Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
1973. FEBRUÁR 6., KEDD rEST MUCt El ^/CírMp Két hónap nyereségrészesedés Segítség a vízműépítéseknél Halásztelek: hálózati rekonstrukció 1 A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat szakemberei tavaly 40 kilométer hosszúságú kiskábelt, 30 kilométer földkábelt és 18 tonna alumínium vezetéket használtak feL A kiépített kis feszültségű hálózat hossza 13 kilométer, a nagy feszültségűé pedig 5 kilométer volt. Ä többi között sor került a kismarosi üdülőtelep közvilágítási hálózatának megépítésére, a gödöllői vízmű elektromos vezetékeinek elkészítésére. Ceglédbercelen és Dunakeszin a vízműnél folyó munkálatok erre az esztendőre húzódnak át. Az áthúzódó munkák mellett a legfontosabb feladatuk Halásztelek kommunális hálózatának teljes rekonstrukciója, a Solymári Víz- ,és Csatornamű elektromos munkáinak elvégzése és nem Budapest V, Apáczai Csere János u. 5. szám alatt virj», kadvM vásárlóit. AZ AGRIA BÚTORGYÁR különbösö méretű kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-tol 18 óráig, —nmhatoi» 10-tol 15 óráig. utolsósorban a Visegrádi út és autóparkolók közvilágításának kiépítése. Sokat fejlődött a vállalat: saját erőből fejlesztettek, fúrós kocsik és daruk segítségével telepítik az oszlopokat, az elmúlt évben új székházba költöztek. Budaörsön 30 millió forintos költséggel az idén fejeződik be annak az ipari részlegnek az építése, ahol kapcsolótáblák készítésén kívül előszerelést is végeznek. Itt 100 dolgozó részére készül kulturált fürdő, öltöző és ebédlő. — Munkásaink zöme brigádban dolgozik — mondta Péter György igazgató. — Minden második emberünk törzs- gárdatag. A kollektíva jó munkájának eredménye, hogy az 5 százalékos termelésnövekedés nyereséggel jár együtt. Bár végleges adatokkal nem rendelkezünk, annyi azonban már megállapítható, hogy az előző évihez hasonlóan átlagosan kéthónapi munkabérnek megfelelő részesedést fizethetünk, pedig a tanácsi építőipari vállalatok közül országosan is kiemelkedő átlagbérünk: 32 ezer 400 forint. Az igazgató az évi feladatokról elmondotta, hogy a hangsúly a mennyiségről a minőségre tevődik át. Aki jól dolgozik, azt bízza meg a beruházó — ez meghatározza munkájukat. K. J. Nagyüzem A BORIPARI PÉLDA es T ársulások visszaosztott forintok Nagyüzem a Ceglédi Húsipari Vállalat vágóhídján. Gábor Viktor felvétele Ami e hasábokon is időről időre visszatérő téma, folytonos és egyre nyomasztóbb gond: homoki szőlőink jövendője. A közelmúlt statisztikai adatai szerint a legutóbbi három esztendőben 13 ezer holddal csökkent az ország szőlőterülete, túlnyomórészt a homoki szőlőké. S mivel az ország borainak zömét — nem márkás, de azért közkedvelt, könnyű, fröccsnek való borokat — termő alföldi szőlővidék csaknem egyharmada Pest megyében található, a ráfizetés dilemmája elsősorban a megyénkben gazdaságokat foglalkoztatja. 1972 augusztusában tanácskozást hívott össze a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete. A tanácskozást Nagykőrösön rendezték. A szakFiatalok a volán mellett KIALAKUL A VOLÁN TÖRZSGÁRDÁJA Kétezer 225 fiatal, 30 éven aluli dolgozójának helyzetét, munkakörülményeit vizsgálja a 20-as Volán. A vállalat szak- szervezeti bizottsága és a gazdasági vezetők fontos feladatuknak tartják az „utánpótlás”-nevelést, hiszen dolgozóik 35—40 százaléka ebbe a korcsoportba tartozik. S a Zsúfoltság — szalagtelepülésen Gondok a Ráckevei-Duna-tigban A NEB-vizsgálat tapasztalatai Népi ellenőrök vizsgálták a Ráckevei-Duna-ág mentén kialakult üdülőterület gondjait. A tervek szerint közel százezer ember pihenését, üdülését, sportolását biztosítja majd a Dunának ez a szakasza. A folyó part menti részének parcellázása nagyrészt befejeződött. A NEB-vizsgálat tapasztalatai szerint a rendezési térFIATALOKAT VESZ FEL IPARI TANULÓNAK A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Tanulókat szerződtetünk az alábbi szakmákba: kőműves, ács-állványozó, épületburkoló (hideg), bádogos, vízszigetelő, vasbetonkészitő, szobafestő és mázoló (tapétázó), üvegező, víz-, gázvezeték- és készülékszerelő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, épületasztalos, villanyszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, építőgép-szerelő. A beiskolázás Budapesten, Gödöllőn, Vácott és Szentendrén működő szakmunkásképző intézetekben történik. Ösztöndíjat adunk, üzemi étkezésről, munka- és védőruháról, kulturális programról gondoskodunk. , A vidékieknek kollégiumi elhelyezés és teljes ellátás (a festőszakma kivételével). Gödöllőn, Vácott és Szentendrén elsősorban a naponta bejáró fiatalok Jelentkezését várjuk. Jelentkezés: személyesen vagy levélben, az alábbi címen: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. Szakoktatási Csoport. vek készítői nem fordítót tak elég gondot ligetes, erdős területek létesítésére, hogy azok is kirándulhassanak, pihenhessenek, fürödhessenek, akiknek nincs ott telkük. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis a vízparti részt 30—40 négyszögöles parcellákra osztotta, s ezekre hosszú lejáratú bérleti szerződést kötött. A bérlők a vízhez legközelebb építették fel házaikat, a területet bekerítették s így sokszor kilométereket kell gyalogolni, hogy a kirándulók találjanak egy kis ösvényt, amelyen lemehetnek a Dunához. A helytelen parcellázás következtében nemcsak a kirándulóktól zárják el a folyót, hanem hovatovább akadályozzák a termelőszövetkezeteket az öntözővíz kivételében is. A tapasztalatok szerint na- gobb gondot kell fordítani a terület higiéniai viszonyainak kialakítására is. A vendéglőkből, a víkendházakból összegyűlő hulladékot ugyanis a be nem épült területekre viszik, s egy-egy üres telek valóságos szemétdomb lett. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a rendkívül kis méretű parcellák miatt közel esnek egymáshoz a kutak és a mellékhelyiségek. Ez járványveszélyt rejthet magában, hiszen megfertőződhet így az ivóvíz. Az eddigi gyakorlat szerint a hétvégi házak — szalagsze- rűen — a víz mellett helyezkednek el. Ez a tény nehezíti a kereskedelmi, a vendéglátóipari ellátást. A leendő parcellázásoknál arra kell törekedni, hogy tömbös települések alakuljanak ki, amelyek megkönnyítik a közművesítést, a kommunális ellátást. így marad hely a víz partján strandok, campingtá- borok építésére, s azok is gyönyörködhetnek a Duna-ág természeti szépségeiben, akik nem telektulajdonosok. F. Nagy István, a NEB ráckevei járási elnöke gondoskodásnak meg is van az eredménye. Jelentősen csökkent a kilépők száma, a fiatalok ugyanis, látva munkájuk anyagi, erkölcsi megbecsülését, maradnak. Az előző évek 30—40 százaléka helyett tavaly a szakmunkásvizsgát tett fiatalok 70—80 százaléka megmaradt régi helyén. A mostani vizsgálat során megállapították, hogy néhány vidéki szolgálati helyen, például Monoron és Bugyin, az átlagosnál jóval kevesebb fiatal dolgozik. Ennek okát a jövőben kiderítik és ha lehet, megszüntetik. A vállalat 1185 nődolgozójábói négyszáznégyen 30 éven aluliak. A fiatal lányok, asszonyok többsége az igazgatóságon, az Andor utcai és a Szabolcs utcai üzemben, illetve Szentendrén és Zsámbékon dolgozik. Elsősorban tehát ezeken a helyeken kell gondot fordítani fejlődésükre, előrejutásukra. Iskolai végzettség szempontjából jónak mondható a 20-as Volán fiataljainak helyzete. Hetvenen egyetemet, illetve főiskolát, kétszárhar- mincketten középiskolát végeztek. Sajnos azonban — és ez is hozzátartozik a statisztikához — 83-an nem fejezték be a nyolc osztályt. Hiányzó ismereteik pótlásában kollégáikra is nagy feladat vár, hiszen a tanulmányi szabadság idején is teljesíteni kell a feladatokat. A jól ösz- szeforrott kollektívák jelenleg százhárom fiatal továbbtanulását biztosítják. Örvendetesen nő a forgalmi és műszaki tiszti iskolát végzettek száma, s a napokban 35 leendő forgalmi tiszt részére kihelyezett tagozat indul. A vállalat ösztönzi a fiatalokat a nyelvtanulásra is. Az Andor utcában, az Engels téren és a vállalat központjában összesen öt nyelvtanfolyamon nyolcvanan tanulnak. A fiatalok az idősebbekkel együtt részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A 153 szocialista brigádban versenyző, több mint két és fél ezer dolgozóból 1100 fiatal, s két önálló ifjúsági szocialista brigádjuk is van. A vállalat 271 vezetője közül 76 harminc éven aluli. A szakszervezet, a párt és KISZ- bizottság a gazdasági vezetőkkel együtt, folyamatos munkával nevelik a fiatalokat, hogy vezetői teendőket is el tudjanak látni. Cz. V. emberek akkor megvitatták, hogy miként lehetne kilábalni a kátyúból. Néhány gondolat megállapításaik közül: a felesleges tőkék kivágásával széles sortávolságú, magas művelésű szőlőket kell telepíteni. Ezt megelőzően alapos körültekintéssel kell felmérni a talaj- és domborzati adottságokat. A jövő az intenzív gazdálkodásé, létfontosságú, hogy intenzív tápanyag-gazdálkodást folytatva gondoskodjanak a talaj optimális tápanyag-telítettségéről, a nagy termőképességű tőkeformákról. Elkedvetlenítő adatok Ám az új telepítés jelentős anyagi befektetéssel jár. A homoki szőlők nagy részéből pedig még a termelés fenntartásához szükséges összeget sem lehet előteremteni. A gazdaságok legtöbbje mind _ kevesebbet invesztál a szőlőkbe. S ennek egyenes következményeként mind kevesebb jövedelemhez jut. Az alapvető teendő: gazdaságossá tenni a szőlőtermesztést, megteremteni a nagyüzemi termeléshez szükséges műszaki és technikai bázist, gondoskodni az ültetvények védelméről, a hitelnyújtásról, a vezetők szakmai színvonalának növeléséről, a szakszerű telepítésekről. S mivel jelenleg Pest megyében a szőlőtermés kétharmadát az egyéni, háztáji gazdaságok, illetve szakszövetkezetekben tömörült termelők adják, szükség lenne megfelelő kisgépekre, táp- és növényvédő anyagokra, szaporítóanyagokra, sőt OTP-hi- telre is. A megyei statisztika egy sor elkedvetlenítő adatot tartalmaz. A grafikon völgynek szalad, akár a terület alakulását, akár a termésátlagokat, akár a szőlőtermesztésre fordított költségeket szemléljük. Csak egy adatot említsünk: a megye szőlőterülete az utóbbi három évben tíz százalékkal csökkent. Ma talán ötvenezer hold lehet, de inkább kevesebb. Új kormányhatározat előtt A hivatalos fórumokon jól ismerik a felvázolt gondokat — az idén megjelenik egy, a szőlőtermesztőket támogató kormányhatározat. (Ez ideig csupán a történelmi borvidékeken járt 30 százalékos támogatás a rekonstrukcióhoz, azaz a korszerűtlen szőlők fölújításához.) Mezőgazdaságunk fontosabb célkitűzései között találhatjuk a termelők és a feldolgozó, forgalmazó vállalatok együttműködésének fejlesztését. E gazdaságpolitikai igényt figyelembe véve, valamint saját jól felfogott érdekében — hiszen ha nincs szőlő, nincs bor, nincs mit palackozni, forgalomba hozni — a Középmagyar országi Pincegazdaság Budafoki Üzeme, a megye felvásárló- vállalatai közül elsőként, megosztotta nyereségét a termelővel. A vele szerződésben álló hatvanegy állami gazdaság és termelőszövetkezet közül negyvenegytől árkiegészítéssel vásárolta meg a termést. A budafokiak egyébként a legutóbbi szüret során 145 ezer mázsa szőlőt — amelyből 110 ezer hektoliter bor származott' —, tízezer hektoliter mustot és 35 ezer hektoliter bort vásároltak. Az átvett szőlő felét két társulás adta. Ezek történetéről ennyit: 1971 nyarán a pincegazdaság megállapodást kötött a nagykátai és a ceglédi járás 26 szőlőtermesztő gazdaságával, s létrehozták a Tápió- menti és a Csemő—Nyársapáti amelyeknek a budafoki üzem Szőlő-Borgazdasági Társulást, maga is tagja. A társulások tevékenységi köre felölei a tagszövetkezetek tulajdonában, has-nálatában lévő szőlő földolgozását, a bor tárolását, kezelését, palackozását, s végül a közös bor értékesítését. A tagok közösen viselik a veszteséget és közösen részesülnek a nyereségből is. A két társulás együttműködési felár címén mintegy másfél millió forintos árkiegészítésben részesült. (Plusz 25, illetve 30 fillért kaptak a szőlő kilójáért.) További 16 termelőszövetkezetnek — aszerint, hogy milyen hosszú időtartamra kötöttek szerződést, milyen mennyiségű és minőségű árut adlak, s hogy összes termésük hányad részét adták el a pincegazdaságnak — változó összegű, 22—14 filléres árkiegészítést fizettek kilogrammonként, összesen csaknem 400 ezer forintot. A pincegazdaság egyébként az idei kedvezőtlen szüret okozta jövedelemkiesés egy részét átvállalta a termelőszövetkezet tektől, s az alacsony cukorfo- kú szőlők egységárait növelte. Műtrágyaakció Az elmúlt esztendő szüreti eredményeit a napokban viíht- ták meg a pincegazdaság és a szerződő termelőszövetkezetek — köztük a két társulás — szakemberei. A megbeszélést a budafokiak kezdeményezték, hogy megtárgyalják a termelőkkel az együttműködés további lehetőségeit. 1972-ben 14 mázsa volt a holdanként! átlagtermés, s ez bizony igen szűkös. Az alacsony hozam eleve kizárja az ágazat rentabilitását, magyarán: ilyen eredményekkel nem lehet kifizetődő a szőlőtermesztés. A jövedelmezőség tulajdonképpen a ho Idánkén ti 40 mázsás termésnél kezdődik. A pincegazdaságnak azonban érdeke, hogy a tsz-ek korszerűbben, nyereségesebben és többet termeljenek, s ehhez igyekszik hozzásegíteni őket A tanácskozáson kezdeményezték több társulás létrehozását, és bejelentettek, hogy továbbfejlesztik a már meglévő társulások gazdálkodásának hatékonyságát. A közeljövőben szakembereik felülvizsgálják az ültetvények állapotát, s eszerint határozzák meg az alkalmazandó műtrágya meny- nyiségét; előadássorozatokon ismertetik a termelőszövetkezetek szakmunkásaival a korszerű metszési eljárásokat; kijelölik azokat a gazdaságokat, ahol majd új ültetvényeket telepítenek, persze, csakis azokban a tsz-ekben, ahol a talaj erre alkalmas, továbbá megfelelő anyagi és műszaki feltételekkel rendelkeznek. A termelői kedv fokozására a budafoki üzem az elmúlt év tavaszán kísérletképpen műtrágyaakciót szervezett. Előbb öt, majd az őszi felmérések alapján 21 gazdaságot juttattak műtrágyához. Természetesen elsősorban azok a tsz-ek részesülnek ebben a juttatásban, amelyek optimális körülmények között nagyobb termést ígérő, s nem teljesen elhanyagolt szőlők birtokosai. (A műtrágya árát a szüret után, a megnőtt termésért fizetett pénzből levonják.) Bizakodó gazdaságok A termelőszövetkezetek tehát megismerkedtek az elképzelésekkel, most várják a Középmagyarországi Pincegazdaság Budafoki Üzeme által kölcsönösen előnyösnek vélt együttműködési feltételeket. Tudni akarják, hogy milyen időtartamra s milyen mértékben köti le őkét az új elképzeléseket is magába foglaló szerződés. S amellett, hogy — érthetően — örömmel fogadták az árkiegészítést, avagy az együttműködés társulásos formáit, szeretnék látni a jövőt is, a távlatokat, A szőlőtermesztők elgondolása: megkapják az állami támogatást ültetvény rekonstrukciójára, s a fennmaradó költség egy részét hitelből is fedezhetik, nem egészen csekély hányadát pedig magára vállalná a pincegazdaság, akkor talán kifizetődne a homoki szőlő termesztése. Egyelőre mindezt feltételesen említhetjük. A gazdaságok azonban bizakodnak. Apor Zoltán V I