Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

PEST MEGYE! iJCírlap TEMETÉS BENSHAZIBAN Az egyiptomi hadügyminiszter Moszkvában Golda Meir elindult az Egyesült Állomokba Nemzetközi Vietnam-konferencia Péter János beszéde ümIéíMBÍ 1 1 Gromiko szovjet (baloldalt) és Rogers amerikai külügyminiszter konferencián. 2 FÓKUSZ A „hatszög” harmadik szakasza KÉTHETES „gondolkodási szünet” után heaun ioiyía- tódott Helsinki oen az euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezhet elő­készítő y nagy kő veti ta­nácskozás. 32 európai ország, valamint az Egyesült Államos: és Kanada képviselői immár a harmadik tárgyalási szakasz­ra ültek össze, l A LEíiUTOujtH SZAKASZ, amely január 15-től február 9-ig tartott, nem hozott lát­ványos sikert, de komoly, ér­demi munkát végzett, és je­lentősen előremozdította a legfontosabb kérdés, a napi­rend tisztázását. Ami az össz­európai konferencia ügy­rendjét illeti, a több ország által javasolt háromlépcsős lebonyolítás eszméje — elő­ször külügyminiszteri talál­kozó, majd részletekbe menő, érdemi vita a napirend egyes pontjai alapján működő szak­értői bizottságokban, végül magas szintű befejező tanács­kozás és dokumentum alá­írása — már az első előké­szítési szakaszban tért hódí­tott. A szocialista országok világos javaslatot tettek a konferencia helyére (Helsinki), idejére (1973 június) és a résztvevők körére (európai or­szágok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada). Jóllehet a NATO-országok Helsinki­ben még nem nyilatkoztak, az Atlanti-szervezet legutób­bi miniszteri tanácsülésén már kialakult az a közös vé­lemény, hogy a biztonsági konferenciát 1973 derekán össze lehet hívni. AZ ELŐKÉSZÍTŐ KON­ZULTÁCIÓ második szakasza a napirendre vonatkozó el­képzelések tisztázásával hozta közelebb a megvalósuláshoz a konferenciát, letették á tár­gyalóasztalra javaslataikat a Közös Piac országai, a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok, valamint az el nem köte­lezett államok, majd sor ke­rült a javaslatok témakörök szerinti csoportosítására, és „első olvasásban” való meg­vitatására is. A napirendi munka előrehaladásának mo­torja a Szovjetunió volt, amely a NATO-országok és a tömbön kívüliek javaslatait figyelembe véve, új, kibőví­tett, négypontos napirendi tervet terjesztett elő, s ez szá­mos résztvevő (például Fran­ciaország és Svédország) vé­leménye szerint jó kiinduló­pontot nyújt a további mun­kához. A szovjet javaslat ösz­tönzésére megtörtént az első gyakorlati lépés is a napirend kialakítása felé: az összes el­hangzott javaslatokat témáik szerint négy „kosárba” gyűj­tötték, s megkezdődött az egyes témakörök megvitatása. AZ ELMÚLT KÉT HÉTBEN az érdekelt fővárosokban be­hatóan tanulmányozták az egyes „kosarak” tartalmát és Helsinkiben is folytak a két- és többoldalú megbeszélések. A harmadik tárgyalási sza­kasz feladata ugyanis az egyes témakörökben elhang­zott javaslatok összeegyezte­tése, s a napirendi pontok, va­lamint az azok alapján ké­sőbb létesülő bizottságok fel­adatainak megfogalmazása lesz. Az elvi elképzelések elő­terjesztése után ez már in­kább gyakorlati jellegű mun­ka, amelyben sok múlik azon, hogy a résztvevők a közös elemek alapján keresik-e a kölcsönösen elfogadható for­mulákat, vagy mindenben ra­gaszkodnak saját javaslataik keresztülhajszolásához. Nem ti­tok ugyanis, hogy az európai konferencia napirendjét bi­zonyos országok még irreális javaslatokkal, illetve homá­lyos vagy burkoltan támadó célú elemekkel akarják meg­terhelni. A Szovjetunió már tanúj elét adta az ésszerű kompromisszumokra való készségének, amikor új javas­latába beillesztette a NATO- országok javaslatainak szá­mos elfogadható elemét. Ha minden résztvevő ezzel a kompromisszumkészséggel ült le hétfőn a Dipoli konferencia- terem hatszögű asztalához, az eredmény nem maradhat eh Ahmed Iszmail Ali vezér- ezredes, az Egyiptomi Arab Köztársaság hadügyminiszte­re és fegyveres erőinek fő- parancsnoka hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett. Az egyiptomi vendég lá­togatást tett Andrej Grecsko marsallnál, a Szovjetunió honvédelmi miniszterénél. A baráti beszélgetés során meg­vitatták a kölcsönös érdek­lődésre számottartó kérdése­ket. Szajed Maréi, az Egyiptomi Arab Szocialista Unió első titkára vasárnap Belgrádba, négyhetes kelet-európai kőr­útjának első állomására ér­kezett. Mohamed Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter március 7-től háromnapos lá­togatást tesz Indiában — je­lenti a MENA hírügynökségre hivatkozva a Reuter. Kairó­ban úgy tudják, hogy az egyiptomi diplomácia veze­tője, Szadat elnöknek a leg­utóbbi közel-keleti fejlemé­nyekkel kapcsolatos szemé­lyes üzenetét viszi el Indira Gandhi indiai kormányfőnek. Hétfőn reggel legszigorúbb biztonsági intézkedések köze­pette az El A1 légitársaság Boeing 747-es gépén elindult az Egyesült Államokba Golda Meir izraeli miniszterelnök. Út­ja Párizson keresztül vezet Wa­shingtonba, ahol csütörtökön Nixon elnök fogadja az izraeli kormányfőt. A Líbiai Arab Köztársa­ságban hétfőn egész napos gyász volt. Az ország második legnagyobb városában, Ben- gháziban tízezrek részvételével eltemették annak a líbiai utas- szállító gépnek 55 áldozatát, amelyet izraeli vadászgéppel lőttek le a Sinai-félsziget fe­lett a múlt szerdán. Az áldo­zatok emlékére Benghaziban emlékművet emelnek. A gyász- szertartáson részt vett Kadhafi elnök és az Egyiptomi Arab Köztársaság elnuaenek képvi­seletében Abdel Kader Hatem miniszterelnök-helyettes. Az elmúlt 24 órában izraeli katonai repülőgépek több provokációs berepülést hajtot­tak végre Libanon déli része fölött — jelentette hétfőn a WAFA palesztin hírügynökség. Az izraeli—libanoni határ mentén folytatódnak az izrae­li csapatösiszevonások. BÉCS NATO MEGBESZÉLÉS Hétfőn a haderőcsökkentési konzultáción résztvevő nyu­gati delegátusok közös meg­beszélést tartottak. Erre az adott okot, hogy a NATO-nak az elmúlt héten előterjesztett kompromisszumos javaslatát a szocialista országok nem ta­lálták megfelelőnek, és így még mindig nincsen lehetőség a plenáris ülés megtartására. A NATO-országok delegátusai­nak tanácskozásáról nincsenek megbízható információk. CSAK RÖVIDEN... VASÁRNAP REGGEL a Fe-' rihegyi repülőtérről elindult a MALÉV különgép, amely a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar képviseletének utolsó csoport­ját viszi Saigonba, ENRICO BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának meghívá­sára Londonba utazott. HÉTFŐN GENFBEN, a Nem­zetek Palotájában megkezdő­dött az ENSZ emberi jogok bizottságának hathetes üléssza­ka. Péter János külügyminiszter bevezető szavaiban minde­nekelőtt üdvözölte a konfe­rencia részvevőit, s külön üd­vözölte a konferencia ülésein felváltva elnöklő lengyel és kanadai külügyminisztert. Hangsúlyozta, hogy az értekez­let részvevőit közös felelős­ség fűzi össze, mintha szö­vetséget kötöttek volna, hogy részt vesznek a párizsi megál­lapodás aláírói által tanúsított jó szándékok megvalósításá­ban. A kormányom nevében ki­fejtendő mondanivalómat a ránk háruló hármas felelősség szabja meg — folytatta ez­után. — Először a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ságban való részvételünk, másodszor részvételünk ezen a konferencián. harmadszor pedig a világ minden kormá­nyának általános felelőssége, amely szerint együtt kellene működniök, hogy csökkentsék a thermonukleáris pusztulás­hoz vezető háború veszélyeit. E hármas felelősség tudatá­ban fejezem ki megbecsülésün­ket a párizsi tűzszüneti meg­állapodás aláírói iránt. Ne­héz és fáradalmas tárgyaláso­kon, hatalmas nehézségeket küzdöttek le egész Délkelet- Ázsia és valamennyiünk javá­ra. Itt mutatkozik a különbség az 1954-es genfi konferencia és a mai értekezlet között. Azért ültünk itt össze, hogy segítséget nyújtsunk a párizsi megállapodás aláíróinak a megállapodásban foglalt ren­delkezések alkalmazására. Feladatunkat nagyon határo­zottan meg lehet szabni. E konferencia azért ült össze, s az itt képviselt országok kor­mányai erre vállaltak kötele­zettséget, hogy tudomásul ve­gye az aláírt megállapodásokat, s szavatolja a háború meg­Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára megérkezik a konferencia színhelyére. szüntetését és a béke fenntar­tását Vietnamban. Ha sikerül együttműköd­nünk a négy aláíró féllel a tűzszünet szavatolásában, s a vietnami béke megszilárdítá­sában, akkor a kölcsönös meg­értés és a nemzetközi együtt­működés új korszaka nyílhat meg. A magyar küldöttség a szo­lidaritás érzésével