosógépet, 15 százalékuk pedig lakótelepi önkiszolgáló mosodát venne igénybe. A kartali ringli Évente nagymennyiségű halat dolgoz fel az Új Élet Tsz Sörivók kedvelt csemegéje volt a ringli sóskiflivel. Hosz- szú időn át azonban hiába ke­resték, mígnem a viszonylag drága importból elégítette ki a kereskedelem az ínyenc igé­nyeket. Most már hosszabb ideje itthon is gyártják. A gyártó a Budapesti Konzerv­gyár, de azt kevesen tudják, hogy — a. szálak Pest megyé­be vezetnek. A kartali Üj Élet Termelő- szövetkezet már jóideje a konzervgyárral közösen tart üzemben halfeldolgozót. Eb­ben jelenleg is 56 nő dolgozik. Szorgalmas kezű, ügyes asz- szonyok: az ő kezük munká­ja nyomán kerülnek a Buda­pesti Konzervgyár címkéjével ellátott dobozokba a gyűrű alakba összesodort szardella halak, s a ringlik közepébe egy-egy pikáns ízű kapribo- gyót helyeznek, a kis doboz­kát pedig teletöltik finom olívaolajjal. Tavaly mintegy 450 mázsa szardellát dolgoz­tak föl ily módon. Vagyis 365 ezer doboz ringli került az e csemegét kedvelők asztalára KartalróL A szorgos kartali asszonyok a konzervgyár budapesti bel­ső munkájába is besegítettek tavaly, amikor a szükség megkívánta. Emiatt azonban kissé elégedetlen Boros Ká­roly, az Űj Élet Tsz elnöke. — A budapesti bejárás, s ezzel együtt a folyamatos munka hiánya miatt nem voll elég nyugodt p légkör a „ha­lasban” — mondta. — Sok vándorlást idézett elő, s no­ha új dolgozókat is vettünk föl, nem örültünk a kilépé­seknek. Mivel kölcsönös ér­dek. hogy továbbra is fenn­tartsuk áz üzemet, ezért ala­posan megtárgyaljuk a kon­zervgyáriakkal, miként tudják biztosítani a folyamatos mun­kalehetőségeket. A ringlikedvelők tehát re­mélhetik: ezentúl sem marad el e finom sör- és borkorcso­lya a poharuk mellől. Beszélik, hogy... Ilyenek a munkások AMIÓTA A TÉVÉ IS BE­MUTATTA a Jelenidő című filmet, azóta többször is al­kalmam volt hallani vélemé­nyeket arról, hogy milyenek is ma a munkások. Sokan mondták, hogy nem olyanok, mint amilyennek a film be­mutatta őket. Nézzünk csak szembe né­hány kifogással. Akadnak, akiknek az a bajuk, hogy a filmben ábrázolt munkások jobbára nélkülözik a harcos tulajdonságokat, amelyek pe­dig a valóságban jellemzik a szervezett nagyüzemi dolgo­zókat, a társadalom vezető osztályának tagjait. Hogy a Jelenidő melósai olykor kife­jezetten sunyik, lapítanak, amikor ki kellene állniuk a közös ügyért. S amikor végre rádöbbennek a csoportvezető­jükkel szembeni igazságtalan­ságra és kiállnak erte, már késő. Mások szerint pont ellen­kezőleg áll a dolog, mert a valóságban nem ilyen harco­saik és összetartók a munkás­közösségek, hanem csakis önö6 érdekeiket nézik és eb­ből kiindulva latolgatják a célszerű magatartást. Hogy hol van manapság olyan bri­gád, amelyik kiáll akár az igazgatóval szemben is egy munkatársuk védelmében, sőt egy esetleges kollektiv föl­mondás lehetőségétől sem riad vissza. A SZÉLSŐSÉGES VÉLE­MÉNYEK sorában akad olyan is, amelyik kétségbe vonja, hogy a gép mellett dolgozó munkások úgy beszélnek, mint a filmbeliek, ók ugyanis nem éppen a francia udvari etikett szabályai szerint nyilatkoznak meg a különböző kérdések­ben, hanem néven nevezik a dolgokat Az embernek az ülésre szolgáló testrészére például nem azt mondják, hbgy fenék, netán far, esetleg popó. Az életre nem azt, hogy bonyolult, új, szép, hanem olyan jelzővel illetik, ame­lyet inkább a szerelmet pénzért mérő örömlányokra szokás mondani. Ha finomkodó széplelkeket hallgatok, rendszerint eszem­be jut egy régebbi történet egy illetőről, aki csak azért nem nagybetűvel mondta ki azt a szót, hogy munkás, mert ez élőszóban nehézségekbe ütközik. Ez az ember vezető beosztású hivatalnok volt, ko­csi vitte és hozta reggel és este. Egyszer azonban valami baj esett az autóval, ráadá­sul olyan napon, amikor na­gyon korán kellett bemennie. Együtt álltunk a tömegben a villamosmegállónál, s a má­sodik tizennyolcasra föl is fértünk. Nem dicsekvésből mondom, de nekem ez könnyebben ment, mert ha megszeretni nem is, de meg­szokni kénytelen vagyok a reggeli csúcsforgalmat Meg- adóan tűrtem hát a lökdöső­dést, hallgattam az ajtók kö­zelében megállónként ismét­lődő veszekedéseket minden pont olyan volt, mint más hétköznapi reggeleken. Egyéb­ként autón járó ismerősöm szenvedett Méltatlankodva szisszent fel, ha az oldalába nyomult egy könyök, ügyet­lenül kapaszkodott, s szünte­lenül fintorgott Aztán elso­dorták és csak az átszállóhe- lyen találkoztunk megint Azt mondta, hogy ezt nem le­het kibirni. Az emberek va­dak, és hogy szörnyű ez a népség. AZT FELELTEM NEKI, hogy ezek az emberek a reg­geli csúcsforgalom farkastör­vényei miatt ilyenek. Ha ké­nyelmesen tudnának közle­kedni, majd bolondok lenné­nek tülekedni, meg veszeked­ni. Szépen leülnének a sza­bad ülésre, vagy beállnának a sarokba, újságot olvasná­nak. vagy szeretettel néznék utitársaikat. így viszont har­colniuk kell azért, hogy idő­ben beérjenek a munkahe­lyükre, mert elkésni nem akarnak. Valamint azt is megkockáztattam, hogy e nép­ség zöme feltehetően munkás, aki bélyegezni fog a gyár por­táján. Az egyébként autóin járó férfiú kissé zavartnak tűnt, de mélyenszántó elvi vitára nem maradt időnk, mert jött az újabb villamos és szem elől tévesztettem őt. Mondom, ez a jelentéktelen eset mind­annyiszor visszarémlik, ha magasröptű elmélkedéseket hallgatok arról, hogy milye­nek is ma a munkások. Milyenek is? Azt hiszem, hogy épp úgy, mint minden más embernek, a munkások­nak is vannak jó és kevésbé jó tulajdonságaik. Szeretnek dolgozni, kivéve azokat, akik kevésbé szeretnek, de muszáj, mert anélkül nem lehet meg­élni. Érdekli őket a közös­ség minden kisebb-nagyobb öröme és gondja, kivéve azo­kat, akiket csak személyes ügyeik foglalkoztatnak, s a lényeg, hogy mennyi van a borítékban. Példás családi életet élnek, kivéve azokat, akik verik a feleségüket, vagy elisszák a fizetésüket. EZZEL EGYÜTT ÉLŐ VA­LÓSÁG, hogy a munkásosz­tály a társadalom vezető osz­tálya. Csakhogy a munká­sok egyenként nem azonosak azzal a plakáttal, amelyből régebben annyit láthattunk az utcán, s amelyen a mun­kás frissen mosott és vasalt munkaruhában volt látható,, amint éppen erőt sugároz és bizakodva néz előre, a jö­vőbe. A munkásosztály nagy, erős, és a leghaladóbb osztály — társadalmi méretekben. De tagjaitól nem várható el, hogy szüntelenül modellt álljanak agitációs plakátokhoz. Ezt a pózt nem nagyon szeretik, mint ahogyan azt sem, hogy kívülről figyeljék őket, milye­nek is, mint munkások, hogy aztán saját kialakult elkép­zeléseikhez igazítsák a képet. A JELENIDŐ MUNKÁSAI egyébként nem hivatásos szí­nészek, hanem valóságos mun­kások. Árkus József I I í i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents