Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

MONOMIDÉKE A P«E S T M-f GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1973. MÁRCIUS 2., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT AZ ÜLLŐI TANACS A legnagyobb összeget az utak, hidak fenntartására fordították Üllő nagyközség tanácsa ülést tartott, melyen napi­rendként szerepelt a kétéves tevékenység értékelése, továb­bá az 1972. évi zárszámadás, valamint az 1973. évi költség- vetés és a fejlesztési terv megtárgyalása. Erdei Gábor tanácselnök részletesen ismertette az utób­bi két év eredményeit. A legjelentősebb produktum a Rákóczi út portalanítása, korszerűsítése volt. Gyalog­járdákat is létesítettek a Széchenyi, a Gyömrői és a Szövetkezet utcában, mintegy 1400 folyóméter terjedelemben. Az óvodai helyeket öt- vennel gyarapították, ma már 175 hely van össze­sen, de az Igények még kielégítetlenek, több óvodai felvételi kérelmet el kellett utasítani. A közvilá- gításii lámpákat hetvennel sza­porították, a választópolgárok kérésének megfelelően. Min­den kívánságot, fedezet hiá­nyában, teljesíteni nem tud­tak. A község fejlődését és az igények növekedését bizonyít­ja, hogy míg 1970-ben a költségve­tési előirányzat 3,5 millió forint volt, 1972-ben 6 millió forintot ért el. A lakosság a feladatok végre­hajtásából, társadalmi munká­jával kivette a részét, teljesít­ményének értéke 2,5 millió fo­rint. Megemlítette az elnök, hogy a községben gyermekorvosi szakrendelést biztosítottak, s fogorvos is működik, összesen öt orvosa van Üllőnek. A la­kosság lakásépítési gondjait oly módon enyhítették, hogy 130 házhelyet osztottak ki, il­letve aiz OTP révén értékesí­tették. A telkek nagy részén az építkezések megindultak. Foglalkoztak azzal a tervvel, hogy a községi könyvtárat át­helyezik a művelődési otthon­ba, de a járási szakértők vé­leménye alapján, a tervről le­mondtak, mivel a könyvtár je­lenlegi helyén zavartalanul működik, s a község köz­pontjában van. Foglalkozott az elnök a ta­nács és a lakosság kapcsola­tával is. Űj létesítményekről számolt be, az ÁFÉSZ, a Ktsz szolgáltató házairól, az ÁFÉSZ tüzelőolajárusító helyéről, bol­tok korszerűsítéséről, a modern étteremről, melyek a korábbi tervekben mind szerepeltek. Végül azt hangsúlyozta, hogy a törvényesség színvonala emelkedett, az ügyintéző te­vékenység javult. A javulást egyebek között az igazolja, hogy kevesen élnek fellebbezési jogukkal:' építési ügyben három, szabálysértésben öt, adóügyben pedig csak egy személy fellebbezett. Százhárom szabálysértés for­dult elő. A tanácsülés a továbbiakban megtárgyalta az 1972. évi zárszámadást. A bevétel 7,4, a kiadás 6,6, az állami támoga­tás 1,5 millió forint volt. A legnagyobb összeget az utak, hidak fenntartására fordítot­ták. A községnek két jelentős adófizetője van, a tsz, 2,1 mil­lióval, az ÁFÉSZ, félmillióval. Üllő fejlesztési alapja 2,1 millió forint bevétellel és 1,1 millió kiadással zárult. Az egymillió forint maradványt az iskola építésére tartalékolják. Az 1972. évi költségvetés megtárgyalásával ért véget a tanácsülés. (em) Egészségügy az üzemekben A monori járási Vöröskereszt 1973. évre kitűzött céljai kö­zött elsőrendű fontosságú fel­adatként szerepel, hogy min­den, száz embernél többet fog­lalkoztató ktsz-ben, üzemben alapszervezetet hozzon létre. Az üzemi titkároknak éven­ként külön értekezletet tarta­nak. A munkahelyeken elsőse­gélynyújtó tanfolyamokat szer­veznek, melyeken elsősorban az eszméletét vesztett éleszté- se, a kötözés, de a 'mimkabé- delmi baleseti megelőzés is tananyagként szerepel. Az üzemekben is megszerve­zik az anyák iskoláját, a csa­ládtervezésről szóló Csak nők­nek, Csak férfiaknak elnevezé­sű egészségügyi felvilágosító tanfolyamokat, de szabadon is választhatnak témát, kérhet­nek szakelőadót a dolgozók. Külön fáradtság, időtöltés nélkül, akár a gépek mellett ülve, egy-egy népesebb műhely is meghallgathat előadást. F. G. MENDE Megjutalmazták a jól dolgozó brigádokat A mendei Lenin Tsz-ben az elmúlt évben rakták le a szo­cialista versenymozgalom alap­jait. A keresztorsóüzem bri­gádja érte el a legjobb ered­ményt, megelőzve a faüzemi és a traktorosbrigádot A közös gazdaság a munkaversenyben részt vevők részére csaknem 30 ezer forint jutalmat osz­tott ki. GYOMRO Mérlegzáró közgyűlés A Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet március 3-án, szom­baton délelőtt 9 órakor tartja mérlegzáró közgyűlését a helyi művelődési házban. Vietnamot segítik a monorí véradók A monori munkásőrök kez­deményezésére, Monoron is sor kerül, a Vért Vietnamnak! ak­ció keretében, a véradásra. Március 4-én, délelőtt 9 órá­tól várják a donorokat a mo­nori járási hivatal épületében, lehetőleg a délelőtti órákban. MŰSOR Mozik Monor: Uraim, megöltem Einsteint. Pilis: Szent Péter esernyője. Vecsés: Botrány az operában. M AGYARNÓTAEST Monor, Vigadó, este 20 óra­kor: magyarnótaest. BÁL Üllő, mővelődési otthon, 18- tól 22 óráig: ötórai«tea, játszik az Alfa együttes. Szaktanárok felügyeletével Negyven gyermek szabadul meg beszédhibájától 1972-ben a végrehajtó bizott­ság nagy gonddal vizsgálta meg a monori ifjúság helyze­tét, s megállapította, hogy sok a beszédhibás gyermek az óvo­dákban és az iskolákban. A felmérést tett követte: a vb felkérte a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatóját, Hunyadi Lászlónét, hogy hatá­rozza meg a beszédjavító isko­la megteremtésének anyagi, tárgyi követelményeit. S a gondos előkészület azt ered­ményezte, hogy ma már a köz­ség valamennyi iskolájából csaknem negyven gyermek jár logopédiai, azaz beszédjavító oktatásra. Az eredmények megnyug­tatóak. Az eddig dadogó, pösze gyerekek egyre szebben ejtik a szót, beszélnek folyamatosan, s e változás megszünteti a gát­lásokat, a kisebbségi érzést, a félelmet a gyermekekben, a majdani felnőttekben. Az ellenőrző szervek igen jó véleményt alkottak a két lel­kes nevelő munkájáról. Tóth Jánosné és Egervári Éva az eszközök egy részét maguk készítették, hogy azokkal is segítsenek tanítványaiknak. Sajnálják, hogy egyes szülők nem sokat hederítenek gyer­mekük fogyatékosságára, pe­dig felmérhetetlen az a hát­rány, melyet majd felnőtt ko­rukban éreznek a beszédhibá­suk. A két nevelő kéri, járas­sák, vigyék gyermekeiket hoz­zájuk, szívesen foglalkoznak velük. Gulyás László községi művelődésügyi felügyelő A tanácstagok AZ sárnap ELNÖKI TANÁCS va­nyilvánosságra hozott rendeletében április 15-re írta ki az új tanácstagi választá­sokat, ami azt is jelenti, hogy a két évvel ezelőtt megválasz­tott tanácstagok mandátuma lejárt. A járás községeiben a na­pokban egymás után tartják a cikluszáró tanácsüléseket, a Hazafias Népfrontok aktívái pedig sorban megkeresik a ta­nácstagokat, és megköszönik tevékenységüket, elbeszélget­nek velük. Sokan elégedettek, sokan nem. A tanácsi munka sokrétű feladat. Időt, fáradságot, sze- retetet és nagy hozzáértést is követel. ^ A tanácstagot az utcán meg­állítják, a lakásán zavarják, és nem, egy éjjel felzörgetik. Tőié várnak segítséget, ha nem ég az utcai lámpa, ha tyúkot lop­Selejtmentes nap Csavarhúzók pördülnek Válasz cikkünkre Csak Mekalor és Lampart típusú olajkályhákat Február 23-i számunkban, Szóvá tesszük címmel kö­zöltük Magócsi Sámuel, Monor, Wesselényi u. 28. sz. alatti, betegen fekvő ol­vasónk panaszát. Cikkünk­re az alábbi választ kaptuk a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet vezetőségétől: ... A megjelent cikkre azért figyeltünk fel, mert szövetke­zetünk, a Járási Szolgáltató Szövetkezet, a járás területén csakugyan foglalkozik olaj­kályhák garanciális javításá­val (tudomásunk szerint a pa­naszos Gyomron jártakor nem szövetkezetünkben volt!), de csak Mekalor és Lampart tí­pusú olajkályhák javításával. A közvélemény tájékoztatá­sa, valamint szövetkezetünk hírnevének megvédése érdeké­ben közöljük, hogy a Járási Szolgáltató Szövetkezet a szek­szárdi típusú olajkályhák ga­ranciális javítására nem illeté­kes ... Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet vezetősége (Továbbra is kérdezzük, de most már így: hát akkor me­lyik szövetkezet vagy vállalat illetékes?) Gyömrői részlet A Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet új üzemháza, jobbra nemrég épült művelődési ház. Braun Tamás felvétele A község helyben foglalkoz­tatottjainak számát alaposan növeli a Ferroelektrika Szö­vetkezet. A Béke szocialista brigád műhelyeibe mentünk el, hogy részesei legyünk egy munkás hétköznapnak. Kézzel-lábbal A csiszolómühelyben indul útjára az 1966-ban született ötlet nyomán gyártott hajszá­rító. Az akkor még fő termék gyártástechnológiája és mennyiségi igénye azóta jelen­tősen megváltozott. Már na­ponta 300 kerül belőle dobo­zokba. Fejes Imre és Borbás Jó­zsef mesteri ügyességgel ha­sítja a légszabáiyzó nyíláso­kat a tokon: — A kézikarnak csak „mad­zag a húzója", lábbal emelünk, így felszabadul a két kéz. De ezt a munkát nem is lehetne másképp végezni. Igen, mi kézzel-lábbal dolgozunk — mondják mosolyogva. S már ismét jár a kéz, a láb, hullnak a dobozba a fél­tokok. Azután, hogy azok hé­zagmentesek legyenek, a csi­szolókorongra kerülnek. Fabók Mihály alaposan szemügyre veszi, gumigyűrű­vel összeszorítja a két felet, to­vább adja, s a polírgépen, a boszorkányos gyorsaságú, percenként 1400-at forduló rongy korong munkája után, már fényesen indítják tovább. Teljes az elismerés A szerelőműhelyben a 15 tagú. mindig vidám műsze­részgárda készíti a hajszárító legfontosabb tartozékát. Sor­ban, egymás mögött a munka­asztalok, rajtuk ezernyi apró alkatrész, propeller, drót. csa­var. Villanó forrasztópákák rögzítik az ügyes kezek által összeszerelt, parányi motort. A sokszínű huzalt a helyére! Csavarhúzók pördülnek. S már a kapcsoló is a helyén, a ven­tillátor is. A gárda minden tagja nő. Akad közöttük alapítótag is. Kiss Istvánná, Bodnár Bélá- né, Bory Tárnámé és mások ott voltak a ktsz bölcsőjénél. Vannak újak is, például fél éve csatlakozott hozzájuk Kiss Éva. — Egy percig sem éreztem magam idegennek, azonnal maguk közé fogadtak. — Vecsésiek valamennyien? — Tizennégyen igen. Én Ül. lóról járok át, tizenhat éve — mondja Keszthelyi Kálmánná. — Es ha Üllőn adódna ha­sonló? — Csak akkor maradnék, ha a kolléganőim is átjönnének. Elégedett is velük a műve­zető, Nagy Károly: — A Béke brigád minden­képpen dicséretet érdemel. Tud szocialista módon dolgoz­ni, élni, mindenki elismeri munkáját. Tagjai exportra is kifogástalan minőséget gyár­tanak, s ha van alkalmuk, együtt ünnepelnek, családostul együtt, kirándulnak, üdülnek. A „hetek" A Ferróelektrika legjobb műhelyében, ahol a hajsütővas készül, dolgoznak a „hetek”. Az év elején kerültek közös műhelybe, és naponta már 300 bodorítót ügyeskednek kész­re. Hol egy mérnök, hol egy technikus, hol meg a műveze­tő jelenik meg a gyártást el­lenőrizni, de sosem talál egyik sem igazítani valót. Univer­zális kiképzést kapnak: mind a hetük, minden művelethez ért. — A legkülönbözőbb szak­mákból kerültek ide — mond­ja Frühwirth Józsefivé cso­portvezető. — Wolf Éva szak­mabeli. a Telefongyárban dol­gozott öt évig. A sütővas ke- rámiarúdját szilikon gumi­szigetelő bevonattal látja el. hogy az emberi életet ne veszélyeztesse. Molnár Józsefivé: — Az Oriont cseréltem fel a Ferróval. Lányom. Andrea, 3 éves. Szeretném óvodába já­ratni. Beszélgetünk, közben, a te­rem végében, az átütésvizsgá­ló mérőműszeren a szigetelés tökéletességét ellenőrzi a meo, nem kis zajt csapva. Ha min­den rendben, a gyártmány forgalomba kerülhet. Sorra, mind a napi 300 meg. felelt. Selejtmentes nap ért véget. Jól dolgoztak. ★ Készülődnek. Elégedettek. Keresetük sem kevesebb, mint előző munkahelyeiken volt, és perceken belül otthon, csa­ládjuk körében lesznek. Fekete Gizella Felelősségre vont gépkocsivezetők F. Nándor vecsési lakos Bu­dapesten, a II. kerület­ben, a Szilágyi Erzsébet fasorban, személygépkocsiját vezette. Mielőtt a kocsiba ült, egy deci bort fogyasztott, amelyet a szonda kimutatott. Kétezer forint megfizetésére kötelezték. ★ Z. István, sülysápi lakos motorkerékpárral Gyömrőre tartott. Amikor a rendőrjárőr igazoltatta, nem tudta felmu­tatni vezetői igazolványát. Utólag kiderült, nem is ren­delkezik vele. Ezer forint bír­ságot szabtak ki rá. nak el, ha egyik szomszédnak vitája támad a másikkal, ha nincs járda, ha rossz a köz­kút, ha az utca sáros ... NEGYEDÉVENKÉNT ülé­seken vesz részt. Képviseli körzetét. Felszólal, vitatkozik és érvel. Interpellál. Részt vesz valamelyik tanácsi bizottság­ban is. Alig ér haza, sokszor még vacsorázni sem ér rá, máris siet az ülésre, ahonnét gyakran éjjel vetődik haza. Havonként klubülésre megy. Évenként összehívja választóit, és beszámol nekik, majd hall­gatja a véget nem érő kíván­ságokat. Jegyez, és újból érvel, magyaráz. Ha a munkából elengedik, vagy sokszor a szabadsága alatt, máskor szabad szombat­ját feláldozva, ellenőrzésen vesz részt, a tanácsi vezetők­kel tárgyal választópolgárai érdekében. És az a sok meg­hívó, ünnepélyekre, ide is, oda is! Rendezvényekre, értekezle­tekre, még a temetésekre is el­várják. Társadalmi munkát szervez, és maga is ott lapátol, ás vagy gereblyéz, a többivel. Nyilvántartást vezet. Még a vonaton vagy buszon is vitat­kozik, beszélget, a községi ügyekről, tervekről, feladatok­ról, vagy az ülések anyagát ta- nulmányozgatja. Véleményt kérnek tőle írásban és szóban, erről is, arról is. Javasolja-e a kért engedély megadását, kérelem teljesítését? Mit szól ehhez, vagy ahhoz? Ha nő, családot is nevel, háztartást is vezet. ÖRÜL, HA ÉG A VILLANY, ha elkészül a járda, ha felszó­lalása nyomán intézkednek, ha fejlődik körzete, községe, ha elintéződött valami, ha jó ta­nácsot adott, ha az utcában köszönnek neki... Két évvel ezelőtt a monori járás 17 községében 727 köz­ségi és 12 megyei tanácstagot választottak. Közülük legtöbb az ipari munkás, 34,2 százalék. Nő csaknem 30, fiatal pedig 13 százalékos arányban kapott köztük helyet. E HETEKBEN A KÖZVÉ­LEMÉNY a tanácstagok felé fordul. Az összeírások befeje­ződtek. A választók névjegy­zéke most készül, de már ké­szítik a jelölőgyűlések ütem­tervét is. A Hazafias Népfront tehát a napokban köszöni meg a ta­nácstagok tevékenységét. Meg­érdemlik a köszönetét, mert derekasan, önfeláldozóan és el­lenszolgáltatás nélkül dolgoz­tak, függetlenül attól, hogy választóik jelölik-e őket újból, vagy nem, hogy indul-e majd mindegyikük jelöltként, vagy sem az április 15-i általános tanácstagi választásokon. Kovács György Az álíami gazdaság kukoricáját dézsmálta Háromezer forintra büntették H. R. Győző vecsési lakos elhatározta, hogy két sertését más kukoricájával hizlalja meg. Ezért a múlt év szep­temberétől kezdve, rendszere­sen dézsmálta az állami gazda­ság Vecsés község határában levő tengeritábláját, míg ok­tóber 16-án, a reggeli órákban tetten nem érték. Összesen 9 mázsa kukoricát vitt el, melynek értéke 1800 forint. A kár az eljárás során megtérült. A büntetés kiszabásában a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomá­sát, családos állapotát, viszont súlyosbító körülményként a folytatólagosságot, ezért bünte­tését háromezer forintban álla­pította meg. V. I. i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents