Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

i*esT MCCVEI x/Cirhip 1913. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Megjelent a januári ! HÁROM A TÍZBŐL tanácskozás anyaga A Kossuth Kiadónál megje­lent könyv alakban a január 24—25-i országos agitációs, propaganda és művelődési ta­nácskozás anyaga. A kötet tar­talmazza Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának Az ideológiai és kulturális élet néhány időszerű kérdése és Óvári Miklósnak, a KB titká­rának A tömegpolitikai munka néhány időszerű kérdése a Köz­ponti Bizottság 1972. novem­beri állásfoglalása után című előadását. A kiadvány részle­teket közöl Aczél György zár­szavából is. SZENTENDRE Változatos program Március első hetében három érdekes programot rendeznek Szentendrén, a József Attila művelődési központban. Ma, március 1-én este hét órai kez­dettel a színház- és drámatör- téneti sorozat keretében A francia klasszicizmus címmel Csiszár Imre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ren­dezőszakos hallgatója tart elő­adást. Március 4-én délután fél őt órai kezdettel irodalmi mű­sort rendeznek a nemzetközi nőnap alkalmából Schubert Éva, Bálint András és Bodor Tibor közreműködésével. Művelődési házak a kiváló címért Két perc nyelvészkedés „Komoly hibát vét” — hallot­tuk a zenés tv-színház leg­újabb bemutatóján szombaton. Ha ezt a kifejezést magyarra fordítjuk, kiderül, pontosan el­lenkezőjét tartalmazza, mint amire írója gondolt. Mivel a „vét” Ige tárgytalan, tárgyas megfelelője az „elvét” (valaki hibáz valamit). A „hibát vét” annyit jelent, hogy „elhibázza a hibát” — a matematikában tanultak szerint mínusz szo­rozva mínusszal, egyenlő plusz —, vagyis tulajdonképpen nem követi el a hibát. Arról már nem is szólva, hogy a „ko­moly” jelzőt inkább személyek­re használjuk „vidámságra nem hajló, elgondolkodtató hangu­latban levő, töprengő” értelem­ben, Lehetett volna helyette megfelelőbb szót is találni. — s — r Ráckevei vendégkönyv A ráckevei Árpád Múzeum 1966-ban alakult, vendég- könyvének első bejegyzője | Barcsay Albert nyugdíjas pe- i dagógus, aki a szociális otthon lakójaként rendszeresen látó- í gatja a helyi tárlatokat, s je­lenlétét kézírással regisztrálja. Minden korosztályból adód­nak törzsvendégek, óvodások i rajzjeleit ugyanúgy tartalmaz­za a díszes album, mint a hon­ismereti szakkör tagjainak esz­mefuttatását. Sajátos irodalom tárul fel a rótt lapokon, érté-" kés tanácsok, sok névtelen! „jegyző” gondolatai jelzik a közvélemény hangját. Helyiek, visszatérők, szabolcsiak érkez­nek, jönnek Kanadából, Jugo­szláviából, Párizsból, a Savo- yai-kastély formáinak nemes méltóságát rögzítik a turisták orosz, lengyel, francia, német nyelven. NDK-delegáció, a KGM és az Elektromos Művek természetjáró szakosztályának tagjai, napközis táborok ifjú­sága, ismert személyiségek, Básti Lajos, Kunvári Lilla, Mó­ricz Virág, s diákok, ipari ta­nulók, akik most növekednek életre-alkotásra, akiknek ne­vük most születik ... A beírások sok elismerést tartalmaznak, dicsérik Kovács József, Fegyó János múzeum­igazgatók szakavatott munká­ját Ezek az általános értéke­lések realitáson alapulnak, hi­szen néhány év alatt valóban komoly előrehaladás történt. Nemcsak imponáló tárgygyűj­tés és leletmentés indult el — melynek kiemelkedő darabja a ráckevei gótikus Madonna —, hanem e lelkes patriotizmus létrehozta a híven berendezett Csepel-szigeti magyar par ászt- szobát, melyben nagy szerepet vállalt Dudás László. A folya-; matos múzeumépítést