Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

FEST utcvr.i k/űrksp 1973. MÁRCIUS 39., PÉNTEK F[€WUSZ Az ASPAC anakronizmusa AZ ÁZSIAI ÉS CSENDES- ÓCEÁNI TANÁCS napjai meg vannak számlálva. Gya­korlatilag elkerülhetetlenné vált az ASPAC felbomlása. Erre a következtetésre jut a Japán Times című lap a dél­kelet-ázsiai politikai helyzet fejlődéséről szóló elemzésé­ben. AZ ASPAC (Ázsiai és Csen­des-óceáni Tanács) katonai, politikai csoportosulást a szöuli kormányférfiak kezde­ményezésére, az Egyesült Ál­lamok égisze alatt 1966-ban hozták létre. Ausztrália, Üj- Zéland, Thaiföld, a Fülöp-szi- getek, Malaysia, Japán, a dél- koreai és a saigoni rezsim, va­lamint a csangkajsekisták csatlakoztak a tömbhöz, amelynek az volt a feladata, hogy harcoljon a délkelet­ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom ellen. Az amerikai szoldateszka minden erővel azon fáradozott, hogy bevon­ja a csoportosulás tagjait az indokínai kalandba és ez bizo­nyos mértékig sikerült is ne­ki. Az ASPAC tagjainak nagy része közvetve, vagy közvet­lenül belesodródott a hábo­rúba. AZ ÜJ POLITIKAI HELY­ZET, amely az utóbbi időben alakult ki Délkelet-Ázsiában, számottevő befolyást gyakorol a térség sok államának maga­tartására. A vietnami háború dicstelen befejezése az ASPAC tagállamok számára sajá­tos „jelzéssé vált”, hogy vizsgálják felül régebbi köte­lezettségvállalásaikat. SOK DÉLKELET-ÁZSIAI ORSZÁG fővárosában mind általánosabbá vált az a véle­mény, hogy az ASPAC gya­korlatilag túlélte önmagát és politikai anakronizmussá vált — állapította meg ezzel kap­csolatban Vlagyimir Volkov, a TÁSZSZ hírmagyarázója is. AZ ELSŐ HATÁROZOTT LÉPÉST Malaysia tette meg március 12-én. Bejelentette, hogy nem érzi magára nézve kötelezőeknek az ASPAC-kal szemben tett vállalásait és bojkottálta az állandó bizott­ság ülésszakát, amelyet már­cius 13-án tartottak meg Thai­föld fővárosában. Ausztrália ugyancsak nem képviseltette magát az ülésszakon. MALAYSIA ÉS AUSZTRÁ­LIA lépése a legkülönbözőbb kommentárokra késztette a délkelet-ázsiai és távol-keleti országok sajtóját. A lapok többsége hangsúlyozza, hogy a délkelet-ázsiai országok igazi politikai és gazdasági függet­lenségre törekszenek. Ez pedig csalhatatlan szimptomája an­nak, hogy kudarc vár az ASPAC típusú katonai csopor­tosulások népellenes politiká­jára. A jípán !. ül gymin isi«érium szóvivője Brezsnyev válaszleveléről A japán külügyminisztérium hivatalos szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén az MTI és a Magyar Rádió tokiói tudósító­jának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy L. I. Brezsnyev, az SZKP főtitkára Tanaka miniszterelnökhöz in­tézett válaszlevelében közölte, a Szovjetunió kész a két or­szág közti békeszerződés meg­kötésére irányuló tárgyalások folytatására még ebben az év­ben, valamint a széles körű szovjet—japán gazdasági együttműködésre a szibériai kooperáció keretében. Az SZKP főtitkára a külügyi szó­vivő szerint hangsúlyozta le­velében, hogy a szovjet—japán kapcsolatok fejlesztése nem irányul más országok ellen. A külügyminisztérium szóvi­vője Tanaka miniszterelnök moszkvai látogatásának idő­pontját illetően megismételte a kormányszóvivő kijelentését, amely szerint a japán kor­mányfő moszkvai és washing­toni útjára egymáshoz közel­eső időpontban kerül sor. UNBONG Távirat Nagykátára Az unbongi (KNDK) Koreai —Magyar Barátság Termelő- szövetkezetben március 28-án barátsági gyűlést rendeztek hazánk felszabadulásának kö­zelgő 28. évfordulója alkal­mából. A termelőszövetkezet kul- túrházában mintegy 550 termelőszövetkezeti tag gyűlt össze. A gyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Rjom Szang Gi, a tartományi köz- igazgatási tanács alelnöke, Hvang Mjong Szók, a járási pártbizottság titkára, vala­mint Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagykövete és a nagykövetség több munkatár­sa. Kang Dong Csu, a terme­lőszövetkezet elnöke és nagy­követünk ünnepi beszédet mondott. A termelőszövetkezet dol­gozói a gyűlésről üdvözlő levelet intéztek a nagyká- tai Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezet dolgozóihoz. A gyűlés után úttörők adtak kultúrműsort, majd „barátsá­gi vacsorára” került sor. CSAK RÖVIDEN... A FEHÉR HÁZ csütörtökön délelőtt bejelentette, hogy ma­gyar idő szerint pénteken haj­nalban Nixon elnök tv- és rá­dióbeszédet intéz az amerikai néphez. PIOTR JAROSZEWICZ mi­niszterelnök Leonard Siemiat- kowskit — saját kérésére — felmentette a Lengyel Nemzeti Bank elnöki tisztségéből. AZ URUGUAY ORSZÁGOS MUNKÁSSZÖVETSÉG (CNT) felhívására csütörtökön részle­gesen megbénult az uruguayi gazdasági élet több szektora. A CNT sztrájkfelhívásában követelte a köztársasági elnök azonnali lemondását. CSÜTÖRTÖKÖN A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBA uta­zott Ogava Heisiro, Japán első pekingi nagykövete, hogy el­foglalja állomáshelyét. VI. PÁL PÁPA csütörtökön fogadta Hector Camporát, az újonnan megválasztott argen­tin elnököt, aki jelenleg olasz­országi látogatáson tartózko­dik. KLAUS GYSI, az NDK el­ső olaszországi nagykövete csütörtökön átadta megbízóle­velét Giovanni Leone köztár­sasági elnöknek. A LIBANONI KORMÁNY csütörtökön úgy döntött, hogy hivatalosan elismeri a Bangia Desh Népi Köztársaságot, és diplomáciai kapcsolatot létesít vele. Formálisan véget ért az amerikaiak vietnami katonai jelenléte Távoznak az utolsó amerikai egységek Dél-vietnamból. Képünk Saigon, Tan Son Nhut repülőterén készült az amerikai katonák távo­zásáról, amelyet a négyes katonai bizottságban résztvevő DNFF- küldöttség egy tagja eUcnőriz. A VDK csütörtökön szaba­don bocsátotta a háborúban fogságába esett amerikaiak utolsó, 67 fős csoportját, s teg­nap az amerikai expedíció« hadtest utolsó alakulatai is tá­voztak Dél-Vietnamból. Ezzel március 29-én formálisan vé­get ért az amerikaiak vietna­mi katonai jelenléte, amely gyakorlatilag a genfi egyez­mények óta tartott és több mint negyvenötezer halálos áldozatot követelt az Egyesült Államoktól. Szerdán egész nap, s még éjszaka is folyt az amerikai katonák elszállítása Saigonból és Da Nangból. A csapatkiivo- nási műveletet — egy saigoni amerikai katonai szóvivő tá­jékoztatása szerint — csütör­tökön, helyi idő szerint 17 óra­kor fejeződött be. A 825 amerikai, aki részt vett a szerdán feloszlatott négyoldalú katonai vegyesbi­zottságban, ma, illetve szom­baton távozik Dél-Vietnamból. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint április 1-én, va­sárnap már csak 209 egyenru­hás amerikai katona — 50 ka­tonai attasé, valamint a saigo­ni amerikai nagykövetség őr­ségét biztosító 159 tengerész- gyalogos — marad Vietnam déli részében. A Fülöp-szigeteki Clark-légi- támaszpontról csütörtökön reggel indultak el Hanoiba azok a repülőgépek, amelyek elszállították a VDK által a nap folyamán szabadon bocsá­tott 67 amerikait. E csoport tagjait is beleértve 594-re emelkedett a háborúban fog­ságba esett amerikai katonai és polgári személyeknek a száma, akik a vietnami béke­megállapodás hatályba lépése óta nyerték vissza szabadsá­gukat. 1 Ahidjo Pek Binh asszony kitüntetése Ngnyen Thi Binh asszonyt, a DNFF Központi Bizottsá­gának tagját, a DIFK külügyminiszterét Moszkvában a Népek Barátsága érdemrenddel tün­tették ki. A kitüntetést Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (jobbról) nyújtotta át. Balszélen: Borisz N. Ponomarjov, az SZKP KB titkára. Vasárnap óta Pekingben tar­tózkodik Ahmadu Ahidjo ka­meruni elnök, aki a kínai kor­mány meghívására egyhetes hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, majd Japánba utazik. Fél éven belül — Beavogui guineai mi­niszterelnök és Mobutu zairei elnök után — Ahidjo a harma­dik magas rangú afrikai politi­kus, aki Pekingbe látogatott, s ez a tény önmagában is mu­tatja, milyen megkülönbözte­tett figyelmet szentel a kínai vezetés Fekete-Afrikának. Egy-egy ilyen látogatás általá­ban azt is jelenti, hogy Kína — bár maga is korlátozott mennyiségű beruházási tőké­vel rendelkezik — politikai befolyásának kiterjesztésén munkálkodik: nagyobb összegű beruházási hitelt nyújt igen kedvező feltételek mellett. Míg korábban a kínai segély- politika Fekete-Afrika ha­ladó országaira összponto­sult, az utóbbi másfél év­ben előtérbe kerültek a „középutas”, a volt gyar­matosítókkal nemegyszer mindmáig szoros kapcso­latot fenntartó országok. Angolai „választások” Terror, megfélemlítés és ha­misítások jegyében folynak az úgynevezett választások An­golában, Mozambikban és Guinea-Bissauban. A megfigyelők szerint a portugál gyarmatosítók azért rendezték a választásokat, hogy azt a látszatot keltsék, mintha az afrikai lakosság is részt venne az említett terü­letek igazgatásában. Tény azonban, hogy a „választók” túlnyomó többségének fogalma sincs arról, kire kell szavaznia, és egyáltalán mi ennek az ér­telme. Angolában az ország hat­millió lakosa közül mindösz­sze 584 ezren kapták meg a szavazati jogot. A választásra jogosultak 20 százaléka fehér gyarmatosító, jóllehet az egész lakosságnak mindössze 10 szá­zalékát alkotják. A „törvény­hozó testület” 52 képviselője közül 32-t „választanak meg”, a többi húszat gyarmati ha­tóságok nevezik ki. A gyarmatosítók még ilyen körülmények között sem szá­mítanak arra, hogy a „vá­lasztók” rokonszenve mellet­tük nyilvánul meg, és ezért különféle mesterkedésekhez folyamodnak. Luandából érke­zett jelentések szerint napi­renden van a megvesztegetés. Árnyék Aphrodite szigetén Világszerte nagy visszhangja van egy hírnek, amely a Földközi-tengier keleti me­dencéjéből érkezett. A Ciprusi Köztársaság biztonsági szervei összeesküvés tervét leplez­ték le. Az összeesküvők április elsejére virra­dó éjjel rajtaütéssel el akarták foglalni a ni- cosiai államfői palotát, el akarták fogni Mü- riartosz Makariosz érseket, a Ciprusi Köztár­saság elnökét és puccs-szerűen ki akarták nyilvánítani az úgynevezett enózist, vagyis a szigetország csatlakozását Görögországhoz. Ciprus a földkerekség egyik legrégibb kul- túrközpontja, a klasszikus ókorban a szépség­istennő, Aphrodite szigetének nevezték. Fö­níciai, görög, makedón, római, bizánci, arab, keresztes, majd török hódítók vetették meg a lábukat a Földközi-tengernek ezen a mind stratégiai, mind kereskedelmi értelemben fon­tos pontján, 1878-ban angol támaszpont léte­sült Cipruson, amely 1914 és 1959 között „sza­bályos” brit gyarmat. 1959. február 19-én Gö­rögország, Törökország és Anglia londoni ér­tekezlete független köztársasággá nyilvánítja a szigetet. Makariosz ersek, aki a minap szerzett újabb ötéves elnöki mandátumot, a görög és a török lakosság közötti megbékélés, a pozitív semlegesség útján vezeti országát. Ez nem tet­szik Gnivasz tábornoknak, a Görögországhoz való csatlakozás fanatikus hívének, aki ille­gálisan! Cipruson tartózkodik és terrorcselek­ményeket szervez az elnök ellen. Nyilvánvaló, hogy közvetlenül most is ő áll az összeesküvés mögött. A Ciprusra vetődő sötét árnyék azon­ban sokkal hosszabb Grivaszénál. Az athéni junta belső bajokkal küzd, nemrég kellett el­fojtania egy látványos diáklázadást: az ezre­deseknek jól jött volna a nacionalista érzel­meket felkorbácsoló ciprusi puccs. És jól jött volna másoknak is. A NATO stratégai — Írja a moszkvai Pravda — katonai támaszpontjukká akarják változtatni a szigetországot, meg akarják buk­tatni a szuverenitás védelmére kelő állam,i ve­zetőket. A most leleplezett pucc^ végrehajtója Grivasz lett volna. De az ötlet aligha tőle származik... a Mobutunak millió dolláros Ezt mutatta nyújtott 100 kölcsön is. Kamerun — mint pekingi nagykövete a látogatás előes­téjén tartott sajtókonferencián hangsúlyozta — a „kinyújtott kéz politikáját” folytatja, és szívesen elfogad minden or­szágtól segítséget fejlődésésé- nek előmozdítására. Ami az ezzel kapcsolatos kínai felfo­gást illeti, azt a Zsenmin Zsi- bao vasárnap Ahidjót üdvözlő vezércikke ismerteti, amely Kamerunt úgy állítja be, mint a „szuperhatalmak” ellenfelét, és érzékelteti, hogy a kínai vezetés az Ahidjóval folytatott tár­gyalásokon is ezt a kínai politikai doktrínát fogja hangsúlyozni, ennek kívánja megnyerni ven­dégét. A kínai lap ezenkívül az „afroázsiai népek közös ügyének” motívumát is hang­súlyozza. A Kamerunnak nyújtandó kínai segély ter­mészetét sejteti a pekingi saj­tó, ismertetve Ahidjo egyik legutóbbi beszédét, amely a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza. Kína több afrikai ország szá­mára nyújtott mezőgazdasági segítséget. Nyugtalan krónika A modern tőkés civilizáció környezeti ártalmairól készí­tett filmet Alekszandr Med- vegykin, a legidősebb szovjet dokumentalislák egyike. A „Nyugtalan krónika”, amelyet a moszkvai filmszínházak ezekben a napokban mutatnak be, megdöbbentő képsorokkal és példákkal mutatja be, mi­lyen fizikai és pszichológiai ártalmaknak van kitéve az ember, ha nem védekezik megfelelőképpen a technikai haladás káros mellékhatásai ellen. A moszkvai Pravda el­ismerő recenzióval üdvözli Medvegykin dokumentumfilm­jét, amely „egy olyan ország művészének megrendítő fi­gyelmeztetése, ahol a termé­szetvédelem és a föld jövője az egész állam, az egész nép ügye lett”. A MUNKÁSOSZTÁLY A PARADICSOMBA MEGY Díjnyertes, színes olasz filmalkotás Rendezte: ELIO PETRI A főszerepben: GIAN MARIA VOLONTE Áprilisi bemutató előadások: 6— 8: Gödöllő 9—11: Szentendre 13—15: Nagykőrös 16—18: Cegléd 20—22: Szigetszentmiklós 23—25: Ráckeve 27—29: Budaörs 30— 1: Kistarcsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents