Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
\ 1973 FEBRUAR 4.. VASARNAP PEST HEGY '^Mtrlap Apáink Magnyitkát — mi Togliattit E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKAT ELSŐSORBAN GÉPKOCSI-TULAJDONOS OLVASÓINK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK ÉS TERMÉSZETESEN AZOKNAK IS, AKIK MÉG EZUTÁN SZÁNDÉKOZNAK GÉPKOCSIT VÁSÁROLNI — A GÉPKOCSIIPAR Újdonságaiba kívánunk BEPILLANTÁST NYÚJTANI. Cs'níld magad ■— a környezet szennyezése ellen Újszerű kezdeményezés Kanadában: megalakult egy központ a környezet tisztántartásának gyakorlati elősegítése érdekében. A központ különféle könyvecskéi, ad ki, amelyek felvilágosítják a lakosságot, mit ne tegyen, mivel árthat a környezeteinek. A jó tanácsok felvilágosítással szolgálnak a legkülönbözőbb helyzetekre vonatkozóan, háziasz- szonyoktól kezdve a gépkocsivezetőkig, mindenkivel igyekeznek megértetni, hogy a levegő, a vizek, az erdők, a parkok — az egész emberi környezet tisztántartása általános és egyetemes emberi probléma. Nemrégiben Togliattiban- járt az amerikai gépkocsi- és űrhajógyártó-ipari munkások egyesített szakszervezetének vezető munkatársaiból álló küldöttsége. A tengerentúli vendégek több órán át járták a Volgái Autógyár műhelyeit és őszintén el voltak ragadtatva a látottaktól. — Hihetetlen! — kiáltott fel a küldöttség egyik tagja. — Alig négy év telt el az első kapavágástól az első gépkocsiig. Jól emlékszem Leonyid Pet- kunasznak, az Autógyárépítő Tröszt brigádvezetőjének szavaira: — Litván vagyok — mondta Petkunasz. — Klajpedából érkeztem Togliattiba. Hajógyárban dolgoztam ott. Most pedig egy olyan brigádba tartozom, amelynek tagjai oroszok, ukránok, tatárok, és hazánk más nemzetiségű fiai. Az autógyárat ötvennyolcféle nemzetiségű emberek építik. Ebben rejlik üzemünk titka. Az ötéves terv egyik legnagyobb építkezését sok ezer szál fűzi valamennyi szövetségi köztársaság üzemeihez, tudományos kutatóintézményeihez. S itt meg kell neveznem egy számot. Gondolják csak el: az ország mintegy 1700 üzeme szállított és még ma is szállít különböző anyagokat és alkatrészeket a Volgái Autógyárnak. Alma-Atá- ból villamos berendezés érkezik, Jerevánból szivattyúk, Lvovból rakodógépek, Rigából festék, Kisinevből hidro- emelők... Vannak építkezések, amelyek iránt általános érdeklődés nyilvánul meg. Ilyen volt a Dnyeprogesz és az Amur menti Komszomolszk a harmincas években, a nácik által lerombolt Sztálingrád a negyvenes években, Bratszk az ötvenes esztendőkben. A hatvanas években, pontosabban 1987-ben ilyen országos méretű építkezés volt a Volgái Autógyár építése. A Kujbisev- hidrosztroj, a városi pártbizottság és a városi tanács, a Kom- szomol-szervezetek címére rengeteg levél érkezett. „Leszereltünk a katonaságtól. Szeretnénk a Volgái Autógyárban dolgozni ...” „Most fejeztem be az iskolát, s Togliattiba utazom ...” „Szeretnék most ott lenni, ahol nehéz munka folyik. Hajlandó vagyok önöknél bármilyen munkát elvállalni...” Aligha akad az országban megye vagy vidék, autonóm köztársaság vagy nemzetiségi körzet, amely ne küldte volna el képviselőit Togliattiba. És a sztyeppe kellős közepén a földből nőttek ki a műhelyek. Az egyik ilyen műhely hosz- sza két kilométer, szélessége ötszáz méter. Mindezeket a termelőhelyiségeket rövid idő alatt kellett felépíténi. S a gyárba négyezer, kiválóan képzett szakember érkezett. Lépjenek be a főépületbe, és márvány borítású paneleket, falakat láthatnak. Beszélgetés közben megemlítik önöknek a grúz származású Giva Revi- zasvili mérnököt, s hozzáteszik: „Évszázadokra szólót alkotott!” Eszembe jut az egyik tavasz. Súlyos megpróbáltatáson ment keresztül akkoriban az építkezés. Árvíz öntötte él az utakat. A víz azzal fenyegetett, hogy elönti a hatalmas katlanokat, amelyekben az alapok betonozása folyt. Az árvíz napjaiban a • rohambrigádok egyetlen órára sem hagyták el munkahelyüket. Senki sem kérte őket erre. Az emberek szívükre ■ 'hallgattak. Azt mondták: Ismerjük a helyzetet, majd felvesszük a harcot az elemi erőkkel. Amikor a földmunkák kerültek előtérbe, új munkahősök tűntek fel. Köztük olyan kommunista brigjidvezetők, mint az orosz Viktor Bikov és az ukrán Iván Remigajlo. Javasolták, hogy hozzák létre a komplex, gépesített brigádokat, amelyeknek tagjai volnának az exkavátorkezelők, gépkocsivezetők és bulldózervezetők. Ezzel véget vetettek a szállító- és rakodógépek rendszertelen munkájának. Együtt dolgozva csaknem a kétszeresére -növelték a munkatermelékenységet. A brigádvezetők kezdeményezését nagyra értékelték: Bikovot Lenin-renddel, s barátját, Re- migajlót az Októberi Forradalom-renddel tüntették ki. Amikor megindult az autógyár építése, minden munkahelyen ilyen szövegű plakátok függtek: Apáink Magnyitkát, mi autógyárat építünk! A volgai autógyáróriás egyre terebélyesedik. Nincs messze az idő, amikor üzemelni kezd a gyár harmadik részlege. S amint elkészül az egész gyár, segít majd a másik autógyár- óriás, a Kámai Gépkocsigyár fejlődésében. N. Obolonkov, a togliatti városi pártbizottság első titkára Közlekedési paradicsom,.. Málta szigetén olyan a közlekedés, amilyen talán sehol másutt korunkban. A szigeten autóbuszok közlekednek, amelyek mindeji, bármely kis községben is megállnak, s minden község között van összeköttetés. Az autóbuszok 10 percenként közlekednek. Ólom a levegőben A föld atmoszférájában majdnem mindenütt kimutatható ólom túlnyomórészt autó- kipufogó-gázokból származik — mutatták ki az izotópana- lízises kísérletek. Houstonban, Denverben, Bostonban, Münchenben, Párizsban, San-Die- góban, Los Angelesben, Bernben, San Franciscóban és Bangkokban végzett vizsgálatok szerint az ólom izotópösszetétele az egy helyről származó levegő-, talaj- és benzinmintákban közel azonos. És a levegőben levő ólom mennyisége állandóan nő! Klinikai vizsgálatok szerint már viszonylag kevés ólom embereknél — különösképpen gyermekeknél — a központi ideg- rendszer zavarához vezethet, és kifejezett mérgezést okozhat. Azt, hogy a nagyvárosok levegőjének ólomszennyezettsége a kipufogókból belekerülő ólomtól már eléri azt a fokot, amely mérgezést okozhat, be> KÖNYVTÁR AZ ÚTIPOGGYÁSZBAN Ha valaki elutazik, becsomagolhat könnyűszerrel akár egy fél könyvtárra való olvasnivalót. Nem lesz nehéz a bőröndje sem, mert a könyvek lapjait mikrofilmre felvéve egyetlen levelezőlap nagyságú filmre egy 325 oldalas könyv fér el. Nem okoz gondot a mikrofilmről való olvasás sem: az amerikai Bell and Howell, továbbá a Kodak cégek egy „mini leolvasó- készülékkel’’ jelentek meg a piacon. A leolvasókészülék alig valamivel nagyobb egy könyvnél. Nagyfeszültségű autótranszformátor Autójavító szerszámok A Tatár ASZSZK fővárosában, Kazanyban működő, garázsberendezéseket gyártó kis üzem szerszámkészleteit 49 országban vásárolják, többek közt a szerszámipar olyan fellegváraiban, mint például Svédország, Anglia, Franciaország vagy Olaszország. A vállalat az „Atvoexport” egyesülés tagja, és az autójavító szerszámok egyik legnagyobb szállítója. Az üzem jelenleg 32 különböző fajta szerszámkészletet gyárt az autószervizek számára. A legnagyobb készlet 60 szerszámot tartalmaz. A kazanyi üzem termékei iránt mindenütt oly nagy a kereslet, hogy a piac a termelés tízszeres növekedése esetén sem telítődne. Az üzem főmérnökének véleménye szerint a siker magyarázata abban rejlik, hogy a szerszámok igen tartósak, jól alkalmazhatók s ráadásul olcsóbbak más országok termékeinél. Mivel a termelés lehetőségei gyorsan túlnövik az üzem kereteit, várható, hogy hamarosan átépítik és kibővítik ezt a kazanyi üzemet. Nagy hidegben még a legjobb akkumulátorral is nehéz a reggeli indítás, különösen nagy fordulatszámú motorok esetében, amelyekből pedig egyre több van az utóbbi időben. Az indítómotor működtetéséhez nagy áramerősség szükséges, s ez a hidegtől is legyengült akkumulátort nagyon igénybe veszi, olyannyira, hogy nem marad elég „ereje” a megfelelő gyújtószikra képzéséhez. A Bosch gyár kutatói úgy segítettek ezen a problémán, hogy újfajta, a szekunder tekercsen különlegesen nagy feszültséget adó — tehát erőteljesebb gyújtószikrát eredményező — transzformátort szerkesztettek. Erre a nagyfeszültségű szikrára csak a motor megindulásának első pillanataiban van szükség, ezt követően egy relé előtét-ellenállást iktat a gyújtótrafó áramkörébe, amely meggátolja, hogy a feszültség túllépje a 30 000 voltot A motor néhány perces járása után helyreáll az egyensúly: az áramszolgáltatást a dinamó látja el, az akkumulátor lassan kezd „magához térni”, miközben még utántöltést is kap. Kazahsztáni benzin Alig fél év alatt Kazahsztán benzintérmelése másfél- szeresére nőtt. A kimagasló teljesítmény jórészt az Uraifolyó deltájában levő Gurjev kőolaj-feldolgozó üzemében létrehozott új technológiának a következménye. A vállalat a Mangislak-félszigeten és az Emba folyó völgyében elterülő lelőhelyekről kapja a kőolajat. Mangislakról a nagy, paraffintartalmú olaj 7 km-es speciálisan fűtött csővezetéken jut el az üzembe. A kazahsztáni termelőbázis bővítése tovább folyik. Gur- jevben új, nagy oktánszámú benzint gyártó finomítóberendezés építését kezdték meg. Ez az üzem fogja ellátni üzemanyaggal többek között a Volga menti Togliattiban készülő Fiat gépkocsikat is. Dél-Kazahsztánban, a felszántott szűzföldek szélén még két, hasonló minőségű benzint előállító üzemet szándékoznak építeni. Termelésük nemcsak Kazahsztán gyorsan növekvő autóparkját, hanem Közép- Ázsia köztársaságait is ellátja majd üzemanyaggal. bizonyította egy vizsgálat, amelyet a New York-i állat- kert egyes állatain végeztek. Az elmúlt év novemberében minden látható ok nélkül kimúlt egy 11 hónapos leopárd. Röviddel utána megbénult ikertestvére. Nála sem tudták, eddig ismert betegség tüneteit felismerni. Végül a toxiko- lógusok az állat vérében olyan mennyiségben találtak cinket és ólmot, amivel a megbetegedés magyarázható volt. Ezután megvizsgálták az elhullott leopárd, valamint az előtte kimúlt különböző állatok — hüllőktől a majmokig — konzervált részeit. Ezeknél is magas ólomtartalmat tapasztaltak. További vizsgálatok egyes állatok ketreceinek vasát fedő festékben elvétve találtak ólmot, viszont meglepően magas ólomszennyeződést mutatott az állatkert pázsitja, növényei és talaja. A kimutatott mennyiség meghaladja az autósztrádák szegélyeinek ólomszennyezettségét is. Megállapították, hogy ,$z állatok szervezetébe került ólóm túlnyomó része csakis autókipufogó-gázokból eredhet, miután ott is tapasztaltak mérgezést, ahol az állatok ketrecét teljesen ólommentes festékkel mázolták. Egértetemeken végzett vizsgálatok is alátámasztották azt a feltevést, hogy az állatokat a levegőben levő ólom mérgezte meg: az állatkertből és az állatkerten kívülről származó egerek egyaránt erősen ólommérgezettek voltak. Száz lóerős Volvo A Volvo gépkocsi azon kevesek közé tartozik, amelyért még a nyugati világ autóval túltelített piacán is „sorba kell állni” egy ideig. Jó hírnevét kiváló minőségével, vívta ki az évek során. Karosszériája a legidőtállóbak közé tartozik, motorja és futóműve kiváló anyagból készült, nagy élettartamú és pontos munka. A Volvo cég konstruktőrei a biztonsági feltételek megteremtésével már jóval a mostani világméretű akciót megelőzően is foglalkoztak. A Volvo gyárnak a képen látható 1973. évi modellje motorkonstrukciós szempontból alig tér el az előző évek típusaitól. Felépítménye viszont már az elmúlt évek kísérletei során kikristályosodott biztonsági tapasztalatok felhasználásával készült: a benne ülő még 80 km/óra sebesség esetén is túléli a frontális ütközést, ha biztonsági övvel be van kötve. A biztonság mellett nagy súlyt helyeztek a fokozott kényelemre is: légkondicionáló berendezés teszi kellemessé az utastér mikroklímáját. Motorral a hómezökön A motoros szánok vagy „hó- mobilok” ma már nélkülözhetetlen közlekedési eszközök a nagy kiterjedésű hóborította vidékeken. Segítségükkel olyan helyre is el lehet jutni, ahová azelőtt csupán kutyavagy rénszarvasszánok szállíthatták csak el az embert. Az USA, Kanada és Alaszka hó- mobilállományát több mint két és fél millióra becsülik, de rendkívül népszerűek a motoros szánok a Szovjetunióban és az észak-európai országokban is. A képen látható „Lynx—40” típusú hórobogó finn szakemberek konstrukciója. Az egy- vagy kétszemélyes jármű 20 lóerős motorjával nagy teher vontatására is alkalmas. A gumihevederes lánctalpak talajnyomása mindössze 28—30 gramm/cm3, kevesebb, mint egy síelő emberé, figyelembe vélve a jármű 160 kg-os önsúlyát. így a „Immobil” vastag hórétegen is a besüppedés veszélye nélkül siklik maximálisan óránkénti 65 km-es sebességgel. A gyártásellenőrzés során a „Lynx—40” minden egyes alkatrészét mínusz 40 C fokos hőmérsékleten próbálják ki. A motoros szánoknak különösen az erdészek és a vadászok, a távvezeték karbantartói, a mentőszolgálatok alkalmazottai veszik jó hasznát, de az utóbbi években sportcélokra is tömegesen kerülnek forgalomba hórobogók. i 4 4 4