színvo­nalas tárlatprogram bővíti, mely figyelemmel kísérte a ráckevei Duna festőinek mun­kásságát, a testvérváros, Szent­endre alkotóinak bemutatását, a váci Duna-műhely tevékeny­ségét. A vendégkönyv számtalan aláírója méltatja Jávor Piros­ka, Asszonyi Tamás, Mizser Pál, Hídvégi Valéria, Patay László, Vecsési Sándor, Bazso- nyi Arany, Kocsis László, Fe­gyó Béla, Nádasdy János mű­vészetét, de az elismerés ki­terjed az időszakos kiállítások gyermekrajz-, népművészeti programjára is. Idők során a múzeum tudo­mányos műhely lett, több diák, tanárjelölt kezdte a jól re­gisztrált műtárgyak, könyvek, cédulák, feljegyzések, kézira­tok között az elméleti munkát, melyre bizonyság a dr. Kovács Józsefné vezette Áts Károly honismereti szakkör tagjainak immár országos hirű mun­kája. A beírások minden téren sürgetik a haladást. So­kan fájlalják, hogy az Európa- hírű kastély környezete elha­nyagolt, s joggal említi a filmrendező Edelényi Gábor, hogy ez a kimagasló barokk műemlék „olyan adottságokkal rendelkezik, hogy rendezvé­nyeivel” kiléphetne a nagyvi­lágba. Az a megállapítás is jo­gos, hogy Szegedi Kis István és Skaricza Máté munkássága hozzátartozik Ráckeve haladó hagyományaihoz, utcát eddig mégsem neveztek el róluk. Remélhetően ez az óhaj is tel­jesül a megválasztandó nagy­községi tanács határozatának jóvoltából. Losonci Miklós ötvenkétezer forintot kaptak, jóllehet a bérek és más rezsi- költségek meghaladják az évi hétszázezer forintot! Ennek el­lenére sem zárták veszteséggel az esztendőt — bevételük több mint egymillió forint volt! Hogyan sikerült mindezt él­érniük? A művelődési központ a hét minden napján, általá­ban reggel kilenctől este tízig áll a város művelődni és szó­rakozni vágyó lakosságának rendelkezésére. Programja sok­színű: négy klub, három szak­kör, négy tanfolyam és öt mű­vészeti csoport — köztük a ■külföldön is elismert Vox Hu­mana énekkar — várja az ér­deklődőket. Munkások, diákok, értelmiségiek és alkalmazottak egyaránt részt vesznek a kü­lönböző művelődési formák rendezvényein. önmagában is sokat mondó számadat: tavaly negyedmillió ember fordult meg a művelő­dési központ falai között. (Nem von le ennek értékéből sem­mit, hogy a saját kezelésű mo­zi négyszáztizenhét előadásá­nak nyolcvanötezer látogatója voLt.) Hogy a legközvetleneb­bül művelődést, tanulást szol­gáló rendezvények mennyire népszerűek, bizonyság rá né­hány számadat. A kétszáz­hetvenhat ismeretterjesztő elő­adást harminckétezren hallgat­ták meg. A művelődési köz­pont húsz kiállítását huszonhá­romezren tekintették meg. A különböző szakkörök, klubok, tanfolyamok és művészeti cso­portok foglalkozásain pedig huszonegyezren vettek részt egy esztendő alatt. A váci Madách Imre műve­lődési központ betölti hivatá­sát, jóllehet régen túlnőtte már a szűkös kereteket. Nagy szükség van tehát a felépíten­dő új központra. A búcsú azonban akkor lenne a leg- mélitóbb a régi épülettől, ha a kiváló cím birtokában, köszön­hetnének el tőle. A Csepel Autógyár művelődési központja alapve­tően más rendeltetéssel léte­sült. A tízezer munkást foglal­koztató gyár kulturális centru­mának épült, de mert a rácke­vei járásnak ez az egyetlen művelődési központja, ezért hatóköre tizenkét községre ter­jed ki. A művelődési központ leg­fontosabb feladatának tekinti a különböző társadalmi réte­gek, elsősorban a fiatalok, a nők és a szocialista brigádok nevelését. E mellett nagy gonddal igyekeznek az üzem dolgozóinak és a környező köz­ségek lakosságának művelődé­sét, szórakoztatását és pihen­tetését elősegíteni. Program­jaik az önművelődés fejleszté­sét, az általános, valamint a szakmai — műszaki és köz- gazdasági — ismeretek növelé­sét teszik lehetővé. Nem álta­lában népművelők igyekeznek az új feladatokhoz igazodni. Bizonyság rá, hogy az autóipar profiljának változásával szinte egyidőben az uj követelmé­nyeknek megfelelően alakítot­ták át a munkásakadémia köz­gazdasági, illetve művezetői tagozatának tematikáját A kiváló címért folyó ver­seny első esztendeje több, em­lítésre méltó eredményt hozott. Műszaki klubot alakítottak. Az ifjúsági klub elnyerte a kiváló címet. Nyelvi laboratórium lé­tesült, amelynek korszerűsége és felszereltsége vetekszik a budapesti Radnóti Miklós gim­náziuméval. Százötvenhárom­mal gyarapodott az olvasók száma a művelődési központ harminchétezer kötetes könyv­tárában. A szovjet könyvek népszerűsítéséért elnyerték a SZOT oklevelét. Megkezdte munkáját a nők politikai aka­démiája. És még (hosszan foly­tathatnánk a felsorolását mindannak, ami kétségkívül közelebb viszi a Csepel Autó­gyár művelődési központját a kiváló cím elnyeréséhez. A bagi Dózsa György művelődési köz­pont, amely egy alkalommal elnyerte már a kiváló címet, országosan egyedülálló kísér­lettel kívánja megőrizni, illet­ve újra elnyerni azt. A lényeg: az oktatási és közművelődési intézmények munkájának ko­ordinálása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iskola kul­turális életének szervezője es lebonyolítója maga a művelő dési központ. Szeptember óta nem csupán a nagyobb iskolai rendezvények színhelye a mű­velődési központ, hanem itt dolgoznak — lényegesen jobb körülmények között, mint az iskolában — az iskolai szak­körök is. A kezdeményezés célja nem elsősorban az, hogy az iskolai kulturális élet átvállalásával könnyítsék a pedagógusok munkáját, hanem az, hogy már iskoláskorban bevonják a gye rekeket a művelődési központ munkájába, megszerettessék velük az önművelést, amelyet aztán felnőttként sem hagynak abba. A kezdeményezés, bár még csak fél esztendős múltra te­kinthet vissza, beváltotta a hozzá fűzött reményeket: nem­csak az iskolai szakkörök munkája vált sokszínűbbé, színvonalasabbá — a művelő­dési központban minden szük­séges eszköz a rendelkezésre áll —, a gyerekek is szíveseb­ben s aktívabban vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Prukner Pál Vécéi Márciusi esték Sokszínű programmal várja látogatóit márciusban a péceli Szemere Pál Művelődési Ház, erről tájékoztatott Cseremin Pétemé igazgató. — A március legfőbb ese­ménye kétségkívül a három részből álló Petőfi-emlékmű- sor lesz. Március 17-én szín­játszó-, szavalóversenyt ren­dezünk az évforduló tiszte­letére, egy nappal később pe­dig itt kerül sor a járási da­lostalálkozóra. Március 19-én pedig Petőfi-emlékkiállítás nyílik a művelődési házban. — Akik az irodalmat ked­velik, Simonffy András íróval találkozhatnak, akik a labda­rúgást, azoknak Hidegkúti Nándor tart élménybeszámo­lót, amelynek keretében, idéz­ve a régi dicsőséget, levetít­jük a Magyarország-—Anglia labdarúgó-mérkőzést, ame­lyen 7:1-re győzött a magyar csapat. Akit pedig romanti­kusabb dolgok érdekelnek, találkozhatnak Fuchs Antal vadásszal, aki afrikai élmé­nyeit ismerteti majd filmve­títéssel egybekötve. — Az ifjúsági klub tagjai részére négy érdekes progra­mot szerveztünk. Közösen megtekintjük a Fotográfia cí­mű magyar filmet, amelyről két héttel később vitát ren­dezünk s erre meghívjuk a film rendezőjét is. A harma­dik program: közös színház látogatás, amelynek keretében a Madách Színházban Ibsen Peer Gynt-jét nézzük meg. S végül a negyedik: találkozó a sülysápi ifjúsági klub tagjai val. Természetesen a muzsika és a tánc sem marad ki a fia falok programjából: ezek kö­zé 'tartozik a Neuton együttes koncertje, valamint a Szivár­vány- és a Márvány együttes táncestje. Kiállítás Cegléden Március 4-én, vasárnap dél előtt 11 órakor nyílik a cég lédi Kossuth Múzeumban Bog nár Árpád grafikusművész tár lata. A kiállítást Klimó Ká roly festőművész nyitja meg. Heti filmjegyzet Föltámadott a tenger A közelgő március 15.-e al­kalmából újították fel Ná­dasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály húszesztendős filmjét, amely Illyés Gyula Két férfi című forgatókönyve felhasználásával készült. Mint minden új műsorra tűzés, úgy ez is bizonyos mértékű szem­benézés, átértékelés. 1953 óta ugyanis történelemszemléle­tünk sok tekintetben módo­sította akkori álláspontját, a színészi játékstílus, a rende­zői hangvétel pedig napjaink­ban még az ilyen jellegű té­máknál is kevésbé ünnepélyes, sokkal inkább közelít a hét­köznapokhoz. Mai szemmel nézve tehát a Föltámadott a tengernek inkább látványos elemei dominálnak, azok a hatásos történelmi tablók, amelyek a nagy napok jól is­mert eseményeit, közismert szereplőit, például Kossuthot (Básti Lajos) vagy Bem apót (Makláry Zoltán) idézik. Elő­térbe került viszont egy má­sik, inkább fiimhistóriai vo­natkozás. Az, hogy a történet során felbukkanó kisebb-na- gyobb feladatok színészi meg­oldói közül sokakat már csak a filmszalag idéz. Így első­sorban Görbe Jánost (Petőfi), Pécsi Sándort (Nyáry Pál), Rajczy Lajost (Bauer), Tímár Józsefet (Windischgrätz), Uray Tivadart (br. Puchner Antal), valamint Mányai Lajost, Soós Imrét, Bartos Gyulát, Pálos Györgyöt, Rozsos Istvánt, Szemerthy Endrét, Dénes Györ­gyöt, Apáthy Imrét — és ha a színészekhez hozzá számít­juk a közben elhunyt Hegyi Barnabás operatőrt és Szabó Ferencet, a zeneszerzőt, úgy körülbelül 32 művészt idéz meg ez a vetítés körünkbe. A törvénysértő seriff Mint minden műfaj, úgy a western is, amely szinte egy­idős magával a filmmel; igyekszik megújulni. Igénye­sebb alkotói keresik a kiutat a fejlődés gátjává vált, megme­revedett hagyományok szorí­tásából. Szükséges is ez — közgazdasági értelemben — a piac követeli meg, hiszen Hol­lywood ma már nem egyed­uralkodó. Veszedelmes ver­senytárs lépett fel az olasz, úgynevezett makaróni wes­tern személyében. Az útkeresés egyik formája volt a fejlődés során a pszi- chologizáló, azaz a lélekelem- ző cowboyhistória. Ez meg­maradt a megszokott keretek között, csupán motiválni igye­kezett a jó s a rossz szinte népmeséi harcát. A másik — a hozzánk közelebbálló kitö­rési lehetőség — a társadalmi háttér megrajzolása, bizonyos gazdasági és politikai rugók megvilágítása. John Fran- kenheimer rendező (A tör­vénysértő seriff készítője), aki a televíziótól szerződött át Hollywoodba, ez utóbbi meg­oldást választotta. Munkájá­nak fő erénye a valós, mo­dem környezet, a korántsem romantikus háttér. Ilyen kö­rülmények között olyan film születhetett volna, amely va­lóban érdemes a figyelemre. Sajnos azonban Alvin Sargent forgatókönyve — egy számunkra ismeretien regény feldolgozása — nem érzi meg igazán a nagy lehetőséget, csu­pán annak motívumait villant­ja fel. (Pl. a farmerek egy része nem azért főz titokban pálinkát, mert gazdagodni akar, egyszerűen a megélhe­tési költségek emelkedése kényszeríti erre!). A történet során ez külön­ben is csak a konfliktus el­mélyítését szolgálja. Az alap­vető ellentét: a hivatás és szerelem, szokványos színe­zetet kap azáltal, hogy a köz­ponti hős: Tawes seriff (bár családos ember, de boldogta­lanul él öregedő felesége mel­lett) egyszerre csak találkozik a vélt, igazi nagy szerelem­mel. Ez a szerelem azonban egyben spanyolfal is, hiszen a McCatn-család azért nézi el viszonyát a fiatal Alamaval, mert a törvény embere így kénytelen fedezni a titkos pá­linkafőzést. A felforrósuló, minden mást háttérbe szorító szerelem a seriffet szembe állítja a tör­vénnyel és végül is előidézi bukását. Gregory Peck, a címszereplő realista jellem­ábrázolói képessége szemmel- láthatólag küzd a melodrama- tikus helyzet diktálta stílus ellen, de utoljára is megadja magát. Tuesday Weld (Alma) vonzó jelenség, játéka elhihe­tő. Kitűnő figura Lonny Chap­man (Bascomb, a helyettes seriff). Két pisze meg az autóstop Erich Kästner regényhőse, Gyurka históriája óta a világ­ban nagyon sok kisfiúnak tűnt el már az útiköltsége. Az ifjú­sági regényírók e témát vér- mérsékletük szerint dolgoz­ták fel. A lengyel Adam Bahdaj például most derűs életképet írt, amelyet Stanis­law Jedrika a jobb ügyhöz méltó buzgalommal, új meg új bonyodalmakat támasztva perget. Poldek barátunk, a főhős, nem a pénzt kutatja, hanem unokaöccsével, az el­kényeztetett Dudussal a ma­mához akar eljutni, mégpedig korunk gyermeke lévén: ter­mészetesen autóstoppal. Vál­lalkozásukat végül is siker koronázza, és Dudus is levizs­gázik önállóságból. Ami a film erényeit illeti: olyan ke­vés a gyerekfilm, hogy a kri­tikus megérti az átvételi bi­zottság döntését... Ábel Péter A megye több mint másfél száz. művelődési intézménye közül mindössze tíz nevezett be a második alkalommal meghirdetett Kiváló művelő­dési ház címért folyó versen­gésbe. Ez a nem egészen hét- százalékos részvétel azt jelzi: valami nincs rendben a megye művelődési intézményeinek te­vékenységében. Vagy az anya­gi, vagy a tárgyi, vagy pedig a személyi feltételek hiányára vezethető vissza az a bátorta­lanság, hogy az igazgatók túl­nyomó többsége nem merte vállalni a versengést az orszá­gos, közművelődés-felmérő ve­télkedőben. Veszteni pedig nem lehet, nyerni annál in­kább — erkölcsi rangban, anyagi megbecsülésben egy­aránt. A verseny két esztendeig — 1972 januárjától 1973 végéig — tart. Ez a kétéves időszak a biztosíték arra, hogy a kiváló cím odaítélésénél nem egy-két ellenőrzés s nem is néhány hónap munkája alapján dönte­nek, hanem két népművelési évad sokrétű tapasztalatai alapján. Érdemes felsorolni — és az elkövetkező hónapokban figye­lemmel kísérni — annak a tíz, Pest megyei művelődési intéz­ménynek a nevét, amelynek vezetői a legjobb tudásuk sze­rint végezve munkájukat, bi­zakodnak a rangot s megbe­csülést jelentő cím elnyerésé­ben. A tízből hat művelődési központ — nem véletlenül, mert ezekben lényegesen job­bak a feltételek, mint a mű­velődési házakban —: Bag, Csepel Autó, Dunakeszi Jár­műjavító, Nagykőrös, Vác, Ve­resegyház. A négy művelődési ház, melyekben már a meg­szabott feltételek között kell, hogy dolgozzanak: Abony, Gyömrő, Solymár és Százha- lombatta. Ezúttal hármat szeretnénk bemutatni a részvevő tíz kö­zül. A váci Madách Imre művelődési központ — bár korszerűtlen — egyike a megye legjelentősebb közművelődési intézményeinek. Az elmúlt esztendőben majd másfél milliós költségvetéssel gazdálkodtak. Állami támoga­tásként mindössze háromszáz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents