Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

/ VISSZAPILLANTÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN MELLÉKLETE Pest megye kétesztendősj fejlődése /M tanács ciklus végéhez köze- jledünk. Jó lenne a két esz- Is tendő számadását úgy elké­szíteni hogy Pest megye va­lamennyi választópolgárával nagy- nagy megyenéző autóbuszra ülnénk. Végigjárnánk minden községet, vá­rost, s úgy vizsgálnánk, mi változott a kétszer háromszázhatvanöt nap alatt. Megállnánk a monumentális beruházásoknál: Százhalombattán a Barátság olajvezeték mellett, a gödi villamos alállomásnál, élveznénk az M 7-es és a ceglédi út kényelmét, el­ismeréssel adóznánk a Testvériség gázvezeték előtt. Újra belátogatnánk a már ismert hernádi Március 15. Termelőszövetkezet hibridtelepére,, utaznánk a nagykátai villamosított vasútvonalon. Üti fáradságunkat rö­vid időre az új szállodák egyikében pihennénk ki: a visegrádi Sylvánus- ban vagy a dobogókői Nimródban. Mégsem az említett fontos állomá­sokon időznénk azonban hosszasab­ban. Sok mindent kellene megtekin­tenünk ahhoz, hogy a számvetést pontosan készítsük. Különösen, ak­kor, ha nem a beruházások forintér­téke alapján szerveznénk kirándulá­sunkat, hanem aszerint: ami a legjel­lemzőbb a változásokra, ami a két esztendő lényegét meghatározza a Kilmmmmi megyenmben tanács és a választópolgárok kapcso­latában. Képzeletbeli útra indultunk csak, de megbízható kalauzunk lesz: a ta­nácsciklus utolsó ülése, amelyen a munka befejező aklcordjaként is számadásra került sor: hogyan dol­goztak az új tanácstörvény alapján a tanácstagok, a tanácsi apparátusok. Kerítés és járda Az államaiét és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének lényeges ré­szeként, a tanácsok munkája színvo­nalának, a lakosság ellátásának ja­vítása, ügyeinek gyorsabb és szak­szerűbb intézése érdekében alkotta meg az országgyűlés az új tanácstör­vényt. A február 23-i tanácsülés megállapította, hogy a 6691 helyi ta­nácstag az új törvény alapján meg­EGYÜTT KÉRTÜK, EGYÜTT VÁLLALTUK... • <»»>»»» rr '.MW (W.'.i «Tr ' r.-’I’1 Ahhoz hogy kapjunk adnunk is kell Élénk részvétel az. ipolyjlamé,^' 4*l~' veinél lakást Ceg­, mellett» A Harcvölgyhen] — szántén villany hc]r sgyfcöjsségj tanács, I száí 7V»é vtHtltfaSr« j It fíSSnVfciS J’1>IÖJőgyűiést I a-|.-Ste kilenc kö^tíS iSi£ I u Í f-?r j rfoMsw. Ahmői^yűléie- f \ ontek meg. Nálunk kérá- I *»*! op — Bia-- holnap _GÖDÖL|0 Wt: >!; , í>>(« * tv**» ; ..ínaöv^Örös j f Bővül -j ,*> * ByzviQbbi íervít-í epei A ' astrn bővíteni ■ rJe ^x' "hiteti •* J íri.á , ’L? I ; ■1 Mit kémekayaaak.^ |j ül •óío ÉRD sabb szimű lett az orvosi szol­gáltatás és, fejlődött a lakosság áruellátása is. 3 tos az év hátralevő szakaszának tervei- \j ;..AZ 1971. ÉVI JELŐLÖGYÜLÉSEKEN felelően dolgozott. Munkájában ér­vényesültek a párt X. kongresszusá­nak határozatai és az új tanácstör­vény által meghatározott elvek. Az államigazgatás formájában is jelen­tősek a változások. A járási tanácsok hatásköréből sok hatósági jogkör a helyi tanácsokhoz került, ugyanakkor a járási hivatalok az államigazgatás hatásos szervei. A helyi tanácsok jogkörének bő­vülése szinte forradalmi változást je­lentett a települések fejlődésében. Régebben ha egy községnek óvodára, művelődési otthonra, orvosi szakren­delőre volt szüksége, beadvánnyal fordult a járási tanácshoz anyagi fe­dezetért a felsőbb szervek támogatá­sát kérte. Felső szinten mérlegelték, szükséges-e a kérelem teljesítése. Ott tervezték, kerestek az épülethez ki­vitelezőt. Ma helyileg döntenek ar­ról, hogy fejlesztési alapjukat mire fordítják. A hiányzó pénzt ma a he­lyi intézmények, a lakosság biztosít­ja. A budakesziek például százsze­mélyes óvoda építését terjesztették a megyei tanács elé. A beadvány hosszú felsorolással kezdődik: me­lyik vállalat, üzem mit ajánlott fel, mit vállalt a lakosság, és csak ezután említik, milyen kiegészítést kérnének a tanácstól. Nagy összefogás segítségévéi épült a kartali iskola, alig három hónap kellett elkészítéséhez. Fényképek őr­zik a mozgalom emlékét: kik, hogyan dolgoztak szombat-vasárnapi pihenő napjukon. A sülysápi iskolához a he­lyi termelőszövetkezet másfél mil­lió forintot adott. Galgahévízen, Gal- gagyörkön a családi házak, egy-egy kerítés is gazdagságról, jómódról árulkodik. Ám épp ezeknek a közsé­geknek az élete mutatja, milyen jól összeegyeztethető az egyéni és a kö­zösségi érdele. Egyetlen méter járda sem épült állami támogatással. A megyében sok száz kilométeres ivó- vízvezeték készült, vízszegény vidé­kek jutottak egészséges ivóvízhez, legtöbbször víztársulások útján. Szemléltetőeszközök nélkül oktató is­kolák máról holnapra gazdag isko­lákká váltak az ,.Egy üzem, egy is­kola” mozgalom nyomán. Ezer he­lyett több mint háromezer óvodai helyet foglalhattak el a gyermekek. Amit csak 1975 végéig terveztünk, mára elértük az egyéni és a vállalati felajánlások, összefogások nyomán. A szigetújfalui művelődési ház, a tö­rökbálinti bölcsőde, az érdi létesít­mények ... 200 millió forint értékű társadalmi munka. Ez a több mint kétszázmilliós lakossági hozzájárulás pénzben és munkával a legnagyobb eredménye a két esztendőnek. Nincs soronkívüliség községfejleszbésen túl is feladata a tanácstagságnak politikai, államha­talmi funkciójánál fogva képviselje, a tanács határozatait megismertesse, azok megvalósítására mozgósítson. A tanácstag többsége olyan, mint Pap­pert Ádám, akit Solymár népe vá­lasztott, vagy Solymári Béláné gyáli pedagógus, Mészáros József Tápdó- szele köztiszteletben álló tanácstag­ja. Valamennyien jó képviselői köz­ségüknek, dolgoznak, fáradnak a kö­zért. Interpellálnak a megyei tanács­üléseken, sürgetnek, ha kell, de nem kémek soha mások kárára, nem kémek soronkívüliséget. Nem is kí­vánják tőlük. Éppen azért tisztelik őket, mert fáradhatatlanok, szeré­nyek. Nehéz munka az övék. Kevés a pihenőidejük, hiába ér véget fo­gadóórájuk, ajtajukat azután sem zárhatják be. Amit lehetett, elvégezték A tanácsi önállóság tehát nemcsak azt jelentette, hogy járási hivatalok helyett a lakosság helyben intézheti ügyeit, hogy negyvennyolc község és számos közös tanács alalmit, hanem azt is: felelősebben, következeteseb­ben dolgoztak a tanácstagok. Éltek azokkal az önállóság adta lehetősé­gekkel, amelyekkel felruházták őket. Azelőtt az apparátus döntött, hol mit építsen, községi állásra kit nevezze­nek ki, most a tanácstestületé a jog. A tanácstagok jó munkát végez­tek, pedig körülményeik olykor nem ideálisak. Sok jogszabály között kell kiigazodniok. Némely tanácstag a gyakorlatlanság, a szakmai járat­lanság nehézségeivel is küzd. A kö­zös tanácsokban még szokni kell az újat, vigyázni, nehogy a társközség jogai, érdekei csorbuljanak. A megyei tanácstagok munkájá­ban is sok volt az új vonás. A köz­vetett választás nemcsak formát bontott, iskolát is jelentett: jól ösz- sze tudják-e egyeztetni a tanácstagok a helyi és a megyei érdekeket. Eb­ből a tantárgyból is jól vizsgáztak. Az ő munkájuk is nehéz volt, né­melyik tanácstag négy község ügyét képviselte. Ideje nagy része telt uta­zással, a munka melletti ügyinté­zéssel. Ezentúl könnyebb lesz. Az idei választáson tíz olyan tanácstag lesz, akihez három-négy község, 33 olyan tanácstag, akihez két-két köz­ség tartozik, a többi megyei tanács­tag csak egy községben tevékenyke­dik majd. Mi jellemezte leginkább a tanács­tagok munkáját? Az, amit sokan várnak választottaktól, hogy kájárói legyenek a felsőbb szerveknél ügyeiknek, vagy inkább az, ami a Képzeletbeli utunkon ne csak a felépült létesítményeket, az azért munkálkodó tanácstagokat látogas­suk meg. Vessünk egy pillantást ar­ra is, hogyan dolgoznak a tanácsok végrehajtó bizottságai. Az ő felada­tuk biztosítani a központi jogszabá­lyok, rendelkezések végrehajtását, az ágazati feladatok megvalósulását A megyei tanács végrehajtó bizottsága irányítja a járási hivatalokat, a köz­ségi és városi tanácsok végrehajtó bizottságait A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a kormány szerve is, ezért a helyi tanács végrehajtó bizottságai számára utasítási joga van. Gondoskodik a tanáasülés ha­tározatai végrehajtásának megszer­vezéséről, a munka irányításáról, el­lenőrzéséről A 'két esztendő alatt 74 napirendet tárgyalt ülésein. A taná­csi döntéseket kívánó ügyeket a ta­nácsülés tárgyalta meg. Valameny- nyi 'a lakosság javát szolgálta. Ilyen volt a többi között a negyedik ötéves terv; hová fordítsák az öt- milliárd forintot Minden választó­polgár kényelmét befolyásolják a szolgáltatási intézkedések. Csupán néhányat ismerjünk meg: a nagykő­rösi vegytisztítót, a nagykátai, az érdi szoigáltatóházat, a kereskede­lem új üzleteit, a modem gépkocsi­szervizeket, a gyárak kapujában nyi­tott üzleteket, amelyek a dolgozó nők munkáját hivatottak könnyíteni. A településhálózat fejlesztési tervek, a közigazgatási egységek kialakítá­sa, a közös tanácsok, a nagyközsé­gek alakulása, a közműhálózat bőví­tése, a megyei egészségügyi szolgál­tatás, a közlekedés távlati fejlesztt- tési terve — megannyi bizonyítéka, hogy a tanács az élet minden terü­letét átöleli. Amit két év alatt el lehetett vé­gezni — elvégezték a tanácstagok. A lakosság támogatásával új felada­toknak gyürkőznek. A következő négyéves tanácsoiklus sem ígér ke­vesebb munkát. A települések 90 százalékát akarják egészséges vízzel ellátni, bővíteni kívánják a villany­hálózatot. Korszerűsítésre kerül Gö­döllő és Ráckeve közlekedése. Bő­vül a MÁVAUT-járat, sok tanácsi út vár javításra. Az iskolák állapota is tettekre serkent. Pest megye elsők között volt a fizikai dolgozók gyer­mekei továbbtanulásának segítésé­ben. Csupán 1973-ban kétmilliót ál­doz ismét e célra. Változatlanul fon­tos program az óvodák fejlesztése, hiszen még mindig 4000 gyerek vár elhelyezésre. Hozzákezdenek a ki­emelt hat település munkás lakóte­lepeinek építéséhez — ezeket közmű­vekkel kell ellátni. Az út vege nem látszik Megyenéző autóbuszunk még mindig kanyarog. Az út vége nem is látszik. Kalauzunk, a tanácstag­ság, boldogan, elégedetten ad szá­mot munkájáról: itt és mindenhol történt valami a lakosságért. Itt jár­da, ott iskola, másutt óvoda épült. Keverednek a számok, a kirándulók valamennyit meg sem jegyzik, de az bizonyosan emlékezetükbe vésődik, hogy 1971 jelölőgyűlésein nem hiá­ba kértek, javasoltak, amit lehetett, igaz, az ő segítségükkel, a tanácstag­ság megvalósította. Magasra emel­kedtek az új épületek falai, de jel­képesen még magasabbra nőtt a ta­nácstagság tekintélye, amelyet a vá­lasztópolgárok összefogása jelez, s értéke felér egy népszavazással. Sági Ágnes EGYÜTT KÉRTÜK, EGYÜTT VÁLLALTUK Az új esztendő második munkanapján adták át a Rákos—Nagykáta közötti vo­nalszakaszon a villamos felsővezetőket. A májusi menetrendváltozás után ezen a vonalon egyes személyszállító vonatok, menetideje 8—18 perccel lesz rövidé bb. A gödi alállomáson át Magyarország 400 kilovolt feszültségen importál villa­mos energiát a Szovjetunióból. A fejlesz­tés második szakaszához 1972-ben fogtak I hozzá, s az idén május 1-én fejezik be. Az új szakasz építésének célja Csehszlovákia és Magyarország között a villamosener- gia-kooperáció megvalósítása. Alig egy év alatt készült el a hernádi Március 15. Tsz baromfifeldolgozó és kon­zervüzeme. A 88 millió forintos beruhá­zás éves kapacitása 250 vagon csirke és tyúk feldolgozását teszi lehetővé. Az in­nen kikerült baromfi Pest megye és Bu­dapest közvetlen áruellátását biztosítja. 450 boltba szállítanak a hernádiak. Az érdiek egy esztendeje vették birto­kukba az autóbusz pályaudvart. Az épü­letben a várótermeken kívül helyet kap­tak az irodák és pénztárak, valamint egy ABC-áruház, bisztró és étterem. Az M—7-es autópálya Pest megye köz­lekedését is gyorsítja. A pályán tíz külön szintű forgalmi csomópont, 22 pihenőhely és 136 híd van. Az eddig megépült pálya­rész több mint 2 milliárd forintba került. 4 á

Next

/
Thumbnails
Contents