Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
6 ‘■‘V/Ctrlap 1973. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP P«l mequei baranaolásoli------------------------------- (61.) HA TSZOR VÁC... (I.) Röviddel ezelőtt még azt írhattam volna címnek: „Hétszer Vác” — de, hogy örbottyán és Vácbottyán az előző nevére egyesítitek, a Vác elönevű Pest megyei községek száma jelenleg és nyilván hosszú ideig: hat. Ma több járás területén feküsznek, ám toldaléknevüket különböző időben és különböző körülmények között — többnyire az ország más részén lévő azonos nevű településektől való megkülönböztetés végett — a régebben nagyobb kiterjedésű váci járástól kapták. A toldaléknév azonban csak földrajzi tájékoztató. A hat Vác-község — hat kis világ. Csoportosítani, összemérni, szembeállítani ezt a hat kis világot vajmi bonyolult feladat lenne. Sorjázzuk inkább találomra. . Vácduka — amelyet az Ár- pádházi-királyok idejében birtokos Zdh-nemzetség 1295-ben a később még szóba kerülő Rátót-lovagi famíliának adott ei, a XVI. századi török dúlás, a XVIII. századi újratelepítés, a feudális és úri birtokos uralom után, ma 900 lakosú település. Gondos szociológiai elemzéssel nyilván rá lehetne jönni a nyitjára, hogy ez a 200 —300 főnyi Vácra, Budapestre, Dunakeszire járó ingázóval gyöngülő (és erősödő) község honnan meríti az átlagosnál sokkal magasabb kulturális igényét. Ipara nincsen, a Sződ- del egyesült Virágzó Tsz-ben mintegy 80—100 asszony-férfi dolgozik, s ismeretterjesztő művelődési munkájuk a járásban mégis az első helyen áll. A kis község művelődési otthonában évi 30 jól látogatott előadás hangzik el: harmada tsz-akadémia, harmada szülőknek szól, harmada pedig pedagógiai, egészségügyi, történelmi, társadalmi és más vegyes témájú. Hetenként kétszer van mozielőadás, 150 tv-, 220 rádióelőfizető, a napilapok és folyóiratok prenumeránsai a lakosság számához képest magas arányról tanúskodnak. Különbuszos színházlátogatások a fővárosba és Vácra, zsúfolt házas helyi ünnepségek — nemcsak a fogyatékosságok, de az eredmények okát is érdemes lenne néha kikutatni ... A község lakóin, vezetőin kívül nyilván része van ebben az 1948-ban helyreállított hajdani Latinoints-kastélyban 1957- ben létesített nevelőotthon pedagógus- és nevelőgárdájának is. A Pest megyei Tanácsnak ez a 120 általános iskolás fiú számára gondozást biztosító intézménye annyira modem, annyira kulturált, s olyan finom pszichológiával, okos eréllyel vezetett, hogy hasznos, jó kapcsolata a községgel joggal feltételezhető, sőt, nyilvánvaló. Hirtelen egybevetésre kínálkozik a közigazgatásilag távolabb eső Vácegres, amelyet 1284-ben Sydo néven említenek az okiratok, és amely a Zsidó-nemzetségtől kapott nevét századunk negyvenes éveinek elejéig hordta. Lakosainak száma azonos Vácdukáéval: 900. A Kossuth Tsz földjein és ipari üzemében foglalkoztatott lakosok mellett sok a fővárosi ingázó — és még több a háztáji gazdálkodó. A foglalkozások gyakorta „átfedik egymást”, a szorgalmas vácegresi nép hol kétlaki, hol háromlaki tevékenységből pénzel. És jól pénzel. A dimbes-dombos táj rosszul művelhető termőföld, de a háztáji jószág szépen jövedelmez. Sorra épülnek a szebbnél szebb, új házak. Sok, finoman berendezett szoba, inkább csak mutatóba, a család többnyire egyetlenegyben zsúfolódik össze. Tehén, tej, vaj, piacozás, gyűjtés, szerzés — kevés életöröm, nagyon kevés kultúrigény. Dolgoznak, hogy kuporgathassanak. Kuporgaf- nak, hogy legyen. Van — de minek? Kilométerekben a távolság a két község között nem nagy. A fejlődés útján — óriási. , ___________ Megint más világ aratóitoké. Nem azoké a rátótiaké, akikről a német regevilágból ideplántált ostobácska történetek szólnak, mert az adomabeli lentőségű és szétágazó tudományos munkásságáról ildomtalan volna kurta megállapításokat tenni. De a botanikus kert útjain, hidacskáin, szigetein, üvegházaiban tett séta után is csak azt mondhatom: erről vagy majdnem semmit, A Botanikai Kutatóintézet központja. Pászthory Lóránt felvétele Rátét Vas megyében fekszik. Azt is a Certosa-tájáról az Árpád-korban hazánkba jött és itt birtokot nyert Ratold- nemzetség ülhette meg, mint a mi Vácrátótunkat. Már a magasabb lélekszám is — csaknem 1600 fő — feszíti, tágítja a kereteket, az örboty- tyánnal egyesült Barátság Tsz a korábbi, szinte kizárólagos agrárhagyományokat ülteti át modem formába, s ezen felül majd minden vácrátóti házból akad „eljáró dolgozó” a közeli városokba. Helyzetüket bizonyos kéáyelem köny- nyíti: a dunakeszi házgyár és konzervgyár. munkásbuszai oda-vissza, háztól házig szállítják a dolgozókat. Ezt az Immár kevésbé gyöt- relmes ingázást is csökkenthetné a nagyszabású öntözéses zöldségtermesztő telep beállításával gazdaságilag egyensúlyba került termelőszövetkezet, mert — így mondják — jóval több munkáskezet tudnának foglalkoztatni anélkül, hogy a téesz-tagok jövedelme csökkenne. Ezekből a gazdasági-társadalmi gyökerekből táplálkozik a művelődési ház élénk élete, az 1950-ben épült általános iskola színvonala, de az a sürgős szükséglet is, amely egyre inkább megköveteli egy modem napközi létesítését. Amitől Vácrátóton a világ más, szebb, izgalmasabb, különlegesebb — az az MTA Botanikai Kutatóintézete és szélesebb közönségsugárzással: a Vigyázó Sándor hajdani parkjából annyi tragikus fordulat, kár és pusztulás után az utolsó két évtizedben nemzetközi hírű tudományos értékké és szemet-szívet gyönyörködtető élménnyé fejlesztett, hatalmas botanikus kért. Az egykori Vigyázó-kastély- ban székhelyét tartó Botanikai Kutatóintézet rendkívüli jevagy nagyon sokat szabad és lehet csak ími-mondani. Ha arra gondolunk, hogy a háború után milyen állapotban volt a hajdani park és kert, akkor elképesztő az a munka, amivel tudósai, gondozói, mesterei az élő növényeknek országunkban legnagyobb, több mint 15 000 fajból, fajtából és változatból álló gyűjteményét telepítették és felnevelték. A hajdani műromantika: a patak vizéből duzzasztott tavacska, a vízesés, a „zenélő malom” óhatatlanul megkapja a látogatókat, de a maga nemében páratlan élmény a, növényzet hihetetlen változatossága, gazdagsága, az üvegházak egzotikuma, s a hozzáértők vagy hozzákomyítók számára a tudományos rendszerezés bölcs kompozíciója. Hogy valami keserűt is mondjunk: micsoda csodák fejlődhetnének a vácrátóti üvegházakban, ha a szűk méretek miatt nem kellene a ritkaságszámba menő növényeket szánalmasan összezsúfolni, s például szálas, szép pálmákat néha kényszerűségből kegyetlenül megcsonkítani. Az elmúlt nyáron a botanikus kertben rendezett szabadtéri hangversenyeken Haydn és Mozart muzsikája szólalt meg. Többek között: az Évszakok és a Kis éji zene. Megfogadtam : ha megélem, az idén meghallgatom a kerti koncertet. És előtte végesteien végiggyönyörködtetem érzékeimet a nyári pompájában álló botanikus kert fáinak, bokrainak, pázsitjának, virágainak szülés illatárjában. Békés István Moszkva—Budapest Ismét jár a Tisza expressz A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a nemzetközi utas- forgalom megnövekedése miatt Moszkva—Budapest között a Tisza expresszvonat március 21-től ismét közlekedik. A Tisza expressz Moszkvából március 20-án indul először, és Budapestre 21-én, szerdán 17.10-kor érkezik. Ellenirányban Budapestről csütörtökí-e virradó éjjel 23.10-kor indul először. Elindult a balatoni komp A Balatonon Szántód—Ti- hanyrév között szombat reggel 7 órakor megindult a kompközlekedés. A kiadott menetrendtől eltérően az első járatot Szántódról minden reggel 7 órakor, az ellenkező járatot Tihanyrévből 7.40-kor indítják, azt követően óránként közlekedik a komp. Az utolsó kompjárat Szántódról 18 órakor, Tihanyrévből pedig 18.40-kor indul. A kompátkelőnél az éjszakai szolgálatot május 1-től szervezik meg, s ettől az időponttól már a kiadott menetrend szerint közlekednek a kompok. — Mintegy 40 millió forint társadalmi munkaértékkel segítette a beruházási és fejlesztési feladatok megvalósítását az elmúlt tanácsi ciklusban a monori járás lakossága. AKTUÁLIS Tanácstagi jelölőgyűlések iWVW jftSNjß ^ '*• > —N Fásítási hónap Indul a labdarúgó nagyüzem — Várj, legalább a cipődet (Zsoldos Sándor rajzai) Razzia Százhalombattán Szigorúbb vállalati ellenőrzést Pest megye lakó- és gyártelep építkezésein olykor harmincnál is több vállalat dolgozik. Ez azt jeleníti, hogy a jó szakmunkások, segéd- és betanított munkások sem ismerik egymást, az ország minden részéből kerülnek össze emberek. A vállalatok sokszor szocialista szerződést kötnek egymással, hogy minél gyorsabban elkészüljenek a lakótelepek vagy a gyáróriások, és jogos .tulajdonosaik birtokukba vegyék a korszerű, szép építményeket. Az építkezések dolgozóinak többségére később is hálával emlékeznek a tulajdonosok. Szakértelmük, tudásuk, kézügyességük nyomát a jól sikerült épületek évtizedekig őrzik. Annál szomorúbb, hogy a sokfelől érkező, sokféle képességű, jellemű ember sikeres munkáját néhány, semmivel sem törődő, a közös eredményeket semmibe vevő mihaszna rombolja. Ezek kihasználják a munkaerőhiányt, ki a bizalmat, az építkezések rendezetlenségét. Verekszenek, randalíroznak, lopják a társadalom vagyonát. Ma itt, holnap ott dolgoznak, mások kárára rendezik be életüket. Ezek a kártevők a vállalatok Villanyszerelő, víz- gáz- és fűtésszerelő, kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő, bádogos, lakatos, festő, parkettás, burkoló, útkövező, Qutinord szakismerettel rendelkező kőműves és ács szakmunkásokat, kompresszorkezelőket, nehéz- és könnyűgépkezelőt, gépkocsivezetőket, betanított r•'-''ásókat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókot, kubikosokat AZONNAL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. nak és a rendőrségnek egyaránt sok gondot okoznak. Nemrégiben — egy szabad szombatot megelőző napon — a Dunai Kőolajipari Vállalat rendészeivel közösen tartolt razziát a Budai Járási Rendőrkapitányság. A polgári ruhás rendőrök és a rendészek a százhalombattai üzem környékén folytatták az akciót. A razzia tervszerűen folyt. Közúti ellenőrzést tartottak a pályaudvaron, az autóbusz-megállókban. Igazoltatták a gyanús személyeket. Előállították azokat, akik nem tudták igazolni magukat. Bőröndök- gazdátlanul Az egyik Budapestre induló autóbusznál állt Sinkó Tibor. Az alvállalkozóként a DHV II. beruházáson dolgozó Hőtech- nikai Vállalat munkása volt Sinkó Tibor észrevette az ellenőrzést. Gyorsan határozott. Felszállt a várakozó járműre, ám bőröndjeit lenn „felejtette” az úton. Már mindenki elfoglalta helyét az autóbuszon, a csomagok gazdátlanul maradtak a jármű előtt. A rendőrök felszólítására sem jelentkezett senki értük. Így a poggyászok a rendőrőrsre kerültek. Az egyik csomagban a rendőrök Sinkó Tibor névre szóló igazolványokat találtak. Az Igazolvány tulajdonosa eközben az autóbuszon1 töprengett, mitévő legyen. Ismét gyorsan határozott. Leszállt a legközelebbi megállónál, megjelent a rendőrőrsön és panaszt tett, hogy az üzemben ellopták az igazolványát. Elképzelhető ijedelme, amikor meglátta a felnyitott bőröndöket. Mindent beismert. Villanydróttól a szétszedett, ám vadonatúj villanymotorig sokféle lopott holmi előkerült. Valamennyit az építkezésről lopta, és saját építkezésénél kívánta hasznosítani. Csak egy transzformátor Borsányi Andrást, a másik tolvajt, igazoltatás alkalmával fogták el a razziázók. Borsányi a Dunai Kőolajipari Vállalat egyik épüiő tartályáról leszerelte a transzformátort. Az igazoltatásnál találták meg nála. Az ilyen lopásnak még nagyobb a veszélyessége, hiszen nemcsak a berendezés értéke számít, hanem hasonló jellegű lopások miatt egy-egy El akarták vinni.,. objektum átadása akár hónapokkal eltolódhat. Előállították a többi között Bredóczki János helyi lakost, az ÁFOR dolgozóját, aki a DKV üzemanyag-állomásán dolgozott. Aktatáskájában 400 liter gázolaj felvételére jogosító jegyet vitt el. Hármójuk ellen büntetőeljárás indult, tettükért természetesen bíróság előtt felelnek. A kisebb értéket eltulajdonítok közül nyolc személy ellen pedig szabálysértési eljárást indítottak. A százhalombattai razzia során elfogtak olyan embert is, aki négy vödröt lopott. Ezek értéke nem nagy, mégis vásárra vitte bőrét a tolvaj: a közöshöz nyúlt. Mindenki feladata A rendőrség, a vállalati rendészettel közösen máshol is folytatja akcióit. Egy-egy ilyen razzia eredménnyel jár, jó néhány kártevőtől szabadítja meg a vállalatokat. Bármennyire is hasznos azonban tevékenységük — mindenütt nem lehet jelen a rendőrség. A vállalatoknak sűrűbben és szigorúbban kellene ellenőrizniük az anyagok tárolását, fel- használását, a raktárakat, a bizalom sehol se jelentse az ellenőrzés elmulasztását. Minél kevesebb lehetőség nyíljon a tolvajlásra. A társadalmi tulajdon megvédése nem csupán a rend őreinek feladata. Feladata mindazoknak, akikre közös tulajdont bíztak. Fehér Béla
