Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

Petőfi nevét vette fel a brigád Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a költő nevét vette fel >a TAU- RIL Gumigyár péteri üzem­egységének 15 tagú brigádja. Szigeti Gyuláné, a brigád ve­zetője elmondotta, nem sokat lehet még a közös munkáról beszélniük. Igaz, valameny- nyien régi dolgozók, mindany- •nyian részjegyesek. A munká­ban becsülettel helytállnak, ezért feltétlenül szükségesnek érezték, hogy a kis kollektíva még jobban összeforrjon. Információs iroda a monori tanácson A Monori Nagyközségi Ta­nács elhatározta, hogy infor­mációs irodát létesít a tanácsi épületben: főleg felvilágosítást és eligazítást kívánnak nyúj­tani az oda fordulóknak. A P-EST MfGUI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1973. MÁRCIUS 20., KEDD PILIS KÉT EVE Egy tanácsülés sem volt határozatképtelen Belvízelvezetés — Villamosítás — Egészségház Megérkeztek a naposcsibék Megérkeztek az első napos­csibék az Egyesült Gombai Fáy András Termelőszövetke­zet „tyúkfarmjára”. A tsz 72 ezer naposcsibére kötött szer­ződést a Bábolnai Állami Gaz­dasággal. A jókora mennyiség­ből 30 ezer már megérkezett, a többit folyamatosan szállítják a következő hetekben. 1971-ben, amikor Pilisen is készültek a tanácstagi válasz­tásokra, rengeteg hasznos ja­vaslat, terv hangzott el a je­lölőgyűléseken. Csak éppen a javaslatok megvalósításának összege, a 66 millió 402 ezer forint tűnt egy kicsit soknak. Mert Pilisen épp úgy, mint az agglomerációs övezet többi nagyközségében, akad gond, probléma elég. Anyagi fedezet azonban megoldásukra már jóval szerényebben. Pedig, mint Török Mária, a nagyközségi tanács elnöke el­mondja, az elmúlt két év is hozott örömöket, eredménye­ket a községnek. Kezdjük ta­lán a legfontosabbal. Súlyos gond volt a néhány mélyebb fekvésű utcákban a belvíz. Nos, az elmúlt Jelölőgyűlés Gyömrőn A körzet jelöltje: a tanácselnök ORVOSI RENDELŐ ÉPÜL A KLOTILD TELEPEN Az eredmények között szólt belvízrendezési, ipari, keres­kedelmi, szociális fejlődésünk­ről, majd javaslatot tett a körzet jelöltjére, a Hazafias Népfront gyömrői bizottsága nevében: a körzet tanácstag­jául ismét Garamvölgyi Ist­vánt, a nagyközségi tanács el­nökét, a körzet lakóját java­solta. A hozzászólásokban a te­rület lakói szorgalmazták a betonjárda-építési prog­ram folytatását, valamint a közvilágítás javítását, majd a jelenlevők egyhangú­lag jelöltté nyilvánították Ga­ramvölgyi Istvánt, aki a fel­tett kérdésekre röviden vála­szolt. Befejezésül megköszönte a bizalmat, és ígéretet tett, hogy megválasztása esetén a jövő­ben is minden erejével a köz­ség felvirágoztatásáért dolgo­zik. Furuglyás .Géza Emlékünnepély Pilisen SIKERREL SZEREPELTEK AZ ÚTTÖRŐK A pilisi KISZ-szervezetek, a helyi sertéshizlalda KISZ- eseinek rendezésében, Petőfi- emlékünnepélyt tartottak. Ifjak fáklyás menete indult a pártháztól a rendezők kul­túrtermébe, ahol ezután kez­detét vette a műsor, melynek zömét a pilisi 2. számú iskola úttörői szolgáltatták. A rendezésben elölj árt Só­vári István KISZ-titkár, va­lamint a 2. számú iskola ne­velőgárdája. Különös sikerrel szerepelt Kovács László, Varga Gyuri, Czinege Éva, Perjési Mariet­ta, Duhaj Ági, Bánszky Erika, Haász Erzsébet, de a többi szereplőt is dicséret illeti, akik másnapra már új műsorral készültek. (rakovszky) Jegyzet Felesleges hírverés Hallom a rádióban, a tv-ben, olvasom az újság­ban: vásároljak dúsított tő­zegtrágyát, ötvenkilós cso­magolásban, olcsón. Engem rá lehet beszélni, megyek is a monori gazda­boltba, hogy kérjek egy zsákkal. Az ember szeretne a kertjében óriási káposz­tákat és csodaparadicsomo­kat látni, ez a dúsított tő­zegtrágya, ez biztosan jó lesz. Nemcsak én hiszek ben­ne: a gazdaboltban éppen előttem kérik ugyanazt. Sajnálkozóan széttárt kéz a válasz: nincs. De volt? Először a plakátok jöttek meg, halljuk, és az utasítás, hogy mindenhová ki kell függeszteni egyet, hadd tudjon róla mindenki. Már akkor sokan érdeklődtek, szerettek volna vásárolni, de tőzegtrágya még nem volt. Aztán az is megjött. Hatvan mázsa. Egy egész községnek! — Lesz még? — kérde­zem. Hát... talán. Sűrűbben érdeklődjem. Meg is teszem. De azért furcsállom: ha nincs vala­miből elég, minek akkor annak a hírverés? (zs.) két évben több mint há­rommillió forintot költöt­tek e kérdés megoldására, és igy a Vadász, a Petőfi, ' az Akácfa, a Bátori és a Bocskai utca lakói már csatomázot- tan, sármentesen fogadják az oda érkezőt. \ Épül az új egészségház is. Kétmillió forintot sikerült biz­tosítani a célra. Czinder dok­tor rendelője már-már hasz­nálhatatlan, szeretnének 1974- ben gyermekgyógyászati kör­zetet is kialakítani — szükség van tehát a korszerű, új egész­ségügyi létesítményre. Az emeleten három szol­gálati lakás lesz, melyek nyilván vonzzák majd a pályázókat. Befejezik az egészségház építését. Korszerűsítik, állami támogatással, a községen ke­resztül haladó 4. számú mű­utat. Rendezik az ABC előtti te­ret, megépítik a fűtőolajku­tat — ezzel a helyi lakosok régi kérését, igényét teljesí­tik. Bővítik a presszót, üveg­es porcelánboltot létesítenek. Természetesen évente 2—3 kilométerrel több járda is lesz a községben. A műve­lődési ház új köntöst kap: társadalmi összefogással még az idén tatarozzák a külsejét. Elég súlyos gondot jelent a községnek, hogy nagy a la­kott külterülete. Villanyt vár­nak az ott élők: 1973-ban ez a kívánság mindenképpen in­dokolt. Sajnos, a tanács a re­mélt támogatást a NIM-től nem kapta meg, így csak igen lassan, vontatottan halad az ottani munka. A jövő? A jelek szerint a község ezután sem kap több pénzt. A gondok megszünte­tése tehát továbbra is jelen­tős társadalmi, gazdasági ösz- szefogást igényel. Természete­sen • az óvodák, iskolák, a. könyvtár ezentúl Is éppen úgy megkapja a támoga­tást, mint eddig. S hogy ez milyen jelentős? Pilisen például évek óta nincs óvodai helyhiány. Sőt! Néha nem is tudják tel­jesen kihasználni a meglevő lehetőségeket. S hogy mennyire lett haté­konyabb a pilisi tanács mun­kája, mennyire javult a tanács összetétele, arra csak egy pél­da. Az elmúlt két évben nem maradt el egy tanácsülés sem, mindegyik határozatképes volt. Miért kell ezt hangsúlyozni ? A korábbi tanácsciklusban ez nem volt mindig így. A tanács­tagok már Pilisen is megtisz­telő bizalomnak érzik és léliki- ismeretesen látják el tisztségü­ket. Szalontai Attila JUBILEUMI EV Túlteljesítette tavalyi tervát a Vecsési Fehérneműkészítő Ktsz Jelentős exporttevékenység — Hat szocialista brigád Egyre több a személygépkocsi A monori járás területén 20 százalékkal nőtt a magántulaj­donban levő személygépkocsik száma: az 1971. évi 1612-vel szemben tavaly már elérte a 2045-öt. Országos szinten is az elsők között jegyzik a ranglistán a Ruházati Textilipari Szövetke­zetek között a Vecsési Fe- hémeműkészítő Ktsz-t, amely ez év júniusában érkezik el fennállásának negyedszázadik ■évfordulójához. A főváros, majd az ország egyéb áruházainak kirakatai­ban hódítottak a szép vecsési ingek. Külföldön is megismer­ték őket, a szocialista álla­mokban is, nyugaton is. Női fehérneműkkel szintén jelent­keztek a piacon. A versenyképesség elő­feltételei adottak, külö­nösen az utóbbi években tapasztalható dinamikus fejlődés a ktsz-ben. Erről kaptunk bizonyságot a ktsz nemrégiben megtartott mérlegzáró közgyűlésén. Az elért eredményekről Kiss Tiborné főkönyvelő adott számot. A tavalyi év 21 és fél milliós tervét csaknem 22 mil­lióra teljesítették, ami négy- százalékos túlteljesítést jelent. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1971-es évben a szövetkezet nyeresége nem érte el az egy­milliót sem. Most. csaknem 2 millió 300 ezer forint nyereséget oszthatott fel, amiből 36 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés került a borítékokba. A főkönyvelői beszámoló érintette a munkabérek kedve­ző alakulását is. A tervezett 2 százalék helyett 12,5 százalék­kal növelték az egy dolgozóra jutó jövedelmet. Ezután Regős László elnök megemlítette, hogy az elavult normák igazságos rendezése érdekében intézkedéseket tet­tek. Az OKISZ Labor műszaki osztályának segítségével fe­lülvizsgált normabéreket sike­rült a tagság megelégedésére rendezni. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a ktsz dolgozói mennyire gazdái szövetkezetüknek, hogy munkafegyelem-sértés nem fordult elő, a társadalmi tulaj­don ellen sem vétett senki. Ugyanakkor csak a szabászat kollektívája félmilliót megta­karított gazdaságos, figyelmes munkájával a ktsz-nek. Az összhang bizonysága, hogy a ktsz-ben kibontakozott szocialista munkaverseny- ben minden dolgozó részt vesz. összesen hat szocialista bri­gád versenyez. Regős Lászlói elnök nem' kis büszkeséggel sorolta a brigádok arany, ezüst és bronz fokozatait. A brigádok újabb felajánlásokat tettek. Az elnök előterjesztette az 1973-as év tervjavaslatát is, mely 20 millió 200 ezer forin­tot tesz ki. Ez nem kis felada­tok elé állítja a dolgozókat, hiszen túlnyomórészt a export­igény kielégítését tervezték. A versenyképesség megtartá­sa új modellek felsorakoztatá­sát követeli. Igényes, de kifi­zetődő a vállalat 2 milliónál nagyobb értékű export bér­munkája, mely nemzetgazda­ságilag sem lebecsülendő. A munkabérnövekedést 1973-ra 4 százalékkal ter­vezik, így az egy dolgozó­ra jutó jövedelem 24 ezer 136 forint lesz. A terv teljesítésének egyik biztosítéka az 1968-ban fel­épült üzemhéz, amely kényel­mes, szociális létesítményekkel jól ellátott második otthona a ktsz — túlnyomórészt nő — dolgozóinak, s műhelyeiben is a legkorszerűbb gépek segítik a nagyüzemi szintű termelést. A dolgozók nagy szakmai gya­korlata szintén biztosíték. A központi üzem munkáját nagyban segíti a négy bedolgo­zó részleg; mely 1972-ben több munkadarabot termelt, mint az egész üzem. Az előterjesztést a tagság egyhangúlag elfogadta. A hozzászólások elhangzása után sor került a jutalmak, kitüntetések átadására, a nye­reségrészesedés kifizetésére. Fekete Gizella .Óvoda, ivóvíz, művelődési otthon Bényei hétköznapok Bényének alig 1600 lakosa van, közigazgatásilag Gomba községhez tartozik. Mint te­lepülést 1368-ban említik meg először, de a török megszállás idején teljesen elpusztult. 1690-ben, Bene név alatt, az elhagyott helyek közt írták össze. 1714-ben Fáy András haladó szellemű földbirtokos a Felvidékről szlovák ajkú la­kosokkal népesíti be. A régi lakosság megmaradt magyar tagjainak késői leszármazottai még ma is megtalálhatók a községben, amit a következő nevek bizonyítanak: Boris, Du­dás, Kiss, Nagypál. Segített a lakosság Hétköznapi délelőtt lévén, a sáros bényei* főutcán alig van élet. Egy-két háziasszony siet az önkiszolgáloboltba és a község egyetlen húsüzletébe vásárolni. Kalmár Jánosné körzeti ta­nácstagot keresem fel, és ér­deklődöm az óvoda felől. Örömmel mondja el, hogy szé­pen halad az építkezés. — Mikorra tervezik az át­adást? — Minden remény megvan arra, hogy ősszel átadják ren­deltetésének, amit, természe­tesen, a község lakossága már nagyon vár. Kalmár Jánosné férje Gás­pár Istvánhoz, a Hazafias Nép­front elnökéhez kísér, aki el­mondja, hogy az építkezés meggyorsításának céljából a lakosságtól kértek társadalmi munkát. Házról házra jártak azt megszervezni. — És milyen eredménnyel? — Panasz nem lehet a lakos­ságra, mert szombatonként és vasárnaponként szép számmal jöttek dolgozni. A társadalmi munkában nagy segítséget nyújtott a helyi tsz is, mely lovas fogat és teherautó fuvar­ral támogatta az építkezést. Ötszáz méter cső Á községiek régi panasza az iskolai ivóvízhiány. Van ugyan kút az iskola udvarán, de vize nem iható, így a gyerekek ha­zulról, üvegekben viszik a vi­zet. Felkeresem Németh Gizella Igazgatónőt, aki elmondja, hogy négy-ötszáz méter cső­vel az új óvodától el lehetne vezetni a vizet az iskolába. Délután 2—3 óra között már mozgalmasabb Bónye főutcá­ja. Egymás után érkeznek ha­za az autóbuszokkal a dolgo­zók. Többen az egyetlen ven­déglő felé igyekeznek. Beszélgetés egy fiatalemberrel Az egyik leszálló fiatalem­berhez csatlakozom, ifjú Boris Jánosnak hívják, s kérem, mutassa meg a' művelődési otthont. — Nagyon szívesen — fe­leli —, de édeskeveset lát ott. Útközben elmondja, hogy Bényén a fiataloknak nincs le­hetőségük a szórakozásra, de az sincs, aki összefogja őket. — És a KISZ-szervezet? — kérdezem. — A volt KISZ-titkár kato­nai szolgálatra vonult be. Tu­domásom szerint helyettese még nincsen. Pedig ezeket a fiatalokat össze lehetne tarta­ni, mert volt rá példa, mikor hatvan-hetven is szórakozott a művelődési otthonban. Barátságosabbá válhatna A művelődési otthon? Ablakai betörve. Egy rozoga i pingpongasztal, egy-két más asztal, egy pár szék a beren­dezése. A helyiséget barátságosabbá lehetne tenni, de kellene egy vezető is, aki szombatra és vasárnapra programot állítana össze az ifjúságnak. A ven­déglő 17—18 óra körül zsúfolt, füstös és tele fiatalokkal. Vitéz Imre Véradónap Ecscren és Maglódon Március 22-én, csütörtökön délelőtt 8-tól 12-ig, illetve délután 13-tól 18 óráig az ecseri, 8 órától pedig a mag- lódi 1. számú általános isko­lában tartanak önkéntes vér­adónapot MŰSOR MOZIK Gyömrő: A pap felesége. Maglód: A fekete város I—II. Mende: Mackenna aranya. Monor: Utazás Jakabbal. Nyáregyháza: A Santa Vittó- ria titka. Pilis: Nászéjszaka a börtönben. Üllő: Az atamán halála I—II. Vecsés: Forró vi­zet a kopaszra. SPORT Több mint száz szurkoló kísérte el kedvenc csapatát Általános iskolások kosárlabdba-bajnoksága Bizakodva, de nem elbiza- kodva utazott a monori csa­pat az 1973. évi első tavaszi bajnoki mérkőzés színhelyére, Kartalra. Sokan mentek au­tókkal, motorkerékpárral, de megtelt a csapatot vivő au­tóbusz is szurkolókkal. Kar- talt, a régi riválist fűtötte a győzni akarás az ősszel Mono- ron elszenvedett vereségért. Amint az eredmény (Monor— Kartal 2:1) bizonyítja, siker­telenül, ugyanis László S. már a 6. percben megszerezte a vezetést, és végig támadta a monori csapat a félidőt. A sportszerű mérkőzésről a mo­nori csapat megérdemelten hozta el mindkét bajnoki pontot. Monor ifi—Kartal ifi 3:2 A monori Kossuth általános iskola női serdülő csapatát benevezték az országos mini kosár labda-bajnoikságba, amelyben 10 évtől 12 éves korhatárig játszhatnak a ser­dülő lányok. A játékidő két­szer 10 perc. Monori Kossuth általános is­kola—Hámán Kató általános iskola 21:12 (12:6). Az első mérkőzést a fővárosban ját­szották. A monori kislányok, támadólag léptek fel a fővá­rosi lányokkal szemben. A 6. percben már 8:2 arányú veze­tésre tettek szert, amit a fél­idő végéig még növeltek is. Szünet után ismét egymás után érték el a szebbnél szebb kosarakat, melyeket a mamák és papák nyiltszíni tapssal ju­talmaztak. V. L i L r A gyömrői Csokonai utcai iskola falai között az elmúlt 23 esztendő alatt sok j kiölés, javaslat, kívánság, jogos igény hangzott már el. A Mátyás király utca lakói, a 45-ös kör­zet választói most is jelölni jöttek, illetve annak kapcsán elmondani gondjaikat, kéré­seiket. Dr. Kiss József elnöki meg­nyitója után Kohuth József, a gyömrői választási elnökség elnöke tájékoztatta a választó­kat Gyömrő jelenlegi helyze­téről és az elmúlt két eszten­dő eredményeiről. A tájékoztató hosszan fog­lalkozott a közművesítés gondjaival, melyek enyhítése érdekében a megyei vezetéssel most folynak tárgyalások a hozzájárulás mértékéről. Kiemelten említette a Klotild telepen ebben' az esztendőben építendő orvosi rendelővel kapcsolatos feladatokat, kér­ve a lakossági társadalmi hoz­zájárulást.

Next

/
Thumbnails
Contents