Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
PEST meg tei 1973. FEBRUÁR 27., KEDD C/Círlap A SELEJTEZÉS GYORSÍTÁSÁRA Üzemeltetési járulék a KGM-ben Az IMi ben sok az öreg berendezés A negyedik ötéves terv időszakában 15-ről 25 százalékra nő a kohó- és gépiparban a nullára leírt, tehát kiselejtezhető gépek aránya. A selejtezés gyorsítására és az ötödik ötéves tervben a KGM céljául tűzött nagy technológiai rekonstrukció előkészítésére kísérletképpen bevezetik a tárca vállalatainál az üzemeltetési járulékot / A gépek kihasználása Az elmúlt év tavaszán 49 gépipari vállalatnál megvizs- i gaitaik, hogyan használják ki a berendezéseket, s megállapították: sok a tartalék a géppark jobb hasznosítására. A gépek ugyanis átlagosan, mindössze napi 1,17 műszakot dolgoztak, s még a legkorszerűbb berendezések sem érték el a másfél műszakos termelési időt. A kapacitások kihasználása a gepeket és berendezéseket gyártó alá gazaiban volt a leggyengébb, a legjobb pedig a közlekedési eszközöket készítő vállalatoknál, de még ott is mindössze 1,22 műszakot teljesítettek naponta. Csupán az automata gépsorok 2,19 műszakos kihasználása volt kielégítő, ezek azonban csak kis részét jelentik a gépparknak. A vállalatok jórésze munkaerőhiánnyal magyarázta a kihasználatlanságot, más vállalatok arra hivatkoztak, hogy a társüzemektől, vagy külföldről nem kapják meg kellő időben az anyagot, az alkatrészt, vagy kevés a szerszámuk a gépekhez. Több üzem magyarázata: elegendő nyereségrészesedés hiányában nem tudja a nagy sorozatú gyártmányokat bevezetni, s emiatt nem használja ki több műszakban berendezéseit. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban azonban — mindezek tudomásulvétele mellett — a vállalati munkaszervezés nem kielégítő színvonalában látták a kapacitások kihasználatlanságának legfőbb okát. Megállapították például, hogy A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége FEL VESZ gépészmérnököt ÉS vegyészmérnököt (vegyésztechnikust). Fizetés: a kollektív szerződés szerint JELENTKEZÉS: a gyáregység személyzeti osztályán, VÁC. DERECSKE! DŰLŐ. a vállalatok a legindokoltabb esetben sem selejtezik ki elavult berendezéseiket, s így az első műszakban jórészt korszerűtlen gépeken dolgoznak, a második és harmadik műszakban gyakran a legkorszerűbb gépek is állnak. Az akkori felmérés megállapítottja, hogy bár a KGM- vállalatok az utóbbi években több korszerű berendezéssel gyarapodtak, gépparkjuk mintegy 20 százaléka teljesen elavult, gyakorlatilag elkopott, értéke nullára csökkent, A gépipar berendezéseinek 9 százalékát, körülbelül 9 ezer gépet akár azonnal kiselejtezhetnének, hiszen jobb kihasználással a megmaradt géppark minden beruházás és pótlás nélkül is elegendő lenne a termelési feladatok elvégzéséhez. 3—6 százalék — Ez a felmérés jelentősen hozzájárult, hogy éppen nálunk, a kohó- és gépiparban vezetik be kísérletképpen az üzemeltetési járulékot — mondja Szép János, a minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. — A vállalatok és üzemek ugyanis újabb és újabb gépeket vásárolnak, de megtartják a régi, elavult berendezéseket (amelyek fenntartása egyre többe kerül). A szaporodó gépek mind szőkébb helyre szorulnak, míg végül megfogalmazódik az igény: új csarnok kell, azaz felesleges beruházási igény keletkezik. A selejtezés elmulasztása más szempontból is káros, hiszen ha látják a dolgozók, hogy a gépek egy része kihasználatlanul áll az első műszakban, joggal háborodnak fel éjszakai beosztásuk miatt. Pedig a vállalat, sőt az egész népgazdaság érdeke, hogy a korszerű, nagy termelékenységű gépek lehetőleg három műszakban dolgozzanak. — Az üzemeltetési járulék lényege, hogy a nullára leírt gépek — amelyek teljes árát már felszámították, a rajtuk készült, vaay megmunkált termékek értékébe — eredeti értékének 1974-ben három, 1975-ben és azt követően 6 százalékát lie kell fizetni a kői tséffvetésbe. Ez az összeg költségként elszámolható, ami viszont maga után vonta, hogy csökkenti a nvereséget és a részesedési alapot. A vállalatoknak tehát érdekük mielőbb túladni a már nullára leírt és Február 21-től AMÍG a KÉSZLET tart: Sérült bútorok vására a BNV 5-ös pavilonjában SxeEcrényfalak nagy árengedménnyel Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. ^tííílfeK nem használt gépeken. Azon berendezések után, amelyek elvileg ugyan már nulla értékűek, de a vállalat számára továbbra is nélkülözhetetlenek, csak a járulék 60 százalékát kell a költségvetésbe befizetni, 40 százaiéira a fejlesztési alap javára írható. A gyárak természetesen nem egyforma számú leírt géppel rendelkeznek. Vannak olyanok, amelyek gépparkjának nagyobb része régi, mint az iklndi Ipari Műszergyár, ahol a termelőberendezések kétharmada 15—20 éves, nullára leírt. A vállalat ezek közül eddig évente kettőt, hármat értékesített, elsősorban azoknak a kooperáló kisebb üzemeknek, szövetkezeteknek, melyek bérmunkát vállaltak. Most ez a folyamat nyilván meggyorsul, de mint Ikladon hallottuk, az intenzivebb selejtezést fékezik a gyártósorok, amelyek 10—15 géppől állnak s zökkenőmentes kicserélésükhöz kevés fejlesztési alap képződik majd. Leírták nullára A Csepel Autógyárban köny- nyebb a helyzet. Szigethalmon a berendezéseknek csak 1/5-ét írták le nullára. Ezek többsége elsősorban a motor- gyártásban használt esztergák, köszörűk, maró- és csiszológépek, melyeket évekig három műszakban használtak, tehát hamarabb elkoptak. Mivel — mint ismeretes — a motorgyártást fokozatosan csökkentik, becslések szerint az elértéktelenedett gépek agyharmadát még az idén kiselejtezik. A megkérdezett Pest megyei vállalatok közül a legkevesebb régi berendezéssel a Mechanikai Művek rendelkezik. Teljes gépparkjának csak 6—7 százalékát írják le nullára az év végéiig. Ezek egy részét kiselejtezik, a többi, még használható lemezmeg- munikáló gépet egyelőre tovább használják. Czibor Valéria Állategészségügyi állomás Gödöllőn Elkészült a Pest megyei Állategészségügyi Állomás épülete Gödöllőn, de egyelőre még csak laboratóriuma költözhetett be Várról. Állatkórháza azonban már teljes egészében megnyílt és megkezdte a környék beteg állatainak gyógyítását. (Gárdos Katalin felvétele) A korszerűbb étkezésért Cukrászati bemutatók a megyében Tavaly sikeres cukrásztermék-bemutatót tartottak a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalathoz tartozó cukrászdákban - p resszók ban. A sorozatot az idén február-márciusban megismétlik. A bemutatók célja az, hogy a korszerű étkezést figyelembe vevő édesipari készítmények kerüljenek a közönség elé, elsősorban gyümölcskészítmények. Szeretnék, ha nemcsak az untig ismert hagyományos termékeket, hanem ezeket az új ízeket is megkedvelnék. A bemutatók alkalmából — kedvcsinálónak — tíz százalékkal olcsóbban árusítják a süteményeket. Elsősorban egyszerű, mindennapos étkezésre szánt tésztákat mutatnak be, amellett azonban mindenütt lesz egy-egy remek is, hogy a közönség lássa, ünnepi alkalmakra milyen díszes tortából rendelhet. A sorozat nyitásaként most szombaton-vasámap Gyomron, Szentendrén, Pomázon, Budakalászion, Ikladon és Érden voltaik bemutatók. MINT AKERTBEN Kaliforniai paprika Dömsödön BESZERZI A BUFE Könnyűének a második műszakon Napirenden a nők helyzete Ezerhatszáz négyszögöles mintakertet létesít a dömsödi fogyasztási szövetkezet az idei tavaszon, a házikertek árutermelésének a serkentésére, további ösztönzésére. A szövetkezet évente mintegy 40— 50 vagon gyümölcsöt vásárol fel a házikertek terméséből. Értékesítési gondjaik eddig nem voltak, azonban a jövőben szeretnék, ha a termelők elsősorban a közfogyasztás változó szükségleteit tartanák szem előtt. Főképpen a minőségi követelmények nőttek meg jelentékenyen. Ebben a mintakertben a környék gyümölcs- és kertészeti struktúrájához kapcsolódva kívánják bemutatni a hasz- nothajtó fajtákat, típusokat. Termesztésük legkorszerűbb eljárásait és módszereit alkalmazzák, beleértve a talajművelést és a táperőegyensúly fenntartását is. A dömsödi szövetkezet — mint ez a zárszámadó rész- közgyűlések beszámolójából is kitűnik —, csaknem 11 és fél millió forintot fizetett ki tavaly a felvásárolt gyümölcs- és zöldségfélékért a termelőknek. Voltak azonban ennél bővebb termésű évek is. A vállalkozás, a termelési kedv serkentése minden - bizonnyal lendíthet a céltudatos árutermelésen a házikertekben is. A gyümölccsel párhuzamosan a zöldségtermesztésre is ez vonatkozik. A mintakertben helyet kap a kertészetnek ez az ága is. Elsősorban a primőrfélék nevelésére törekszenek. Az, hogy minél korábban megteremhessenek, az időjárás kedvezőtlen hatásainak kirekesztésén is múlik. Ezért is kívánják elterjeszteni elsősorban a fóliás termesztési eljárást. E cél szolgálatában a Pest megyei MÉK-kel együttműködve 20 fóliaegységet szereztek be és adtak át a háztáji termelőknek. Ebből egyet a mintakertben alkalmaznak primőrtermesztésre. A zöldségprogramon belül új paprikafajta meghonosítását szorgalmazzák nemcsak az ÁFÉSZ-ben. hanem a termelőszövetkezetben és a háztáji gazdaságokban is. Ez a kaliforniai paprikafajta főképpen a nyugati tőkés piacon kelendő. Dömsödön és környékén viszont csak a soroksári fajtát termesztették eddig. Ez a termelésszervező munka is hatékonynak ígérkezik, hiszen a termelőszövetkezetek is — a Dózsa, az Aranykalász és a Petőfi — részt vesznek az akcióban. _____________ K. M. Sz án m a is Ismét gazdagodott az évente csaknem egymillió vendéget fogadó hajdúszoboszlói gyógyfürdő: eredeti finn mintára berendezett szaunát adtak át rendeltetésének. A „forró” teremben nagy terméskövekről párologtatják a vizet, és kéznél vannak az elengedhetetlen gallyacskák is. A szauna az elmúlt esztendőben csaknem 30 millió forintos költséggel épített gyógymedencék mellett kapott helyet. Az utóbbi hónapokban a legtöbb üzemi pártszervezet ismét napirendre tűzte a nők munkakörülményét. A párt- vezetőségek megvizsgálták, hogy az MSZMP KB 1970 februári nőhatározata, és az ezt követő 1013/1970-es kormányhatározat végrehajtása során mennyiben változott a nők helyzete, és milyen további teendők várnak még a pártszervezetre. A Szerszámgépipari Művek halásztelki fejlesztő intézetében jelenleg 141 nő dolgozik. Közülük 34-en munkásként, 33 műszaki állományban, 55-en adminisztratív munkakörben, 19-en pedig egyéb kategóriákba tartoznak. A SZIMFI pártszervezete mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a nőknél és a férfiaknál érvényesül-e az azonos munkáért azonos bér elve. A vizsgálat megállapította, hogy a szakmunkások esetében a dolgozó nők átlagbére nem éri el a férfiakét, de ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy néhány kivételtől eltekintve, a férfiak nehezebb fizikai munkát végeznek, illetve kedvezőtlen munkakörülmények között szinte kizárólag férfiak dolgoznak. A műszaki állományban dolgozó férfiak átlagbére 15 százalékkal magasabb a nőkénél, az adminisztratív állományban dolgozó nők bére 3,7 százalékkal haladja meg a férfiakét. Megállapítható, hogy az elmúlt két esztendőben jelentősen csökkent a férfiak és nők közötti béraránytalanság, a kirívó különbségek ma már megszűntek. A kormányhatározat megjelenése után a SZIMFI-ben is intézkedési terv készült a nők helyzetének javítására. A tervezet részletesen foglalkozik a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők b mezesével. 1971 és 1972 során 18 asszony jött vissza szülési szabadságról, visszatérésük után valamennyien átlagosan 200 forintos béremelést kaptak, és kívánságuknak megfelelően a korábbi munkahelyükre kerültek vissza. A többgyermekes anyák és az egyedülálló nők, akik kiskorú gyermekeket nevelnek, évente 6 nap jutalomszabadságban részesülnek. Dicséretes a SZIMFI másik intézkedése; a dolgozó nők második műszakjának megkönnyítése érdekében az üzemi konyháról naponta kész vacsorát vihetnek haza. Egyelőre csak a környéken lakók veszik igénybe ezt a lehetőséget, azt az intézkedést azonban valamennyien örömmel fogadták, amely a napi bevásárlást segíti: az intézet büféjét úgy alakították át, hogy a legfontosabb élelmiszereket ott vásárolhassák meg a nők. A reggel leadott igényeknek megfelelően a büfé dolgozói a munkaidő végéig beszerzik a szükséges élelmiszereket, így csak a kész csomagokat kell az asszonyoknak átvenniük. A nők megbecsülése legalább olyan fontos, mint a helyzetük figyelemmel kisérése, állandó javítása. Az intézetben az elmúlt két esztendőben 15 nő kapott kiváló dolgozó kitüntetést, ketten pedig miniszteri elismerésben részesültek. A Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetében nem tekintették kampányprogram- nak az MSZMP KB nőpolitikái i határozatának végrehajtását. A további fejlődést úgy kívánják biztosítani, hogy rendszeresen foglalkoznak a nők körülményeivel és folyamatosan ellenőrzik a határozat végrehajtását. A következő lépés e téren a dolgozó nők átlagbérének további növelése lesz, és a béremeléseknél elsősorban az alacsony fizetésűeket kívánják előnyben részesíteni. A helyi nőbizottság és a társadalmi szervek az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak a jutalmazások elosztásánál. / Á. É. i « I
