Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

PL* 1 UtC 1973. MÁRCIUS 29 CSÜTÖRTÖK ^Mtrlap Megkezdődtek a fsz-szanálási eljárások Tavaly hét termelőszövetke­zet, valamint szakszövetkezet került Pest megyében a szaná- landók listájára, az idén hat gazdaságban indult hasonló el­járás. Ezek a következők: a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság, a nagybörzsönyi Hu­nyadi, az ecser—gyömrői Egyesült Petőfi, a csomói Üj Élet, a ráckevei Árpád, vala­mint a nagykőrösi Rákóczi termelőszövetkezet. Az utóbbit másodjára, a ráckevei Árpádot pedig harmadízben szanálják, ezenfölül még három szövet­kezetben elrendelhetik az eljá­rás megkezdését — ez azonban a folyamatban levő mérlegreví­zió eredményétől függ. Milyen mérvű veszteség, il­letve alaphiány keletkezeit az említett gazdaságokban a ta­valyi mérlegadatok szerint? A legnagyobb a gond Cegléden: a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek ugyanis 32 millió fo­rint a vesztesége és az alap­hiánya. Ecser—Gyomron 21, a csemői szövetkezetben 14, a nagykörösiben 8, a ráckevei­ben 4,7, Nagybörzsönyben pe­Kis ügyek N émi túlzással azt mondhatnánk: ezek­ből tevődik össze mindennapi életünk. S nem arra gondolok, hogy elfe­lejtenek visszaköszönni az üzletben, hogy a harmadik, most már „holtbiztos” idő­pontban sem érkezik meg a szerelő, nem szállítják a tüzelőt, becsukják a gáz­cseretelepet ... Sokkal in­kább arra, hogy terjedőben van egy újfajta nézet, amelynek hívei azt tartják: a kts ügyekkel nem foglal­koznak. Nem az ő dolguk. Különben is, nem kell ki­csinyeskedni, odafigyelni. Kis ügy; vegyük annyiba, mintha nem is lenne. Vegyük? Vehetjük? Ma még — sajnos, de tény — nagyon sokan vilá­gítanak a megyében petró­leumlámpával. Községek­ben is, a tanyákon vég­képp. A városok szélén ugyancsak megtörténik, hogy a jó világít. Ha van üvege. óta tart a öreg petró’ világít. Ha Mért évek törlánc: az üzletek rendéinek, a nagy kereskedelmi vállalat az­után szállít, ha van mit. Ha kapott az ipartól. Lámpát háromféle méretben készí­tenek — az ún. kis magyar lámpást, azután nyolcast, tizenegyest —, de üveget legtöbbször egyfélét. S ak­kor hónapokig csak nyolcas üveg van. Ha másfajta tö­rik el? Kis ügy! Ki gond­ja? Tízezreké. Akiknek ez a lámpa az egyetlen világítá­si forrás. A másik oldal. Sürgették, követelték jelölőgyűlésen, tanácstagi beszámolón, vál­lalati termelési értekezlete­ken a nagykőrösi aiszonyok, hogy legyen már mosósza­lon is a városban. Lett A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat meg­nyitotta új egységét a Kecskeméti úton. Finoman fogalmazva: nem tüleked­tek a rendelők, az igénybe vevők. Azután elkezdődött a nyafogás: biztos, hogy jól mosnak, rendesen tisz­títanak? Miért tíz nap a kilós mosás vállalási ideje? Miért... Furcsa. Vagy az egész csak addig volt érde­kes, amíg kérni, követelni lehetett? E gészen más, de szintén kir ügy. Vácott kita­lálták — s nagyon jól tették, hogy kitalálták —, hogy a Géza király té- rej levő gimnázium és szakközépiskola végzős, egészségügyi tagozatos ta­nulói segítőként útra kel­nek a balesethez igyekvő mentőkkel. Gyakorlati ok­tatás ez számukra, ám amit látnak, tapasztalnak, amiben segítenek, az meg­sokszorozza a tanultak ér­tékét, az addig elvont tan­tárgy, tananyag egyszeri­ben élő, esetleg megdöb­bentő valóság lesz. Mi a közös ezekben az esetekben? Az, hogy való­ban kis ügyek, nem kava- rodik nagy por körülöttük, nem igényelnek országos nyilvánosságot, sőt, még településen belül sem tud mindenki azokról, ám köz­rejátszanak a mindenna­pokban, azaz befolyásolják az emberek hangulatát, vé­lekedését, ítélkezését. Mert a petróleumlámpa körüli cirkusz hallatán könnyen rávágják az emberek — még azok is, akiknek vil­lany világít —, hogy na ugye, még ilyen semmiséget sem tudnak tisztességesen megoldani. A mosószalont övező — minden bizonnyal kezdeti — értetlenkedést tapasztalva keserűen le- gyinthetnek az érintett hi­vatalos emberek, netán ar­ra következtetve, hogy majd legközelebb nem kell annyira szorgalmazni a la­kosság kérésének teljesíté­sét. A váci gyerekek láttán viszont az hangozhat el, hogy na ugye, azért ezek a mai gyerekek is milyen talpraesettek, rendesek, igyekvők... Mennyi kis ügyünk van! S milyen jó lenne, ha va­lamennyinél fölmérnénk nemcsak magát az ügyet, hanem a hatást is, a kö­vetkezményt, azt a befolyá­solási erőt, amit maguk­ban hordanak, rejtenek. He legtöbbször nem mér­jük fel. Nem törődünk a hatások­kal, pontosan azért nem, mert úgy hisszük, hogy a kis ügy pihe, semmiség, a legkisebb szél is tova fújja, kítörli emlékezetünkből. Holott a sok egyforma kis ügy a legérzékenyebb mű­szerként jelezhet ellent­mondásokat, feszültségeket, szervezetek működési hi­báit, azaz olyan visszacsa­tolást — ahogyan ezt ma­napság az információáram­lás-tan tudorai nevezik —, amelyre oda kell figyelni. A kis ügyek azonban legtöbbször sok mun­kát követelnek, szí­vet, törődést, megértésit, be­látást, s éppen mert apró dolgok, nem járnak látvá­nyos eredményekkel. Nem lehet büszkélkedni azokkal, nem lehet hivatkoz­ni azokra, mint sikerek­re, úgy feltüntetni, mint „nagyszerű” meg „döntő” haladást. Átadni egy új üzemcsarnokot, fölépíteni egy község vízmüvét, gépek regimentjét állítani szolgá­latba, valóban hálásabb dolog, mert arra sokan oda­figyelnek. A kis ügy elintézésre „csak” az, akinek fontos, akinek fáj. Azaz legtöbb­ször egy vagy néhány em­ber. Mégis, miféle erkölcsi felfogás kell ahhoz, hogy valaki úgy érezze: a kis ügyekhez semmi köze? Mi­lyen jog diktálja azt, hogy ki-ki a maga asztalára tar­tozó kis ügyeket lesöpör­hesse? Miért nem hiszik el az ilyenek, hogy nagy ügyeink s nagy tetteink vé­gül is ezer meg tízezer kis ügyből tevődnek össze? Jó, nagyon jó, hogy sok községben is már ostomye- les higanygőzlámpák ont­ják a fényt, de — képlete­sen értve — nem akkora világosság ez, hogy sugarai minden zegzugot elérjenek. Mert, példánknál marad­va, de minden másra is ért­ve, elsősorban nem azt kell restellni, hogy van még petróleumlámpa. Hanem azt, ha nincs hoz­zá — üveg ... Mészáros Ottó dig mindössze 1,1 millió forint a szóban forgó összeg. • Miként fogalmazhat­nánk meg a veszteség s az alapliiány voltaképpeni jelentését? — kérdeztem Békési Sándor­tól, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetőjétől. — A veszteség: a vagyon és a kötelezettségek közötti kü­lönbség, vagyis több a kötele­zettség, mint amennyi az úgy­nevezett mozgó vagyon. Az alaphiány pedig olyan negatív „tömeg”, amelynek képzéséhez nincs elegendő forgóeszköz, mint termény, állat. Tehát a mérleg szerinti nyereség nem nyújt fedezetet alapképzési kö­telezettségekre. Például a fej­lesztési alapra nincs pénz. Ha a bank hitelképtelennek mi­nősített egy szövetkezeteit, 'ak­kor következik a szanálás. A bank ezt akkor teheti meg, ha olyan mérvűnek találja a veszteséget és az alaphiányt, hogy ezt egy éven belül nem tudja „kigazdálkodni” a szö­vetkezet, vagyis nem képes egyensúlyba hozni gazdálkodá­sát. • Nyilván ekkor lép be az óvadék ... — Igen; ha sem üzemviteli, sem beruházási hitelt nem kap másként a szövetkezet, akkor a megyei tanács óvadékot he­lyez el a bankfiókba, amely fedezetre már hitelhez jut a gazdaság. Ha ezt az összeget a tsz visszafizeti, a tanács visz- szakapja a költségvetési pénzt, az óvadékot a banktól. • A korábbi gyakorlat­tól eltérően, a szanálási el­járást most megelőzi a Be­vételi Hivatal revíziója. Nyilván sok minden függ ettől a pénzügyi felülvizs­gálattól ... — Előfordulhat