Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
1973. MÁRCIUS 20., KEDD rw'f UtCYEI t/íirtop Párh uzamosa n az élettel A mezőgazdaság időszerű teendőinek szem előtt tartásával állította össze idei munka- tervét a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete. Tervük az, hogy minél több előadást, tapasztalatcserét tartsanak a szarvasmarha- tenyésztésről, a zöldség és cukorrépa termesztéséről, a szőlők rekonstrukciójáról, a talajjavításról, a műszaki fejlesztés, gépesítés módszereiről. Az egyesület megyei szervezete több tapasztalatcsere-látogatást szervez Bács, Békés és Csongrád megyékbe, valamint a baráti országokba. A szovjet, bolgár, lengyel és jugoszláv gazdaságokat felkereső Pest megyei szakemberek elsősorban a fajtanemesítés, a talajjavítás, az állategészségügy és a növényházak gépesítésének módszereivel ismerkednek meg. Fiatalok az öregekért MUNKÁS ÉVEKET PIHENNEK, kifáradtak, betegek, egyedülállók, segítségre várók, magányosak, beszélgetni szeretnének, tehetetlenek, támogatásra szorulnak, elfoglaltságot keresnek, szociális otthonba vágynak, öregek, egy egész társadalom gondoskodik róluk, pontosan csenget a nyugdíjat hozó postás, kedves velük az orvos a rendelőben, a rászorulók segélyeket kapnak. Egy egész társadalom gondoskodik róluk, s ezt az erőt, ezt az akarást megsokszorozza a helyi összefogás, a társadalmi aktivitás sokfélesége. És kiktől várhatja leginkább a társadalom az egyéni, a kollektív kezdeményezést? A fiataloktól! Ök tehetik a legtöbbet az idősebbekért. Ismerjük, hogy a gyárakban időnként Még az év első telében több új műtétre készülnek Sojtótőfékoztató a vereá iiHe éű kérdéseiről A veseátültetéssel kapcsolatos kérdésekről tartott sajtó- tájékoztatót hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban dr. Aczél György csoportfőnök. Egyebek közt elmondotta: .Az első veseátültetést ez év Január 18-án végezték el a szegedi 1. számú sebészeti klinikán, egy 21 éves nő élő édesanyjának veséjét kapta. A műtét technikailag jól sikerült, de néhány nap múlva kilökődési tünetek mutatkoztak, ezért a beültetett vesét el kellett távolítani. A beteg jól van, továbbra Is művesekezelésben részesül. Ugyancsak a központi program keretében, január 31-érí Miskolcon először került sor olyan átültetésre, amelyet egy elhunyt veséjével végeztek. A 35 éves Szabó Bálintnak — aki ötéves kora óta egyre rosszabbodó, idült vesebetegségben szenvedett — Miskolcon. január 21-én éjszaka beültették egy baleset folytán meghalt, egyébként egészséges ember veséjét. A műtét technikailag kitűnően sikerült. A beültetett vese fokozatosan működni kezdett és február 15- töl már abbahagyták az évek óta tartó művesekezelést. A szervezet befogadta az idegen vesét, kilökődési tüneteik nem mutatkoztak, mindezek alapján jogos volt a remény, hogy az átültetés tartós eredménynyel jár. Sajnos, nem így történt, a betegnek február 23-án baloldali, majd 26-án jobboldali tüdőgyulladása keletkezett. A heveny betegség megfelelő gyógykezelés hatására ugyan kielégítően gyógyulásnak indult, de március 2-án — az akkor már jó közérzetű beteg — agyvérzés következtében, minden orvosi erőfeszítés ellenére meghalt. A boncolás alapján megállapították, hogy az új vese kifogástalanul beépült a szervezetbe. Ennek ellenére az évek óta érkárosodásban is szenvedő beteg sikeres átültetés után, az egyre jobban működő új vesével — amelyet a szervezet is befogadott — hirtelen meghalt. Ezzel kapcsolatban, a tájékoztató hangsúlyozta: a kezdeti sikertelenség, illetve félsiker természetesen nem jelenti azt, hogy ez a munka leáll. Szeged és Miskolc kész további ,átültetésekre, sőt Budapesten is befejezéshez közeledik a felkészülés. Az Egészségügyi Miniszté- rium és a munkában részt vevő valamennyi intézmény és egészségügyi dolgozó mindent elkövet, hogy még az év első felében minél több újabb í átültetésre kerüljön sor, és azok tartós eredményt hozzanak. A meghívott szakemberek elmondották azt is, hogy az átültetés nem minden vesebeteg esetében alkalmazható. Még az alkalmasnak ítélteknél is nagy a kockázat: a jelenlegi nemzetközi tanasztal átok szerint körülbelül 50 százalék. A RÁBA RIJEKÁBAN A múlt hét végén futott be a jugoszláviai Rijeka kikötőjébe a Rába nevű magyar tengerjáróhajó. Az 1951-ben épített óceánjáró ezúttal négy hónapig tartózkodott a tengeren, Indiában és Iránban járt és több mint 2000 tonna gyapottal — amely rövidesen megérkezik Magyarországra — kötött ki Rijekában. A Rába 8—10 napos rijekai tartózkodás után ismét több hónapos útra indul. nyugdíjas-találkozókat rendeznek, az úttörők bevásárolnak, kitakarítanak az idős, magányos néniknek, a KISZ-esek szociális otthonokba látogatnak, s vidámsággal ajándékozzák meg az öregeket. A kezdeményezések azonban nem összegeződnek, az elszigetelt akciók nem vezethetnek eredményre. összefogottan, folyamatosan, szervezetten kell segíteni az öregeken — s ez az akarás már körvonalazódik a KISZ-szervezetek munkaprogramjaiban. E tényt szemléltetjük a nagykátai járás fiataljainak kezdeményezéseivel. NÉZZÜK A KONKRÉTUMOKAT: a pándi elme-szociális otthon gondozottal — egyébként köztük fiatalok is vannak — ruhákat, kifestőkönyveket, színes ceruzákat kértek. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelai gyáregységének ifjúkommunistái rögtön cselekedtek, a kérések teljesítésén kívül asztaliteniszasztalt, játékokat is adtak a pándiaknak. Kókán szintén égy pingpongasztalt ajánlottak fel, a pándi termelőszövetkezet a szociális otthon parkjának rendbehozását, gyümölcsfák ültetését vállalta. A nagykátai TÖVÁLL fiataljai a pándi otthon fürdőmedencéjének javítására ajánlkoztak. A segítőkedv egyre fokozódott, illetve fokozódik: a tápi ószelei gyár ifjai polcok, díszítőelemek gyártását határozták el. A tápiószentmártoiji fiatalok fjedig otthonosabbá szeretnék tenni a szobákat, felajánlották, hogy színes képeket festenek a falra. A pándi betegek régi vágya, hogy televíziót szeretnének, most azon gondolkoznak a nagykátai járás fiataljai, hogyan lehetne teljesitend ezt a kérésüket is. ÉS NE HAGYJUK még abba a javaslatok, az ajánlatok, a vállalkozások felsorolását: a tápiógyörgyei szociális otthonban látogatásokat, műsorok szervezését, a kerti munkák elvégzését kérték a fiataloktól, s ők nem zárkóztak el a kívánságok elől. A szentmárton- kátai öregek napközi otthonának idős látogatói a házimunkák segítéséit, favágást, szénhordást, udvartakarítást kértek — se munkákat a KISZ- alapszervezetek megszervezik. És most hagyjuk abba a felsorolást, hiszen a példák önmagukért beszélnek. Az előbb leírtunk egy szókapcsolatot: „a KISZ-alapszervezetek megszervezik”. Igen, az öregek támogatását koordinálná, szervezni kell, méghozzá nemcsak egy alapszervezet keretein belül, hanem az összefogás teljes skálájában. A fiatalok tudják meg, hogy mit tesz a gyár, a tsz, mire készül a tanács, milyen az úttörők munkaprogramja, ugyanis csak így érhető el, hogy ne legyenteset- leges, kapkodó, rendszertelen a támogatás. A nagyobb összefogás jelentősebb értéket eredményez, a szoros kapcsolat- tartással feltárhatók, hogy az adott időben melyek a legsürgetőbb igények, s közösen könnyebben megtalálható a megoldás módja is. Altalanos iskolát végzett fiatalokat felveszünk ipari tanulónak az 1973/74-es tanévre kőműves, ács és villanyszerelő szakmára. Vidékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől '"'nőén ösztöndíjat, s az ács- és kőművestnnulóknak társadalmi ösztöndöat is fizetünk. JELENTKEZNI LEHET A ÉS MÉG EGY FOGALOM megérdemel néhány gondolatot, ez pedig a kapcsolattartás. Az öregek segítése nemcsak, nem kizárólag anyagi, dologi kérdés. Természetes, hogy egy frissen festett fal, új polc, megjavított vízcsap nagy öröm, de legalább ekkora a látogatás, a beszélgetés, a foglalkozás, az együttérzés is. A fiatalok szervezett támogatásával érhető el, hogy a kapcsolat dologiból személyessé váljék, sok esetben nem is. általánosságban, hanem egy- egy öreggel való együttérzésben nyilvánuljon meg. És azt hiszem, hogy ezt a munkát, ezt a kezdeményezést a társadalom leginkább a fiataloktól várhatja eL F. P. Épül a Barátság park A kőbányai Óhegyen, a Harmat utcai lakótelep mellett épülő 20 hektáros kul- túrpark munkálatain vasárnap több száz fiatal dolgozott társadalmi munkában. A fiatalok vállalták, hogy vasárnap 1010 fát ültetnek a park területére. A társadalmi munkán részt vettek a magyar és a szovjet katonafiatalok, Kőbánya KISZ- esei és a kerületi gyárak, vállalatok szocialista brigádjainak tagjai. BEVÁLT AZ EGYESÜLÉS Faulkner és a tárnoki paradicsom Tavasz eleji körkép egy gazdaságból AS munkaügyi osztályán Bp. IX., Viola u. 45. Lt' Csipetnyi, tán 200 négyzetméternyi íöldecske, s rajta, mondhatni, testközeli szomszédságban ama sokat hangoztatott, divatos „vertikum”. Kezdem már unni ezt az idegen szót, amit folyton-foly- vást illdomos meg-megma- gyarázni, ám magyar megfelelőjére még nem leltem a szakirodalomban. Maradjunk tehát a magyarázatnál: a termelés-földolgozás láncolata van együtt azon a földdarabkán, amelyre most rátelepszik az alkony; szedelődz- ködnek, lassan hazafelé tartanak az asszonyok. (Ki itt marad, Tárnokon, ki Sóskútra, ki meg Pusztazámorra igyekszik, hiszen ezt a három községet öleli egybe immár jó háromnegyed éve a „Tárnok” Egyesült Termelőszövetkezet.) ,, Tavaly előbbre jártunk" A letakart melegágyakban elvetett paradicsommag. A melegágyak szélén ott áll néhány, pirosra festett masina, s még odébb, fedett színben a „lévonal”: a paradicsom földolgozására szánt gépezet, amelyből majd nyáron tankautók vihetik a friss portékát, nem kell a Budapesti Konzervgyárnak a nyerstermékkel bajlódnia. így okszerű, így csinálják ezt mind több gazdaságban, nem pusztán a tárnok—sóskút—puszta- zámoriban. (Lovas Géza, a szövetkezet elnöke mesélte, hogy nehéz volt megalkotni az új elnevezést, hiszen mindhárom falu népe jogot formált rá, hogy szerepeljen benne.) Csippány Györgyné, a brigádvezető, aki 12 esztendeje tsz-tg, egyszersmind kertészeti dolgozó — nos, ő mondja el a menetrendjét a szinte legkorábbi, legtavaszibb teendőnek, hozzátéve: — Sajnos, késik a tavasz. Tavaly ilyenkor már előbbre jártunk, márciusban szép palántáink voltak. — Milyen fajtákat ültetnek? — Magyar, olasz, amerikai fajták ezek; akad. amelviket csak számmal jelölik, de az olasz fajták, a Ventura és a Chico Grande nevet viselik. Slágerünk a VF 145—214 jelű. Olaszországon át importált amerikai fajta. Egy tv-film aktualitása Varga János, a szövetkezet Somogybái ideszármazott főmezőgazdásza megszakítja aprócska szakdialógusunkat: — Látta a tv-ben a Hosszú, forró nyár című amerikai tv- filmet? Ügy fejeződött be az a rész, hogy a főhős VF—145- öst fog termeszteni... — Csakhogy ez a filmtörténet William Faulkner elbeszélései alapján készült. Mit gondol, a nagy amerikai író mikor vethette papírra ezt a passzust? Irodalomtörténész legyen a talpán, aki ellenőrzi, de becslésem szerint legalább két évtizede... Varga János azonban magabiztos: „figyeljük a szakirodalmat, vagyon is kiváló és még aktuális fajta ez”. Ebben aztán meg is nyugszunk, ha csakugyan jó még az a mag, úgy vessék, szüreteljék. Valóban, a kertészet nekilendülése végső soron az időjárástól is függ. Valószínűleg eljön a május, mire a melegágyakból kiültethetik a földekre a palántákat, amelyekből majd fölszöikken a növényzet, hogy gépi szüret alá érjen. Csakhogy ezzel a géppel tavaly elég sokat bajlódtak, még dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese is megismerkedett ezzel a gonddal, midőn a Pest megyei vezetőkkel tanácskozott. Mi lesz vajon az idén? Megtudom, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár előzékeny partnernek bizonyult, s korrigálja a masina hibáit. Repülő a földek fölött Varga János főmezőgazdászt arra kérem, tekintsük át a mezőgazdaság idei nyitányát ebben, a fővárostól jó ugrásnyira lélegző szövetkezetben. — A növényvédő állomás repülőgépe éppen ma látott dologhoz nálunk — kellemes tapasztalataink vannak a repülőről. Az idén 8 ezer 800 hold porozást, műtrágyával beszórást tervezünk ily módon, ami 300 ezer forintjába kerül a tsz-nek, de megéri. Ahhoz segít hozzá, hogy kellő időben befejezzük a munkát, hiszen a repülő nemcsak gyorsan dolgozik, de a talaj állapotától függetlenül egyszersmind: a levegőben nincsen sár. — Egy hagyományos tavaszi kérdés: miként teleltek át a vetések? — A hó nélküli tél persze, nem kedvezett az őszieknek, csakhogy mi már október lore befejeztük a vetést, vagyis előnyben voltunk: rhegerösöd- ve vészelhette át az elmúlt hónapokat a búza. Összesen 1300 hold őszi búzánk van, napok alatt végzünk a fejtrágyázással. A gyümölcsösökben is megkezdődött a permetezés; a többi között van 70 hold meggyünk, 117 hold kajszibarackosunk, s az idén fordul termőre 30 hold málna. — Lesz-e hozzá munkáskéz? — Mi tagadás, a szedés miatt fő egy kissé a fejünk, de úgy tervezzük, hogy családi műveléssel, valamint diákok bevonásával győzzük majd azt is. Nincsenek ellátási gondok A tavaszi munkák helyzetét az elmúlt hét csütörtökén megvitatta a kormány is. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentéséből három probléma- csokrot lehetne kiemelni: a vetőmagellátás, a gépellátás akadozását, továbbá a három hónapja tartó szárazságot. Lovas Géza tsz-elnök segítségével számba vesszük; vajon itt, Tárnok, Sóskút, Puszlazámor határában miként hatnak ezek a dilemmák? — Kezdjük az esőhiánnyal — így az elnök. — Nos, a mi tájunkon éppen az a gond, ha túlságosan sok a csapadék: akkor ugyanis tavasszal nem tudunk rámenni a földekre. Most viszont már sikerült le- simítózni, lezárni a talajt. Ügyszintén nem érezzük a vetőmagellátási gondokat, igaz, burgonyával nem foglalkozunk. A gépek? Decemberben 30 vagon ócskavasat vittek el tőlünk, kaptunk érte 200 ezer forintot. Ez az ócskavas mind gép volt — elöregedett, kiselejtezett masinák. De még így sem állunk rosszul gépek dolgában, persze, vásárolni is szeretnénk egyet-mást. A többi között 2 lucemabetakarító gépet, 2 műtrágyaszóró adaptert, s remélhetőleg megkapjuk a Szekszárdi Állami Gazdaságtól azt az amerikai kukoricatermesztő gépsort, amellyel a zárt rendszerű ku- koricatermesztésbe beléphetünk. Most 30 százalékot kell fizetnünk, 800 ezer forintot, s ami marad, azt majd a várható terméstöbbletből, májusi morzsoltban. Bízvást állíthatjuk tehát, hogy szerencsés helyzetben kezdi az idei esztendőt ez a szövetkezet. Roppant fontos alfejezete ennek, hogy a gazdaságot elkerülték az állatbetegségek is. Az augusztusban felépült, de még korszerűsítendő, összesen 30 millió forintba kerülő sertéstelepről így aztán kikerülhet a tervezett hí- zómennviség. Az idén 4500 állat, később 7000, majd 10—11 ezer. (A modem sertéstelep olyan, mint valami új gyár: „próbaüzemelése” ennek is van.) Kiegyenlített jövedelmek ... Tavaly ilyenkor még két termelőszövetkezet gazdálkodott a mai, egybeolvadt helyén. Sóskút—Pusztazámor 500 tagot és alkalmazottat, Tárnok 630-^t hozott az egyesített szövetkezetbe, oz idén Budaörs szakszövetkezete is csatlakozik — 1560 ember lesz együtt, ami már ritkaságszámba megy. A tavalyi egyesülés azonban csak májusban történt meg, s eljött augusztus, mire — Lovas Géza szavával — „át- programozódtak”. Bárkit kérdeztem, értett énül nézett rám: ellentét a két korábbi tagság között? ugyan miért? A kulcsot megadja a következő adatsor: a sóskúti fezben 19 ezer forint volt az 1971. évi átlagos személyes jövedelem. a tárnokiban 27 ezer forint. Nos, a tavalyi gazdálkodás alapján 31,7 ezer forintra növekedett a megnagyobbodott szövetkezet tagjainak átlagjövedelme. Keresztényi Nándor 1
