Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

1973. FEBRUÁR 7., SZERDA '“‘‘kMíi'Iop 5 Vírusmentes szamóca A Kertészeti Kutató Intézet több évtizede foglalkozik a szamóca nemesítésével. Közép-Európában először hazánkban kísérleteznek vírusmentes szamóca szaporítóanyag előállí­tásával. Égőpalábél dezoxiiáló Fedezik a hazai acélgyártás szükségletét A demokrácia a gyakorlatban Kezdeményez, véleményt nyilvánít, vitatkozik a tanácstag Újfajta, a hagyományosnál jobo es olcsóbb acélnemesíto anyagot kísérleteztek ki a ta­tabányai szénbányák és a ha­zai vaskohászat szakemoerei. Alacsony fűtóértekü szénből — úgynevezett égopalából — állítottak elő acélgyártásnál nélkülözhetetlen áezoxidáló Jémötvözetet. A tatabányai szénbányák kísérleti üzemében rájöttek, hogy a csekély értékű, magas hamutartalmú és alacsony ka- lóriájú égőpala tartalmazza mindazokat a fémoxidokat, amelyek az acél minőségét ja­vító ötvözet előállításához szükségesek. A hazai ötvözet­gyártás szakembereivel közö­sen olyan technológiát kísér­leteztek ki, amellyel fémötvö­zetté redukálják a bányából felszínre küldött égőpalában levő oxidokat. A kedvező tapasztalatok alapján Tatabányán felépítet­tek egy középméretű üzemet az új dezoxidálószer gyártásá­ra. Ebben évi ezeV tonna fém­ötvözetet állítanak elő. Egy tonna acél gyártásához mind­össze 3—5 kiló ilyen ötvözetet Ülök. Az jár az eszemben: „Gondolkodom, teiját vagyok”. ■Hirtelen az a jámbor öuetem támadt, hogy jó lenne meg­tudni, hány óra. Tárcsázom is a pontos időt, ahol egy kedves férfihang közli: ki­lenc óra egy perc. Jó idő leteltével ismét hívom a sza­mot, ahol az előbbi kedves hang közli nyomatékkai: „Ki­lenc óra egy perc”. Hát ez meg már miféle idő­zavar? — és kétségbeesve for­dulok tanácsért a szomszé­domhoz, Kokoszov tecnnoio- gushoz. — Valami elképzelhetetle­nül félelmetes dolog történik az idővel — mondom. — Úgy tűnik, mintha megállt volna — Az lehetetlen! — vagja rá Kokoszov, és már tárcsáz­za is a pontos időt. Az előbbi hang véle is közli: „Kilenc óra egy perc”. — Lehetséges, hogy megállt a bemondó órája — tételezem fel hangosan gondolkodva — vagy egyszerűen nem tudja, mit is kell csinálnia? — A pontos időt automata közli magnószalagról — vilá­gosít fel Kokoszov. — Akkor meg a gép téved, és állandóan ismétel, mint a futballmeccset közvetítő ri­porter! — Nem, nem az idő nem ismétlődik! — mond ellent Kokoszov, és ismét hívja a számot... Az eredményt olvasom az arcáról, azaz: „Kilenc óra egy perc”. használnak fel, így ez a meny- nyiség fedezi a hazai szükség­leteket, sőt külföldre is szál­lítanak belőle. Dr. Sághy Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének elnökletével kedden tartotta idei első ülé­sét a Duna—Tisza közi intéző- bizottság. A társadalmi szerv, amely 1972. májusa óta segíti a vidék idegenforgalmának fejlesztését, összegezte mun­kájának eddigi eredményeit és kidolgozta ez évi programját. A bizottságnak tavaly egymillió forintot jutta­tott az Országos Idegen- forgalmi Tanács. Ezt az összeget a hétvégi üdü­lőövezetek idegenforgalmi fel­tételeinek javítására fordítot­ták. További egymillió-há­romszázezer forintot kapott *a bizottság meghatározott célra: — Lehet, hogy megállt az idő? — Mi állt meg? — Nem az eszem tokja, ha­nem az idő! Felmondta a szol­gálatot. Sportnyelven szólva, feladta a meccset. Különben is elég régen szolgálja már az embert. Ügy van, mint ahogy a költő írja: „Állj meg, ne szállj el pillanat, te cso­dák forrása!...” Vagy még az is lehet, hogy ütött a végső óra, azért állt meg kilenc óra egy perckor... — Marhaság — háborodik fel Kokoszov. — Az idő az sohasem áll meg. Nem tud megállni! Különben is a föld saját tengelye körüli forgá­sával és a nap körüli kerin­gésével van szoros kapcsolat­ban. Ha a mi hivatalunk olyan sebesen forogna, mint a föld a saját tengelye körül, az idő akisor lenne változat­lan. — Akkor az a legvalószí­nűbb, hogy a mi hivatalunk kezdett forgásba? Gépiesen néztünk ki az ab­lakon. Am nyoma sincs a for­gásnak, bár a fejem zúg, sze­mem előtt piros karikák fut­kosnak ... — Az nem lehetséges, hogy a föld megunta a forgást, ke­ringést? — kérdem ijedten. — Fel tudja fogni, ez mit jelentene? Ez lenne a vég maga. — Mi lenne? — A világ vége — suttogja ,,A tanácstagi munka a válasz­tók bizalmán alapuló, megtisz­telő, közéleti tevékenység.’* (A tanácstörvényből) Szinte nincs olyan tanács- tag, akit, ha munkájáról kér­dezünk, ne azzal válaszolna: olyan rövid volt ez a ciklus ... Pedig, ha egy-egy járás ta­nácstagjainak tevékenységét összegezzük, nincs ok a sze­rénykedésre. S nemcsak azért, mert a tanácstagok jól sáfár­kodtak választóik bizalmával, s a lakosság véleményét tol­mácsolták az illetékes taná­csoknak, hanem azért is, mert egy-egy javaslatnál maguk is keresték a megvalósítás útját, s a közérdekű kéréseket úgy továbbították, hogy mindjárt elmondták, mit vállalnak őik. Hogy ezt megtehessék, ahhoz ismerniük kell a választókör­zet lakóinak mindennapjait, felébreszteni érdeklődésüket, aktivitásukat a közügyek iránt. A tanácstagi beszámolók al­kalmat adtak erre. Két év: 520 bzszámoló A ráckevei járásban két esz­tendő alatt 520 tanácstagi be­számolót tartottak, amelyeken jóval többen vettek részt, mint a korábbi időszakban. Délegyházán például a vá­lasztók 40 százaléka, Sziget­halmon 31 százaléka jelent a bugaci skanzen létesítésére és a bugac-pusztai út stabili­zálására. Az intéző bizottság és elnöksége ez évben egyebek között, megvitatja a nyolcéves — 1980-ig szóló — idegenfor­galom-fejlesztési progra­mot, az idegenforgalmi jellegű rendezvények tapasztalatait, az üdülőhelyek egészségügyi helyzetét. Foglalkoznak továb­bá Kalocsa idegenforgalmá­val, a Szelídi-tó fejlesztésével. A Duna—Tisza közi intéző bizottság elnöksége elhatároz­ta, hogy a pécsiek felkérésére együttműködik a Mecsek vi­déki intéző bizottsággal, a Duna-part komplex fejleszté­sének kidolgozásában. Kokoszov maga is megijedve a gondolattól. Ijedtségeim kifejezésére egy népies közmondás lenne a legtalálóbb. Ösztönösen nyú­lok a telefon után, és tárcsá­zom a számot. És a jól ismert hang közli: — Kilenc óra három perc. — Nem állt meg! — kiáltok feL — Ha lassan is, de megy... Kokoszov sem állta meg tárcsázás nélkül. Ám az izga­lomtól a telefonba sokáig meg sem tudott mukkanni. Végül mégis úrrá lett magán, kér­dezett és a felelet sem ma­radt el: „Kilenc óra három perc”. — Köszönöm — mondta a kagylóba. — Azután ellenőrzésként is­mét én hívtam a számot... Ám ekkor a pontos idő meg­kérdezte: miért szórakoznak? Én' majdnem kőbálvánnyá váltam a csodálkozástól, de végül mégis magyarázkodni kezdtem: — Valamiféle időzavar állt itt be, elvtárskám! Már jó ideje tárcsázzuk, ám az idő alig halad! Miért? A hang majdnem kiabálás­ba csapott át: — 'Azért, mert önök az is­tennek sem hajlandók dol­gozni. Gyerünk gyorsan, lás­sanak munkához. Ekkor kiderült, hogy az iz­galomtól eltévesztettük a pon­tos idő számát, és állandóan a saját osztályvezetőnket tár­csáztuk. Amikor magunkhoz tér­tünk és hívni akartuk, hogy elnézését kérjük, már elmúlt öt óra. Észre sem vettük, hogy vége a munkaidőnek! (A Lityeratumaja Gazetá­ból fordította: Sigér Imre) meg. Megnőtt a részvevők ak- [ tivitása is: Dunaharaszti köz­ségben a beszámolók alkalmá­val 174 felszólalás hangzott el s ebből 160 közérdekű témák­kal foglalkozott. Hasonló eredménnyel zárul­tak a falugyűlések: a járás 17 községében tartottak decem­berben falugyűlést, Ráckeve— Szigetbecse községekben pedig rétegtalálkozókat rendeztek. A tapasztalatok azt bizonyítot­ták, hogy nő a lakosság ér­deklődése a község ügyei iránt. Áporka kis település, közös tanácsú község, ezért itt korábban soha nem tartottak falugyűlést. Tavaly december­ben sor került erre. S hogy várták az emberek, azt mutat­ja, hogy a huszonkilenc rész­vevő közül tizenöten szólaltak fel. Délegyházán hetvenen je­lentek meg a falugyűlésen, s így a község belterületén lakó valamennyi család képviseltet­te magát. S nemcsak ott vol­tak, hanem cselekvőén részt is vettek: javaslatot tettek egy faiskola létesítésére, szóba hozták a község útjainak, jár­dáinak állapotát, s mindjárt felajánlották két kilométer járda építését társadalmi munkában. Napirendre került a település fűtőolaj- és ház- tartásigáz-ellátása; vállalták, hogy családonként 120 forin­tot fizetnek be hozzájárulás­ként égy gázcseretelep létesí­tésére. Őszintén, a gondokat faltárva Sorolhatnánk még a példá­kat a ráckevei járásból: Tökö­lön a kertbarátok körének megalakítását javasolták, Du- naharasztin a fiatalok re részt vesznek a község parkosítási munkálataiban, Majosházán ugyancsak társadalmi munkát ajánlottak fel. Nem kell különösebben in­dokolni, miért jó, ha a község lakóit tájékoztatják a tanács terveiről, anyagi lehetőségei­ről. Nyilvánvaló, hogy ezek után a kérések, a javaslatok reálisabbak lesznek. Halász­telkén statisztikát készítettek: a jelölőgyűléseken 405 beje­lentés hangzott el, ebből 334 foglalkozott községfejlesztés­sel. Ahhoz, hogy valamennyit megvalósítsák, a tanácsnak 68,3 millió forintra lett volna szüksége. Azoknak a javasla­toknak az értéke, amelyeket teljesítettek, 12,5 millió forin­tot tett ki. S ha a pénzfel­használást részleteznénk, meg­állapíthatnánk, jól gazdálkod­tak. Az őszinte hang, a gon­dok és a lehetőségek bátor feltárásának eredménye, hogy a községet az elsők közé so­rolhatjuk a járásban, ha a társadalmi munka értékét ösz-j szegezzük. Az, hogy egy tanácstag jól\ dolgozhasson, természetesen nem csupán őrajta múlik. At­tól is függ, milyen segítséget kap a tanács vezetőitől, ho­gyan fogadják, amikor válasz­tóinak kérését tolmácsolja. A ráckevei járásban a tanácsta­gok 95 százalékával beszélget­tek a járás, illetve a község párt-, tanácsi és népfrontve­zetői. S ha elő is fordult — mint például Tökölön —, hogy az új tanácstagnak azt sem mondták meg. hogyan tartson beszámolót, általában segítik munkájukat. A tanácstagok többsége rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken, véle­ményt nyilvánít, vitatkozik, kezdeményez. Hasznos munkát végeztek a tanácsok bizottsá­gaiban is. Tóbb.t tudni a község dolgairól A népfrontelnökségek nem­régiben értékelték a kétéves ciklust s megállapították: a tanácsok és tanácstagok testü­leti tevékenysége eredményes volt, sokat fejlődött a két esz­tendő alatt. Amin még javíta* ni kell, az a tájékoztatás: egy­részt a tanácstagokat jobban kell informálni a község dol­gairól, másrészt a gondokat, a terveket továbbítani kell a választóknak, a lakosságnak. Ugyanakkor az is kifejezésre jutott, hogy a jövőben, első­sorban a népfrontbizottságók- nak nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a tanácstagoknak, mindenekelőtt a fiataloknak. Amikor a tanácstagi mun­káról beszélgettünk a rácke­vei járásban, Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási titkára így summázta a ta­pasztalatokat : a tanácstagok munkájában az a legnagyobb eredmény, hogy általuk való­ban a lakosság véleménye ju­tott el a tanácsokhoz. Ez to­vábbi lehetőségeket teremt a közüayekben az állampolgári felelősség növekedésére, a szocialista demokrácia még teljesebb kibontakoztatására. Soós Ibolya A munkaügyi miniszter leg­újabb rendelete intézkedik ar­ra az esetre, amikor valamely vállalat függetlenített szak- szervezeti tisztségviselő meg­bízatása megszűnik. Az ilyen dolgozót legalább a megbízatá­sakor betöltött, vagy ha nem lehetséges, azzal egyenértékű munkakörben, munkahelyen kell tovább foglalkoztatni, munkabérének megszabásakor figyelembe kell venni az adott munkakörben történt bérren­dezéseket, bérfejlesztéseket, ha KEZDETBEN VOLTAK a mintaüzletek. Gyorsan szapo­rodtak, növekedett a reklám­juk is országszerte. Aztán las­san megszűntek, „mintaságuk” megkopott. Mostanában- újra létesülnek mintaüzletek. Gyorsan szapo­rodnak, reklámjuk is egyre hangosabb. Noha a korábbi és napjaink mintaüzletei között jelentős különbség van, félő, hogy a mostaniak sorsa ha­sonló lesz. Hogy ezt elkerül­jük, érdemes e témáról rövi­den szót ejteni az érdekeltek nagy nyilvánossága előtt is. Mert az érdekeltek végső fo­kon mégiscsak a vevők, a vá­sárlók. Mert milyen céllal szület­tek mondjuk egy évtizeddel ezelőtt a mintaüzletek? Azzal — legalábbis azt hirdették magukról —, hogy olyan áru­val is rendelkezzenek, ame­lyet sehol máshol nem lehet kapni. Hamarosan kiderült, hogy a „csak nálunk” jelszót egyik bolt sem tudta igazán és hosszan tartóan valóra válta­ni, mert a valóban egyedi árucikkekből nem állt rendel­kezésre elegendő. így aztán — és erre előbb-utóbb a kereske­delem illetékesei is rájöttek — a mintaüzletek vevőbosszantó- vá váltak és nem vonzották, inkább riasztották a vásárló­kat. Következett az átmeneti korszak, amikor a mintaüzle­teket tulajdonképpen úgyne­vezett márkaboltként létesítet­ték. Ilyen ma is működik né­hány országszerte (például az Egyesült Izzóé és a Budalakk gyáré a fővárosijain, vidéken elsősorban a textil- és cipő­gyárak nyitottak ilyen üzlete­ket). Ezek a boltok inkább csak úgy váltak be, minit ve­vőszolgálati tanácsadók, mert az egysíkú áruválaszték rit­kán elégítette ki a vevőket. AZ UTÓBBI IDŐBEN ismét szaporodnak a mintaboltok, de ezúttal ez a meghatározás kereskedelemszervezési kísér­A gödöllői járási Vöröske-, reszt és az isaszegi Vöröske­reszt egészségügyi napokat rendez ebben a hónapban Isa- szegen. Az eseménysorozat be­vezetőjeként a múlt hét végén egészségügyi kiállítás nyílt a művelődési házban, hétfőn pedig előadás hangzott el az alkohol káros hatásáról. Hol­nap, csütörtökön délután 3 órakor kerekasztal-konferen- ciát rendeznek a tanácsház nagytermében, a fiatalság egészséges nevelésérőL A vi­tát Győri Sándor gyógysze­rész vezeti. A továbbiakban előadások lesznek az altatók és nyugta-: tók egészségügyi problémáiról, a rákról, és egészségügyi ve­télkedőt rendeznek az úttörői vöröskereszteseknek. Az egészségügyi napok ke-: rétében az isaszegi gyógy­szertár dolgozói díjmentesen szaktanácsadást adnak a házi­patikákról, és ellenőrzik a há­zipatikák gyógyszereinek hasz­nálhatóságát. A korábbi munkakörben Vállalati szakszervezeti tisztségviselők foglalkoztatása megbízatásuk megszűnése után JEGYZET Mintaboltok a tisztségviselő megbízatásá­nak tartama alatt magasabb szakmai képzettséget szerzett, az illetékes szakszervezeti szerv javaslatára ennek meg­felelő munkakört kell részére megbízatásának megszűnése­kor biztosítani. A KISZ valamennyi válasz­tott tisztségviselőjét, valamint a magyar úttörők szövetségé­nek csapatvezetőit és rajveze­tőit a szakszervezet választott tisztségviselőivel azonos véde­lem illeti meg. leteket takar. Egyszerűbben szólva: ezekben a mintaüzle­tekben különböző korszerű ki­szolgáló, tároló módszerekkel kísérleteznek. Elsősorban az új ÁBC-áruházakban igyekez­nek figyelemmel kísérni: me­lyik önkiszolgálási forma, az áruk milyen elrendezése válik be a legjobban. Az úgyneve­zett kiskonténeres szállítás például, amikor átrakások nél­kül, kerekes konténerekben korül az áru közvetlenül az el­adótérbe, nemcsak a vevők­nek, hanem az üzlet dolgozói­nak is többszörös előnyt nyújt. Az áru kevésbé törik, a csomagolás nem megy tönk­re, a bolti dolgozóknak, akik­nek többsége nő, nem kell annyi nehéz terhet emelnie. Mindez a jelenlegi munkaerő- helyzet mellett, nem elhanya­golandó szempont. A különböző kísérleti mód­szerekkel intenzíven foglalko­zik a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet. Leg­utóbb például vizsgálatsoro­zatban dolgozta fel a KE- RORG a szekszárdi Ruházati Áruház mintaként bevezetett módszereinek tapasztalatait. A tervek szerint a Belkereske­delmi Minisztérium hamaro­san megbízást ad a KERORG- nak, hogy egy Nyíregyházán nyíló áruházban korszerű ke­reskedelmi módszerekkel min­taboltként próbálják ki az árusítást. Ez lenne egyben az országos mintahálózat fejlesz­tésének indulása is. JÓ VOLNA, ha a minta­üzleteket illető nekibuzdulás ezúttal tartósabbnak bizonyul­na, és a szervezési módszerek kísérletezése mellett ezekben a boltokban az áruválaszték sem csökkenne. Végül pedig amennyire örvendetes, hogy a kísérleti tan- és mintaüzle­tekben ügyelnek a kiszolgálás színvonalára, kár lenne, ha ezzel csak ezekben a boltok­ban találkozhatna a vevő — mintaképpen. Pálos Miklós SZ. KOMISSZARENKO: Időzavar A Duna-part komplex íejlesitése I i k I Egészségügyi napok Isaszegen

Next

/
Thumbnails
Contents