Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
Hír MiereI K/Ctriap 1973. MÄRCITJS 20., KEDD * Petőfi — iskolásszemmel Pest megyeiek az országos gyermekrajz-kiáliitáson A gyermekrajzpályázatok sikerének titka abban a felismerésben rejlik, hogy a ' gyermekek — az őket körülvevő világról, gondolataikról :— igen őszintén, kifejezően vallanak a képi megjelenítés eszközeivel. E tapasztalat érvényét bizonyította legutóbb, a Petőfi- évforduló alkalmából, a Népművelési Intézet és a Központi Múzeumi Igazgatóság által közösen kiírt gyermek- rajzpályázat is, melynek legsikerültebb munkáiból vasárnap kiállítás nyílt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Károlyi Amy és Weöres Sándor bensőséges hangulatú bevezető szavait követően, a kiállítási termeket zsúfolásig megtöltő, több száz főnyi érdeklődő előtt Baráti Dezső, a muzeológiai osztály vezetője osztotta ki a legkiemelkedőbb alkotások számára odaítélt díjakat. A bíráló bizottságnak — mint döntésének indoklásában utalt rá — igen nehéz dolga volt: közel hétezer pályaműből kellett válogatnia. Ebből — bár többet is érdemesnek tartottak rá — helyszűke miatt a kiállításra valamivel több mint hatszázat választottak ki. Ezek között szerepéit az a 34 munka, melyet — híven a pályázat céljához, jellegéhez — különösebb rangsorolás nélkül, dicsérő oklevéllel és tárgyjutalommal díjaztak. A pályázatra az ország minden részéből, így Pest megye városaiból és községeiből is egyaránt sok alkotás érkezett be. Bár külön díjat nem nyertek, néhánnyal találkozhattunk a kiállítás tablóin. A tizenhárom % éves váci Czmarkó Béla és a tizenegy éves piliscsabai Tóth Tamás (az első képen) a János vitéz gazdag témájából merített. Ugyancsak Kukorica Jancsit és Iluskát ábrázolta a tizenkét éves Czakó Zsuzsanna soltvadkerti iskolás különleges — a kiállításon a maga nemében egyedülálló — kerámiaképe. A tizenkét éves Szabó Margitnak, a nagykátai I. sz. iskola tanulójának „Boszorkányok barlangja” című (a képen) alkotása dús fantáziáról tanúskodott. A legfiatalabbak között, Dénes István első osztályos, a jászkarajenői Petőfi Sándor Általános Iskolából beküldött „Anyám tyúkja” című rajzával szerepelt. A kiállított pályamunkák döntő többsége, ahogy a zsűri is megállapította, azonos színvonalat képviselt. A gyermekrajzokra annyira jellemző, sokszor még bizonytalan, túl- zó-torzító ceruza- és ecsetvonások, a színek tobzódó halmozása és játéka kivétel nélkül minden alkotásnál a téma közelségéről, szereteté- ről árulkodott. A sokoldalú témaválasztás és a megfogalmazás sokszínűsége mellett a kiállítás összhatásában arról tanúskodik, hogy nőm végeztek hiábavaló munkát a pedagógusok. Sikerült megismertetni és megértetni a gyerekekkel Petőfi életének és munkásságának lényegét, a haza, a táj, a dolgozó emberek szeretetét, a társadalmi haladás forradalmi gondolatának, művészetében és tetteiben egyaránt megmutatkozó egységét. A kiállítás előreláthatólag egy hónapig tart nyitva. Ennek ellenére megfontolandó a vendégkönyv egyik friss bejegyzésének tanácsa. Érdemes lenne külön kiadványban megjelentetni a kiállítás anyagát, amiben esetleg a kiállításról hely hiányában kiszorult alkotások is helyet kapnának. Mészáros, János Felavatták Parragi György síremlékét Hétfőn a Farkasréti temetőben felavatták a tíz éve elhunyt Parragi György Kossuth-díjas újságíró síremlékét, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állított. V ilágslágerekkel jön a Lajne... A közeljövőben 14 tagú szovjet tánczenekar és vokál- együttes érkezik Magyarországra. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság „Lajne" nevű világot járt társulata amerikai és ausztráliai turné után látogat hazánkba. „Világslágerek ’73” című műsorukkal először április 4-én Orosházán, majd Gyulán, Miskolcon, Tiszakécskén, a Fővárosi Operettszíraházban, Székesfehérvárott, Esztergomban, Lajosmizsén, Kiskőrösön és Kecskeméten lépnek fel. Koncertkrónika Szvjatoszlav Richter két Bach-estje Szvjatoszlav Richter budapesti hangversenyei minden alkalommal zeneéletünk kivételes eseményének számítanak, amelyeket hetekkel előbb izgatott várakozás előz meg. Ügy hiszem, méltatásából ezúttal elhagyható a leszűkítő „egyik” jelző és bátran állíthatjuk, hogy személyében a világ legnagyobb zongoristáját tisztelhetjük. Játéka: tökéletes zenélés minden kor, minden stílus alkotásaiban, úgy, ahogyan a zeneszerző megálmodta, egy utolérhetetlenül nagy egyéniség szemléletében átlényegülve. A szovjet zongoraiskola amúgy is a technikai tökéletesség mintaképe, nem csoda, ha Richter játékában nem is érezzük a hangszer ellenállását, s maradéktalanul élvezhetjük a tökéletes, tiszta zenei gondolat áradó szépségét. Richter utoljára három és fél évvel ezelőtt járt Budapesten, így érthető várakozással tekintettünk három szólóestje elé. Pénteken délután és vasárnap este a Zeneakadémia zsúfolásig megtelt nagy-, termében Bach: Wohltemperiertes Klavier két sorozatának második kötetét hallhattuk előadásában, minden alkalommal tizenkét prelúdiumot és fúgát. E darabok a zongorairodalom korszakos remekművei, melyekkel Bach a zongorának akkoriban megoldott, új hangolási rendszerét veszi birtokba, minden hangnemben két-két darabot írva. Richter ezúttal is a kivételes percek örömével ajándékozta meg hallgatóságát, sőt arra is képes, hogy minden alkalommal felülmúlja önmagát, új meg új színekkel egészítse ki addig is gazdag skáláját A művek nehézsége nála szinte nem is okoz gondot, a bonyolult polifóniák minden egyes szólama világos, áttekinthető, első hallásra is. A darabok ezernyi színe, sajátos karaktere meggyőző erővel árad tolmácsolásából, magától érthetődő természetességgel követi a zene belső lüktetését, lélegzését A két hangversenyen eljátszott 24 darab mindegyike rendkívüli élményt jelentett, akár Richter előző — hanglemezfelvételekről ismert * — tolmácsolásaihoz képest is. A péntek délutáni koncertből talán a legmegragadóbb a sóhajmotívumokra épülő f-moll preludium szárnyalása, s az E-dúr fúga feszes ritmikája volt; a vasárnap esti műsorból az Asz-dúr darab vidám lüktetése, a gisz-moll darab különleges virtuozitása, vagy a B-dúr darab ragyogó napfénye, a b-moll darab elégikus nosztalgiája tetszett különösen. Richter csütörtökön este az Erkel Színházban ismét szólóestet ad, műsorán Schubert- művek szerepelnek. Korda Ágnes Napirenden: a jövő tanév Tanácskozás a Művelődésügyi Minisztériumban Hétfőn országos értekezlet volt a Művelődésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői és iskolai csoportvezetői részére. A tanácskozásom részt vettek a megyei pártbizottságok köznevelési felelősei is. Napirenden szerepeit a minisztérium 1973/74-es tanévre tervezett főbb intézkedéseinek ismertetése. A bevezetőt dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes tartotta. A szakfőosztályok vezetői az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tervezett intézkedésekről szóltak: elsősorban a tananyag csökkentésére vonatkozó, valamint az osztályozás és értékelés módosításával összefüggő ^ intézkedésekről, és az új rendtartás tartalmáról, megjelentetéséről tájékoztatták a szakembereket. Megtartotta IV. közgyűlését a Magyar Színházművészeti Szövetség Hétfőn a Fészek Művészklubban tartotta IV. közgyűlését a Magyar Színházművészeti Szövetség. Az ülésen — amelyen Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgató-főrendezője elnökölt, megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kulturális és köz- művelődési osztályának helyettes vezetője, dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, S Hantos János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője, a szövetség főtitkára terjesztette elő az elmúlt négy év tevékenységét elemző beszámolót, s vázolta a jövő feladatait. A főtitkári beszámolót követő vitában felszólalt dr. Orbán László, a művelődés- ügyi miniszter első helyettese is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Művelődés- ügyi Minisztérium üdvözletét tolmácsolta. Szombaton Cegléden A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vendégjátéka Tíznapos vendégszereplésre hazánkba érkezett a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház. A harminctagú társulatot vasárnap fogadták játékának első állomásán Nyíregyházán. Az , együttes magyarországi tartózkodása során, március 18—28. között 13 előadást tart. Tamási Áron: Csalóka szivárvány című drámáját és a Ki. vagy te? című Paul Everac-művet mutatja be. A művészek vasárnap a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban két előadással mutatkoztak be. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulata szabolcsi szereplésének befejezése után Budapestre látogat, ahol többször a közönség elé lép. Ezenkívül bemutatót tart Inotán, Tatabányán, Tatán és Cegléden. Ez utóbbi helyen szombaton este Tamási Áron színművét adják elő. TV-FIGYELŐ Készülődés az egri diáknapokra Huszonhárom vers- és prózamondó A forradalmi ifjúsági napok keretében rendezi meg a KISZ Pest megyei Bizottsága az egri diáknapok megyei elődöntőit. Vasárnap délelőtt 40 órakor a Dél-Pest megyei középiskolásak és szakmunkás- tanulók a nagykőrösi művelődési házban vetélkedtek a májusban megrendezendő egri diáknapokra való továbbjutásért. A műsorban négy középiskola — köztük a televízióból ismert monori József Attila gimnázium és szakközépiskola, valamint a nagykőrösi Arany János gimnázium — irodalmi színpada szerepelt. Ezenkívül huszonhárom vers- és prózamondó is bemutatkozott az Arany János művelődési központban összegyűlt közönség előtt. A zsűri még nem döntött, hogy melyik irodalmi színpad, illetve vers- és prózamondó képviseli majd Pest megyét az egri diáknapokon. Erről Duna- harasztdn a diákművészeti bemutatók megyei döntőjén határoz majd a művészekből és a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatársaiból álló zsűri. ............ ^ • DO LOMIT kőpor murva vegyes darabos 85 Ft 66 Ft/t díjmentes gépi felrakás Magánosoknak és közületeknek. Anyagkiadás 8-18 h-ig, fuvarvállalás. ÁSVÁNYBÁNYA, PILISVÖRÖSVÁR Tel.: 291. AZ EGYESÜLT DUNAMENTI TSZ, GOD BÁNYAÜZEME SZALUT magánosoknak, szövetkezeteknek és közületeknek — 40 km-es körzeten belül — BÁNYAHOMOKOT, BÁNYAKAVICSOT, KVARCOS VAKOLÖHOMOKOT. Értékesítünk továbbá dúsított tőzeget is. Vállalunk gépi földmunkát, pince- és alaptömbkiemelést, gépi rakodást és szállítást. Megrendelhető: GOD, tsz-központ ügyintéző: Vargányi Géza Telefon: Göd 59. Víkend a Marson. Kissé ijesztő a kép, amit a távoli jövő idegenforgalmáról Stanislaw Lem és a tv Pirx legújabb kalandjaiban a nézők elé rajzolt. Se Lem, se a tv nem tarthatja az utazás bizonyos fajta szakembereit kiemelkedően tanulékonyaknak: ma a föld legszebb helyeit, holnap a bolygókat teszik tönkre: a legfejlettebb technika segítségével olcsó idegenforgalmi bazárokká varázsolják őket. Kiábrándító kép. Dehát nem ez volt a lényeg Pirx kalandjainak III. folytatásában. Egy ennél sokkal ijesztőbb és fontosabb kérdés: mi lesz akkor, ha a távoli jövőben, amikor az emberek mellett robotok dolgoznak majd, egy vagy több gép valamilyen műszaki hiba miatt megzavarodik, és nem azt csinálja, amire programozták, hanem, mondjuk, az emberre támad. A téma nem új: a tudományos-fantasztikus irodalom sokat ijesztgeti az embereket a robotokkal. Lem novellája nem is puszta tárgya miatt érdekes, hanem azért, mert a lengyel író az elképzelt jövőnek ebből a távoli problémájából halálosan izgalmas és mai' emberi történetet tudott szerkesztem. Meghibbant agyú robotja pusztító szörnyeteg, a harc ellene hátborzongatóan félelmetes. A tv technikai lehetőségeiből azonban nem tellett ilyen félelmetes gépezetre. A képernyőn egy sután mozgó, kissé ügyetlen és bumfordi bábfigurát láttunk, amely merev mozdulatokkal pörgött körbe-körbe, vaksin tekintve szét a világba nagy kerek szemeivel. A közreműködő színészek a harc hiányzó belső feszültségét külsőséges eszközökkel és persze nem nagy sikerrel próbálták pótolni. KépCS krónika. Az örvendetesen szaporodó képzőművészeti adásokból a hét végére kettő is jutott. Pénteken Ber- náth Aurélról láttunk jól sikerült pontréffilmet, szombaton a képzőművészeti osztály magazinja jelentkezett. Azonfelül, hogy a tartalmat és a mondanivalót tekintve mindkettő érdekes volt — a portréfilm mélysége, .a magazin változatossága miatt — a két műsor példát szolgáltatott a festészet alkotásainak kétféle megközelítésére. Ber- náth Aurélról lírai arcképet láttunk, valóságos tv-költeményt, amelyet a művész végső kérdésekre választ kereső bölcs mondatai súlyossá és fontossá tettek. A film oldott fogalmazásában Bernáth Aurél képei valósággal feloldódtak. alkotóelemeikre váltak szét, részleteik szinte fontosabbnak tűntek, mint az egész. A hangulati hatásokra törekvő filmen kevés, egészében is bemutatott Ber- náth-képet láttunk. A Képes krónikában viszont az ismeretterjesztő jelleg dominált. Nem a képek kiemelt részleteit, hanem egészüket tartotta fontosnak a szerkesztő Olasz Ferenc és nyilván a műsorvezető Németh Lajos művészettörténész is. Nem a hangulatot, hanem a tényt,- az adatot, ez esetben a műalkotás egészét. Hogy a két módszer közül melyik a követendő? A céltól függ, mondhatnánk majdnem nyugodt lelkiismerettel. Azért csak majdnem nyugodt- tal, mert mindennek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy a képzőművészeti ismeretterjesztés végül is nyilvánvalóan nem mondhat le a lényegről, a műalkotás egészének bemutatásáról. Az „ötös ifik” és Casals. A hétvégé szórakoztató műsorokban sem volt szegény — láttuk, többek között, a Rosemarie című NSÉK-Ilimet, a Minden leben két kánál című népszerű sorozat új epizódját, IVlézga Aladar ujabo különös kalandjait — de néhány, politikailag lontos adással a náromestes program markáns karaktert kapott. A jó ügy szolgálatában című vitamu- sorban egy gyár pártalap- szerveze temek titkárai arról beszélgettek, hogyan segítették a márciusi béremelések végrehajtását De nemcsak erről volt szó, hanem emberi sorsokról is beszélgető, vitatkozó embereket láttunk, a műsort ez tette emlékezetessé. Lényegében hasonló szerkezetű és hasonló hatású adás volt Az „ötös ifik” című műsor is, amely a múltba vitt ugyan, de a mának szóló tanulságokkal zárult Végül ide számíthatjuk a Pablo Casalsról vetített amerikai dokumentumfilmet is, bár a spanyol cséllista nem politikus. De Casals, a világ egyik legnagyobb muzsikusa, még a művészetről is úgy beszélt, mint a háborúról és a békéről: az emberi szabadság és a demokrácia szolgálatának tekintve munkáját. Így nézve a zene is politika: Casals élete bizonyíték rá. Nekünk, magyar nézőknek külön érdekességet nyújtottak a film magyar vonatkozású jelenetei (Casals találkozása Kodály Zoltánnál, budapesti hangversenye stb.). A tv jól tette, hogy megszerezte és bemutatta ezt a szép filmet. Ö. L. I
