Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

1973. MÁRCIUS 6., KEDD rest Meere» kJCívlap Tanácskozás után Dióst!! művezetők Megírtuk: tanácskoztak a Tasasmű vezetők. Két napon át »rajtuk volt az ország szeme”. Miért éppen a műve­zetőket és miért nem az üze­mi hierarchiában alattuk, il­letve fölöttük álló csoportve­zetőket vagy üzemvezetőket szólította tanácskozásra a va­sasszakszervezet? Nyilván azért, mert a művezetők állnak legközelebb a termeléshez, di­vatos szóhasználattal: „a leg­közvetlenebb termelésirányí­tók”. De vajon csakugyan ter­melésirányítók-e ? G azdasági vezetők-e a művezetők? Mit jelent az annyiszor használt »megbecsülés” esetükben? Ezekre a kérdésekre keres­tünk választ az MGM diósdi gyárában néhány nappal a ta­nácskozás után és néhány nap­pal — mivel tizenkettedikén van fizetés — a központi bér- intézkedés debütálása előtt. És a pens? Kurucz György, a kúpgör­gős csapágyak belső és külső alkatrészeit megmunkáló esz­tergaüzem művezetője éppen nagy drukkban van. Délután a rendszeres vállalati vezető- képzésen számol be a vasas­művezetők tanácskozásán szer­zett tapasztalatairól. — Nem nehéz kiatalálni, hogy Kurucz György — aki 1964 óta művezető, s álmodni sem tud szebb hivatást magá­nak — képviselte a diósdia- kat a tanácskozáson. — Megmondom őszintén, ko­rábban a mi helyzetünket rosz- szabbnak ítéltem meg. Több hozzászóló panaszolta, hogy nem ismerik a programot, anyag- és szerszámkivételezési joggal nem rendelkeznek, ju­talmazásnál, béremelésnél nem kérik ki a véleményüket. Ná­lunk ilyen gondjaink nincse­nek a művezetőknek. Az erkölcsi megbecsüléssé1 tehát nincs baj. Kurucz György úgy. véli, hogy a gaz­dasági vezetők kellő önállósá­got biztosítanak munkájához. Ugyanakkor a dolgozók érde­keit is megfelelően tudja kép­viselni. Vagyis nincs két tűz között. Ilyen helyzetben való­ban formálni tudja a vezetése alatt álló műszak termelésének alakulását, befolyásolni képes az anyag- és szerszámtakaré- kosságot a meglehetősen el­avult gépparkkal rendelkező esztergaüzemben. — Anyagilag viszont nem vagyunk eléggé megbecsülve — mondja. Kurucz György szerint mű­szakjában a gépbeáilítók jöve­delme a teljesítménybérezés és a túlórák következtében egyes hónapokban legalább ezer fo­rinttal magasabb. A műveze­tőnek nincs túlóra-lehetősége. Jóllehet minden művezető legalább szakmunkás, és elvi­leg nem elképzelhetetlen, hogy művezetői műszakjuk végezté­vel túlórában bentmaradjanak dolgozni. Ennek azonban két akadálya is van. Az egyik: a szakmunkások felvállalják a rendelkezésre álló túlórameny- nyiséget. A másik — és ezt sem lehet. elhallgatni —: el­képzelhető, hogy a művezetők­nek — tisztelet a kivételnek — derogálna újra odaállni a gép mellé. .,«/«* dolog...'* Fodor András, a köszörű­üzem beugrós művezetője köz- gazdasági technikumi érettsé­givel szegődött 1957-ben Diósd- ra. Két évig betanított köszö­rűs, majd hat évig ugyaneb­ben az üzemben diszpécser volt, 1965-ben nevezték ki művezetőnek. Ezt követően a gyártóeszköz-gazdálkodási osz­tályon a köszörűsüzem problé­máival foglalkozó szerszám­technikus, majd raktárgazdál­kodási csoportvezető lett. — Hetvenegyben jöttem vissza, saját jószántamból, na meg a pénz miatt is, műveze­tőnek. Egy teljes éven át éj­szakáztam, feleségem gyer­mekgondozási segélyen volt otthon, jól jött a 25 százalék — azóta már 30 százalék — éj­szakai pótlék. — Nekem is az a vélemé­nyem, jó dolog művezetőnek lenni, át lehet tekinteni az egész üzemet, megvan erre a lehetőség. Érdemes ebben a Kurucz György Fodor András munkakörben dolgozni, akár a pénz rovására is. Egy produk­tív gépbeállító — öt köszörű­gépre van egy beállító és egy betanított munkás — nálunk is többet keres a művezetőjénél. Dolgozhatnék beállítóként, de nagyon szeretek az emberek­kel foglalkozni. — Ha olyan munkát kínál­nának, ami érdekel, s a szá­mításomat is megtalálnám, ha­bozás nélkül gazdát cserélnék Túl fiatal vagyok ahhoz — 36 éves —, meg aztán van két gyerekem, hogy elkötelezzem magam. Nem olyan irigyelt állás a művezetőé ... Mtúrom hónapja. Lukács Györgyöt tavaly de­cember elsején nevezték ki a tmk-ba művezetőnek. Ősrégi diósdi, senki sem mondaná ró­la, hogy a negyvenedik évét tapossa. — Még a csapágyjavütó vál­lalatnál kezdtem karbantartó lakatosként, az üzemfenntartá­si osztályon, tíz év után kerül­tem a felújítókhoz. Többször javasolták, hogy legyek műve­zető, de mint csoportvezető anyagilag jobban jöttem ki. Aztán mégis kötélnek állt, kiemelt bért kapott, s abban reménykedik, hogy a pré­miummal együtt csak összejön a régi pénz. — Hogy érzem magamat há- romhónapos művezetőként? Hát nem valami jól. Ahol nem Lukács György Gábor Viktor felvételei normában, hanem időbérben dolgoznak az emberek, ott na­gyon mellé lehet fogni. Ha be­hoznak egy beteg gépet, a művezetőnek kell meghasalni, hogy mennyi idő alatt lehet meggyógyítani. Szerencsére ez nekem könnyen megy, hiszen felújító lakatosként nem egy beteg gépet meggyógyítottam. Mégse szeret művezető len­ni. Ha alkalma lenne rá, visz- szamenne lakatosnak. Hiány­zik az ujjaimaik a fizikai mun­ka, ha valami nehéz feladat adódik, most is habozás nélkül beszáll. M3 saáaalúkot Rábel Tibor bér- és munka­ügyi osztályvezető közvetlenül a bérfejlesztést szentesítő ta­nács üléséről érkezik. — Az elmúlt esztendőben már adtunk tízszázalékos eme­lést a művezetőnek. Ennek kö­vetkeztében 1972-ben gyárunk­ban mindössze három olyan szakmunkás dolgozott, akinek évi jövedelme — a túlórákat is beleszámítva —■ meghaladta a művezetők jövedelmét. — Gyárunkban jelenleg ti­zenkilenc művezető dolgozik. Központi és vállalati fejlesz­tésből valamennyien 13 száza­lékos emelést kapnak, megkö­zelítően ennyit kapnak a szak­munkások is. A művezetők ha­vi átlaga így a korábbi 3092- ről 3475 forintra emelkedik. Kertész Péter Mit jelent a pártiegyelem? Vannak fogalmak, amelyek valódi értelmüknél valahogy szegényebb, korlátozottabb je­lentéssel rögződtek a köz­tudatban. Ilyen fogalom pél­dául: a pártfegyelem. Sokan ezt a szót hallván, kizárólag a tagdíjfizetésre, a pártren­dezvényeken való részvétel­re vagy a rendezett magán­életre gondolnak. Nálunk nincs baj a pártfegyelemmel, két éve már egyetlen fegyel­mi üggyel sem kellett, foglal­koznunk” — újságolta január­ban az egyik textilgyári alap­szervezet titkára. Fél órával később, a beszámoló taggyű­lésen kiderült, hogy 1972- ben kétszer választottak mű­helybizottságot, mert az első semmit sem csinált, pedig hét tagja közül öt a párt- alapszervezethez tartozott, s hogy ellentétben a munka- tervvel, a gazdasági vezetők beszámoltatása elmaradt... Mit is jelent hát a pártfe­gyelem? Minden, a pártba való belépéssel önként vál­lalt kötelesség teljesítését. „A párttag kötelessége, hogy: a) sajátítsa el a marxizmus— leninizmust, fejlessze politi­kai tudását, gazdagítsa mű­veltségét. Őrködjék a párt eszmei-politikai, szervezeti egységén, küzdjön a frakciós törekvések, a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai el­len; b) mutasson példát a munkában, védje a szocia­lista tulajdont; c) tartsa be a minden párttagra kötelező párt- és állami fegyelmet. Fe­gyelmezetten hajtsa végre a párt határozatait és megbíza­tásait; d) legyen őszinte és becsületes. Személyre való te­kintet nélkül tárja fel a munkában észlelt fogyatékos­ságokat, harcoljon a bírálat elfojtása és az önelégült­ség eilen. Éljen a szocialista erkölcs szabályai szerint; e) erősítse és szélesítse a párt­nak a tömegekhez fűződő kapcsolatait, cselekvőén ve­Hét olvasótábor nyílik Pest megyében Kibontakozóban a művelődési munkaközösségek tevékenysége A Pest megyei kulturális munka eseményeit, kezdemé­nyezéseit tekintette át és vi­tatta meg hétfői ülésén a Ha­zafias Népfront Pest megyei elnöksége, Csala László elnök­letével. Olyan akciókról volt szó, amelyek szervezése, irá­nyítása, elsősorban a népfront kereteiben, jegyében folyik. Ezekről adott számot Fábián Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának al- elnöke. Kiemelten beszélt az olvasótáborok, az alakuló mű­velődési közösségek munkájá­ról. örvendetes, hogy számos olyan pedagógus, könyvtáros, s a gyerekekkel foglalkozó if­júsági vezető él a megyében, aki felismerte: mennyire fon­tos felhívni az olvasásra a gyerekek figyelmét. Az ő se­gítségükkel bontakozott ki az olvasómozgalom, és megye- szerte felmérik az ezzel kap­csolatos legjobb kezdeménye­zéseket. Ebből született az a gondolat is, hogy az olvasási kedv felkeltésére vagy elmé­lyítésére nyári táborokat is szervezzenek a gyermekek, serdülő fiatalok számára. Ezek célja az olvasóvá nevelés, az önművelés igényének kialakí­tása. Tavaly a Heves megyei Felsötárkányban volt az első ilyen jellegű kísérlet, amely igen jól sikerült. Az idén a népfront és a KISZ összefogá­sával Pest megyében hét ol­vasótábort kívánnak szervez­ni. Mindegyik tábor különböző arculatú lesz. A nagykátai já­rásban, Tápiószentmártonban tsz-fiatalok, a váci járásban, Szobon hátrányos körülmé­nyek között levő, bejáró gim­nazisták vesznek részt a tá­borban a tavaski szünet ide­jén. Nyáron Szigetszentmár- tonban negyven olyan fiatal részére rendeznek tábort, akik lemorzsolódtak az általános iskolában. Ugyancsak nyáron PUiscsabán a már eddig is ol­vasóklubokban tömörült fiata­lok részére lesz tábor, a szent­endrei járásban, Csobánkán a most 7. osztályt végzők szá­mára, a gödöllői járásban pe­dig munkásfiataloknak ren­deznek tábort. A szentendrei városi népfrontbizottság által szervezett olvasótábor külön speciális célként a vizuális kultúrát kívánja megismertet­ni a fiatalokkal. Viszonylag nem nagy számban — össze­sen 250-en — vesznek majd részt ezekben a táborokban, de itt a kezdeményezésnek van elsősorban jelentősége. A művelődési munkaközös­ségek kibontakozása ugyan­csak az eredményes kezdemé­nyezések közé tartozik. Ezek — mint ismeretes — a Haza­fias Népfront V. kongresszusá­nak szellemében jönnek létre, s hangsúlyozandó, hogy nem a tanácsi művelődési bizottsá­gok, vagy a művelődési intéz­mények hatáskörét kívánják betölteni. Ezeket természete­sen nem helyettesíthetik — amint azt Fábián Zoltán is hangsúlyozta —, ám a munká­jukat előrelendíthetik, mint­egy társadalmi hajtóerőként szolgálhatnak. Már sikerrel te­vékenykednek Pest megyében ilyen munkaközösségek, Gyom­ron, Vecsésen, Szigetszentmár- tonban, Galgahévízen, Tápió­szentmártonban. Dunabog- dányban, Zebegényben, Abonyban, Leányfalun, és több helyen alakulóban van­nak. A beszámoló kiegészítése­képpen Hőnig György, a Ha-' zafias Népfront gödöllői járási j titkára arról számolt be, hogy a Petőfi jubileumi évet ho­gyan ünnepük járásukban, mint amelyből kiindultak a megyei ünnepségek. A járás mind a 26 községében megala­kultak a Petőfi-emlékbizott- ságok. összesen 13 helyen ren­deztek kiállításokat, 23 köz­ségben műsorokat, szavaló­verseny zajlott le 4 községben, valamint járási szinten. Ezen­kívül 14 helyen rendeztek „Ki mit tud” vetélkedőt Petőfi éle­tével kapcsolatban, s még 10 helyen voltak más jellegű Petőfi-rendezványek. A járás­ból 18 Petőfi-emléktúrót szer­veztek és azt tervezik, hogy 40 fős csoport Segesvárra lá­togat el, ugyancsak emléktúra keretében. A gödöllői járásnak egyetlen olyan községe sincs, ahol valamiképpen ne emlé­keztek' volna meg a Petöfi- évfordulóról. Az ünnepségek látogatottsága is igen kiemel­kedő volt. Berényi György, a Hazafias Népfront nagykátai járási tit­kára és Héjj Miklós múzeum­igazgató, a Hazafias Népfront szentendrei járási elnöke, sa­ját területük tapasztalataival kiegészítve erősítette meg a művelődési munkaközösségek­ről elhangzottakat azzal, hogy e kezdeményezés előtt még igen nagy lehetőségek állnak. Hangsúlyozták: a munka haté­konysága érdekében arra kell törekedni, hogy kisebb csopor­tokban. de anTfál elmélyültebb művelődési munka folyjon minden községben. Az elnökségi ülés második részében az elnökség tagjai meghallgatták és elfogadták Kovács Antalnénak, a nép­front megyei titkárának össze­foglaló jelentését a járási és községi népfrontvezetők részé­re szervezett, eredményes téli tanfolyamról. gyen részt a társadalmi élet­ben.” (Az MSZMP szervezeti szabályzatából.) Vállalni a tennivalókból A felsorolt kötelességek megszegése — vétség a párt- fegyelem ellen. A Ganz Műszerművek gö­döllői Árammérőgyárában a pártfegyelemről beszélgetünk Hámori Györggi):l, a Il-es, és Szebeni Jánossal, az V-ös alapszervezet titkárával. — Egy pártszervezet fegyel­mi helyzetéhez a, párthatáro­zatok — beleértve a munka­terveket — végrehajtása, a pártmegbízatások teljesítése, a társadalmi-közéleti aktivi­tás, a munkában való helytál­lás is hozzátartozik, nemcsak a pártrendezvények látogatá­sa és a tagdíjfizetés — sum­mázza véleményét Szebeni János. — Hadd feleljek kérdéssel a kérdésre — kezdi Hámori György —: lehet-e jónak mondani a pártfegyelmet olyan alapszervezetben, ahol a tagság tiszteli a törvénye­ket, becsülettel ledolgozza a munkaidőt, fizeti a tagdíjat, eljár a taggyűlésre, a veze­tőség rendszeresen ülésezik, még határozatokat is hoz, ha kell ... éppen csak elfelejti végrehajtani saját határoza­tait, a pártcsoportok csupán papíron léteznek, a bizalmiak inkább csak „díjbeszedők”, s az oktatási év végére felére morzsolódik a tanfolyamok hallgatósága? Világos, hogy nem! — Vegyük például a párt­megbízatásokat — javasolja Szebeni elvtárs. — Az V-ös alapszervezet 46 kommunis­tája a konstrukciós főosz­tály dolgozóinak mintegy tíz százalékát teszi ki. Tagjai közt vannak fizikai munkások, al­kalmazottak és műszaki ér­telmiségiek: összetételénél fogva kitűnően alkalmas te­hát arra, hogy a főosztály tninden dolgozójával megis­mertesse a párt politikáját, mozgósítson a gazdasági és politikai feladatokra. Ehhez, persze, az kell, hogy tudása, lehetőségei szerint, minden párttag vállaljon valamit a tennivalókból. Nálunk ez történt. Alapszervezetünkből kilencen a járási Kobzi Já­nos munkása rzá&zlóalj tag­jai. Nemrégiben járt ná­lunk a századparancsnokuk, és dicsérettel beszélt mun­kásőreinkről. A harminc éven aluli, fiatal kommunistákat — akiknek egy' részét KISZ- ajánlással vettük fel a pártba — elsősorban a KISZ-munka segítésével bíztuk meg: ket­ten alapszervezeti titkárok, kettő az üzemi KISZ-vb, egy fiatal pedig a városi KISZ- vb tagja. Hat aktivistánk dol­gozik a szakszervezetben: egyikük műhelybizottsági tit­kár, öten a vezetőség tagjai, öt párttagunk propagandista­ként dolgozik a KISZ-ben, il­letve a szakszervezetben. Van vöröskeresztes aktívánk, sőt olyan párttagunk is, aki gyen­ge egészségi állapota ellenére is vállalta a filatéliai szakkör vezetését, öten az alapszer­vezet vezetőségében dolgo­zunk, hat elvtársat pedig idős korára és egészségi ál­lapotára való tekintettel fel­mentettünk a pártoktatás, il­letve a pártmunka alól. Túl sok — túl kevés — Ugyanígy, személy sze­rint számon tartjuk a párt­megbízatásokat mi is — vesz' át a szót Hámori György. — A tagságnak mintegy 40 százalé­ka a szakszervezetben tevé­kenykedik: a műhelybizottság titkáraként, tagjaként, szak- szervezeti bizalmi vagy propa­gandista megbízatással, öt pártbizalmi, nyolc pártpropa­gandista és négy munkásőr van az alapszervezetben. A fiatalok közül négyen KISZ- funkcióban tevékenykednek, egy párttagunk az üzemi párt­végrehajtóbizottság, négy pe­dig az üzemi pártbizottság tagja. Ha összeszámolja, kide­rül, hogy egyetlen pártiagunk van, akinek nincs semmilyen pártmegbízatása, társadalmi tisztsége. Sajnos, ez az egy — sok gondot okoz nekünk. Min­dent kritizál, de semmit nem vállal. Pedig negyvenötös párttag ... A felsorolás, persze, nem jelenti azt, hogy minden rendben van a pártmegbízatá­sok terén. Vannak, akikre túl sok jut, s vannak, akikre túl kevés. De ennek megítélésé­ben is differenciálnunk kell: a marxista—leninista esti kö­zépiskolát vagy esti egyete­met végzett kommunista mér­nöktől joggal kívánhatjuk el, hogy legyen a párt propagan­distája. De mit követeljünk az olyan háromgyermekes mun­kásnőtől, aki két műszakban dolgozik, háztartást vezet, gye­rekeket nevel, és politikai sze­mináriumra jár? Még többet? Nem: nevelje derék emberek­ké a gyermekeit, ezzel adhatja a legtöbbet a társadalomnak. A saját határozatokat is A párthatározatok végre­hajtására tereljük a szót. — Az a tapasztalatom, hogy a felsőbb pártszervek — a pártkongresszus, a Politikai Bizottság, a Központi Bizott­ság és a megyei pártbizottság — határozatainak végrehajtá­sát általában megfelelően szá­mon kérik, ellenőrzik az üze­mi párt-végrehajtóbizottságok. Am a saját határozataik meg­valósítását — nem mindig. Mi erről a véleményük? — Az enyém az, hogy meg­alkuvó az a párttag, amelyik ebbe belenyugszik — szögezi le Szebeni János. — Hiszen a munkahelyi pártbizottságok határozatai a legkonkrétabban, s a legközelebbről érintik • az ott dolgozókat. A mi végre­hajtó bizottságunk például egyik határozatában a KISZ- szervezetek fokozott támoga­tására kötelezte a pártalap- szervezeteket. Ennek értelmé­ben kezdeményeztük a terüle­tünkön működő KlSZ-szerve- zet kettéválasztását. Külön alapszervezet alakult a próba­teremben, és külön a műsze­részműhelyekben. A próbater­mi fiatalok szervezete csakha­mar megtalálta a helyét. A másiknál két év alatt — négy titkár váltotta egymást. A ne­gyediket — alapszervezetünk egyik fiatal tagját — nemcsak gyakrabban ellenőrizzük, be­számoltatjuk, de munkáját is segítjük. Ügy látjuk, megállja a helyét. — Egy másik vb-határozat a négyéves oktatási tervről ren­delkezett — folytatja Hámori György. — No, csak próbál­nánk meg semmibe venni! — mondja nevetve. — Nagyon hasznos dolognak tartom a középtávú beiskolázási tervet — fordítja komolyra a szót —, így mindenkinek biztosíthat­juk politikai ismeretei állandó gyarapítását, s elkerüljük azt a hibát, hogy valaki éveken át ugyanazt a tanfplyamot „unatkozza végig”. — Ugyanígy, párhatározat­nak tekintjük saját pártépíté­si tervünket, hiszen a nők és a fiatalok körében végzett po­litikai nevelő munkát, a párt munkásjeüegének erősítését a X. kongresszus is feladatul tűzte elénk. Elegendő volt a bírálat — Befejezésül mondjanak néhány szót a pártfegyelmi el­járásokról — kérem. — A mi alapszervezetünk­ben fegyelmi eljárásra nem volt szükség — mondja Sze­beni János. — A névre szóló bí­rálatok, figyelmeztetések is elegendőnek bizonyultak az utóbbi három évben. — Nálunk viszont tavaly szigorú megrovásban, végső figyelmeztetésben kellett ré­szesíteni egyik párttagunkat, aki ellen bűnvádi eljárás in­dult. Szeretném hinni, hogy ilyen indokkal soha többé nem kerül sor pártfegyelmire az alapszervezetünkben —’ mond­ja befejezésül Hámori György, Nyíri Éva i

Next

/
Thumbnails
Contents