Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

K'S» HEGYE» 1973. FEBRUAR 28., SZERDA <J€ívlap Sajtótájékoztató az NDK nagykövetségén Willy Meurer alezredes, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének katonai és légügyi atta­séja — hazája nemzeti nép­hadserege fennállásának már­cius elsejei 17. évfordulója al­kalmából — kedden sajtótájé­koztatót tartott a nagykövet­ségen. A nemzeti néphadsereg fő feladata az NDfí, valamint a szövetséges szocialista államok határainak, területének, légi- terének és partvidékének meg­bízható oltalmazása, a szovjet hadsereggel és a Varsói Szer­ződés többi testvéri hadseregé­vel együtt. KITÜNTETÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kerekes Sán­dornak, a Minisztertanács tit­kársága főosztályvezetőjének eredményes munkássága elis­meréséül, 60. születésnapja al­kalmából a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vörös Gyulá­nak, a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőségi vezetőjének több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenysége elismeré­séül 60. születésnapja alkal­mából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományoz­ta. Szakértelemmel rá sem lehet fizetni Növelni kell a zöldségboltok számát Nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt a -Pest megyei Me­zőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Tagszövetkezeteivel megkötött termékértékesítési szerződései révén bővítették az áruforgal­mat. Különösen paradicsom­ból, fejes káposztából, sárga­répából, almából és ősziba­rackból kerül sok a raktárak­ba, üzletekbe. Kevésbé kedve­ző a helyzet a krumplifroniton. Míg újburgonyából a terve­zett 700 vagonos mennyiség kétszeresét vásárolták föl — ebből exportra és más ország­részek ellátására is jutott —, az őszi burgonya nagy részét viszont megyén kívülről kel­lett beszerezni. Az értékesítés A lakosság téli élelmiszer­szükségletének ellátására 649 vagon burgonyát, 386 vagon zöldséget és 181 vagon almát tárolt a vállalat. E termények­ből összesen 6111 vagonnyit vásároltak, tíz százalékkal' többet, mint az előző évben. Megkétszereződött a termelők­től átvett vegyes cikkek — hús, baromfi, tojás, takarmány, szesz, bor — mennyisége is. A vállalati statisztikából ki­tűnik, hogy 1972-ben 3333 va­gon zöldséget, 1954 vagon bur­gonyát, 1244 vagon gyümöl­csöt adtak el, tíz százalékkal többet, mint tervezték. Vegyes cikkekből a tervezett 700 va­gonnal szemben elkelt 1166 vagon. A kiskereskedelmi for­galmat vizsgálva azonban meg­állapíthatjuk, hogy 5 száza­lékkal meghaladta ugyan az 1971-es év szintjét, de 3 szá­zalékká a terv alatt maradt. Különösen visszaesett —12,6 százalékkal — a saját bolt­jaikban eladott zöldség és gyümölcs mennyisége. Csök­kent az üzletek száma is, 98 állandó boltjuk közül tavaly kilenc megszűnt. S ez intő jel, hiszen nem egy termelőszö­vetkezet korábban éppen azért zárta be saját árudáját, mert arra számított, hogy majd a közös vállalat ellátja az érté­kesítés teendőit. Félő, hogy a boltok száma tovább csökken, s ez már fennakadást okozhat a közellátásban. Sokan úgy vélik: nem kifizetődő zöldsé­get árulni. Az igazság ezzel szemben: ha szakértelemmel Karácsonyi „nyereség Munkaerő-gazdálkodás a DCM-ben 99 Amikor a belépőt kiállító portásnő megtudta jövetelem igazi célját, alig titkolta csaló­dását: „Ja, nem Jelvételre megy a munkaügyre? Pedig annak jobban örülnének.’’ A munkaügyi és szervezési osztály vezetője, Horváth Jó­zsef mégis örül: jó híreket kö­zölhet az ország érdeklődésé­nek középpontjában, álló, az idén tíz esztendős DCM mun­kaerő-gazdálkodásában végbe­ment változásokról. — A kibontakozást sokáig a gyár korábbi bérhelyzete, a munkakörülmények elégtelen­sége és nem utolsósorban a munkaerő-tartalékok kimerü­lése nehezítette. Gondjaikat gyarapította az a szinte „hurrikán-szerű” munkaerőmozgás, amely Vác valamennyi üzemén végig­söpört. Az üzemek, vállalatok csak egymás rovására, maga­sabb bérek ígérgetésével tud­ták ideig-óráig biztosítani lét­számigényeiket. Ez a káros fo­lyamat még a törzsgárdát is „megtizedelte”. — A kilépők örökébe sok­szor gyakorlatlan, kizárólag anyagi előnyökért harcoló vándormadarak kerültek. Élet­formájukon a megkülönbözte­tett bánásmód sem tudott vál­toztatni: többségük újra gaz­dát cserélt. 1971 végén a gyári zárólét­szám 211-gyel volt kevesebb a' tervezettnél. Még ijesztőbb az eltérés, ha csak a munkásállo­mányt vizsgáljuk. 1971 decem­berében a tervezett 1144 he­lyett mindössze 858 fizikai dol­gozója volt a DCM-nek. Buktató és olajlefejtő — Nyilvánvalóvá vált, hogy az alacsonybérű munkaköröket érintő létszámot feltölteni nem tudjuk, ezért a belső tartalé­kok fokozott feltárásához és különböző szervezési intézke­dések hatékony megvalósításá­hoz kellett folyamodnunk. — A korábbi gyakorlattal felhagyva, a munkaerőszük­ségletet gépegységekre, mun­kakörönként a termeléshez szükséges normaórák alapján állapítottuk meg. Ez azt jelen­tette. hogy csak azokra a ter­melő berendezésekre adtunk technológiai létszámot, ame­lyek a termelési feladatok végrehajtásához kellettek. En­nek következtében 1972-re már csak 989 fizikai állományú dolgozó foglalkoztatását ter­veztük A létszámterv adminisztratív megnyirbálása önmagában azonban még nem eredmé­nyezhetett megoldást. Ki kel­lett dolgozni egy olyan ösztön­zőbb bérezési formát, amely a dolgozókat fokozottabban ér­dekeltté tette. — Köztudott, hogy az álló, átmenetileg üzemképtelen be­rendezések dolgozóit csak 90 százalékos, ún. biztosított bér­rel számolják el. Az új bére­zés lehetővé teszi, hogy az így kieső keresetet — vagy még többet is — gyors átcsoporto­sítással más, teljesítmény és munkaterületen pótolják. — Például: a gyárban egymás mellett van a buktató és az olaj­lefejtő. Ha nagyobb tétel olaj érkezik, télen a lefejtés előtt minden esetben gőzzel fel kell melegíteni a dermedt ola­jat. A melegítés alatt a lefej- tők a ’ buktatóban segítenek. Vagyis nincs kieső munkaide­jük, s a keresetük is több. Részben az említett példával illusztrált folyamatnak, rész­ben a létszám növekedését büntető mozgó bérszínvonal­tervnek köszönhető, hogy a termelésre fordított túlóra 1972-ben 62 százalékkal csök­kent az előző évínez képest a DCM-ben. Javult a munkaerő minősége — Örömmel állapíthattuk meg, hogy az egyenetlen ter­melés, az év során hozott bér­ügyi intézkedés, a 8 százalékos preferencia igazságos elosztása következtében a munkaerő- mozgás jelentősen csökkent. Tavaly megkezdődött a régi DCM-esek visszaáramlása. Ugyanakkor a kilépők száma több mint a felére apadt: 1970- ben 515, 1971-ben 442, 1972- ben 253 dolgozó hagyta el a gyárat. — A munkaerőhelyzetet to­vább vizsgálva feltűnő, hogy a . munka- és technológiai fe­gyelem jelentős javulásával párhuzamosan a munkaerő mi­nősége is javult. Ma már ná­lunk — és ez nem kis dolog az előzményeket ismerve — a zsákgyárban csak lakatos le­het gépvezető. Hasonlóan a csomagol óban: valamennyi csoportvezető szakmunkás. Ta­valy 80 dolgozónk végezte el a könnyű-, illetve nehézgép­kezelő tanfolyamot. — A rendbontók lassan le­cserélődnek, helyettük olyan dolgozókat szeretnénk alkal­mazni, akiket a régi kollek­tíva szívesen befogad, akik a gyári és közösségi érdekeket egyaránt magukévá teszik. Az utánpótlást a gyár egyik büszkesége, a négy évvel ez­előtt felépült korszerű tanmű­hely hivatott biztosítani. Je­lenleg hárbm évfolyamon mintegy 300 szakmunkásj elölt tanul itt. A vezetőség a fel­szabaduló fiatal vasas szak­munkásokkal — vagyis önerő­ből és nem a horribilis össze­get kérő külső vállalatok köz­reműködésével — kívánja a jövőben a nagyjavításokat el­végeztetni. A növekedés 5,2 százalékos Az egyre eredményesebb munkaerő-gazdálkodás vitat­hatatlanul legtöbbet mondó ka­rakterisztikája az újra stabili­zálódott törzsgárda. A jelenleg alkalmazásban levő 938 fizikai dolgozó közül 579-en már több mint öt évet dolgoznak a ce­mentipar szolgálatában. — S hogy mennyire „kifize­tődő” a törzsgárdához tartozni, azt egy speciális DCM-ösz- tönző — ha úgy tetszik hűség- jutalom, de hívják kis nyere­ségnek is — bizonyítja. A kis nyereséget minden évben ka­rácsony előtt kapják kézhez azok a törzsgárdisták, akik a munkafegyelem ellen nem vé­tettek. A kis nyereség összege egy hónapra lebontva annyi­szor tíz forint, ahány évet az illető dolgozó nálunk eltöltött. Eszerint egy bronzfokozatos törzsgárda-tag karácsonyi ju­talma 600 forint. Végül: a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata alapján elkészült a cementipar bérfejlesztése. A váci gyár egy fizikai munkásra éves szinten két forint híján kereken 1500 forint átlagbérnövekedést ka­pott. A növekedés indexe 5,2 százalék. Általánosságban annyit lehet mondani a március elsején életbe lépő bérfejlesztésünkről, hogy elsősorban a több mű­szakban dolgozókat, a nehe­zebb fizikai munkát végzőket s mindenek előtt a nődolgozó­kat részesítjük előnyben. A Központi Bizottság dön­tése tehát a legjobb pillanat­ban adott további ösztönzést a munkaerőgondoktól fokoza­tosan megszabaduló váci gyár­nak. így minden peális esély megvan arra, hogy. 1973-ban a DCM — a terveknek megfele­lően — 1 millió tonna cemen­tet szállítson a népgazdaság­nak. K. P. kereskednek, rá sem lehet fi­zetni. A beszerzés A termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek kö­zös vállalatának igazgatósága a napokban vitatta meg az idei tervjavaslatot, amelyet hamarosan az igazgató tanács elé terjesztenek jóváhagyásra. Ebből kitűnik, hogy a felvásá­rolandó árut, idén is, zömmel tagszövetkezetekkel kötött szerződések révén szerzik be, s február 1-ig már 1451 vagon burgonyára, 3396 vagon zöld­ségre, 1016 vagon gyümölcsre szerződtek. A vállalat termékértékesíté­si szerződéseiben különböző termelési szolgáltatásokat vál­lal idén is. Gondoskodnak pél­dául a tagszövetkezetek szá­mára szükséges zöldségvető­magvakról, a nagy hozamú új fajták elterjesztése érdekében néhány tsz-nek kísérleti ter­mesztésre is adnak szaporító­anyagot. Segftik a termelést Beszerzik a primőrtermesz­téshez szükséges fóliát, alumí­nium vázat, fűtőberendezést A gazdaságok kérésére — a Kertészeti Egyetem és a SZÖ- VÉRT közreműködésével — talajvizsgálatot végeznek az új termesztési módszerek nép­szerűsítésére, tanfolyamokat és üzemi bemutatókat szer­veznek. A bevált gyakorlat szerint támogatja a vállalat a primőráruk háztáji termeszté­sét is, közösen az ÁFÉSZ-ek- kel, jelentős mennyiségű fólia­berendezéssel látják el az egyéni termelőket. A felszere­lés árát a szerződésben lekö­tött áru ellenében előlegezik. A vállalat egyéb • szolgálta­tásai: a Nyírségi Kísérleti In­tézettől 1000 mázsa Super Elit vetőburgonyát szereztek be — ez országszerte hiánycikk —, gyomirtó szereket, kiváló faj­tájú zöldpaprika-j paradi­csom-, zeller- és salátapalántát vásárolnak a gazdaságok szá­mára. A. Z. Felmentés, választás a ráckevei járási pártbizottságon A mai nappal megvált ed­digi funkciójától dr. Dobrai Lajos, aki 1968 óta- töltötte be az első titkári tisztet a rácke­vei járási pártbizottságban. Érdemei elismerésével és méltatásával mentette föl be­osztásából a járási pártbizott­ság. Dr. Dobrai Lajost a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter az Országos Halászati Főfelügyelőség főigazgató-he­lyettesének nevezte ki. A ráckevei járási pártbizott­ság ugyancsak legutóbbi soros ülésén első titkárnak válasz­totta Jónás Zoltánt, az MSZMP Pest megyei bizottságának tag­ját, a dunaharaszti gimnázium igazgatóját. A tavalyinál jobb vetőmagellátás Vetik mer ez árpát •• » Ülésezett a MÉM operatív bizottsága Kedden a MÉM-ben ülést tartott a mezőgazdasági mun­kák szervezésére létrehozott operatív bizottság. Megálla­pította: mivel az idei tél az átlagnál sokkal kevesebb csa­padékot hozott, különösen nagy jelentősége van annak, hogy a gazdaságok még az ősszel a kijelölt terület 95 szá­zalékán elvégezték a mély­szántást. (Az a kevés csapadék ugyanis, mely az elmúlt he­tekben hullott, a kellően megmunkált földeken jobban hasznosul.) Januárban és feb­ruárban volt lehetőség arra, hogy az elmaradt mélyszán­tást befejezzék: a kedvező időjárást ki is használták a gazdaságok. Az őszi kalászosok termő- területének 75 százaléka megkapta az idei első mű­trágyaadagokat és hozzáláttak a tavaszi veté­sek talaj-előkészítéséhez, sőt helyenként bevetették az első mák-, borsó- és tavasziárpa- táblákat. A szőlő- és gyü­mölcskertekben metszik a nö­vényeket, fákat, a kertésze­tekben — a fűthető fóliasát­rakban, illetve az üvegházak­ban — leszedték az első ubor­kát, paprikát és paradicsomot. Nagy munkát ad a gépja­vítás, amely jó ütemben ha­lad, hiszen a tavalyinál egyne­gyedével több alkatrész áll a gépműhelyek rendelkezé­sére. Néhány pótalkatrész azonban az idén sem található a kereskedelmi hálózatban. A tavaszi munkákhoz szükséges gépekből a ta­valyinál nagyobb és vál­tozatosabb a kínálat. Vetőmagból is kielégítik a megrendeléseket, néhány nö­vény kivételével. Tízezer ton­na tavasziárpa-vetőmag* az idei készlet, ebből nyolcezret rendeltek meg és hétezer ton­nát le is szállítottak a terme­lőknek. Az Országos Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat kellő zabvetőmag ter­mesztésére kötött tavaly ter­meltetési szerződést több gaz­dasággal, a termés azonban a vártnál rosszabb volt, és így kevesebb vetőmag jut a meg- rendelőknek. A legújabb, rövid tenyész­idejű hibridekből még nin­csen elegendő, legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy nagyobb legyen a kínálat. A burgonya szaporító­anyagából is többre lenne szükség. A raktárakban tízezer ton­nányi vetőgumót tárolnak. Bőséges és a tavalyinál jobb a takarmánynövények vető­magkínálata. A zöldségvető- mag-ellátásra nagy gondot fordít a Vetőmag Vállalat. A SZOT és a SOHYO megállapodása Kedden együttműködési megállapodás aláírására került sor Tokióban a Japán Szak- szervezeti Főtanács (Sohyo) és a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) kö­zött. A megállapodást Japán részről Icsikava Makoto, a Sohyo elnöke, magyar részről pedig Földvári Aladár, a SZOT elnöke írta alá. A tanácstag „Választóim az 54-es körzet lakói...” •----------------------, Dunakeszin tanácstag. | Fogonyi Pálné | Egyben a Hazafias Nép­---- — —‘——- front községi bizottságának ti tkára, a helyi pártszervezet végrehajtó bi­zottságának és a Vöröskereszt csúcsvezető­ségének is tagja. És ez csak néhány a sok közéleti tisztségből. Sokan ismerik, és sokan csak úgy: Ági néni. — Hogy jut időm mindenre? Hát szinte so­ha nem vagyok otthon. A férjem néha azzal fenyeget, ne csodálkozzam, ha egyik este a kapufélfán találom a batyumat... — Nem hiszek neki: fenyeget, de nem bírja ki. hogy ne segítsen a munkámban, sőt a házimunka oroszlánrészét is magára vállalja. Pogonyi Pálné huszonnyolc évig a Bu­dakalászi Textilműveknél dolgozott, mint szövőnő, majd tizenkét évig a Landler Jár­műjavítóban, mint könyvelési csoportvezető. Innen ment nyugdíjba, 1963, január 1-én, negyven évi munka ' után. Ä (megérdemelt) pihenés mindössze két hétig tartott; még an­nak a hónapnak a közepén megválasztották népfronttitkárnak. — Mint tanácstag, 1967-ben nyertem el elő­ször választóim bizalmát, örültem a megbí­zatásnak. Szeretem az embereket, el sem tu­dom képzelni, hogy egyszer abba kell hagy­nom. Ügy érzem, ők is megszerettek és szíve­sen segítenek. volt hatvanöt éves. Elkop­tatott összehasonlítás, de valójában egy húszéves energiájával, ambíciójával dolgozik. Min-. denki ismeri a pártmunkásoknak a típusát. Dr. Korda Kálmán vb-titkár szerint Duna­keszi hetvenkét tanácstagja közül—amelyből huszonnégy nő — Pogonyiné az egyik legjobb szervező, s ő a község életében az örökmozgó. — Milyen volt az utóbbi két év tanácstagi munkája? — elgondolkozva ismétli a kérdést. — Itt, Dunakeszin nagyon érezni Budapest le­heletét. A nagy igényekkel nincs arányban pénztárcánk tartalma. * — Választóim, az 54-es körzet lakói leg­gyakrabban az utak, járdák karbantartása Novemberben miatt kerestek fel. Súlyos gond ez. A nagy­község egész területén csak a szükséges jár­dák hossza meghaladja a száz kilométert. En­nek ellenére körzetemben sikerült azt elérni, hogy a tanács sóderral feltöltette a legrosszabb részeket. Az óvodai helyek ügyében is sokan fordultak hozzám. Sajnos, ebben nem min­den rászorulónak tudtam segíteni, annak el­lenére, hogy az óvodai felvételi bizottságnak is tagja voltam. A község három óvodája túl­zsúfolt, ötven százalékkal több kicsit vettek fel a megengedettnél. Es több mint kétszáz gyerek kimaradt... A még idén átadásra ke­rülő új, százötven személyes óvoda enyhít a gondokon. Sokan panaszkodtak és panasz­kodnak — elsősorban a fiatalok —, hogy nincs, illetve nagyon kevés a lehetőség a művelődés­re. Egyetlen művelődési házunk életveszé­lyes. is jól ismeri Pogonyinét, aki 1969-től 1972-ig volt a műve­lődési otthon igazgatója. A si­keres előadások, ötórai teák, művészeti napok, és más rendezvények egykori lelkes szerve­zőjének ez a kérdés tehát — érthetően — szívügye. A fiataloknak szintén. Örömmel dolgoznának társadalmi munkában a művelő­dési ház rendbehozatalánál, esetleg egy új építésénél... Erre fel kell hogy figyeljenek az illetékesek.,. — Igény van arra is, hogy létrehozzuk az öregek napközi otthonát. Ezt is az idén sze­retnénk megnyitni. Talán még megemlíthetem, hogy nagjíon sokan kerestek fel telekügyben. Elsősorban fiatalok, akik építkezni szeretné­nek. Az igénylők majdnem mindegyike kapott is. Hát csak ennyit, kapásból... Az ill Huszonegy éve, amióta Pogonyiné du­nakeszi lakos, még nem volt megállása ... Sze­rencsére, ez élteti. Egyik-másik segítséget szinte nem is tudja, melyik funkciója révén nyújtotta... Ezt már Budai Andrástól, a Hazafias Népfront községi elnökétől tudom. Szabó Éva * i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents