Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

MONOMIDín A MST M.ÍGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1973. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP { Céh a tejtermelés és a húsipar növelése A monori járásban megvan a lehetőség a kormányprogram végrehajtására F A magyar kormány 1972. jú­lius 27-én nagy jelentőségű határozatot hozott: elfogadta és meghirdette a szarvasmar­ha tenyésztésének programját, s megjelentek az 1025—1026/ 1972-es számú MT-határoza- itok. A kormányprogram célja a húsexport, a hazai hús- és tejtermék növelése, ezenfelül a háztáji szarvasmarhaállo­mány emelése, de legalább a jelenlegi szint tartása. A cél elérésére ösztönzőket is meg­állapított. A tej felvásárlási árát ez év január 1-től 1,30, a szarvas- marha kilóját pedig 5,70 fo­rinttal emelték. i 1972. március 31 -et köve- I tőén minden egyes tehén j után 20 ezer forintot ad az állam, forgóeszköz-ki­egészítésre. De kedvezmé­nyes hitelt biztosít a régi istállók felújítására is. Minden borjú után 3 ezer fo­rint jár, és így tovább. És a háztáji tehenek után? Először is, aki egy évig nevel tehenet, 1500 forint támoga­tást kap, ha pedig új tehenet állít be (nevel vagy vesz), 25 ezer forint hitelt vehet fel. Dr. Bálint Ferenc járási fő- állatorvossal beszélgetünk. — Még korai lenne eredmé­nyekről beszélnünk — mond­ja — Azok a gazdaságok, amelyek eddig sem foglalkoz­tak szarvasmarhatartással, a jelekből ítélve, megmaradtak régebbi elhatározásuknál, vi­szont a tehéntartók máris moz­golódnak. A szarvasmarha-ál­lomány a monori járásban az elmúlt években már 8 száza­lékkal növekedett, a tehénlét­szám pedig 12 százalékkal, azaz 150 jószággal. — Kialakultak a „profilok” is. Az üllői Kossuth Termelő- szövetkezet például tejterme­lésre rendezkedik be. Csak ma­gyartarka keresztezett állato­kat tart. Ecseren is tejterme­léssel foglalkoznak inkább, még 1971-ben importált oszt­rák tarka tejelő teheneket sze­reztek. A Monori Állami Gaz­daságban úgyszintén. Egyéb­ként gombai üzemegységük, í 600-as állománnyal, a leg­nagyobb szarvasmarhate­lep a járásban. Csévharaszton és Sülysápon üszőtelepük is van, az után­pótlás biztosítására. — Az utóbbi években a szarvasmarha világpiaci ára 60 százalékkal emelkedett, ve­le együtt a hús ára is. A gom­bai egyesült Fáy András Szö­vetkezet, felismerve a lehető­ségeket, az úgynevezett „Dá- •lia-program” keretén belül, húsállatokat állít elő. Hogy mi az a Dália-program? Röviden: a teheneket legelőkön tartják, a bökjük addig szophatnak, amíg az anyjuk el nem rúgja őket stb ... — A monori járás csak­nem valamennyi szarvas­marhatartó gazdasága gü­mőkórmentes — jelentette ki dr. Bálint Fe­renc örömmel. — Kivétel a sülysápi Petőfi és a monori Kossuth termelőszövetkezet. Ez utóbbi nemcsak járási, ha­nem megyei gümőkóros tehenek gyűjtőtelepe is egy­ben. Az úri Béke Tsz 176 jó­szágból álló tehénállományát, állami támogatással, az üllői Kossuth pedig, 240-es létszá­mát, saját erőből gümökór- mentesítette. — Hogy érdemes-e gümő- kórmentesíteni ? A mentes te­lep minden liter tej után 30 filléres felárat kap. Az előbb Üllőt is említettem — folytat­ja a járási főállatorvos. — Az ottani szövetkezet, amely a legütemesebben fejlődik, meg­értette a kormányhatározatot, és igyekszik is végrehajtani. 114 darab tejelő tehenet szer­zett be, illetve nevel fel foko­zatosan. Éppen az elmúlt na­pon adta át rendeltetésének az igen korszerű fekete-fehér öl­tözőt. A dolgozó utcai ruhá­ban érkezik, és fehér köpe­nyes, csizmás munkaruhát ölt­ve lép be a telepre. Munka után megfürdik és visszavehe­ti saját ruháját. Persze, elkü­lönített helyiségekben öltözik- vetkőzik. Ezzel ez a telep komplex szarvasmarhatelep lett. És a háztáji szarvasmar­haállomány? Száma: 1909. Legtöbbet Vasadon tarta­nak (400), utána Monor és Pilis következik. Legkeve­sebb tehén Maglódon és Ecseren (5—6), illetve Ve­csésen (10—12) van. Ül­lőn 55, Gyomron 67 akad. — Még megjegyzem — foly­tatja —, hogy a mendei Le­nin Tsz az, amely a háztáji és gümőkórmentes borjakat fel­vásárolja, s azokat felnevelve, egy részüket megtartja, a töb­bit eladja. Az említett kormányhatáro­zat után, megyei szinten, a 36 ezres tehénlétszámot 42 ezerre kell emelni. A feladatból a monori járásra is bőven jut. Növelni kell a tejtermelést, amely, mint közismert, tehe­nenként 100 literrel alatta van az éves szinten elvártnál. Ki kell használni a kínálkozó húsexport-lehetőségeket is. De le kell rövidíteni az „ellési forgót” is, úgy, hogy minden te­hén minden évben egy borjút szaporítson, és így tovább. Lehetőség van rá, csak élni kell vele. Amint a jelek mu­tatják, biztató a helyzet a mo­nori járásban. Kovács György Megjutalmazott brigádok Eredményes volt a szocialis­ta versenymozgalom az el­múlt évben a monori Kossuth Tsz-ben. Ezt bizonyítja az is, hogy a zárszámadó közgyűlé­sen 80 ezer forint jutalmat osztottak szét a brigádok kö­zött. A legjobb munkát o Mi­csurin, a Zalka Máté, a Tesse- dik, a Kállai Éva, a Jászai Mari, a Mező Imre és a Bla- ha Lujza brigád végezte. Főzési tanácsadó Vasadon Február 26-án, hétfőn 18 órakor, a vasadi művelődési otthonban főzési tanácsadást szerveznek. Az újszerű kezde­ményezés kapcsán, előadás is elhangzik a modern konyha- művészetről. Nagyobb és korszerűbb könyvtár Felújítják és bővítik Monoron a könyvtárat. Képünkön: az aljazatbetonozáshoz anyagot kevernek. Szabó János felvétele Az úttörő szaktárgyi versenyek eredményei Lezajlottak az úttörő szak­tárgyi versenyek a monori já­rásban is. A vetélkedőket Mo­noron, Vecsésen és Gyomron bonyolították le. Érdekesség, hogy a kis fizikusok a PEVDI gyömrői gyáregységében mér­hették össze tudásukat. Az út­törő-csapatvezetők, a „házi­gazdák”, a három községben mindent megtettek a verseny sikeres lebonyolításáért. Iz­galmas, szoros küzdelmek után, a különféle tantárgyak­ból az alábbi eredmények születtek: Gttörő irodalombarát és nyelvész, 7. osztály: 1. Szieber Anna (Vecsés, 1. sz. iskola), 2. Dobai Zsigmond (Monor, 2. sz. iskola), 3. Dezső Ágnes (Ve­csés, 2. sz. iskola). 8. osztály: 1. Simon Ágnes (Vecsés, 2. sz. iskola), 2. Palotai Aranka (Gyömrő, 2. sz. iskola), 3. Sza­bó Ágnes (Üllő). Üttörő történelemkutató, 8. osztály: 1, Udvardi Mária (Gyömrő, 1. sz. iskola), 2. Tö­rök István (Vecsés, 2. sz. is­kola), 3. Keresztessy Árpád (Monor, 1. sz. iskola). Világjáró úttörők, 8. osz­tály: 1. Börzsey Katalin (Gyöm­rő, 1. sz. iskola), 2. Vojtek Sándor (Monor, Kossuth is­kola), 3. Csehi Csaba (Sülysáp, 1. sz. iskola). Úttörő természetkutató, 8. osztály: 1. Csákány László (Pilis, 1. sz. iskola), 2. Korsós Edit (Sülysáp, 1. sz. iskola), 3. Kaszap Mária (Monor, Kossuth iskola). Úttörő fizikus, 8. osztály: 1. Ifjú Heilig János (Gyömrő), 2. Vér Imre (Monor, 1. sz. iskola), 3. Pintér Béla (Maglód, 1. sz. iskola). v Úttörő vegyész, 8. osztály: 1. Kögler Zoltán (Monor, Kos­suth iskola), 2. Vass Zsolt (Vecsés, 3. sz. iskola), 3. Kele Márta (Monor, Kossuth iskola). Úttörő matematikus, 7. osz­tály: 1. Vízi Anikó (Monor, 1. számú iskola), 2. Ifjú Krenács János (Monor, Kossuth iskola), 8. osztály: 1. Zobai Péter (Gyömrő, 1. számú iskola), 2. Négy évtized a katedrán A legnagyobb öröm Betűvetésre, számok megis­merésére, olvasásra tanítani — talán az egyik legszebb peda­gógusi feladat. A Kováts há­zaspárt mindenki ismeri, tisz­teli Sülysápon. Generációkat neveltek pedagógusi munkás­ságuk évtizedei alatt. Nehéz elmondani — Bizony, az évek múlását a szeptemberi tanévkezdések­kor vettem észire a leginkább ... Ismerkedve az apró nebulók­kal, hányszor, de hányszor vil­lant fel a gondolat: „Hát anyu­kádat, apukádat is mintha teg­nap tanítottam volna, s lám, ma már te vagy itt!” — Hány évet tanított Tápió- sápon, mert, ugye, az időben a két község külön volt még? — kérdem Kovátsnét. Gondolkozás nélkül válaszol: — Negyvennégy éve lakom a községben, 38 évet tanítot­tam, mindvégig első osztályo­sokat. 1967 óta vagyok nyug­díjban. — S hogyan telnek a nyug­díjas évek? — teszem föl a ta­Hóvirág, jácint, tulipán S ietnek az emberek a mo­nori Petőfi utcán. Egyi­kük megtorpan, aztán a má­sik is, és már vagy hatan áll­nak egymás háta mögött. — Ö, de kedves! Van már hóvirág! Mégis csak vége a télnek! Kis ácsorgás után sorra nyitnak be az üzletbe. — Kérek egy csokor hóvirá­got — így az egyik, a másik, és már futva folytatják útjukat a pici csokorral. Friss fűszaga van, de a tavasz levegője érzik rajta. A jácint viszont nem fukar­kodik, árasztja a csodás tava­szi illatot, az egész üzletet be­tölti. Nem lehet nem figyelni rá. F iatal férj: — Kérem becsomagolni azt, amelyiken virág is, bimbó is van ... Rózsaszínűt. Azt sze­reti a feleségem. A pulton halomban a tavasz másik hírnöke, a barka. Alig győzi csokorba kötni Veress Mátyásáé. A fiatalember is vásárol egyet, és a táskába te­szi. — tgy szokták a fiatalok. — És az idősebb korosztály? — Akik valamikor nyíltan vitték a mátkáknak a virágot, nem dugdosva, most már bi­zony, évfordulót várnak, de akkor aztán igényesek. Szüle­tésnapi, névnapi nagy csokor, kosár, szalagok ... Ök így ud­varolnak a feleségüknek. És nem rejtik az ajándékot. Ök — És hogyan kerül minden­nap friss áru az üzletbe? — Tíz éve mindennap kinyi­tok, vasárnap is. Az áru, bár­milyen furcsa, legnagyobb részt Budapestről jön. — Jön, hogyan? — Ügy, hogy hajnali négykor útra kelek, a Nagycsarnokban megvásárolom, rohanok haza Monorra, 9-kor már kinyitok. Aztán sebtiben elrendezem az üzletet. Nagyon szeretem a vi­rágot. Kezével a barkaszárakat egyengeti, és nagy szeretettel cirógat meg egy-egy puha, pi­hés barkát. I gaz örömök szerzője ez a pici üzlet, sok szeretet indul el innen csokorba kötve, selyempapírba csomagolva, gyerekek, öregek kezében vagy táskájába rejtve. Akik viszik, virágnyelven vallják meg érzé­seiket. Fekete Gizella pintatlan kérdést, mert a Ko­váts házaspárnak az ÉLETET jelentette az iskola. — Sokáig csak 8 óra után merészkedtem a ház előtti kertbe, utcára, csakhogy ne lássam az iskolába menő gye­rekeket, annyira fájt a szí­vem. Eltűnődik: — Milyen kegyetlen is a pe­dagógus számára a nyugdíj ba- vonulás. Az az érzés, amikor egyik napról a másikra meg­szűnik az eleven nyüzsgés, a gyerekhad többé nem veszi kö­rül, nem taníthat. Nehéz ezt így elmondani. — Tanítványai közül kikre emlékszik szívesen? — Ha olykor-olykor szigorú voltam is, mindenkit szeret­tem. S van-e nagyobb öröm, ha egykori tanítványaim ma, felnőtt fejjel állítanak meg: „Hát nem tetszik megismerni, én vagyok ...” No, és a kér­désre válaszolva, van-e na­gyobb öröm, amikor hallom, hogy a Szvitek gyerek orvos lett, a színész Szirtes Ádámot is tanítottam, meg a többiek j is mire vitték, hogyan boldo­gulnak. Horinka József Üriban tsz-elnök, Szabó János tanács­elnök, Lukács Ilonka, persze, most már Zima Károlyné ta­nácstitkár ... De számon tar­tom a Pestre járókat is, hol vannak, mivel foglalkoznak. Nem volt hiába Kováts Géza egyfolytában 46 évig volt pedagógus Tápió- sülyben, azaz négy évtizeden át iskolaigazgató. — Jól emlékszem, a felsza­badulás után füstös, romos „nyomortanyákon” kezdtük a tanítást. S ha rendbe is hoz­tuk valamennyire az épülete­ket, az áldatlan helyzet meg­maradt továbbra is. A község­ben szétszórtan, sötét, egész­ségtelen helyiségekben tanítot­tunk. Volt úgy, hogy 73, 82, néha 110 gyerek zsúfolódott össze egy teremben. S a többit mindenki tudja már a községben. A több év­tizedes harcot, a következetes­séget, azt, hogy panaszával, ké­résével a „legmagasabb fó­rumig” elment, s aminek ered­ménye a gyönyörű nyolc tan­termes iskola. Néhány év óta nyugdíjban van ő is, ám az új iskola ta­valyi avatásán ott láthattuk, amint meghatódva örült an­nak, amiért évtizedeken át harcolt. Lépten-nyomon Csendes, kiegyensúlyozott nyugdíjas évek. Mégis hiány­zik, nagyon hiányzik az is­kola, a sok gyerek mindkettő­jüknek. Igaz, éppenséggel mód lett volna bejárniuk az iskolá­ba, erre mégsem vállalkozhat­tak: fáradtak. S amikor apró örömeik felől érdeklődöm, mégis fiatalos mosollyal vála szolnak mindketten: — Lépten-nyomon érezzük azt a szeretetet, megbecsülést, amelyet egykori tanítvá­nyainktól kapunk ma is, s ne­künk ez a legnagyobb öröm. Jandó István Szőke Róbert (Monor, 1. sz. is­kola), 3. Hanyaecz László (Ve­csés, 3. sz. iskola). Orosz nyelv, 7. osztály: 1.' Vámos Anna (Gyömrő, 1. sz. iskola), 2. Fazekas Anikó (Mag­lód, 1. sz. iskola), 3. Göcző Magdolna (Vecsés, 1. sz. isko­la), 8. osztály: 1. Fekete Ág­nes (Monor, 2. sz. iskola), 2. Kakucska Teréz (Gyömrő, 4. sz. iskola), 3. Ocsikó Veronika (Vecsés, 3. sz. iskola). Az első helyezettek vesznek részt az áprilisban lebonyolí­tásra kerülő megyei döntőn. Az úttörő matematikusok és fizikusok megyei versenyét a monori járás rendezi. (gér) • • Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron, Men­üén és Péteriben: dr. Huszár Sarolta (Péteri), Monoron és Monori-erdőn: dr. Kövesi László (Morjor, Táncsics u.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pili­sen, Nyáregyházán, Csévha­raszton és Vasadon: dr. Czin- der Bálint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Sas János (Űri), Üllőn: dr. Ba­lázs László, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13-ig és dél­után 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR Mozik Ecser: Leon és az Atlanti fal. Gomba: Ördög csapat. Gyömrő: Vér és liliom. H: Ha­lál a kanyarban. Maglód: Csak rá kell nézni. H: Felszabadí­tás III. Mende: Felszabadítás III. H: Csak rá kell nézni. Monor: Botrány az operában. H: A kegyelet pillanata. Nyár­egyháza: Utazás Jakabbal. H: Dühös utazás. Péteri: Fenn­akadva a fán. Pilis: Az ello­pott vonat. H: Pygmalion XII. Tápiósáp: Sztrogof Mihály. Űri: Emberrablás magyar módra. Üllő: Sztrogof Mihály. H: Botrány az operában. Ve­csés: Nápolyt látni és ... Ma­tiné: Állami Áruház. H: A Tenkes kapitánya I—II. Bálok Gyömrő, művelődési ház, délelőtt 10 órakor: tánciskola, este 18 órakor: táncos, játékos klubest. Monor, járási műve­lődési ház, 17-től 22 óráig: öt­órai tea, játszik a Florida együttes. Üllő, művelődési ott­hon, 17-től 22 óráig: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. Mesedélelőtt Nyáregyháza, művelődési otthon, délelőtt 10 órakor: me­sedélelőtt a kicsinyeknek. Vasárnap, Monoron Téli spartakiád 73 A téli spartakiád járási dön­tőjét ma, február 25-én, dél­előtt kilenc órai kezdettel bo­nyolítják le Monoron. A sak­kozók a Fészek kisvendéglő­ben, az asztaliteniszezők a Schölmann utcai sportszékház­ban mérik össze erejüket. KÜLÖNÖS SZÓRAKOZÁS Ablakokat törnek be Az esti szórakozásnak telje­sen újszerű formáját válasz­totta két pilisi fiatalember: miután a Vasút utcai Sirály borozóban, szokásukhoz híven, alaposan felöntenek a garatra, kerülő utakon a helyi MÁV- állomásra mennek, s betörik az állomás épületének vala­melyik ablakát. Legutóbb feb­ruár 19-én garázdálkodtak ily módon. Földvárszki Károly MÁV- dolgozó szerint a két fiatalem­ber jó két hete szinte estéről estére megjelenik, s már húsz ablak betörése van a számlá­jukon. A garázda kártevők a közös­ség vagyonát rongálják. Re­méljük, nem sokáig. (rakovszky) Labdarúgás Budapesti Kőolaj—Monor 3:2 (2:2). Csütörtökön a fővá­rosban játszott előkészületi mérkőzést a Monori SE lab­darúgócsapata. Ma, vasárnap, 13 órakor Mo­nor 11.—Nyáregyháza, fél 3- kor Monor—Péteri első csa­patai mérkőznek egymással. (vitéz) I I I

Next

/
Thumbnails
Contents