vesz részt a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság munkájában, s igyekszik együttműködni a bizottság minden tagjával. Ugyancsak a szolidaritás ér­zésével tanulmányozzuk azo­kat az időszerű problémákat, amelyeknek megoldása feltét­lenül szükséges ahhoz, hogy helyreálljon a béke Vietnam­ban és Délkelet-Ázsiában, be­leértve Laoszt és Kambodzsát. A jelenlegi párizsi megálla­podás közvetlen tárgyalást ír elő Dél-Vietnam két kormá­nya között. Biztató, hogy a két külügyminiszter már a jövő héten megkezdd tanácskozásait. Az 1954-es genfi értekezletet követően ugyanis sok kárt okozott az a tény, hogy észak és dél politikai személyiségei nem találkoztak. A párizsi megállapodás előír­ja a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának megalakítását, hogy az meg­szervezze az országos választá­sokat. 1954 után sok tragikus problémát okozott az a tény, hogy nem került sor a genfi okmányok által előírt válasz­tásokra. Kormányomnak jó kapcsola­tai vannak a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányával. Rendsze­res eszmecserénk és tapaszta­lataink alapján arról tanús- kodhatom, hogy az ideiglenes kormánynak határozott akara­ta, hogy együttműködjék dél­vietnami partnereivel a szigo­rúan demokratikus választá­sok előkészítése érdekében. Vannak természetesen más kérdések is. így például fel­tétlenül szükség van arra, hogy a párizsi megállapodás 1973. FEBRUÁR 27., KEDD aláírói által alakított katonai vegyes bizottság a kölcsönös bizalom légkörében működ­jék. Hasonlóképpen, a kétol­dalú katonai vegyes bizottság hatékony működéséhez is szükséges, hogy megteremtsék a kedvező feltételeket tagjai­nak a kölcsönös bizalom lég­körében való együttműködé­séhez. Kormányom reméli, hogy e konferencia eredményei — az az okmány, amelyet most ké­szítünk elő — logikus módon biztosítják majd a párizs. megállapodás folyamatosságát és hozzájárulnak a Vietnam és a délkelet-ázsiai béke meg­szilárdításához. A Vietnamban teremtett új viszonyok megnyithatják majd Vietnam kapuit a békés élet újjáépítéséhez való anyag: hozzájárulás előtt, északon és délen egyaránt. A magyar nép szolidáris volt a vietnami nép­pel szörnyű szenvedései ide­jén. Hasonlóképpen, szolidáris lesz vele az új élet felépítésé­nek idején is. Péter János külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője megér­kezik a Kiéber sugárúti palotába. Az imperialista kereskedelmi háború kihatásai Az imperialista országok között egyre élesedő kereskedelmi háborúnak természetesen megvannak a maga kihatásai a szo­cialista országokra is — állapítja meg Türgen Kuczynski pro­fesszor, az NDK-beli világhírű közgazdász a Junge Welt című lapban. A valutaválság kedvezőtlen hatással van a szocialista országok kivitelére, s nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy a szocialista országok teljesítsék kiviteli tervüket. Ugyanakkor a válság megkönnyíti a behozatalt: növekedni fog az imperia­lista országok készsége, hogy szocialista országokba árut szál­lítsanak. Ami pedig a kereskedelmi hiteleket illeti, a dollárban kapott hiteleket most könnyebb feltételekkel lehet visszafizetni, mint korábban. Független állammá- a gyarmato­sítók elleni felszabadítási harcok győzelme után — 1967. november 30-án vált a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság, amely Adenből és a dél-arábiai föderációból ala­kult ki. A Magyar Népköztársaság az új állammal már 1967 decembe­rében felvette a diplomáciai kap­csolatokat, amelyek azóta — a két nép javára — fejlődnek. Először 1968-ban ’magas szintű dél-jemeni küldöttség járt Magyarországon, élén az akkori mezőgazdasági mi­niszterrel, Ahmed A1 Shaerrel, aki most a hazánkban akkreditált dél­jemeni nagykövet. Azután vendé­günk volt a JNDK-ból a külügymi­niszter, a belügyminiszter és több alkalommal a honvédelmi minisz­terhelyettes. Fontos esemény volt kapcsola­taink alakításában, hogy Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, amikor af­rikai kőrútján járt, az adeni repülő­téren találkozott és megbeszéléseket folytatott a Jemeni Néni Demokra­tikus Köztársaság vezetőivel is. Ma­gyar részről járt még ebben az arab országban Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese; Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­niszterünket tavaly meghívták a nemzeti függetlenségi évforduló — november 30-a — alkalmából ren­dezett ünnepségekre. A két ország kapcsolatainak szilárdításához já­rult hozzá a Púja Frigyes, a kül­Kapcsolataink Dél-Jemennel 1944-ben a dél-jemeni Dafia vidéki körzetében született Ali NasseT Mo­hamed. Iskolai tanulmányainak befejezése után egy ideig általános iskolai tanító volt. 1983-ban a megszállt Dél-Jemen nemzeti felszabadítási frontjá­nak megalakulása után csatlakozott a szervezethez, és aktív részt vállalt a brit gyarmatosítók elleni harcokban. A függetlenség kikiáltásakor, 1967-ben kinevezték a 2a>z. tartomány kormányzójává. 1969 áprilisában a helyi szer­vek és a mezőgazdaság minisztereként bekerült a kormányba. 1969 de­cemberében honvédelmi miniszterré nevezték ki. 1970 augusztusától a nem­zeti front főparancsnoksága végrehajtó tanácsának tagj^.. 1971-ben a Jemei)i Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja küldöttségének tagjaként részt vett az SZKP XXIV. kongresszusán. A JNDK Legfelsőbb Tanácsa (parlament) 1971. augusztus 2-án, honvédelmi miniszteri tisztségének érin­tetlenül hagyása mellett, az ország miniszterelnökévé nevezte ki. Tagja a háromtagú elnöki tanácsnak. A Nemzeti Front 1972 márciusában megtartott V. kongresszusán a központi bizottság és a 7 tagú politikai iroda tagja lett. ügyminiszter első helyettese által vezetett küldöttség dél-jemeni útja. 1971-ben kulturális egyezményt kötöttünk a JNDK-val, s ugyanab­ban az évben vetettük meg a mű­szaki-tudományos * együttműködés alapjait is. Rendszeresen fogadunk hazánkban dél-jemeni ösztöndíja­sokat és olyan fiatalokat, akik szakmunkásképzésben vesznek részt. A végzettek közül már többen fele­lős posztokban dolgoznak hazájuk­ban. Magyar szakembereket is kül­dünk ki, akik részt vesznek a dél­jemeni gazdasági építőmunkában. Szakszervezeti vonalon is vannak kapcsolataink. Gazdasági téren a Magyar Népköztársaság támoga­tást nyújt a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság megerősítésé­hez, országépítő gazdasági munká­jához. \ Az ország földrajzi, történeti ada­taiból: Az Indiai-óceán és a Vörös­tenger bejáratánál, az Arábiai-fél- sziget déli részén van a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság. Terü­lete mintegy 300 ezer négyzetkilo­méter, lakosainak száma körülbe­lül másfél millió. A jemeni államot a gyarmatosítók szakították ketté, és a déli területeket a britek tar­tották uralmuk alatt, 1967-ig. A fő-* város, Aden, az ország gazdasága szempontjából fontos kikötő, azon­ban a Szuezi-csatornának az izraeli agresszió következtében történt le­zárásával nagymértékben csökkent ' a forgalma, s ez nagyban érezteti hatását a gazdasági életben is. Az ország területének csupán 1,5 szá­zaléka művelhető, a többi zömmel sivatagos rész, földművelésre alkal­matlan. Annak ellenére, hogy a szá­mításba jöhető, mintegy 400 ezer hektárból csak 120 ezret művelnek meg, a fő foglalkozási ág a mező- gazdaság, amelynek fejlesztése fon­tos feladat. A földművelés mellett meg kell említeni az állattenyész­tést és a viszonylag jelentős halá­szatot. Ipar többnyire csak a fővá­rosban és környékén található. Az ország vezetőinek az a szándéka, hogy kiépítsék az önálló nemzet- gazdaságot, amelyhez ipari üzeme­ket kell létesíteni. A haladó arab országok közé tar­tozó JNDK vezetőinek a független­ség kivívása után meghirdetett anti- imperialista politikája — mind a bel-, mind a külpolitikában — a nemzetközi imperializmus és e tér­ség reakciós erőinek ellenszenvét váltotta ki, s ez — a múlt év máso­dik felében — fegyveres konfliktus­sá fajult. Sikerült megszüntetni a konfliktust; és jelenleg a JNDK fő figyelmét az ország gazdasági élete további kibontakoztatására fordít­hatja. E, tevékenység során több ha­ladó intézkedést hoztak — földre­form, államosítás és más, az önálló nemzetgazdaság megszilárdítására tett lépések —, és konstruktív kap­csolatokat építettek ki a szocialista országokkal, köztük Magyarország­gal is. Hazánk és a többi szocialista ország rokonszenvvel kíséri a JNDK előrehaladását szolgáló re­formintézkedéseket, és az ország ve­zetői által megvalósított imperial listaellenes külpolitikát. I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents