Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
I nar Nccrei 1973. MÄRCIUS 4., VASÄRNAP Pot l me^ifei bcira n c^olaáo ídáoL Visegrád I. A visegrádi Muosz-üdüiő, amelynek egyik szobájában írógépemmel e sorokat kopogtatom, nemcsak Visegrádiról feláramló gondolataimat, hanem az évezredes emlékekben és korszerű szépségekben dús községet is valahogyan kettéválasztja. Ha a Duna felé tekintek, jobb kéz felől III—IV., X—XII. századi villa- és őrtoronyromok, vár- és kolostorfalak, temetők maradványai XIV—XVI. századbeli királyi és főúri paloták részben feltárt, részben feltárás alatt levő romkertjei és restaurált remekművei teszik mind izgalmasabbá és vonzóbbá a tájat. Ha balra fordulok, tekintetem elér a révig, majd fé- ligformán fordulva, pillantásom végigsúrolja a Panoráma út indulásánál a hegy lábához tapadó tegnapi-mai települést, szemem látóhatárán pedig felsejlik a Dunakanyar varázsos látománya... Kerek egy évtizede annak, hogy beszámoltam azokról a munkálatokról, amelyekkel tudós régészeink, műtörténészeink a közel fél évezrede Petrus Vulturius, reneszánsz pompától elkényeztetett pápai követ egyik levelében „földi paradicsomnak” nevezett hajdani Mátyás-Visegrádot érzékelhetővé, láthatóvá igyekeztek tenni. Turisták millióinak (nem tévedés!) látogatása után ma már nagyjából köztudott dolog, hogy Mátyás király Itáliából ideszármazott tudós humanistái: a krónikás Galeotto Marzio és Bonfini, az udvari történetíró éppen olyan kevéssé túloztak Mátyás és Beatrix királynő palotáinak fé- nyességes leírásában, mint Oláh Mjklps. esztergomi, érsek, aki ötödfélszáz esztendeje, mint II. Lajos király titkára, még ragyogása teljességében látta e háromszázötven teremmel bővelkedő, kimondhatatlanul nagyszerű királyi lakot. Ma már az idegenforgalmi útmutatók olvasóinak soksok ezre tudja, hogy az első visegrádi lelkes helytörténész, Viktorin József okkal kilincselt több mint száz éve Eötvös József kultuszminiszternél a visegrádi fellegvár romjainak megmentéséért, s hogy azokkal szemben, akik Oláh Miklós szemtanúi tudósítását még négy évtizede is felleng- ző mesének tartották, a Sala- mon-torony egyik restaurátorának: Schulek Jánosnak volt igaza, aki hitt a régi, egybehangzó vallomásoknak, s addig kereste az eltűnt épületeket, amíg 1934 szilveszter napján a hegyoldal omladékai, a lejtőn lemosott földrétegek halomnyi vastagságú és geológiai képződménynek vélt földje mélyén nyomra akadt. Szívós munkában eltelt év után a reneszánsz díszudvar feltárása elnémította a kétkedőket, s az elmúlt negyedszázad alatt a törmelék- és talajtakaró alól — már korántsem teljes frontján és teljes mélységében, de máig négy terasz magasságban kiásták a romjaiban is impozáns palota maradványait. Árnyékot kínál a díszudvar részben helyreállított gótikus kerengője, előtte a maradványokból rekonstruált vörösmárvány díszkút és messziről feltündöklik a magasban az oroszlános kút karcsú építményének másolata. Mind bizonyosabban kitűnik, hogy Mátyás az Anjoukon, Károly Róberttól örökben maradt palotát újította meg, építette át. Ezt nem a másodlagos beépítés töredékeiben mintegy 60%-ban megtalált, azóta gyönyörűen újjáépített és a Salamon-torony múzeumának egyik leglátványosabb díszét adó Anjou-kútszobor bizonyítja, hanem hosszú sora a gondos régészeti feltárással 59. | szerzett, bizonyítékoknak. Egy j emberöltőn belül újabb szép- I séges csodákat látnak majd Visegrád látogatói... A FŐ llíca 25—27. között elterülő hajdani erdőgondnoksági épületben töltötte élete ugyanezt építtette át a maga korának ízlésében és stílusában Mátyás is. Az emeletes, üvegcsarnokos, modern múzeum és a csatlakozó földszintes igazgatási, raktári, restaurátori épületek csoportja Eurói9 % i í[2M Sedlmayer János rekonstrukciója a Mátyás-kori királyi palotáról. A kiváló építőművész, a mai feltárásokat tíz évvel megelőzve, mindössze 30—40 méterrel jobbra vázolta fel a palota főbejáratát. [ első évét Schulek János, a Mátyás-palota feltárásának úttörője, s egész életén át soha nem sejtette, hogy gyermekkori otthona emeletmagasságban a Mátyás korát jóval megelőző középkori palota falait rejti. A jelenlegi múzeumi irodaépület és az előtte elhúzódó úttest — mintegy harmadfél méter vastag törmelékrétegekben — tartalmazza-ta- karja a Nagy Lajos-korabeli. XIV. századi palota homlokzatának maradványait, s a XV. század járószintje a mai úttest és járda alatt másfél méter mélységben húzódik el. A palota homlokzata 3—12 méter magasan lappang az épületben, s ismét előkerült egy Anjou-kút, ezúttal egy külső, alighanem a jakeaság.sziükség- leteit szolgáló csorgó, eredeti helyén, természetesen törmelékekben, töredékesen, de res- turátorművészeink szaktudásával és fantáziájával újjá- építhetően. Az új leletek rendkívüli jelentősége: az eddigi reneszánsz romcsoportjai helyett a korai reneszánsz épületek emeletes maradványait lehet majd bemutatni — lényegében azt a fejlődési folyamatot, amely Károly Róberttól Mátyásig terjed. Világossá válik, hogy Mátyás palotája kétszáz éven át használt korábbi díszépítmények felújítása az addigra hazánkban is kiviruló reneszáns kultúra gaz- dagulásának hiteles tanúságaként. Az 1965. évi nagy árvíz után a Mátyás király Múzeum kénytelen volt kiüríteni a Fő utca 41—43. számú elgombá- sodott épületet. A XVIII. századi inspektorház, a XIX. századi vadászkastély ma múzeumi raktáraknak, műhelyeknek és a parkerdőgazdaság üzemi irodáinak, szolgálati lakásainak ad fedelet. A hajdani vadászkastély alatt XVI. századi reneszánsz épület, mellette királyi paloták romrészletei rejlenek. A Mátyás király Múzeum kiállítási helyisége jelenleg a Salamon-torony egymás felett emelkedő szintsorozata. A műemlékekben, műkincsekben oly páratlanul gazdag Visegrád értékeihez méltó múzeum tervei most készültekéi. A Mátyás király Múzeum, amelynek beruházási programja, engedélyezése és az üzemépületi terv készítése ez évben megvalósul, 1974 tavaszán kezdi építkezéseinek első szakaszát, a főépület létesítése a következő ötéves terv időszakára esik. A kétszintes múzeum üvegcsamokaiban helyezkednek el a kiállítások, az újonnan feltárt romrészletek részben a múzeum üvegfedele alá kerülnek, részben szabadtéri környezetben tekinthetők meg. Utak és kapuk talán mindennél hívebben őrzik a múlttat. A Mátyás király Múzeum főbejárata is az Anjou-palota főbejárata lesz, s alighanem pa-szerte a legmodernebb létesítmények egyike lesz. Várt lány várat nyer. Természetes követelmény: ehhez az épület- és emlékműegyütteshez a Mátyás-szobortól, az autóparkolóig — ahonnan én az imént Visegrádiul kétfelé tekintettem —a területet az idegenforgalom fogadására méltónak és alkalmasnak kell fejleszteni. A behatárolt rész végig parkká alakul majd, vendégfogadóval, bazársorral, esővédő csarnokokkal, játszótérrel és megnövelt parkolóhellyel. Az úttest a Mátyás-szobor és múzeum között gyalogjárdává szűkül, az autóforgalom a Duna-parti főútvonalra terelődik. A régi múzeum, Ferencz József vadászkastélya a parkerdőgazdaság erdészeti-vadászati kiállítóhelyiségévé alakul. Mit lát itt majd, aki mindezt megéli, amikor a Mátyás-palota látogatóinak száma ez idő szerint is évi 200 000, és a Salamon-torony kiállítóhelyiségeinek lépcsőit évente 80 000 ember mássza meg ... Békés István 1848 új emlékei a Hadtörténeti Múzeumban Az Országos Hadtörténeti Múzeumban — ahol 28 000 eredeti dokumentumot, 60 000 tárgyi emléket és csaknem százezer fényképfelvételt őriznek — felújított formában március 10-én nyitják meg az 1848—49-es forradalom és szabadságharc időszakát bemutató kiállítást. A múzeum ezzel köszönti a nagy jelentőségű történelmi események 125. évfordulóját. A tárlat anyaga újabb értékes emléktárgyakkal bővült. Helyet kapott egyebek közt néhány olyan 48-as csapatzászló, amelyek eddig nem szerepeltek. Az új szerzemények között vannak korabeli egyenruhák, különböző dokumentumok, például a 48-as honvédsereg első egységes esküje fogalmazványának szövege Kossuth Lajostól, az újoncállításra vonatkozó, 1848 i decemberéből származó rende- \ let. Bemutatják korabeli hadi j dalok, katonai indulók kottáit, az akkori különféle emlékérmeket is. A gazdag kiállítási I anyag három termet tölt meg, | s átfogó képet ad 1848 eseményeiről, a forradalom és sza- ! badságharc folyamatáról, vív- j mányairól, bukásáról és hatásáról. Művelődési ház — összefogással Nagy társadalmi összefogással épül a tápióbicskei művelődési ház. Földszintjén színházterem is lesz, alagsorában pinceklubot terveznek a helybeli fiatalság számára. A munkát másfél esztendeje kezdték. A társadalmi munkából kiveszi részét a tápióbicskei Április 4. Tsz épitöbrigád- ja, s a lakosság is. Mint a nagykátai járási hivatalban informáltak — sajnos, nem minden községre jellemző az ilyen lelkes kollektivitás, ha társadalmi munkáról van szó. Szerencsés helyzetet teremt a rendkívüli közösségi aktivitás mellett a helybeli építőbrigád rugalmassága is. r. g. Leányfalu, Szentendre, Korány • ■ // KEZRE KERÜLTEK A VIKENDHAZBETOROK Február 10-re virradóan bejelentés érkezett a szentendrei járási rendőrkapitányság ügyeletére, hogy ismeretlen tettes feltörte a 11-es úton, Leányfalu közelében található, 24-es számú élelmiszerboltot. A helyszínelők a reggeli órákban mentek ki a betörés színhelyére, s megállapították, hogy a tettes, vagy a tettesek csípőfogóval kivágták a drótkerítést, majd a nyitva felejtett (!!!) szellőzőnyíláson jutottak be az üzletbe, ahonnan élelmiszert, italt és cigarettát loptak. Csatárlónciian 150 ember A helyszínelő bizottság még az üzletben dolgozott, amikor újabb bejelentés futott be az ügyeletre, hogy a Papszigeten több víkendház található feltörve. Ezért a helyszínelő bizottság — az üzletnél végezve — átment a Papszigetre, ahol nyölc féltört víkéndházat találtak. A nyomozóknak azonnal feltűnt, hogy a módszer azonos, itt is csípőfogóval vágták ki a drótkerítést, a házba pedig vandál munka után jutottak be. A helyszínek és a módszer tanulmányozása után értékes következtetésre jutottak a nyomozók. Megállapították, hogy a betöréseket két vagy több személy követte el, s erre a legfontosabb bizonyítékot a lábnyomok nyújtották. A rendőrségnek már az egyik tettes személyével kapcsoVÍZKUTATÁS, KÚTFÚRÁS! NAGY ÁTMÉRŐJŰ KUTAK, ONTOZŐKUTAK, , KÜTJAVITAS, KARBANTARTAS, KÜTVIZSGALAT, HÉVIZKUTAK FÚRÁSA, KARBANTARTASA, KÚTSZERVIZ COLÖPFÜRASOK, . építőipari, mérnökgeológiai fúrások, geofizikai, vízkémiai, geodéziai tevékenység, tervezés, szakvéleményezés, kivitelezés, szaktanácsadás. VÍZKUTATÓ es furo vallalat BUDAPEST V., Zrínyi utca 1. Tel.: 380-547 ÜZEMVEZETŐSÉGEK: CEGLÉD, Rákóczi utca 72. Tel.: 83-14 DEBRECEN, Monostorpályi utca 33. Tel.: 117-81 GYÖRSZEMERE, Tel.: 11 KAPOSVÁR, Vörös Hadsereg u. 2. Tel.: 11-531 LAJOSMIZSE, Tel.: 66, 180-as mellék. latban is volt információja. A gödöllői járási rendőr- kapitányság ugyanis akkorra már kiadta a körözést a 16 éves Lovas László ellen, aki napokkal előbb, pontosabban február 3-án szökött meg az aszódi nevelőintézetből, s aki szentendrei lakos. Gyanították, hogy ő lehet az egyik betörő, hiszen hazamenni nem mer, de élelmiszerre van szüksége. A nyomozás folyt tovább, amikor újabb értesítés futott be arról, hogy a szentendrei Tyúkos-dűlőn és környékén levő víkendházak közül sok fel van törve, néhol egész utcasor minden házán látható az erőszakos behatolás nyoma. A város területén ekkorra már körülbelül 50 hétvégi ház állt feltörve. Megemlítjük agt is, hogy közben már Horány területéről is érkeztek jelzések, hogy 18—20 víkéndházat „látogattak meg” ismeretlen betörők. Ä szentendrei járási rendőrkapitányság nagy apiiatátus-; sál fogott a nyomozáshoz, a tettesek kézre kerítéséhez. A munkába bevonták az önkéntes rendőröket, a munkásőrséget, sőt, polgári személyeket is. Megszervezték a jelzőrendszert. Megkezdték a városkörnyékének átfésülését, hasonló akciót szerveztek a Papszigeten is, hiszen bizonyos jelek arra utaltak, hogy a betörők továbbra is a környéken tartózkodnak, sőt, később éjszakánként, az alkalomtól függően, folytatták a betöréseket. Február 22-én délelőtt, a Szentendrei-szigeten szolgálatban levő körzeti megbízott, Petrov törzsőrmester mozgósította a szigetmonostori szákszövetkezet dolgozóit. Az elnök segítségével szabályosan csatasorba állították az embereket, és megkezdték a nehéz terep átfésülését. A mintegy 150 ember így ért el a horányi víkendterületig, s az egyik épületben betörés közben érték tetten az aszódi szökevényt, Lovas Lászlót, valamint Tábori Gábor 17 esztendős tiszaföldvári lakost, aki ugyancsak az aszódi nevelőintézetből szökött meg. Ha lenne víkendielepőr Így zárult hát le a sokakat izgalomban tartó szentendrei betöréssorozat, így fogták el a tetteseket, példát adva, hogy a társadalmi segítség ilyen esetekben is sokat jelent. A társ fegyveres testületek és a lakosság is egyaránt kivette részét a nyomozásból, a dimbes- dombos, sok búvóhelyre alkalmas területek átfésüléséből. És hogy miért nem kerültek akkor hamarabb kézre? Erre is megvan a magyarázat. Lovas és társa a Tyúkos- dűlő legmagasabb pontján ütötte fel tanyáját, s onnan nap mint nap távcsővel figyelték, merre keresik őket. Ott volt a „zsiványtanyájuk”, egy elhagyatott, régen lakatlan és nyitva álló (!) hétvégi házban. Ide hordták a lopott holmikat, itt töltötték az éjszakákat. A környéken lakók jelentették, hogy a dombtetőn füstöt láttak: lakik ott valaki, holott ők addig arról nem tudtak. Még mielőtt a betörők — akik közben horányi portyára mentek — meglettek volna, a rendőrség már megtalálta tanyájukat. A lopott holmi mintegy nyolcvan százaléka megkerült. Ezek a tárgyak azt bizonyítják, hogy a betörők nem komoly értékekre vadásztak, hanem válogatás nélkül mindent elvittek, a zsírozótói, a bagaro- lon át a légpuskáig. Ám a tényleges ltár tétel 50 ezer forintnál sokkal nagyobb. Mindezek tudatában fel kell valamire hívni a területileg illetékes tanácsok figyelmét: a téli időszakban jó lenne sok helyen víkendtelepőröket alkalmazni, hiszen a rendőrségnek elsősorban nem az a feladata, hogy az elhagyatott hétvégi házak biztonságára vigyázzon. Lovas László és Tábori Gábor ügyében a vizsgálat még tart. Riadócsomog a zsiványtanyán Tudósítasünk végén pedig hadd idézzünk l'el egy rövid beszélgetést, melyet e sorok írója a betörések feltehetően értelmi szerzőjével, Lovas Lászlóval folytatott. — Hogyan szökött meg Aszódról? — Már két hónapja kórházban feküdtem, mert leestem az állványról. Meguntam az egészet. — A társa? — Ö azzal az ürüggyel jött a kórházba, hogy gyógyszert kell vinnie. Együtt lógtunk meg. — Hogyan jutottak el Szentendréig? — Gyalog. Vácot kikerültük, aztán Alsógödön megéheztünk és felfeszítettünk egy élelmiszerboltot, de a vasajtó nem engedett, egy ládát húztunk oda, pont tokaji aszú volt benne. Hét üveggel hoztunk, ha jól emlékszem. Aztán a Duna-par- ton aludtunk. Tudtuk, hogy keresnek bennünket. — Volt-e sikertelen betörésük? — Az nem. Egy emeletes házat kerültünk ki a Papszigeten, mert nem akartuk ott az ajtót betömi. — Mennyi víkéndházat törtek fel? — Hányat törtünk fel? Öt- venet, hatvanat, százat... ? Nem számoltam. — Meleg volt a talaj már a lábuk alatt... — Igen. Ügy határoztunk, hogy átmegyünk Jugoszláviába, vagy elmegyünk a Tábo- riékhoz Tiszaföldvárra. — Hogyan mentek volna? Pénzük nem volt! — Biciklivel. Azt is loptunk. (A „zsiványtanyán” két szabályosan összekészített riadócsomagot is talált a rendőrség. Gyors távozás esetére állították össze, minden szükséges kelléket belerakva. Sátorlapot is.) — Miért került Aszódra? — Mert itt, Szentendrén feltörtem egy víkéndházat és elhoztam belőle egy rossz tőrt és egy napszemüveget. A további beszélgetést alighanem felesleges idézni... Fehér Béla i
