Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

1973. FEBRUÁR 6., KEDD rEST MUCt El ^/CírMp Két hónap nyereségrészesedés Segítség a vízműépítéseknél Halásztelek: hálózati rekonstrukció 1 A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat szakemberei ta­valy 40 kilométer hosszúságú kiskábelt, 30 kilométer föld­kábelt és 18 tonna alumí­nium vezetéket használtak feL A kiépített kis feszültsé­gű hálózat hossza 13 kilo­méter, a nagy feszültsé­gűé pedig 5 kilométer volt. Ä többi között sor került a kismarosi üdülőtelep közvilá­gítási hálózatának megépíté­sére, a gödöllői vízmű elekt­romos vezetékeinek elkészí­tésére. Ceglédbercelen és Du­nakeszin a vízműnél folyó munkálatok erre az esztendő­re húzódnak át. Az áthúzódó munkák mel­lett a legfontosabb feladatuk Halásztelek kommunális há­lózatának teljes rekonstruk­ciója, a Solymári Víz- ,és Csatornamű elektromos mun­káinak elvégzése és nem Budapest V, Apáczai Csere János u. 5. szám alatt virj», kadvM vásárlóit. AZ AGRIA BÚTORGYÁR különbösö méretű kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-tol 18 óráig, —nmhatoi» 10-tol 15 óráig. utolsósorban a Visegrádi út és autóparkolók közvilágítá­sának kiépítése. Sokat fejlődött a vállalat: saját erőből fejlesztettek, fúrós kocsik és daruk segít­ségével telepítik az oszlopo­kat, az elmúlt évben új szék­házba költöztek. Budaörsön 30 millió forintos költséggel az idén fejeződik be annak az ipari részlegnek az építése, ahol kapcsolótáblák készíté­sén kívül előszerelést is vé­geznek. Itt 100 dolgozó ré­szére készül kulturált fürdő, öltöző és ebédlő. — Munkásaink zöme bri­gádban dolgozik — mondta Péter György igazgató. — Min­den második emberünk törzs- gárdatag. A kollektíva jó munkájának eredménye, hogy az 5 százalékos termelésnö­vekedés nyereséggel jár együtt. Bár végleges adatok­kal nem rendelkezünk, annyi azonban már megállapítható, hogy az előző évihez hasonlóan átlagosan kéthónapi mun­kabérnek megfelelő része­sedést fizethetünk, pedig a tanácsi építőipari vál­lalatok közül országosan is kiemelkedő átlagbérünk: 32 ezer 400 forint. Az igazgató az évi felada­tokról elmondotta, hogy a hangsúly a mennyiségről a minőségre tevődik át. Aki jól dolgozik, azt bízza meg a be­ruházó — ez meghatározza munkájukat. K. J. Nagyüzem A BORIPARI PÉLDA es T ársulások visszaosztott forintok Nagyüzem a Ceglédi Hús­ipari Vállalat vágóhídján. Gábor Viktor felvétele Ami e hasábokon is időről időre visszatérő téma, folyto­nos és egyre nyomasztóbb gond: homoki szőlőink jöven­dője. A közelmúlt statisztikai ada­tai szerint a legutóbbi három esztendőben 13 ezer holddal csökkent az ország szőlőterü­lete, túlnyomórészt a homoki szőlőké. S mivel az ország bo­rainak zömét — nem márkás, de azért közkedvelt, könnyű, fröccsnek való borokat — ter­mő alföldi szőlővidék csak­nem egyharmada Pest megyé­ben található, a ráfizetés di­lemmája elsősorban a me­gyénkben gazdaságokat fog­lalkoztatja. 1972 augusztusá­ban tanácskozást hívott össze a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezete. A tanácskozást Nagy­kőrösön rendezték. A szak­Fiatalok a volán mellett KIALAKUL A VOLÁN TÖRZSGÁRDÁJA Kétezer 225 fiatal, 30 éven aluli dolgozójának helyzetét, munkakörülményeit vizsgálja a 20-as Volán. A vállalat szak- szervezeti bizottsága és a gazdasági vezetők fontos fel­adatuknak tartják az „után­pótlás”-nevelést, hiszen dol­gozóik 35—40 százaléka ebbe a korcsoportba tartozik. S a Zsúfoltság — szalagtelepülésen Gondok a Ráckevei-Duna-tigban A NEB-vizsgálat tapasztalatai Népi ellenőrök vizsgálták a Ráckevei-Duna-ág mentén ki­alakult üdülőterület gondjait. A tervek szerint közel száz­ezer ember pihenését, üdülé­sét, sportolását biztosítja majd a Dunának ez a szakasza. A folyó part menti részé­nek parcellázása nagy­részt befejeződött. A NEB-vizsgálat tapasztala­tai szerint a rendezési tér­FIATALOKAT VESZ FEL IPARI TANULÓNAK A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Tanulókat szerződtetünk az alábbi szakmákba: kőműves, ács-állványozó, épületburkoló (hideg), bádogos, vízszigetelő, vasbetonkészitő, szobafestő és mázoló (tapétázó), üvegező, víz-, gázvezeték- és készülékszerelő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, épületasztalos, villanyszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, építőgép-szerelő. A beiskolázás Budapesten, Gödöllőn, Vácott és Szentendrén működő szakmunkásképző intézetekben történik. Ösztöndíjat adunk, üzemi étkezésről, munka- és védőruháról, kulturális programról gondoskodunk. , A vidékieknek kollégiumi elhelyezés és teljes ellátás (a festőszakma kivételével). Gödöllőn, Vácott és Szentendrén elsősorban a naponta bejáró fiatalok Jelentkezését várjuk. Jelentkezés: személyesen vagy levélben, az alábbi címen: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. Szakoktatási Csoport. vek készítői nem fordítót tak elég gondot ligetes, erdős területek létesítésére, hogy azok is kirándulhassanak, pi­henhessenek, fürödhessenek, akiknek nincs ott telkük. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis a vízparti részt 30—40 négy­szögöles parcellákra osztotta, s ezekre hosszú lejáratú bér­leti szerződést kötött. A bér­lők a vízhez legközelebb épí­tették fel házaikat, a terü­letet bekerítették s így sok­szor kilométereket kell gya­logolni, hogy a kirándulók ta­láljanak egy kis ösvényt, amelyen lemehetnek a Duná­hoz. A helytelen parcellázás következtében nemcsak a kirándulóktól zár­ják el a folyót, hanem hova­tovább akadályozzák a ter­melőszövetkezeteket az öntö­zővíz kivételében is. A tapasztalatok szerint na- gobb gondot kell fordítani a terület higiéniai viszonyai­nak kialakítására is. A ven­déglőkből, a víkendházakból összegyűlő hulladékot ugyan­is a be nem épült területek­re viszik, s egy-egy üres telek valóságos szemétdomb lett. Nem hagyható figyelmen kí­vül az sem, hogy a rendkívül kis méretű parcellák miatt közel esnek egymáshoz a ku­tak és a mellékhelyiségek. Ez járványveszélyt rejthet magá­ban, hiszen megfertőződhet így az ivóvíz. Az eddigi gyakorlat szerint a hétvégi házak — szalagsze- rűen — a víz mellett helyez­kednek el. Ez a tény nehe­zíti a kereskedelmi, a ven­déglátóipari ellátást. A leendő parcellázásoknál arra kell tö­rekedni, hogy tömbös települések ala­kuljanak ki, amelyek megkönnyítik a köz­művesítést, a kommunális el­látást. így marad hely a víz partján strandok, campingtá- borok építésére, s azok is gyönyörködhetnek a Duna-ág természeti szépségeiben, akik nem telektulajdonosok. F. Nagy István, a NEB ráckevei járási elnöke gondoskodásnak meg is van az eredménye. Jelentősen csökkent a ki­lépők száma, a fiatalok ugyanis, látva mun­kájuk anyagi, erkölcsi meg­becsülését, maradnak. Az elő­ző évek 30—40 százaléka he­lyett tavaly a szakmunkás­vizsgát tett fiatalok 70—80 százaléka megmaradt régi he­lyén. A mostani vizsgálat so­rán megállapították, hogy né­hány vidéki szolgálati helyen, például Monoron és Bugyin, az átlagosnál jóval kevesebb fia­tal dolgozik. Ennek okát a jö­vőben kiderítik és ha lehet, megszüntetik. A vállalat 1185 nődolgozó­jábói négyszáznégyen 30 éven aluliak. A fiatal lányok, asszonyok többsége az igazgatóságon, az Andor utcai és a Szabolcs utcai üzemben, illetve Szent­endrén és Zsámbékon dol­gozik. Elsősorban tehát ezeken a helyeken kell gondot fordí­tani fejlődésükre, előrejutá­sukra. Iskolai végzettség szem­pontjából jónak mondható a 20-as Volán fiataljainak hely­zete. Hetvenen egyetemet, il­letve főiskolát, kétszárhar- mincketten középiskolát vé­geztek. Sajnos azonban — és ez is hozzátartozik a sta­tisztikához — 83-an nem fe­jezték be a nyolc osztályt. Hiányzó ismereteik pótlásában kollégáikra is nagy feladat vár, hiszen a tanulmányi sza­badság idején is teljesíteni kell a feladatokat. A jól ösz- szeforrott kollektívák jelen­leg százhárom fiatal tovább­tanulását biztosítják. Örven­detesen nő a forgalmi és mű­szaki tiszti iskolát végzettek száma, s a napokban 35 le­endő forgalmi tiszt részére ki­helyezett tagozat indul. A vál­lalat ösztönzi a fiatalokat a nyelvtanulásra is. Az Andor utcában, az Engels téren és a vállalat központjában össze­sen öt nyelvtanfolyamon nyolcvanan tanulnak. A fiatalok az idősebbekkel együtt részt vesznek a szo­cialista brigádmozgalomban. A 153 szocialista brigád­ban versenyző, több mint két és fél ezer dolgozóból 1100 fiatal, s két önálló ifjúsági szocia­lista brigádjuk is van. A vállalat 271 vezetője kö­zül 76 harminc éven aluli. A szakszervezet, a párt és KISZ- bizottság a gazdasági veze­tőkkel együtt, folyamatos munkával nevelik a fiatalo­kat, hogy vezetői teendőket is el tudjanak látni. Cz. V. emberek akkor megvitatták, hogy miként lehetne kilábal­ni a kátyúból. Néhány gondo­lat megállapításaik közül: a felesleges tőkék kivágásával széles sortávolságú, magas művelésű szőlőket kell tele­píteni. Ezt megelőzően alapos körültekintéssel kell felmérni a talaj- és domborzati adott­ságokat. A jövő az intenzív gazdálkodásé, létfontosságú, hogy intenzív tápanyag-gaz­dálkodást folytatva gondos­kodjanak a talaj optimális tápanyag-telítettségéről, a nagy termőképességű tőkefor­mákról. Elkedvetlenítő adatok Ám az új telepítés jelentős anyagi befektetéssel jár. A homoki szőlők nagy részéből pedig még a termelés fenn­tartásához szükséges összeget sem lehet előteremteni. A gaz­daságok legtöbbje mind _ ke­vesebbet invesztál a szőlőkbe. S ennek egyenes következmé­nyeként mind kevesebb jöve­delemhez jut. Az alapvető teendő: gazda­ságossá tenni a szőlőtermesz­tést, megteremteni a nagyüze­mi termeléshez szükséges mű­szaki és technikai bázist, gon­doskodni az ültetvények vé­delméről, a hitelnyújtásról, a vezetők szakmai színvonalá­nak növeléséről, a szakszerű telepítésekről. S mivel jelen­leg Pest megyében a szőlőter­més kétharmadát az egyéni, háztáji gazdaságok, illetve szakszövetkezetekben tömörült termelők adják, szükség len­ne megfelelő kisgépekre, táp- és növényvédő anyagokra, sza­porítóanyagokra, sőt OTP-hi- telre is. A megyei statisztika egy sor elkedvetlenítő adatot tar­talmaz. A grafikon völgynek szalad, akár a terület alaku­lását, akár a termésátlagokat, akár a szőlőtermesztésre for­dított költségeket szemléljük. Csak egy adatot említsünk: a megye szőlőterülete az utóbbi három évben tíz százalékkal csökkent. Ma talán ötvenezer hold lehet, de inkább keve­sebb. Új kormányhatározat előtt A hivatalos fórumokon jól ismerik a felvázolt gondokat — az idén megjelenik egy, a szőlőtermesztőket támogató kormányhatározat. (Ez ideig csupán a történelmi borvidé­keken járt 30 százalékos tá­mogatás a rekonstrukcióhoz, azaz a korszerűtlen szőlők föl­újításához.) Mezőgazdaságunk fontosabb célkitűzései között találhatjuk a termelők és a feldolgozó, forgalmazó vállalatok együtt­működésének fejlesztését. E gazdaságpolitikai igényt figye­lembe véve, valamint saját jól felfogott érdekében — hiszen ha nincs szőlő, nincs bor, nincs mit palackozni, forgalomba hozni — a Középmagyar or­szági Pincegazdaság Budafoki Üzeme, a megye felvásárló- vállalatai közül elsőként, meg­osztotta nyereségét a terme­lővel. A vele szerződésben ál­ló hatvanegy állami gazdaság és termelőszövetkezet közül negyvenegytől árkiegészítés­sel vásárolta meg a termést. A budafokiak egyébként a legutóbbi szüret során 145 ezer mázsa szőlőt — amelyből 110 ezer hektoliter bor származott' —, tízezer hektoliter mustot és 35 ezer hektoliter bort vásá­roltak. Az átvett szőlő felét két társulás adta. Ezek történeté­ről ennyit: 1971 nyarán a pin­cegazdaság megállapodást kö­tött a nagykátai és a ceglédi járás 26 szőlőtermesztő gazda­ságával, s létrehozták a Tápió- menti és a Csemő—Nyársapáti amelyeknek a budafoki üzem Szőlő-Borgazdasági Társulást, maga is tagja. A társulások te­vékenységi köre felölei a tag­szövetkezetek tulajdonában, has-nálatában lévő szőlő föl­dolgozását, a bor tárolását, ke­zelését, palackozását, s végül a közös bor értékesítését. A ta­gok közösen viselik a vesztesé­get és közösen részesülnek a nyereségből is. A két társulás együttműködési felár címén mintegy másfél millió forintos árkiegészítésben részesült. (Plusz 25, illetve 30 fillért kap­tak a szőlő kilójáért.) További 16 termelőszövetkezetnek — aszerint, hogy milyen hosszú időtartamra kötöttek szerző­dést, milyen mennyiségű és minőségű árut adlak, s hogy összes termésük hányad részét adták el a pincegazdaságnak — változó összegű, 22—14 filléres árkiegészítést fizettek kilo­grammonként, összesen csak­nem 400 ezer forintot. A pin­cegazdaság egyébként az idei kedvezőtlen szüret okozta jö­vedelemkiesés egy részét át­vállalta a termelőszövetkezet tektől, s az alacsony cukorfo- kú szőlők egységárait növelte. Műtrágyaakció Az elmúlt esztendő szüreti eredményeit a napokban viíht- ták meg a pincegazdaság és a szerződő termelőszövetkezetek — köztük a két társulás — szakemberei. A megbeszélést a budafokiak kezdeményezték, hogy megtárgyalják a terme­lőkkel az együttműködés to­vábbi lehetőségeit. 1972-ben 14 mázsa volt a holdanként! átlagtermés, s ez bizony igen szűkös. Az ala­csony hozam eleve kizárja az ágazat rentabilitását, magya­rán: ilyen eredményekkel nem lehet kifizetődő a szőlőtermesz­tés. A jövedelmezőség tulaj­donképpen a ho Idánkén ti 40 mázsás termésnél kezdődik. A pincegazdaságnak azonban ér­deke, hogy a tsz-ek korszerűb­ben, nyereségesebben és töb­bet termeljenek, s ehhez igyek­szik hozzásegíteni őket A ta­nácskozáson kezdeményezték több társulás létrehozását, és bejelentettek, hogy továbbfej­lesztik a már meglévő társu­lások gazdálkodásának haté­konyságát. A közeljövőben szakembereik felülvizsgálják az ültetvények állapotát, s eszerint határozzák meg az al­kalmazandó műtrágya meny- nyiségét; előadássorozatokon ismertetik a termelőszövetke­zetek szakmunkásaival a kor­szerű metszési eljárásokat; ki­jelölik azokat a gazdaságokat, ahol majd új ültetvényeket te­lepítenek, persze, csakis azok­ban a tsz-ekben, ahol a talaj erre alkalmas, továbbá megfe­lelő anyagi és műszaki feltéte­lekkel rendelkeznek. A termelői kedv fokozására a budafoki üzem az elmúlt év tavaszán kísérletképpen mű­trágyaakciót szervezett. Előbb öt, majd az őszi felmérések alapján 21 gazdaságot juttat­tak műtrágyához. Természete­sen elsősorban azok a tsz-ek részesülnek ebben a juttatás­ban, amelyek optimális körül­mények között nagyobb ter­mést ígérő, s nem teljesen el­hanyagolt szőlők birtokosai. (A műtrágya árát a szüret után, a megnőtt termésért fi­zetett pénzből levonják.) Bizakodó gazdaságok A termelőszövetkezetek te­hát megismerkedtek az elkép­zelésekkel, most várják a Kö­zépmagyarországi Pincegazda­ság Budafoki Üzeme által köl­csönösen előnyösnek vélt együttműködési feltételeket. Tudni akarják, hogy milyen időtartamra s milyen mérték­ben köti le őkét az új elkép­zeléseket is magába foglaló szerződés. S amellett, hogy — érthetően — örömmel fogadták az árkiegészítést, avagy az együttműködés társulásos for­máit, szeretnék látni a jövőt is, a távlatokat, A szőlőtermesztők elgondolása: megkapják az ál­lami támogatást ültetvény re­konstrukciójára, s a fennmara­dó költség egy részét hitelből is fedezhetik, nem egészen cse­kély hányadát pedig magára vállalná a pincegazdaság, ak­kor talán kifizetődne a homo­ki szőlő termesztése. Egyelőre mindezt feltételesen említhet­jük. A gazdaságok azonban bizakodnak. Apor Zoltán V I

Next

/
Thumbnails
Contents