Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
~’&Űriap 1973. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Aszód* Tápiószecsö, Veresegyház, Cegléd Gazdag kulturális programok A megye művelődési intézményei gazdag programmal várják ezekben a napokban, hetekben is az érdeklődőket. Ma délelőtt Aszódon rendezik meg az országos szavalóverseny döntőjét. A színvonalas vetélkedőn, amelyre a Petőfi- juMleum alkalmából kerül sor, a zsűri elnöki tisztét Bánffy György színművész tölti be. Tápiószecsőn a napokban tartották meg a népi együttes új műsorának, a Cigányélet- nek a bemutatóját, amelyet Bari Károly versei, korabeli dokumentumok és cigányda- IdJc feldolgozásával állítottak össze. A kétrészes zenés játékot ezúttal is a művelődési ház igazgatója, Ofella Sándor rendezte. A Cigányéliat előádá- Bát vasárnap este megismétlik s utána vitát rendeznek az ifjúsági klub tagjai részére. A nagy felkészültséget igénylő bemutató mellett még arra is telik az együttes erejéből, hogy a hónap végén Dunaharasztin vendégszerepeljenek Jegy leendő című műsorukkal. Veresegyházon, a Váci Mihály művelődési központban szintén több, említésre méltó rendezvényre kerül sor. Szombaton este a Forrás irodalmi színpad mutatja be Emberkert című műsorát. Vasárnap itt rendezik meg a gödöllői járás úttörőinek kulturális szendéjét. Az ifjúsági klubban Hogyan neveljem önmagamat, valamint a párt ifjúságpolitikájáról hangzik majd el előadás. A nyugdíjasklub tagjait ugyanakkor egész napos autóbuszkirándulásra viszik Egerbe. A legifjabbakat viszont Móka Miki zsebszínháza szórakoztatja majd. Cegléden, a Kossuth művelődési központban kilenc klub, hat (tanfolyam, öt szakkör és három művészeti csoport mellett sok érdekes rendezvény Várja a ceglédieket. Március 21—22-én városi VlT-vetélke- döt rendeznek a fiatalok részére. Március 24-én pedig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház előadásában Tamási Áron: Csalóka szivárvány című drámája kerül bemutatásra. A könnyű műfaj kedvelőit dzsesszhangverseny, illetve a Koós—Express show szórakoztatja majd március 18- án, illetve 23-án. Ifjú néző Áprilisban jelenik meg a Néző című népszerű lap mellékleteként az Ifjú néző, amely elsősorban a fiatalokat tájékoztatja Budapest színházi újdonságairól, az új bemutatókról, az érdekesnek ígérkező produkciókról, megkönnyíti a színházbarátok eligazodását, a program tervezést. Az Ifjú néző első számában többek között az ifjúság részére biztosított különböző kedvezményekről, üzemi ifjúsági klubok, szakközépiskolai körök életéről, s hat népszerű ifjú színművészünkről olvashatunk. Szót kapnak majd az írók, a fiatalok, s a színházigazgatók is. Jubileumi kiadvány Mintegy százoldalas, reprezentatív Petőfi-emlékkönyv jelent meg a költő kiskunfélegyházi emlékeiről, kapcsolatairól, születésének 150. évfordulója tiszteletére. A város Petőfi-em- lékbizottságának kiadványa bemutatja a XIX. század eleji kiskunfélegyházi társadalmat, azt a környezetet, amelyben Petőfi gyermekkorában nevelkedett. Folytatódnak a váci ásatások Vízvezeték — torony nélkül Vácott, amimit az időjárás lehetővé teszi, folytatják a törökkorban épült' vízvezeték- hálózat feltárását. A hosszú időre berendezkedő hódítók a vácdukai dombok között fakadó forrás vizét vezették a mai Mártírok útja vonalán, a városi tanács szomszédságában álló fürdőjükhöz. A kőből, téglából épült, 7,5 kilométer hosz- szúságú, dongaboltozatos csatorna mindenütt megfelelő lejtésű volt, így nem volt szükség víztoronyra. Az átlagosan 110 centiméter magas és 80 centiméter széles csatagna .városi részét még a XVIII. században kikapcsolták, mert ekkor a török fürdő megszűnt, s folyását elterelve malmot hajtottak vele. Később ez az ág is feleslegessé vált. A feltárást a malomhoz vezető elágazásnál kezdtek meg a váci Vak Bottyán Múzeum régészei. A cél az, hogy feltárják a vízvezetéket, amelyet azután „konzerválnak" s bemutatnak a közönségnek. Országos népművészeti bemutatók Megismerik Pest megye hímzéseit is AZ elmúlt években, örvendetesen megnőtt az érdeklődés a népi díszítőművészet iránt. A magyar tájak hangulatát árasztó és mintegy „kísérletként” rendezett kiállítás- sorozatok sikere is bizonyította ezt. A kiállítássorozatot az idén is folytatják. Az első bemutató Győrött lesz áprilisban — kézimunkákból. Itt sok más között szerepelnek a túrái fehér és színes hímzések, a Galga mente palócvirágos darabjai és a gödöllői járás más falvainak kevésbé ismert kézimunkái, színes laposhímzései is. , Májusban Szombathelyen a fafaragás régi és új darabjaival ismerkedhet a közönség. A vitrinekben múzeumi archaikus tárgyak és munkaeszközök kerülnek elhelyezésre. * A népi szőtteskultúrát júniusban Budapesten mutatják be; Itt a palóc, a paszabi és más híres szőttestermékeknek a lakás- és öltözködéskultúrába való beilleszkedéséről adnak számot. Július elején Baján mutatkozik be a „palócság díszítő művészete” című kiállítás, amelyen Pest megye palóclakta vidéke ismét jelentős szerephez jut. A népi cserépkultúrát Szekszárdion Vásárhely, Mezőtúr, Karcag és Nádudvar fazekasai képviselik. Az Alföld népművészetébe nyújt betekintést a.szeptemberi budapesti kiállítás. Ezen elsősorban hódmezővásárhelyi és karcagi hímzéseket, valamint cserépedényeket lehet majd látni, ezenkívül hímzett szűröket és bőrrátétes kulacsokat. A sort végül a háziipari szövetkezetek megalakulásának 20 éves jubileumi kiállítása zárja novemberben, ugyancsak Budapesten. Itt a magyar és a környező szocialista országok népi iparművészeti termékeiből rendeznek átfogó bemutatót. k. m. Szobor a gyárnak Élményt adó verőcei kavicsok AZ AGYAG VARÁZSLATA GORKA LÍVIA KIÁLLÍTÁSA A MŰCSARNOKBAN RENDHAGYÓ Gorka Lívia Munkácsy-díjas keramikusművész kiállítása, amely az glmúlt napokban nyílt meg a Műcsarnok termeiben. A látogatóban az első körül- pülantáskor azoknak a felejthetetlen perceknek a varázslata idéződik fel, amikor néhány esztendővel ezelőtt először találta szembe magát — ha csak a televízió képemyő- jjén is — a hold titkokat sejtető, különös felszínével. Igen, mintha holdbéli tájak tekintenének vissza a szemlélőre a kiállított tárgyakról s faliképekről: vad kráterek, moccanatlanná dermedt lávafolyamok, furcsa alakú kőzetek, fehérek, szürkék, sárgák, barnák és vörösek. Hogy mindez agyagból formált varázslat csupán? De hol itt a legősibb művészet alapanyaga, az agyag? — kérdezhetné a látogató. Valóban, a tárgyak — kivétel nélkül — oxidált fémekhez vagy éppen fémeket tartalmazó kőzetekhez hasonlíti'ótiíi'lr • AZ IGAZI MŰVÉSZ érzékenységével reagál Gorka Lívia arra, hogy a ma embere egyre kevésbé érzi jól magát a technika századának bonyolult világában, amelyben a gépi civilizáció mind többet vállai át az emberi tevékenységből, 6 bár ezzel könnyíti, ám mégis 6ivárabbá teszi az életet. Ezért a ma embere, ha Csak szerét ejtheti, egyszerűségre, csendre, nyugalomra vágyik. Ezt az egyszerűséget, nyugalmat és csendet pedig-a városok kő- rengetegeiben már aligha találhatja meg. Másutt kell keresnie. Olyan tájakon, amelyek még őrzik a természet ősi érintetlenségét (Hasadás I., 11., Kéreg, Természeti forma című művei), vagy már nem őrzik az emberi élet nyomát (Elhagyott falu, falikép), avagy csak a földön túl találhatók (Holdtérkép). Mégsem vigasztalan, mégsem tragikus Gorka Lívia művészi világa — a természet örök szépsége izzítja át drámai feszültségű, emberi és természeti alakzatokra emlékeztető műveit. EZEKNEK A MÜVEKNEK már merőben más szerepük, feladatuk van, mint azt a kerámiáknál megszoktuk. Már nem az ember mindennapi szükségleteit szolgálják — nincsenek vázák, tálak, virágtartók —, s nem is esztétikai ízlésünket fejlesztő díszítőelemek. Egyszerűen csak a természettel harmonizáló tárgyak, amelyek gondolkodásra késztetnek s útkeresésre sarkallnak. Útkeresésre, ahhoz az emberhez, aki ura a maga alkotta korszerű technikának, s nem szolgája csupán. Alig több, mint másfél évtized alatt jutott él Gorka Lívia idáig. Apjához, Gorka Gézához igazodva indult s míg kereste önálló stílusát, akaratlanul és természetszerűleg apja másolója, majd mások epigonja lett. Ez a „korszak” művészetének alig néhány esztendejét foglalta le. Kezdeti dísztelen tár: gyait, kecses nyakú — nemegyszer stilizált — vázáit, öblös tálait, virágtartóit csakhamar gólyák, őzek, rákok és halak népesítették be, fölvéve egyúttal az ábrázolt figurák formáját, alakját. KILENC ESZTENDŐVEL EZELŐTT, a Csók Galériában rendezett tárlaton azonban már szinte nyoma sam maradt ennek az indulásnak. A vázák, tálak, virágtartók es faliképek formája megváltozott, eltűntek figurális díszítései, sőt kerámiáinak sima, fényes felülete is. Antiit leletekhez, vagy éppen a vulkánkatlanból kilépő, ezer arcú magma véletlen folyamán alakult különös formáihoz voltak hasonlatosak. A fehér és a fekete színskála ezernyi árnyalata vibrált már ezeken a tárgyakon s a mázból apró kristályok s fémszemcsék csillantak elő. S volt bennük még valami új vonás, amely- lyel a kerámiáknál addig nem találkozhattunk. Gorka Lívia újszerű díszítő tárgyai a kerámia és a vasművesség ötvözetéből születtek. (Váza vasabronccsal, madár kovácsoltvas lábakon.) Ebben az időszakban már a kavicsok voltak ötletet adó forrásmunkái. Művészélményét azok a kavicsok adták, amelyeket a Duna vetett partra Verőcénél s amelyeket Pompejiből, s a különböző tengerek partjairól hozott magával. Már ezekkel a műveivel is többet akart nyújtani a gyönyörködtetésnél. Meghökkentő, vitára késztető alkotások voltak s amelyek az azóta eltelt idő alatt gondolkodásra, útkeresésre késztető, sőt kényszerítő művekké formálódtak. SZÜNTELEN VÁLLALKOZÁS és újrakezdés Gorka Lívia eddig megtett művészpályája. Vállalkozás — mindig bátran vállalva az esetleges kudarcokat is, és újrakezdés, ha kell, szakítva minden jól bevált mesterségbeli hagyománnyal. Gorka Lívia világa különös világ és mégsem idegen. S bár nem tiszteli a zárt plasztikai rendet, nem ismer megkötött formát, színfoltot, soha nem vét az anyag törvényei ellen. Éppen ez, az élet valóságos diszharmóniájának érvényesítése adja művei érthetőségét s hozza közel alkotásait a szemlélőhöz. Ilyen meredeken felfelé ívelő pálya befutására csak egy olyan —' nemcsak tehetséggel áldott, hanem gazdag tudásanyaggal rendelkező — művészegyéniség vállalkozhat, aki olyan végtelenül szereti és tiszteli az életet, magát az embert. s olyan érzékenyen kitárulkozik a világ szépségeire, mint Gorka Lívia, j Prukner Pál A MÁV Dunakeszi Járműjavító egyik műhelyében szobor készül. Alkotója Czinege István lakatos, aki már három éve tagja a Vasutas Szak- szervezetek képzőművész körének. Első monumentális munkásfiguráját márvány- őrleményből fehércement hozzáadásával öntötte ki. A munka oroszlánrésze azonban most kezdődött: faragni, csiszolni, finomítani a szobrot, amely nemsokára az ebédlő előtti parkot díszíti. Felvétel az artístaképzőbe Az Állami Artistaképző Iskola felvételt hirdet az 1973/74-es tanévre. Jelentkezhetnek az általános iskola negyedik osztályát már elvégzett, illetve 13 évesnél fiatalabb általános iskolai tanulók, akiknek a tanulmányi eredménye legalább közepes. Jelentkezhetnek továbbá azok a 16 évesnél fiatalabb tanulók, akik testnevelési elöképzettr séggel rendelkeznek, s a középiskola megfelelő osztályát végzik. Jelentkezési határidő: 1973. április 15. Cím: Budapest, V., Arany János utca 34. Heti filmjegyzet A család őrangyala Marita Böhme és Winfried Glatzender, A család őrangyala című film főszereplői. Hajdanáin komoly hitviták folytak arról, milyen neműek áz angyalok, férfiak-e, vagy Ttok? Ha jól emlékszem, a vjita döntetlenre végződött: kimondatott, hogy az angyaloknak nincs nemük. ! Mindez arról jutott eszembe, hbgy ebben az új, szenes és (nagyon jól!) szinkronizált NDK-filmbem a család őrangyala a hitvi ta ellenére — férfiú. Pontosabban: egy jó külsejű és kétségtelenül a _zsenia- litás határát súrolóan háztartási fenomén fiatalember. Aki egy hirdetésre jelentkezik, hogy a nagymamitól rövid időre megválni' kényszerült Pie- sold házaspár háztartását megmentse a teljes összeomlástól, a házaspárt pedig a zárt osztály örömeitől. Piesokfék ugyanis roppant elfoglalt emberek. A férfi televíziósriporter vagy kommentátor, vagy ilyesmi (ez nem derül ki egészen pontosan), a nej pedig színésznő, aki egy zenés darab főszerepére készül, amelyben mellesleg le akarja körözni a már anyaszerepekre érett primadonnát (miközben neki is van egy bőven tinédzser lánya, meg még másik két gyereke...) Nos, ez a család marad a tönk szélén a háztartást vezető, ezerlkezű nagymami nászút ja miatt (a jó erőben levő nagyi ugyanis éppen férjhezmegy, ami okot szolgáltait több mázsa porcelán ripityomra töréséhez, a törött edény pedig szerencsét hoz a házasságban — különösen ha házasság előtt törik össze, a nem házasság közben törik el egymás fején). Nos, a zseniális fiatalember, aki Erwin Graffunda névre hallgat, és titokban szociológus és tanulmányt készül írni, A háztartási .munka szerepe a modern családok életében címmel, nemcsak hogy pótolja a nagyit, hanem minden téren jobban funkcionál, mint a mé- zesheteit töltő kedves öreg hölgy. Olyannyira, hogy a család serdülő leánygyermeke beleszeret, s a roppant*, fiatalos mama is annyira a szívébe zárja, hogy a férj féltékanysé- gi rohamokat kap. Ám a végén minden jóra1 fordul, és megtudhatjuk, hogy az a férj, aki segít a háztartás ellátásában, nagyon derék fickó, de aligha kerüli el barátai egyértelmű ugratását, meg azt, hogy kissé ütődöttnek nézzék. A film lényegbevágó hibája, hogy a kedves témáit (amely ugyan egyáltalán nem vág mellbe az újdonság .varázsával) túlságosan terjengősen, tempótlanul, s főleg igen gyér humorral dolgozza fel. Az ismert német színészek — Winfried Glotzender, Rolf Herricht, Marita Böhme, s a többiek — eléggé tétován barangolják végig a filmet. Jobb forgatókönyvből készült műben bizonyára ők is jobb teljesítményt nyújtottak volna. A hölgy az autóban.:. A teljes cím kissé hosszú: A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával. Jó cím, felkelti a figyelmet, kíváncsivá teszi az embert. Beül a moziba, végignéz egy tulajdonképpen elég izgalmas, alaposan megkevert cselekményű filmet, és az utolsó néhány percben mégis úgy érzi, becsapták. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Az ugye kézenfekvő, hogy egy krimiben szükségeltetik az a bizonyos klasszikus öt kérdés, amelyre minden jobb krimifilm, vagy krimikönyv a választ keresi: 1. Hol? 2. Mit? 3. Mivel? 4. Ki? 5. Miért? Nos, ha a könyv Írója, a film rendezője becsületesen játszik, akkor a történet során ezekre a kérdésekre fokozatosan választ kapunk. Tilos a félrevezetés, a szándékosan rossz irányba terelt gyanú, tilos csökkent szellemi képességűnek nézni az olvasót vagy a filmnézőt. No és tilos úgy bonyolítani a cselekményt, úgy fonni a szálakat, hogy másfél óra összekutyult eseményhalmaza után bűvészmódra öt perc alatt elővarázsolt magyarázatokkal indokoljunk meg mindent. A legellenszenvesebb az a detektív, aki egy film vagy egy regény végén odaáll és mindent és mindenkit félné táskérut kezelve, néhány zseniális mondatban kioktat bennünket, mi is történt, irtáért; meg minden. Nos, ez a hosszú francia- amerikai film ezt teszi — ha talán nem is élőre megfontolt szándékkal. Az történhetett, hogy a forgatókönyv írása közben annyira burjánoztak az ötletek, az újabb meg újabb megcsavarintások, hogy egy- szercsak kiderült: hosszabbra nyúlt a dolog, mint amennyi pénz és idő a filmre van. Gyorsan összecsapták hát a végét, s egy csomó logikátlanságot sem restellvf, amolyan okos mackóként megoldottak mindent, ami eladdig homályos, zavaros, kusza volt. Ráadásul a rendező, Anatole Lit- vak, nagyzási mániába esett, s agyonzsúfolta a filmet ezernyi kellékkel, eszközzel, helyszínnel, díszlettel, külső, belső jelenetekkel, — csak úgy kapkodjuk a fejünket. Mindezt nem is bánnánk, ha lenne mi- I ért. De nincs. Csajkovszkij A kitűnő szovjet filmről már | korábban írtunk,, amikor a Corvin mozi panoráma változatban kezdte játszani. Most a vidéki és fővárosi szélesvásznú mozik vették át a vetítést, így azok is megtekinthetik Igor Tálankin szép alkotását, s benne Innokentyij Szmoktunovsz- kij nagyszerű Csajkovszkij- al aki tilsát, akiknek eddig nem volt alkalmuk a nagyhatású panoráma változatot megnézni. Bár a kisebb képmérettel és a nem sztereóiónikus hanggal vetített változat kevésbé nyújt monumentális élményt, bizonyos tekintetben intimebbé teszi a film világát, s ez érdekes módon előtérbe hozza a színészi játék és a rendezés sok finomságát. Takács István í 1 1
