Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
1973. MÁRCIUS 10., SZOMBAT TEST tlECVEI Kz/CírSap Egy munkáső.'-koüektíva A szavak tettekké váltak Győrfi Sándor jó néhány évtizeddel ezelőtt, az Agrár- tudományi Egyetem budapesti alapításakor is ott dolgozott már. Aztán ő is Gödöllőre került. Majdnem 30 évig gépkocsivezető volt, később egész ségi állapotára való tekintettel garázsmesteri beosztást kapott. Tavaly szeptember 17-én bekövetkezett a tragédia. Hajnali negyed négykor, munkásőr harcászati gyakorlat előtt parancsnoki eligazítást tartott a Ganz Árammérőgyárban. Ott, az eligazítás közben esett össze, s halt mag társai szeme előtt. Három gyermek maradt utána. Legidősebb fia Sándor, Cin- kotára jár eiektroműszaki szakközépiskolába. A' Ganz- gyár szerződést kötött vele ösztöndíjra. Ezzel Győrfi Sándor özvegyét is akartak segíteni. Szó van arról, hogy az apa nélkül maradt kislánnyal, Katalinnal is kötnek szerző- dést. Dr. Bálint Géza, az egyetemi szakasz társadalmi parancsnoka már több ízben járt az özvegynél látogatóban, beszélgetett a gyerekekkel. Mert néha egyetlen jó szó is nagyon sokat ér. Ezt a szomorú halálesetet és az utána következő fejleményeket pedig azért írtuk le, mert ebben az esetben az Ígéretek nem csak ígéretek maradtak. Mindnyájan jól tudják, hogy a magára maradt feleségnek és a gyerekeknek is végtelenül jól esik, hogy törődnek velük, hogy szeretik őket, s ez a törődés jövőjüket is formálni fogja. És ez a legfontosabb! Az eset azt is bizonyítja — ki tudja hányadszor már, s bár mindenki felismerné ennek jelentőségét —, hogy a kollektíva, a jó kollektíva rendkívül erős lehet. Hiszen Árvái Ferenc, a Ganz Árammérőgyár személyzeti osztályának vezetője egyben a munkásőrzász- lóalj -parancsnok társadalmi helyettese is. Nem nehéz kitalálni, hogy az ösztöndíj- szerződésekben az ő „keze” van benne. A közös cselekvés programja 1973. április 15-én a tanácstagi választásokkal új ciklus kezdődik a város életében Megválasztjuk tanácstagjainkat, akik közéleti tisztségüknél fogva képviselik majd körzetük választópolgárai és az egész város érdekeit. Március 12-én megkezdődnek a körzeti tanácskozások; a jelölőgyűlések, ahol megfogalmazódnak a városfejlesztés, egyben a körzetek fejlesztésének elképzelései. Jelölésre kerülnek azok, akik legjobb tu- dásukkaal kívánják szolgálni a közérdeket. Városunk lakosságának érdekében erőteljesebben kell tovább folytatni a lakásépítkezéseket. 1973—76 között fel kell építenünk 875 tanácsi bér- <Js tanácsi értékesítésű lakást, továbbá 340 OTP-lakást. E program megvalósulása nemcsak városunk külső képét változtatja meg, de a csaknem 700 lakásigénylő család életében is jelentős változásokat hoz. Ezek a változások elsősorban olyan családokat érintenek, akik ma nem rendelkeznek lakással, vagy rossz körülmények között élnek. Országgyűlési képviselők segítségével egész lakosságunkra nézve megoldódik az egészséges ivóvízszükséglet kielégítése, amelyet városunk egyik legnagyobb gondjaként tartunk számon. A tervidőszakban felépül a Kazinczy-lakótelepen egy óvoda és egy bölcsőde. Megépül aiz Illés utcában egy nyolctantermes iskola, s az Isaszegi úton ugyancsak egy nyolctantermes angol típusú iskola építkezése kezdődik rövidesen. így jelentősen csökkenni fog a szükségtantermek száma. Gondolunk felnövő ifjúságunk pihenésére és szervezett szórakozására egy nyári napközis tábor létesítésével, valamint a balatonlellei úttörőtábor anyagi támogatásával. Az egészségügyi ellátás színvonalát a tervidőszakban tovább kívánjuk emelni, elsősorban a szülő anyák orvosi ellátásának kulturáltabbá tételével, továbbá az éjszakai állandó orvosi ügyelet megteremtésével. Idős, gondozásra szoruló lakóink számára egy szociális otthon létrehozását tervezzük. Terveink közül nem hiányzik a kereskedelmi hálózat bővítése, a város lakossága áruellátásának továbbfejlesztése sem. Szeretnénk a közlekedést is javítani. A ciklusprogram e közel sem teljes ismertetése, úgy gondolom, olyan felhívás minden választópolgár részére, amelynek megvalósításához mindenki szívesen adja szavazatát, megbízását tanácstagjainknak, a Hazafias Népfront jelöltjeinek. Városunk 1976-ban ünnepli várossá alakulásának 10. évfordulóját. Az eltelt évtized alatt jelentős fejlődésnek lehettünk részesei, de emellett sok az olyan gond, amely ezen időszak alatt nem oldódhat meg. Több év szükséges a jogos igények megvalósításához. Városunk út- és járdahálózatának csak egyharmad része szilárd burkolatú és ahol nincs járda, kövezett út, ott a lakók elégedetlenek. Ahol a közvilágítás még nem épült ki eléggé, ugyancsak panaszkodnak a lakók. A panaszok jogossága nem vitatható, de türelemre és megértésre van szükség. Tudjuk, fontos a fenti gondok megoldása, de még nagyobb szükség van óvodára, bölcsődére, kórházra, lakásra, iskolára, az ivóvíz biztosítására. SZÉPÜLŐ KÖZSÉGEK... A győztesek: Veresegyház, GaJgamcsa Nagytaim Elkészült az összesítés, amelyből kiderült, hogyan alakult tavaly a községíejlesztési és szépítési verseny a gödöllői járásban. A községek összesítve 21 millió 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, ez az összeg a múlt esztendőben körülbelül hárommillióval kevesebb volt. Szempontok Érdekes sorra venni a verseny értékelési szempontjait, hiszen egyben arra is választ kapunk, hogyan jött ki a fentebb leírt társadalmi munka összege. Az első, amit községemként az értékelés során figyelembe vettek: mennyi az a társadalmi munka, amelyet a lakosság a községíejlesztési terv megvalósításáért végzett, vagyis, mennyivel növelték ilyen módon a községekben a helyi tanács fejlesztési alapját? Ez az összeg járási szinten csaknem 9 millió forint volt. Ezek a munkálatok rendszerint a járdaépítés, az utca rendben tartása és a belvízelvezetés során jelentenek nagyon sokat. A közterületek fásítását, parkosítását, valamint a Tiszta udvar, rendes ház mogzalmat a Vöröskereszt értékelte. A Vöröskereszt a járás területén levő épületek 60 százalékát vizsgálta meg ebből a szempontból, s mintegy 18 ezer ház nyolcvan százaléka megfelelt a ver- senyfeltételeknek. (A gödöllői járásban összen 25 ezer ház Van.) Ezek szerint a 80 százalékos, nem lebecsülendő eredmény a járás egészére is vonatkoztatható. A versenykiírásnak megfelelően értékelni kellett községenként, hogy a lakosság mennyiben járult hozzá különböző társulások formájában a községi közművekhez. Ez jobbára a víztársulásoknak fizetett hozzájárulás, amely járási szinten kereken 6 millió forint volt. Ebben az esetben nem végzett ugyan a lakosság társadalmi munkát, ám a befizetett pénzzel segítik elő, hogy minél hamarabb elkészüljenek a vízvezetékek, a kutak... A közületek s egyéb szervek által végzett közterületi parkosítási munka a gödöllői járásban mintegy 4 millió 800 ezer forint értékű volt. Helyezések Ugyancsak beszámítják a versenybe azt az összeget, amelyet egy-egy község a „házi kivitelezés'’ folytán megtakarít az eredetileg betervezett költségvetésből. A gödöllői járásban ez körülbelül másfél millió forintra rúg, de csaknem egészében Veresegyház érdeme ez. A község rendelkezik bitumenkeverő teleppel, maguk készítik útjaikat, jóval olcsóbban, mintha kivitelező végezné a munkát. Ezek után pedig lássuk a járási községíejlesztési és szépí- tésl verseny alakulását. A nagyközségek közül Veresegyház lett az első, Aszód, valamint Pécel követi. A háromezer lakos feletti „kategóriában” Galgamácsa a győztes, Kerepes és Dány előtt. Végül a 3000 lakosnál kisebb népességű községek közül Nagytarcsa nyerte meg a versenyt, követi Erdőkertes és Zsámbok. Az összes társadalmi munik’a forintértékét elosztották a járás teljes lakosságával (100 762), így az egy személyre jutó társadalmi munka értéke 249 forint! Hadd szóljunk néhány szót a győztesekről. Nagytarcsa tavaly egy 50 személyes óvoda felépítését tervezte, noha nem volt meg rá a pénzük. Ám a tanács, jó kapcsolatai révén — elsősorban a honvédséggel — el tudta indítani a munkát, sőt, rendben be is fejezték. A község minden utcája járdásított, egy kivételével minden utcája portaiam tott, s az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 605 forint volt. Galgamácsa nagyszerű kapcsolatot tart a vác- kisújfalui termelőszövetkezettel, az ő segítségükkel tudtak elkészíteni egy hosszabb útszakaszt, a termelőszövetkezet segített továbbá az óvoda berendezésében. A nagyközségek közül kikerült győztest, Veresegyházt, úgy érzem, nem kell bemutatni, példaként állhatnak a megye többi települései előtt is. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke náluk volt a legmagasabb: 838 forint. Egyébként a községfejlesztés és szépítés minden területén tetemes társadalmi munkát végeztek, aligha lehetne bármit is kiemelni. A szűk útépítés és javítási keret „kibővítése” csak a lakosság alkotó hozzájárulásával lehetséges. Amikor a jelölőgyűlésekre készülünk, amikor a város továbbfejlődésének kérdéseit tárgyaljuk, a tanácstagokat megválasztjuk és megbízzuk érdekeink képviseletével, ne csak az vezéreljen bennünket, hogy mire lenne szükség, mit óhajtunk, hanem az is, hogy mi, városlakók, mit akarunk tenni városunkért. Legyenek a jelölőgyűlések kezdeményező, alkotó tanácskozások városunk fejlődése érdekében, hogy a 10. évfordulón a közös alkotómunka eredmélnyeiiniek együtt örülhessünk. Benedek János tanácselnök Poiiiikai akadémia Az MSZMP gödöllői járási bizottságán a politikai akadémiai előadássorozat keretében március 8-4n előadást tartott dr. Pozsgay Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese. Előadásában azzal foglalkozott, hogy mi a szerepe a szocialista demokráciának a közgondolkodás fejlesztésében. „Elzárt” lakótelep Kétévi munka eredménye Hogyan jön ki a 151 lakás? Két esztendővel ezelőtt a gödöllői városi tanács egyetlen egy lakást nem tudott átadni az igénylőknek. Tavaly, 1972- ben, már valamelyest javult a helyzet, jól emlékszünk, hogy a Kazinczy lakótelepen elké- készült 52 lakás, ezekbe hamarosan be is költöztek a boldog lakók. Biztos, hogy az elmúlt két esztendőben sok lakásigénylő bosszankodott a. fentiek miatt, sőt, maga a tanács sem volt megelégedve az építőipar késedelmes munkájával. A városi tanács ez alatt a két esztendő alatt sok-sok lépést tett azért, hogy a lakásépítkezések rendes „kerékvágásba” kerüljenek, s lassan, fokozatosan minél több szép otthonba költözhessenek be tulajdonosaik. Nos, a kétéves munka, úgy tűnik, az idén hozza meg eredményeit. A városban jelenleg hét éoítési területen négy kivitelező vállalat dolgozik lakásépítkezéseken. Az átadások pedig a kivetkezőiképpen alakulnak. lémert a szám: 151 lakásba költöznek be az idén, s ebből 63 szövetkezeti lakás. (Ebből 44 az idén elsőnek elkészülő tizenegy lakószintes toronyházban lesz, a többi a Kazinczy-lakótelepen, egy 19 lakásos új házban.) A 88 bérlakás közül pedig 64 épül az Alsóparkban, s 24 pedig ugyancsak a Kazinczy-lakótelepen. Ezzel pedig meg is magyaráztuk, hogyan jön ki 'az p. bizonyos 151-es szám. Mindezzel azonban még nem fejeződnek be a lakásátadások, hiszen tavasszal beköltözhetnek az Alsóparkba az első 80 OTP-lakás tulajdonosai. Előreláthatólag pedig körülbelül szeptemberben újabb 40 család talál új otthonra az Alsóparkban. A tervekben még szere- pel 36 OTP-lakás átadása az j úgynevezett Lumniczer-tömb- ben. Mindez pedig óriási előrelépés az elmúlt két esztendőhöz képest. Ezen tudósítás végére pedig kívánkozik még valami. Tudvalevő, hogy az Alsóparki lakótelepen valamikor majd 700 család jog lakni. Az első nyolcvan — említettük már — tavasszal be is költözik. Ezért furcsa, hogy a lakótelep tervezői nem gondolnak arra, hogy a majdani lakók élnek, dolgoznak, közlekednek. Mindez pedig, akármilyen különös is, az Alsópark jelenleg el van zárva a külvilágtól, a felvonulási terület körülveszi az épületeket, s mindaddig körül is fogja venni, amíg teljesen fel nem épül a lakótelep. A első nyolcvan céalád ha HÉV-vel akar utazni, akkor — logikusan — a szemben levő Palotakerti megállóhoz sietne. De a síneken átjárni tilos. A város felé gyalog nem tudnak menni, mert akkor keresztül kellene mászniuk a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat telepén. A legjobb az lenne, ha a Budapesti Közlekedési Vállalat találna valamiféle áthidaló megoldást, megoldaná a peron kibővítését, vagy átjárót készítene a sínen... Mert ott végső soron egy közlekedési csomópont kialakítására lesz szükség. Mégegyszer leírjuk: 700 család lesz majdan a telep lakója! EGY KÖRZET „FORRADALMAI' „...kíváncsiak voltak a véleményemre” — Tizenhét éves voltam, amikor a Ganz-gyár Villám utcai üzemébe kerültem dolgozni, Budapesten. A jövendő férjem is ott dolgozott, csak későibb ő elkerült a főiskolára, tanár szeretett volna lenni. Mindez még 1949-ben történt. Szalai Kárólyné még mindig a Ganz-gyárban van, Gödöllőn, az Árammérőben, a férje pedig a csaknem szemben lévő 202-es számú ipari szakmunkásképző iskola igazgatóhelyettese. — A gyár idei költözése óta a városban élünk. A férjem nagyszüleinek házába jöttünk lakni, azt azóta le kellett rombolni, mert nagyon rozoga volt. Építettünk helyette egy új családi házat, és nagyon boldogok vagyunk benne. Kék köpenyben ül velem szemben, ahogy eljött a munkapadtól, talán csak a tarka kendőt vette le a fejéről. — 1963-ban történt. Meg voltam híva a jelölőgyűlésre, ahol felszólaltam, és óvodát meg iskolát kértem a Királytelepre. Saját bőrömön tudtam, mennyire szükség leime rá, mert előtte hét esztendeig a karomon hordtam be a városközpontba a gyerekeket. Aztán engem jelöltek. Azt sem tudtam, mi fán terem a tanácstagság. Háromszáz asz- szony között dolgozom itt a gyárban, ők adják nekem az irányt, az ő problémáik híven tükrözik a lakosság akaratát, óhaját. Ügy érzem, amit tőlem elvártak, azt megtettem, ha kértek valamire megpró- I báltam elintézni, vagy okos szóval eligazítottam őket. Akkoriban, a kezdet kezdetén, a község 8-as körzetének volt tanácstagja, később a 10- esnek, ma pedig már a szű- kebb lakóhelyének, a 11-esnek Ez az Arany János utcai rész, a Kertváros, a Mohács és a Gellért utca. Talán azért, mert P — A körzet legnagyobb problémája a belvízelvezetés. Nagy esőzések után szabályosan elmossa az utcát a víz. Volt olyan év, hogy négyszer kellett dömperekkel visszatöl- teni a Gellért utcát. Persze, vannak vívmányaink is. Tavaly augusztus 20-ára készült el az ABC-üzletünk. Remek holt, társadalmi összefogással készült. Közlekedésünket forradalmasította az a tény, hogy kijön egy buszjárat hozzánk is, éppen az új bolt előtt van a végállomása. A jelek szerint május 1-re teljesen elkészül a buszfordulónk is. — Utak? — Egy betonutunk van. Hiába... A tanácsnak erre az évre 1,2 millió forintja van utakra. Ez nem sok, be kell látni, a fontossági sorrend a döntő. Pedig már kérték a választók, hogy legalább az új buszforduló környékén épüljön járda. Aztán elmond a választókról egy kedves kis történetet. Évekig kértek a Babati útra „villanykörtebővítést”. Ügy mondták neki: „nem tanácstag, ha ezt sem tudja elintézni. Nem ment könnyen. De elintézte. — Tavaly adták át az ivóvízvezetéket, igaz, hogy elő-i szőr piszkos ivóvíz folyt, volt is felháborodás, de aztán hamarosan minden rendbe jött. — Gyakran felkeresik? — Igen. Jönnek az emberek, ha bántja őket valami, s meg szeretnének kérni valamire. Igaz, a körzetben kevésbé keresnek fel, mint itt a gyárban. Itt mindig keresnek, ha másért nem, hát tanácsért. Szalai Kárólyné 1967 óta tagja a tanács végrehajtó bizottságának is. — Bizony, rengeteg többletmunkával jár. Gondolom, a nagyobb iskolát végzettnek nem nehéz... Néha félkilós paksamétákat kell áttanulmányoznom, megvitatnom saját magammal, hogy mivel nem értek egyet. Legutóbb a költségvetést tárgyaltuk. A sok pénz között egy munkásasz- szony nehezen igazodik el. De mindig is nagyon kíváncsiak voltak a véleményemre, s hányszor, de hányszor visszatértünk egy-egy témára, mert nem tudtunk elmenni rajta. Szalai Kárólyné precíziós mérőket gyártó szalag mellett dolgozik, de egyedül is össze tud szerelni egy mérőt. Kétszeres kiváló dolgozó, mert munkahelyén megállta a helyét. Két hete kapta meg a Pro ürbe-emlékplakett bronz fokozatát, mert sokat tett a városért. Parkerdő lesz Kerepes és Gödöllő között A gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság azt tervezi, hogy a Kerepes és Gödöllő közötti, Isaszegig elhúzódó, mintegy 500 hektárnyi területen fekvő erdőséget parkerdővé fejleszti. Ezáltal a helyi lakosság és a kirándulók a szárnyas apróvalamikor az ő tanácstagjuk [ vadakban gazdag erdőben volt, talán, mert szeretik, sok- j nagyszerű felüdülést nyerhetnek. szór előfordul, hogy a régi körzet egy-egy lakója felkeresi Szalai Károlynét valamilyen ügyes-bajos dolgával. A tervek elkészültek, a költségvetés és a műszaki leírás is rendelkezésre áll. Erdei utakat alakítanak ki, padok, asztalok, terméskövekkel körülrakott szalonnasütőhelyek teszik lehetővé a turisták pihenését. Cs. J. Az tóttá: oldalt írta és összeállíFehér Béla I 1
