Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

mmo Hol, mennyit várakoznak? A P£STA\E<rVEI H f R LA P K. XVII. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1973. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Fejlesztik műszaki adottságaikat, új gépeket terveznek Mérlegzáró közgyűlés a Gépjavító és Faipari Ktsz-ben Az 1972-es évben a Gépjaví­tó és Faipari Ktsz-ben fontos feladatnak tekintették, hogy fejlesszék a műszaki adottsá­gokat, új gépeket tervezzelek, tökéletesítsék gyártmányaikat, gazdaságosan termeljenek. Elérték-e a kívánt eredmé- | nyékét? A számok önmagu­kért beszélnek. . 1972-re 58 millió termelési értéket terveztek, amelyet ji 63 millió forintra sikerült 5 teljesíteniük. Munkájuk ' java része exportgépek gyártása volt. Az elmúlt esztendőben 20 vibrációs töltőt, valamint 20 leöntőt készítettek exportra, s ugyanezekből a gépekből bel­földre ugyancsak 10—10 gépet állítottak elő. A Szovjetunió és Lengyelor­szág régi kereskedelmi partne­re a Gépjavító Ktsz-nek. 6 millió forint értékben, mind­két ország számára egy-egy autoszifonpatron-töltő gépsor, illetve egy komplett üzemrész készült el, s 3 baromfifeldol­gozó konvejorpályát is készí­tettek, szovjet megrendelésre. Algírba lúgos hámozó, folya­matos léfelöntő, serleges blan­sírozó gépeket küldtek, a meg­rendelő cég megelégedésére. Iránba újfajta datolyaprést szállítottak, amelyet a ktsz mérnökei, technikusai ter­veztek. Algíri megrende­lésre most készül egy kör- töltőgép, ugyancsak a szö­vetkezet mérnökeinek ter­vei alapján. Az inotai és tatabányai üze­mek megrendelésre, 10—25 tonnás csigaemelőket, kádké- regbetörő gépeket készítettek, különféle belföldi rendelések alapján, 3 szeszfőzde részére gépberendezéseket gyártottak, mustbesűrítő és aromakinyerő berendezések kerültek ki mű­helyeikből. A Nagykőrösi Konzervgyár mérnökeivel az elmúlt évben elkészítették a G—354-es típu­sú karoton palettizáló és a G—356-os típusú különleges palettizáló, valamint a karton- barakó gépet. Egy-egy rakodó­gép ára 450—630 ezer forint; ötöt terveztek belőle gyártani, s 1972-ben négy készült éL Si­kerére jellemző, hogy a nemsokára megnyitásra kerülő Lipcsei Vásáron a Német Demokratikus Köz­társaság auei dobozgyártó Pénztárkönyvet sem vezetett Adócsalásért — egyévi börtön Papp László (Kecskeméti u, 3.) villanyszerelő évekig a (konzervgyárban dolgozott. 1968-ban iparengedélyt váltott ki, és gyári munkáját felcse­rélte a jó jövedelmet ígérő magánkisiparossággal. 1968-ban, mivel évi tiszta jövedelme 48 ezer forint alatt volt, nem kötelezték pénztár- könyv vezetésére: a rendele­tek szerint átalányban adóz­tatták. Két évig végezte a lakosság­nak a rábízott munkákat, a megrendelők elégedettek vol­tak vele. Papp László azonban úgy látta, hogy a napi kis javítá­sok nem biztosítanak elegen­dő jövedelmet neki, ezért el­határozta, hogy nagyobbszabá- sú munkákat is vállal. így került a szomszédos Bács me­gyebe, ahol Kiskunfélegyháza, Kunszállás és Lőjosmizse ta­nyavilágában végezte a villa­mosítást. Maga készítette a terveket, s az úgynevezett kis­feszültségű hálózattal kapcso­latos szereléseket is vállalta. A munkák elvégzéséhez az engedélyt megkapta, a szüksé­ges anyagot a területen levő termelőszövetkezetek vezetői biztosították számára, a szere­lési díjat pedig, természetsze­rűen, a tanyatulajdonosok fi­zették. A nagyszabású munkához azonban már nem volt elegen­dő a magánkisiparhoz szüksé­ges szerszám, szállítókocsi, s a többi. Ezért fúrókocsit vásá­rolt, s mivel egyedül nem bol­dogult, szak- és segédmunká­sokat vett fel, azokkal dolgoz­tatott, ő jobbára csak az anya­gok beszerzésére fordította idejét. A munkák elvégzése után, 1970-ben, 1 millió 430 ezer fo­rint volt a nyersbevétele, s kiadásait levonva belőle, 377 ezer 900 forint tiszta jövedel­me származott, ennek alapján kellett volna adóbevallását megtennie. Papp László ezzel szemben 1971. április 1-én nyersbevételét és kiadásait úgy jelölte meg, hogy ismét csak átalány báni adóztatásra váljék jogosulttá. A városi tanács pénzügyi osztálya, melynek közben tu­domására jutott a szomszédos megyében végzett nagyarányú munka, nem fogadta el az adó­bevallást, és Papp László adó­ját 246 ezer 75 forintban álla­pította meg, községfejlesztési hozzájárulás címén pedig 49 ezer 215 forint befizetését kér­te tőle. S mivel felmerült az adócsalás lehetősége, a beje­lentés után megindult az eljá­rás, amelynek végére nemré­giben tett pontot a városi bí­róság. Bebizonyosodott, hogy Papp László hamisan vallotta be jö­vedelmét Arra hivatkozott, hogy nem tudta, mennyit for­galmazott neki a tanyák vil­lamosítása, pénztárkönyvet sem vezetett, ezért fizetett 246 ezer 25 forinttal kevesebb jö­vedelemadót, illetve 52 ezer 805 forinttal kevesebb község­fejlesztési hozzájárulást. A bíróság nem fogadta- el védekezését, adócsalásért, fő­büntetésül, egyévi szabadság- vesztésre ítélte, melyet bör­tönben kell eltöltenie. Mellék- büntetésül egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, va­lamint 12 ezer forint pénzbün­tetés befizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Papp László enyhítésért fellebbe­zett, a városi ügyész viszont a pénzbüntetés felemelését kérte. T. P. cége integrált vonalként mutatja be a gépsort. Magyar szabadalom alapján új hagymatisztító vonal gyár­tását is vállalták. E hagyma­tisztítót Szlavutában mutatták be. A moszkvai kiállításon is, amelyet az elmúlt év szep­temberében tartottak, sikerrel vizsgázott, a szovjet szakem­berek megvásárolták, és be­szerelését is a Gépjavító Ktsz dolgozói végsezték. Magyar világszabadalom az osztott hidrostatikus sterilező, amelyhez 1320 gépalkatrész szükséges. Gyártása nehéz, mert nagy pontosságot, szigorú tech­nológiát igényel. A ktsz dolgozói vállalták, s az 1 millió forint jövedelmet hozott nekik. A pontos munka, a megbízha­tó minőség eredményeként, az elmúlt 4 évben, a Gépexport Iroda megbízásából, 50 millió forintos megrendelésnek tettek eleget. Tavaly több kiállításon mu­tatták be gyártmányaikat. A palettizáló gépsorok a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, Lipcsében és Prágában nyer­ték el a szakemberek elisme­rését. Poznanban az autoszi­fonpatron-töltő gépsort állítot­ták ki, a datolyaprés-gépsort Algírban, Bagdadban és Tehe­ránban, végül a moszkvai kiál­lításon aratott sikert a hagy matisztító vonal és a paletti záló gépsor. Az 1972-es évben a szövet­kezet 12 millió forint nye­reséggel zárta az eszten­dőt, dolgozói 26 napi nye­reségrészesedést kapnak. Az idei esztendő feladatai sem könnyebbek. Máris van exportkötelezettségük, ame­lyet folyamatosan kell teljesí­teniük. Pomázi Kálmán, a ktsz elnöke, vezetőségi beszá­molójában arról beszélt, hogy miként kell javítani a munka- fegyelmet és a műszaki adott­ságokat. Ahhoz, hogy megfele­lő időben és mennyiségben az exportgépekhez szükséges al­katrészeket megkapják, az anyagmegrendelést folyama­tossá kell tenni. Ezért az ille­tékes osztályt átszervezik, dol­gozóit olyan munkásokkal cserélik fel, akik gyorsan tud­nak reagálni a különféle vál­tozásokra. A szériagyártásban az esz­tergált munkadarabok he­lyett precíziós öntésekkel könnyítik a munkát, kró­mozás és nikkelezés he­lyett rugalmas műanyag bevonatokat készítenek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a ktsz csak akkor versenyképes a világ­piacon, ha a kívánt időre, ki­tűnő minőségben készíti el a megrendelt gépeket. Takács Paula Csak az új rendelőintézet felépültével szűnnek meg teljesen a kényelmetlenségek EGY FELMÉRÉS BIZONYSÁGAI A rendelőintézetben január 22-től február 24-ig felmé­rést végeztek arról, hogy az egyes szakrendeléseken a 1 be­tegeknek mennyi időt kell várakozniuk, míg szakorvos elé nem kerülnek, valamint arról, hogy átlagosan meny­nyi ideig tart a vizsgálat. A felmérést úgy bonyolították le, hogy blokkoló óra segítsé­gével rögzítették azt az időt, amikor a beteg jelentkezett a rendelőben, és azt is, , amikor a vizsgálat után távozott. Hetenként más-más szak- rendelés forgalmát ellenőriz­ték. Az eredmények szerint, átlagosan 326 beteg ke­reste fel a rendeléseket, akik, a kezeléssel együtt,* alig több mint 33 percet töltöttek a rendelőintézet­ben. Várakozniuk átlago­san 23 percet kellett. A várakozási időt egy-egy hé­tig vizsgálták a különböző szakrendeléseken, amely idő kevés ahhoz, hogy valódi, pon­tos adatokát kapjanak, de mi­vel a felmérés ideje alatt influenzajárvány volt, és lé­nyegében az év más idősza­kában sem nagyobb a for­galom, így az adatok nyolc­van százalékban mégis tükrö­zik a valóságot. Egy-egy beteg általában fél órát tölt a rendelőintézetben, de ez idő alatt az esetek több­ségében már a kezelésen is átesett. Ez a várakozási idő, a statisztika tanúsága szerint, nem hosszú, különösen, ha figyelembe vesszük: a zsúfolt­ság legfőbb oka az, hogy a szakrendeléseken kívül még hat körzeti rendelés is folyik. A fül-orr-gége szakrendelést főleg kedden és csütörtökön keresik föl sokan, míg a hét más napjain lényegesen ki­sebb a forgalom. A keddi és csütörtöki zsú­foltságot visszarendelés megszervezésével lehetne csökkenteni, de a betegek többsége a nagyobb gya­korlattal rendelkező főor­voshoz ragaszkodik. A zsúfoltság ellenére a bete­gek ötven százalékát 15 per­cen belül ellátják, és keve­sen akadnak olyanok, akik­nek egy óránál többet kell várniuk. A nőgyógyászati rendelésen az átlagos várakozási idő 30 perc.- Ott a hét minden nap­ján egyenletes a forgalom. A szakrendelés sajátossága miatt, több beteg várakozik 30—60 percet, de az 1 órán túl vára­kozók aránya itt sem maga­sabb, mint a többi szakren­delésen. A sebészet nagy zsúfoltsá­gát elsősorban a szűkös helyi adottságok, a betegek nagy száma és a viszonylag szűkre szabott rendelési idő okozza. Naponta csaknem száz be­teget lát el egy szakorvos, hét órában és egy szakvizs­gával rendelkező körzeti orvos, három órában. Több orvost, helyhiány miatt, nem is tudnak foglalkoztatni. A visszarendelési rendszer sem segítene, minthogy igen sok a beteg, bár, a zsúfolt­ság ellenére, az átlagos vá­rakozási idő a sebészeten is körülbelül 30 perc. A szemészeten a vizsgála­tok hosszadalmasabbak, így ott nagyobb a várakozási idő is. Visszarendelésekkel igye­keznek egyenletessé tenni a betegforgalmat. A szemészeten jelentkező betegeknek átla­gosan 30—40 percet kell vá­rakozniuk. Kevés a beteg, illetve a je­lentkező a diabeteses és gép­jármű-alkalmassági szakren­delésen, általában 15 percen belül mindenkire sor kerül. A legtöbbet a fogászati szakrendelésen kell vára­kozni. Bár a fogorvosi ren­delések több időt vesz­nek igénybe, mégsem in­dokolt a hosszú várako­zási idő, célszerű intézke­déssel lehetne csökken­teni. Dr. Dómján Gyula rendelő­intézeti igazgató tájékoztatá­sa szerint, a szakorvosi ellá­tásban több orvos foglalkoz­tatását a rendelőintézet szű­kös helyzete akadályozza. A zsúfoltság és az azzal járó egyéb kényelmetlenség csak az új rendelőintézet felépíté­sével szűnik meg maradékta­lanul. Khim Antal Kertbarátok klubja Hétfőn, március 12-én, dél­után 18 órakor, a művelődési ház klubjában a kertbarátok összejövetelt tartanak, amelyen megbeszélik a gyümölcsfák ta­vasza gondozásának soron kö­vetkező feladatait. Kedden, délelőtt 10 órakori a művelődési otthon klubjá­ban dr. Kovács Sándor, a Ker­tészeti Egyetem adjunktusa előadást tart a mintakertek ki­alakításáról, a gyümölcsfák: ültetéséről, délután pedig, 3 órakor, gyakorlati bemutató lesz az ÁFÉSZ mintakertjében, a gyümölcsfatelepítés módo­zatairól (a konzervgyár Il-es telepével szemben). Mit látunk ma a moziban? A fekete farmer. Angol film. Kísérőműsor: Az euklédeszi geometria. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Támadás hegedűszóra. Izgal­mas szovjet film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: este fél 7- kor. Készül a pálinka Harmincnégy év a billentyűkön A GÉPÍRÓNŐ Az év minden szakában van munka a városi szeszfőzdében. Ka­locsa Ambrus ki­lenc éve dolgo­zik ebben a kis üzemben. A fő­zőüst kiürítését készíti elő (képün­kön). A főzőüstbe tíz hektoliter cef­re fér. Varga Irén felvétele SPORT Szorgalmasan edzenek a labdarúgók Nagykőrösi Kinizsi—Tápió- szele 2:1 (1:1). Vezette: Faragó. Góllövő: Szabó 2. Tópiószelén, az edzőmérkő­zésen, a körösi csapat nyert 3:2-re. De nem az eredmény számít, mert, amint az abonyi MNK-mérkőzés után is írtuk, a mutatott játék most sem volt kielégítő. Vasárnap a Ceglédi Bem SE- vel lesz MNK értékmérő mér­kőzés, hazai pályán. Józsa Benő irányításával az ifik is szorgalmasan készülnek a bajnoki rajtra. A jó képes­ségű Ceglédi Vasutas ifikkel szemben csak egy góllal ma­radtak alul, de Abonyban mgr gyengébben játszottak: a gyen­gébb csapat ellen csak 0:0-ás eredményt értek el. A második csapat, Hegedűs László és Szilágyi Károly irá­nyításával szorgalmasan készül a járási bajnokságra. Birkózóink tizenhárom érme ft / áró Dezsőné a múlt hónap elseje óta nyugdíjas. Elém tartja két kezét: — Pontosan harmincnégy évig vertem a billentyűket. Nem volt írógépfajta, amelyen ne dolgoztam volna. Megmondom őszintén, nagyon szeretem az írógépet. Szerettem akkor is, amikor a gépírónőt a főnök prédájának tartották. A hú­szas-harmincas években a színpadokon, a regényekben, novellákban szinte kivétel nél­kül kiszolgáltatott gépírónök szerepeltek. Fessek, csinosak voltgk, anyjuk mosónő volt, de ők elegáns ruhákban jártak. No, de hagyjuk a múltat. Én akkoriban, mikor elkezdtem, szegény templomegere voltam. Dolgoztam már Pesten, Kecs­keméten, Kőrösön. Sajnos, a el helyezést: 60 kg-ban (16 közül) Kisprumik Tibor a ne­gyedik, 70 kg-ban (18) Mezei János a hatodik helyen vég­zett. Cegléden, egyidőben két ver­senyt is rendeztek. A gyér lét­számú megyei felnőtt kötöttfo­gású bajnokságon, 48 kg-ban Faragó Sándor lett az első, 68 kg-ban, illetve nehézsúlyban Sárosi Béla és Dányi István a 2., 52 kg-ban Bakos Ferenc pe­dig harmadik. A megyei út­törő szabadfogású verseny kö­rösi helyezettjei: 38 kg-ban (2): 1. Apró Balázs, 2. Inges Vilmos; 35 kg (4): ...2. Budai Sándor, 3. Faragó László; 41 kg (5): 1. Váradi Ernő. Szombati műsor Birkózás Bp.: a Kinizsi Húsos felnőtt kötöttfogású versenye. Kosárdabda Bp.: TFSE II—Nk. Ped. NB I III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kecskemét: K. Fémmun­kás—Nk. Kinizsi II barátságos mérkőzés. Pécsi—Sulyok gépírónö fixe alig haladja meg az ezerötszázat. — Mi a nehéz a munkájá­ban? — Képzelje el, ül az ember, gépel, s akkor jön valaki: „Tessék kivenni, diktálok." Es diktál. Nyakatekert, komisz mondatokat, szinte nehéz őket leírnom. Tudom, fél oldalig se jutunk el, máris szól: „Vegye ki, nem jó." És ki keli ven­nem. Vagy aki nem tud szá­molni az idővel! Letesz az ember elé tíz oldalt, s tíz perc múlva megkérdezi: „Hát még nincs kész?" Nem volt időm, hogy kezemről lemossam az indigót és tiszta kézzel fogjam meg a tíz deka parízert, amit tízóraira vittem ... Egyszer ki­számítottam magamnak, nagy­jából, hogy harminc év alatt, évi átlagban, csaknem száztíz­ezer sort vertem le ezekkel az ujjakkal. Bürokratikus haszon- talanságokat, de okos dolgokat is. Természetesen nemcsak az ujjaimmal, hanem az eszem­mel, s egy kicsit a szívemmel is hozzá kellett járulnom a j munkához, Miklay Jenő I Három egy és két kétnapos versenyen vettek részt leg­utóbb a Nk. Kinizsi birkózói, s 5 arany-, 6 ezüst-, 4 bronz­érmes helyezéssel tértek haza a különböző' viadalokról. Budapesten kétnapos volt az Újpesti Dózsa I—II. osztályú kötöttfogású versenye, amelyen a 95 induló között ott voltak a válogatottak is. 57 kg-ban 8 induló volt. Sárosi Tibor 4 tus­győzelem (közöttük visszavá­gott a vasasbeli utánpótlás vá­logatott Kissnek is) és a Bolla elleni minimális, 1 pontos ve­reség után 2. lett. Szegeden több évjáratban került sor a területi serdülő kiválasztó versenyre. Mind az öt körösi fiú kiharcolta a to­vábbjutást. 1957-es születésűek, szabadfogású 57 kg-ban (9 -in­duló): Horváth Dezső 3., kö­töttfogású 67 kg (7): Monori Balázs 3. lett. 1958-asoknál, kö­töttfogású 57 kg-ban (4): Kecs­kés Géza 2.; szabadfogású 57 kg-ban (12): Janovics György 1, 62 kg-ban Nagy Miklós 1, lett. Két nap, 3 szőnyegen, 200 indulója volt a fővárosban a KISZ Kupa országos ifjúsági versenynek. A népes mező­nyökben a négy körösi fiú ért

Next

/
Thumbnails
Contents