például, hogy esetlég a szanálási eljá­rást felfüggesztik, mert meg­állapítják, hogy a veszteség és az alaphiány egyéb pénzügyi eljárással is rendezhető. A Be­vételi Hivatal munkájával párhuzamosan a szanálási bi­zottságok is dologhoz láttak. Az a legfőbb feladatuk, hogy megkeressék a veszteségek okait, elemezzék a gazdálkodás összetevőit. Ez utóbbi téma­körbe tartozik a költséggazdál­kodás, a munkadíjazás, a for­góeszköz-gazdálkodás, a beru­házások, s még jó néhány „al- fejezet” vizsgálata. Javaslatot készít továbbá a bizottság a pénzügyi rendelkezésre is. Fej­lesztési alaphiányra p>éldául csak visszatérő állami jutta­tást lehet javasolni. Számítás­ba jöhet továbbá szanálási hitel, s csak szűk körben, a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek esetében lehet szó az idén szanálási dotációról. A hat szövetkezet közül kettő van ilyen: a csemői és a nagy- börzsönyi. Feladata még az említett bizottságnak, hogy a szakemberek által feltárt kü­lönféle tényezők ismeretében a termelés szerkezetének meg­változtatására ajánlásokat dol­gozzon ki. • Meddig tart ez a mun­ka? — Minden érintett gazda­ságban dolgozik ilyen bizott­ság, amely 30 napon belül vé géz helyszíni tennivalóival. Hozzávetőleg április közepe lesz akikor, s ezt követi a ja­vaslatok elkészítése, amelyek alapján a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága határozatot hoz a veszteség rendezésére. Ez a pénzügyi rendezés feltéte­lekhez kötött. A beruházások mérséklésére, esetleg leállítá­sára, a magasabb vezető állá­sú szövetkezeti tagok munka­díjának mérséklésére, a szö­vetkezeti munkadíj tömeg meg­határozására, az alaptevékeny­ségen kívüli veszteséges mun­kák megszüntetésére vonat­koznak a kötelező feltételek. Ezenkívül a vb határozatot hozhat új munkadíjazási sza­bályzat kidolgozására, terme­lésszerkezeti módosításokra. Az így kimondott feltételek el­fogadásáról a termelőszövetke­zet közgyűlésének kell majd döntenie — csak ezután juthat a tsz a megállapított pénzek­hez. K. N. Összehangolt intézkedéseket kíván a Dunakanyar továbbfejlesztése Oktatáspolitikai intézkedési tervet fogadott el a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Napirenden a kórházak szerepe A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésének napirendjén szerepelt a Dunakanyar Intéző Bi­zottság (DIB) munkája, az alsó- és középfokú állami oktatás fejlesztéséről szóló intézkedési terv, valamint a kórházak sze­repe és helye a megye egészségügyi ellátásában. Újra a kormány elé terjesztik A DIB háromszáz önkéntes tagja, 28 tagú elnöksége esz­tendők óta igyekszik megfe­lelni az 1965-ben hozott kor­mányhatározatnak. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács alapjából rendszeresen támo­gatja a DIB, illetve a Duna­kanyar fejlesztésének célkitű­zéseit. Más, jelentős anyagi forrásokra támaszkodva, en­nek nyomán, jó néhány jelen­tős fejlesztési elv valósult már meg. A kormányhatáro­zat szerint a kijelölt tájegy­ség 1600 négyzetkilométer te­rületet, ezen belül három vá­rost, 64 községet, és több mint 270 ezer állandó lakost foglal magába. Fejlesztés szempont­jából nyolc kiemelt helyet is megjelöl, ebből hat Pest me­gyében van: Visegrád, Nagy­maros, Kisoroszi, Szentendre, Leányfalu, Vác. A végrehajtó bizottság, ér­tékelve a DIB munkáját, el­ismerően állapította meg, hogy nem csupán az idegen- forgalom szolgálatában áll, hanem őrzője, vigyázója a tájegység jellegének, és szem előtt tartja a helyi állandó la­kosság érdekeit is. A kormányhatározatnak megfelelően az eddigi fejlesz­tés azt a célt szolgálta, hogy Budap>est és környéke lakos­ságának kellemes napi kirán­duló-, hétvégi pihenő-, tartós üdülési, sportolási helye le­gyen, s megfeleljen a külföl­di Idegenforgalomnak is. Az' eredmények mellett azonban továbbra is súlyos gond a közlekedés, kevés a vendéglá­tóipari, a kereskedelmi egy­ség, arjiely hivatott lenne a zavartalan, gyors ellátás biz­tosítására. A szabad szomba­tok tovább növelik a Duna­kanyar forgalmát és a hétvé­geken közlekedési dugók las­sítják, bénítják a közlekedést. Egy-egy kisebb baleset miatt is órákig vesztegel több száz­ezer ember. A HÉV, az autó- buszjárat kevésnek bizonyul az igények kielégítésére. Kü­lönösen a szentendrei HÉV végállomásáról jutnak el ne­hezen a kirándulók a környe­ző hegyekbe. Már most, a sze­zon kezdetekor megállapítha­tó, hogy a kirándulni, pihen­ni vágyók, a természetet ked­velők és az egészséges spor­tot űzők, vasárnap este haza­térőben a körülmények miatt olykor fáradtan, idegesen jut­nak otthonukba. Hosszú ideje húzódik a Szentendrei-sziget hasznosítá­sának megoldása is. Az ille­tékes központi szervek évek óta nem jutnak dűlőre: mer­re vezessen a szentendrei új út, igénybe vegyék-e vagy sem a Szentendrei-szigetet? Amíg nem döntenek, a tágas, gyönyörű sziget parlagon he­ver. Arra is felhívta a végre­hajtó bizottság a figyelmet, hogy a különböző intézmé­nyek jószándéktól, segíteni akarástól vezérelve számos intézkedést, határozatot hoz­nak. Ugyanakkor azonban nem egyeztetik a megyei vagy a helyi szervekkel elképzelé­seiket és az össze nem han­golt intézkedésekből sok kár származik. Esetenként épp ott építenek valamit, ahol a táj­jelleget, vagy más elképzelést rontanak. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a tanács és a DIB képviselőiből alakítón bizottság tárja fel a gondokat és ismét terjessze a kormány elé a Dunakanyar fejlesztésé­nek problémáit. Jóváhagyta a DIB előter­jesztését a Dunakanyar fej­lesztésére fordítandó 35 mil­lió forintról. A negyedik öt­éves tervben 27,5 millió fo­rintot a Dunakanyar, 7,5 mil­lió forintot a ráckevei Duna- ág fejlesztésére költenek. Mép 1373-ban sor kerül a többi között a leányfalui kemping fejlesztésére, Göd közvilágí­tásának megjavítására, sport­létesítmények építésére. A magasabb szintű oktatásért Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1972. júniusi és a Pest megyei pártbizottság­nak erre épülő, 1972. novem­beri határozata alapján a végrehajtó bizottság az 1985- ig terjedő időre intézkedési tervet fogadott el. A többi között gondoskodik arról, hogy a tanácstagok jól ismerjék az oktatáspolitikai, pedagógiai elveket, döntéseiket ennek ér­telmében hozzák meg. A terv jelentős helyet szentel a vi­lágnézeti, a hazafiasságra va­ló nevelésnek, a munka meg­szerettetésének, az egészséges életmód megteremtésének. A jelenlegi 63 százalékról 85 százalékra kívánják növelni az óvodáskorúak óvodai ellátott­ságát. Nagy gondot fordítanak az általános iskolások elmara­dottságának felszámolására. Elősegítik az oktatók tovább­képzését, az oktatás színvona­lának emelése érdekében, s megjavítják a — tan- és szem­léltetőeszköz-ellátást El sze­retnék érni, hogy minden is­kolaköteles a korának megfe­lelő időben fejezze be tanul­mányait és az első osztályosak közül se legyen olyan, aki tan­évet veszít. A jelenlegi 75 százalékról 1985-re 90 száza­lékra szeretnék emelni a kö­zépfokon tanulók számát. Ennek a többi között felté­tele a zsúfoltság megszünte­tése, a szükségtantermek fel­számolása. Bővítik a napközi otthonok számát: a jelenlegi 16 százalékról 25—30 százalékra emelik a napközi hálózatot. Az intézkedési tervben mind­azok az elvek szerepelnek, amelyek a központi, illetve a megyei politikai határozatnak is részei: így a tanárok és * gyermekek túlterheltségenek csökkentése, a pályaválasztási munka szélesítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fel­tételeinek javítása, a pedagó­gushiány felszámolása, a pe­dagógusok élet- és munkakö­rülményeinek, anyagi és er­kölcsi megbecsülésének bizto­sítása. Az intézkedések között sze­repel például, hogy a tanács az évi 3 millió forinton kívül to­vábbi összegeket is fordít a taneszközellátásra, oktatás- technikai részleget kíván mű­ködtetni a megyei Pedagó­gus Továbbképző Kabinetnél, 10—15 oktatástechnikai bázis­iskolát biztosít a továbbkép­zésre. A napköziotthon-hálózat fejlesztésében első helyen sze­repel Cegléd, Nagykörös, va­lamint a nagykátai, a budai, a gödöllői járás. 1974-re át kí­vánják adni a ceglédi és a vá­ci középiskolás kollégiumokat. Pilisvörösvárott már ez év szeptemberében megkezdik a községi tanácsok előádóinak utánpótlásképzését, gimnáziu- i mi keretek között. S ami a leg­főbb: 1973-ban 3,2 millió fo­rintot biztosít a végrehajtó bi­zottság a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek ösztöndíjára. Az intézkedési terv jó esz­köz a végrehajtó bizottság szá. mára ahhoz, hogy a párthatá­rozatoknak megfelelve maga­sabb szintre emelje a megyé­ben az oktatást, a jövendő szakmunkásgárda, az egyete­mekre kerülő diákság képzé­sét, hazafias nevelését, egész­séges világnézetének kiálakí­i i 1 A kórházak az egészségügy centrumai dátus és egy orvostudomá­nyok doktora is gyógyít. A váci Szőnyi Tibor kórház Vác város és a járás 130 ezer lakosát látja el. Rövid fennál­lása alatt is hírnevet szerzett magának, munkáját bizalom, elismerés övezi. A ceglédi kórház hasonló körülmények között dolgozik, 147 ezer la­kost képes ellátni. A nagykő­rösi kórházhoz 32 ezer lakos tartozik. Gyógyító munkájá­ban ez év elején következett be jelentős változás: minden osztály rendelkezik szakkép­zett másodorvossal. A végrehajtó bizottság ér­tékelte a megyében működő rendelőintézetek, szülőottho­nok, tüdőgyógyintézetek mun­káját is. Megállapította, hogy ezek az intézmények is fontos szerepet töltenek be a gyó­gyításban. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy a tüdőgyógyin­tézetekben dolgozók szakmai továbbképzése nincs megold­va. Bár a kórházak, a rendelő- intézetek, a gyógyintézetek igyekeznek betölteni szerepü­ket, kórházi ágyellátásban a megyék között országosan az utolsó előtti harmadik helyen állunk. A végrehajtó bizottság uta­sította az egészségügyi osz­tályt, hagy az idén június 30-ig dolgozza ki a területi elvnek megfelelő, a kórházi ápolásra szoruló betegek ér­dekét szolgáló új kórházi be­utazási rendet, S. A. A megyei végrehajtó bizott­ság megvizsgálta a kórházak szerepét a megye egészségügyi ellátásában. Megállapította, hogy a kórházak felszerelési, személyi adottságai megfele­lőek, a kor tudományos szín­vonalán állnak. Képesek el­látni betegmegállapító, gyógy­kezelési, ápolási és rehabilitá­ciós feladatukat. A kórházak felelősek az ellátási körzethez tartozó terület teljes gyógyító- megelőző ellátásáért. Képezik az orvosokat és a középfokú egészségügyi dolgozókat. Részt vállalnak a testületi orvosok továbbképzéséből is. Szoros kapcsolatot tartanak a rende­lőintézetekkel, a körzeti orvo­sokkal, az anya- és csecsemő-, gyermekvédelmi intézmények­kel, mindeközben tudomá­nyos munkát is kifejtenek. Centrumai a gyógyításnak, a betegségmegelőzésnek. A Pest megyei Semmelweis kórház 700 ágyat biztosít Bu­dapesten a megye betegeinek. Az igényekhez képest ez rend­kívül kevés. A főváros kórhá­zaiban fenntartott ágyainak számával együtt sem elegen­dő a kórházi ágy. E kórház­nak a feladata ellátni mind­azokat a betegeket, akik tá­vol laknak a megye többi kór­házától. Épülete, felszerelése, korszerűtlen, kedvezőtlen. Mindezek ellenére is igyekszik jól ellátni a hozzá tartozó 210—300 ezer lakost, s a 700 ezer lakos speciális — szem, szájsebészeti — gyógyítását. Főorvosi karában több kandi-

Next

/
Thumbnails
Contents