Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

1973. MÁRCIUS 29.. CSÜTÖRTÖK MST MEGYEI kfCírlap Budaörs: 300 új lakás Még az idén megkezdik a lakótelep építését ISKOLA - KÖRFORGALMON BELÜL Budaörsön a tereprendezési munkálatokkal még az Idén megkezdődik a kétezer lakást magában foglaló lakótelep ki­vitelezése — mondotta érdek­lődésünkre Vaszilievits Som­ján György, a Pest megyei Be­ruházó Vállalat műszaki-gaz­dasági tanácsadója. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium szerint biztosított az építési kapa­citás: házgyári elemekből a 43. szá­mú Állami Építőipari Vállalat épít korszerű lakótelepet. Az építőipari fővállalkozó társ- vállalkozója — terep-, közmű- és mélyépítési munkákban — a Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat. Az idén májusra elkészülő első kiviteli tervek alapján már 1974-ben három ötszintes épületben 300 lakás készül el; valamennyit az OTP értékesíti. A továbbiakban tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások is épül­nek. A mai állapotok a közmű­vek tekintetében kielégí­tőnek mondhatók. A szennyvíztisztító telep első üteme elkészült — ezen a té­ren nincsenek problémák. Ne­hezebb azonban a helyzet a vízellátással. Ismeretes, hogy Budaörs a Fővárosi Vízművek hálózatából kapja ivóvizét, s mivel Budapest vízigénye a nyári időszakban meghaladja a lehetőségeket, ezért a kez­deti időszakban — az 1976-ig elkészülő bővítésig — víz­hiánnyal kell majd számolni. Ennek elkerülése ^ érdekében azonban 1974-ig megépül egy ezer köbméteres tároló, ami az 1976-ig elkészülő lakások teljes vízigényének háromszo­rosát képes tárolni. A lakótelep Budaörs déli csücskében épül, a Szabadság útnak az M 7-es gyorsforgal­mi út felőli oldalán. Távol a nagyforgalmú au­tópályától. A panoráma érvényesülése mellett a tervezők gondoltak a közlekedésből adódó nehéz­ségek elhárítására is: az út­hálózatot úgynevezett körfor­galmi rendszerben alakítják ki, forgalmi kereszteződés nél­kül Korompay János Magyar kert Hamburgban Elindították az első szállít­mányokat a hamburgi nem­zetközi kertészeti kiállításra. A magyar bemutató egyik leg­szebb részének ígérkezik a magyar kert. Szerdán rakták kamionokba a kertépítéshez szükséges kö­veket és a Pécsi Porcelán- gyárban készült kertplasztikai díszeket. Ezzel együtt útnak indították a magyar állami gazdaságok legjobb borait, s feldolgozott kertészeti termé­keit, az ÁGKER Kft kiállí­tási anyagát, s a MONIMPEX fűszerpaprika-kollekcióját. Első választók nagygyűlése Százhalombattán Megkapják a községfejlesztési terveket a diósát fiatalok Tegnap délután Százhatom-* baltán, a Barátság Művelődé­si Házban az első választók részére ünnepélyes nagygyű­lést rendezett a Hazafias Nép­front és a KISZ városi bizott­sága. Az ünnepségen megje­lent Szekeres József, a városi tanács elnöke, Magyar Sán­dor országgyűlési képviselő, Pável Nándor, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnöke, valamint Koltai TANÁCSTAGJELÖLT JÁRDAAKCIÓT talán nem is volt olyan tanácsülés Buda- kalászon az elmúlt ciklusban, amelyen Pénzes Lajosné, a 9-es körzet tanács­tagja ne kért volna szót A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat budakalászi gyárának meó- csoport veze tőjét munkahelyén is úgy ismerik, mint aki min­dig másokért fáradozik: mű- helybizottsági titkár és tagja az üzemi szakszervezeti ta­nácsnak is. Emellett jut ideje a község dolgaira. Panaszkodik, hogy Budaka- lászon hiába vannak nagy vál­lalatok, nem adóznak, mert nem nyereségesek. A tanács községfejlesztósi alapja mind­össze 200 ezer forint. Az or­vosi rendelőre is tíz évig „spóroltak”. Pedig igény van bőven. Hosszú ideig húzódott a gázcseretelep építése, de ez most már rövidesen megnyí­lik, s nem kell többet drága fuvardíjat fizetni a palacko­kért. Aztán itt van az étterem dolga. A Kert utcában volt AZ IKARUS PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓJA Érdekes, szép szakmákat lehet tanulni az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban. A beiskolázás budapesti és gödöllői szakmunkásképző intézetekben történik. Jelentkezéseket - legkésőbb 1973. szeptember 1-ig — az alábbi szakmákban fogadunk még el: ESZTERGÁLYOS HEGESZTŐ FÉNYEZŐ A szakmunkásképzés vállalatunknál jól felszerelt, korszerű tanműhelyben folyik. A végzős szakmunkástanulók az utolsó félévben különböző üzemekbe kihelyezve, teljesítménybérben dolgoznak. A tanulókkal vállalati, társadalmi szerződést kötünk tanulmányi ösztöndíjra, ami az esztergályosoknál havonta 400 Ft a többi szakmában havonta 250 Ft Az esztergályosoknak és a hegesztőknek kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Jelentkezés és felvilágosítás: Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Budapest XVI. Mátyásföld, Margit u. 2. Szakmunkásképző üzem. DOLOMIT kőpor murva vegyes darabos 85 Ft 66 Ft/t díjmentes gépi felrakás Magánosoknak és kőzületeknek. Anyagkiadás 6—18 h-lg, fuvarvállalás. ÁSVÁNYBÁNYA, PILISVÖRÖSVÁR • Tel.: 291. egy kisvendéglő, ahol egytál­ételeket lehetett kapni, de a KÖJÁL bezáratta. Azóta sem­mi. Pedig nagyon hiányzik Budakalá&znak is egy olcsó ét­terem, ahol nyugdíjasok, kis­pénzű emberek étkezhetnének, vagy ahonnan elvihetnék az ételt. Milyen könnyebbség len­ne, ha este nem kellene főzni a dolgozó édesanyáknak. Nincs egy cukrászda sem, ahol friss süteményt kaphatnának. Amit az eszpresszó árul, az sokszor kifogásolható. Nem volt olyan tanácsülés — mondja Pénzes- né —, ahol ezért ne szóltam volna. S eáután is t— ha tehe­tem — mindig felvetem, mert a lakosságnak ez jogos kíván­sága. Bezzeg kocsma, annál több van ... édesanya, háziasszony is egyben, s ő is bosszankodik, hogy a község önkiszolgáló élel­miszerüzletének — amely két műszakos volt — záróráját este hatra tették. Az asszonyok úgy utaznak a HÉV-en, hogy mindkét kezük tele csomaggal. Kénytelenek, mert hol is vásá­rolnának este! Ezt sem hagyja majd szó nélkül... Aztán arról beszélt, hogy Budakalász legnagyobb gond­ja: nincs egészséges ivóvize. A tervek szerint öt év múlva javul a helyzet. Még az idén megalakul a víztársulat, jövő­Pénzesné re kezdik Szentendréről a fő­vezeték építését. Az egész köz­séget azonban csak 1978-ra há­lózza majd be a vízvezeték. Mint mindenütt, Budakalá- szon is téma a járda. A község nagy részében az úttesten jár­nak a gyalogosok. Nagy a for­galom, s ez elsősorban az is­kolás gyerekeket veszélyezteti. Pénzesné ismeri a tanács költ­ségvetését, tudja, hogy nincs rá pénz. Ami tőle tellett, meg­tette: végigjárta a körzetét, meg is lett az eredménye: a Kőbányai út lakói vállalták, hogy ha a tanács anyagot ad, társadalmi munkában lerakják a köveket, vagy kifizetik a rájuk eső költséget. — mutatja a listát —, vala­mennyien alá­írták. A Kőbányai út hamaro­san elkészül, de a község töb­bi utcája változatlanul veszé­lyes marad. Szeretném, ha minden tanácstag követné a példámat. S valamennyi utcá­ban — ahol nincs még járda — a lakók vállalnák, hogy segí­tenek. Ha megválasztanak, én mindenesetre azon leszek, hogy járdaakciót kezdemé­nyezzünk Budakalászon. Pénzes Lajosnét most jelöl­ték másodszor, S. I.- Nézze | Attila, a KISZ városi bizott­ságának titkára. Szekeres József mondott be­szédet a nagygyűlésen. Felhív­ta a fiatalok figyelmét o vá­lasztási felelősségre, beszélt az elmúlt évek városfejleszté­si eredményeiről és ismertet­te az elkövetkező időszak leg­fontosabb teendőit. Elismeréssel szólt a KISZ- védnökség eddigi eredmé­nyeiről és a város fiatal­jainak közéleti tevékeny­ségéről, majd a fiatalokat érintő léte­sítmények — lakás, iskola, if­júsági ház, sportkombinát — építéséről beszélt. Koltai Attila az ifjúsági szervezetre váró feladatokról szólt. Elmondta, hogy a fiata­lok hogyan segíthetik a vá­rosfejlesztési tervek mielőbbi megvalósítását. Kedden este Diósdon a község első választóinak gyű­lésére került sor, a KISZ bu­dai járási bizottságának ren­dezésében. A gyűlésen jelen volt Demény János, a községi tanács elnöke. Szviatovszky András, a KISZ budai járási bizottságá­nak titkára beszédében ismer­tette az első választókkal a tanácsok történetét és a ta­nácstörvény lényegét, majd átadta a szót a megjelent fia­taloknak. Maguk a résztvevők, a 18—19 évesek mondták el, hogy községükben az elmúlt években milyen fejlődés volt tapasztalha­tó, de természetesen a gondokról is szó esett. A fiatalok, mint a hozzászó­lásokból kitűnt, reálisan lát­ják a község gondjait, azon­ban kérdéseikből az is kide­rült, hogy nem ismerik kel­lően a község távlati fejlesz­tési terveit. Éppen ezért De­mény János, a tanács elnöke ígéretet tett a fiataloknak, hogy hamarosan eljuttatja hozzájuk a még javaslatként szereplő községfejlesztési ter­veket. A. É. HARMINCEZER NAPOSCSIBE • • •• I r • ozos munkája Jó a kapcsolat már évek óta Bugyi két közös gazdasá­ga, a Tessedik Sámuel Tsz és az Egyesült Szakszövetkezet között, s együttműködésük mindkét szövetkezet szem­pontjából gyümölcsözően fej­lődik. Közös vállalkozásban esz­tendők óta tenyésztenek hibrid csirkéket. Eddig 12 keltetőgépük gondos­kodott arról, hogy naposcsi­békkel lássák el az ország kü­lönböző részeiben levő meg­rendelőiket, számos termelő­szövetkezetet. Üzletfeleik elé­gedettek voltak a csibékkel, egyre nagyobb megrendelések­kel kerestél? fel a közös vál­lalkozást. Most készültek el bővítésé­vel. További 18 darab, ugyan­csak egyenként ezer tojás ki« költésére alkalmas gépet állí­tottak fel. Ezentúl tehát há­rom hetenként 30 ezer napos­csibét állít elő ez a valóságos csirkegyár. Arról, hogy a gé­pek ne szűkölködjenek nyers­anyagban, 30 ezer tojótyúk gondoskodik. Ennyi aprójószág táplálásá­ról gondoskodni kell, s hogy etetésük gazdaságosabb le­gyen, újabb közös vállalkozásba fogott a Tessedik Sámuel Tsz meg az Egyesült Szakszövetkezet: takar­mányelőkészítő üzemet lé­tesítenek. Éppen a napokban kezdték meg az új üzem építkezését, Sz. E. Idegen utakon T ávolról észrevettem az út szélén álldogáló és integető fiatal párt. — Vegyük fel őket — szóltam a sofőrnek. — Megállhatunk — biccentett, és a falu utolsó háza előtt fékezett. Lecsavartam az ablakot. — Jó napot. Hová mennek? — Gödöllőre. — Mí is. Szánjanak be. A sovány arcú, húsz év körüli fiú mel­lé egy fiatal lányka húzódott. — Az anyósomat látogattuk meg, most megyünk haza — mondta a fiú, mikor a kocsi nekilendült. — Maguk házasok? — csodálkoztam. — Decemberben volt az esküvőnk — csillant rám a fiatal asszonyka szeme. — Hol laknak? Kaptak lakást? — A férjem szüleinél. Amíg nem épí­tünk. Rágyújtottunk, beszélgettem autó­stoppos útitársaimmal. Tulajdonképpen csak a fiatal férjjel, mert az asszonyka ritkán szólt közbe. Egyszerűen öltözött emberek; a férj rövid hajával, simára borotvált arcával nem vonta magára a figyelmet. — Hamarosan építünk. Otthon min. denünk megvan, a keresetemet félre­tesszük. — Mennyi? — Három, három és fél ezer. A fele­ségem szövőgyárban dolgozott eddig. HÉV-vel járt, de felmondott. Gödöllőn keresünk neki munkát. Én is itt talál­tam meg a számításomat. — Hol dolgozik? — A közép-magyarországi mélyépí­tőknél vagyok segédmunkás, kocsikí­sérő. — Fiatalember még, miért nem tanul valamilyen szakmát? M osolygott, a feleségére nézett Az asszonyka is mosolygott, s mintha ebben benne lett volna az enge­dély is, hogy beszélj csak nyugodtan. — Van nekem tisztességes szakmám! Szakács vagyok. Pesten tanultam. — Szakács? Akkor nem értem... — Nem is nagyon dicsekszem vele, mert senki sem érti, hogy szakács lé­temre miért vagyok segédmunkás. Pe­dig nagyon egyszerű. Ezerötszázat akar­tak fizetni. Igaz, kosztra már nem lett volna gondom, de akkor vagy HÉV-vel kellett volna bejárnom Pestre, vagy négy-ötszáz forintot fizethettem volna az albérletért. Számolgattam. Nyolc­száz forintnál több nem maradt volna a zsebemben. Erre nem nősülhettem. Mit tehettem, otthagytam a szakácsko­dást,' és beálltam kocsikísérőnek. Gon­dolnom kellett a jövőre. Ha jön a gye­rek, mit csinálok, miből tartom el? Szakmaszeretetből? Még viccnek is rossz! De honnan, miből veszek lakást? Örökké nem lakhatunk a szüleimnél. T öprengve, mélázva hallgattam. Tü­relmetlen fiatal típus, gondoltam, aki rögtön, azonnal, tüstént sze­retne mindent megszerezni. — Ne tessék azt hinni, hogy egyedül vagyok, aki otthagyta a szakmáját! Mert miről van szó? Arról, hogy nekünk most kellene lakás, televízió, amikor fiatalok vagyunk, és nem húsz év múl. va. Van egy szaki nálunk, aki építőipari technikumot végzett, és most kocsikísé­rő. Mert így jól keres. Azt mondta, majd visszamegy a szakmájába, hamar összeszedte magát egy kicsit. — Mit szólnak a szülei? — Kezdetben nem örültek neki, de aztán belátták, hogy nekem van iga­zam, meg a technikus szakinak. — Es maga mit szól ehhez? — for­dultam a fiatal asszonykához. — Én? Semmit. A szakácsmesterség sem könnyű Dolgozni kell itt is, ott is. De akkor legalább ott dolgozzon a fér­jem, ahol többet fizetnek. Majd, ha fel­emelik a szakácsok fizetését, vissza­megy főzni. — Közben elfelejti a szakmáját — jegyeztem meg. — Gyakorolja otthon — nevetett. — És az a technikus szaki? — Neki nehezebb lesz, de úgy gondo. lom, ha olvasgat, egy-két hónap alatt visszazökkenhet a régi kerékvágásba. ii loltottuk a cigarettát. Sokáig hall- ' £. gattunk, néztük a tájéit, a szikár erdőt, amely az utat szegélyezte egy darabon. Már feltűnt a várost jelző tábla: Gödöllő. — Tudja, nem a fiatalok hibások ám ebben sem — nyújtotta felém cigaret­tásdobozát a fiatalember. — Nézze csak meg, hogy a negyven-, ötvenévesek hogy rákapcsoltak. Én otthagytam a szakmá­mat, mert így még egyszer annyit kere­sek De egyik-másik öregebbje képes száz, kétszáz forintért otthagyni a mun­kahelyét, még akkor is, ha ezért vona­ton, buszon kell tülekedni, minden nap. Ezen nem csodálkozik senki, de bezzeg, ha egy fiatal cselekszik úgy .. Szere­tek dolgozni, nekem még nem volt fe­gyelmim, amit kell, azt elvégzem, és kész. Az viszont fontos nekünk, igaz, lel­kem — fordult feleségéhez —, hogy mennyit keresek. Az vesse rám az első követ... — Gödöllő — szólalt meg mellettem a sofőr. — Hol szállnak ki? — Merre mennek? — A háziipari szövetkezethez. — Jaj, de jó. Ott lakunk a közelében. Forduljon jobbra, az Isaszegi útra. A kórház előtt kiszállunk. Az a ház a mienk — mutatott jobbra. — A kórház után forduljanak megint jobbra, és a harmadik ház a háziipari üzem. A kocsi megállt, az autóstoppos pár kiszállt. — Köszönjük — mondta a fiatalem­ber. — Különben beszélhetne azzal a szakival is, aki technikumot végzett, a Tessedik Sámuel utcában megtalálja. — Megkeresem — mondtam búcsú, zóul. mr em volt szerencsém. Valóban ott dolgozik, ám kora reggel Duna­keszire küldték és senki sem tud­ta, mikor tér vissza Gödöllőre Bába Mihály 1 i l

Next

/
Thumbnails
Contents