Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. FEBRUAR 24.. SZOMBAT FEST UtOfF.I <JCfri NÉGY PEST MEGYEI A KITÜNTETETTEK KÖZÖTT Tegnap a Vasas budapesti székhazában négyszáz küldött és százötven meghívott — tár­sadalmi és gazdasági vezető — részvételével megkezdődött a vas-, a fém- és az energiaipari művezetők első országos ta­nácskozása. Az eseményen megjelent Fock Jenő, a kor­mány elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szili Géza nehézipari minisz­terhelyettes, Virizlay Gyula, a SZOT titkára és dr. Gombár József, a KISZ KB titkára. A tanácskozáson ott vannak Pest megye valamennyi vasas üzemének képviselői, gazda­sági és szakszervezeti vezetői. A meghívottak között foglalt helyet dr. Dobi Ferenc, a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csának vezető titkára. A kétnapos program meg­nyitója után Méhes hajós, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a tanácsko­zást az elmúlt évben a kohó- és gépipari vállalatoknál szé­les körű vizsgálódás előzte meg a művezetők körében. A közöttük kiosztott kérdőívek válaszaiból és a vállalati ta­nácskozások tanulságaiból le­szűrt tapasztalatok és a mos­tani országos konferencia út­mutatásul szolgál a művezetők munkájának továbbfejleszté­séhez. E tanácskozásnak külö­nös jelentőséget ad az MSZMP Központi Bizottságának no­vemberi állásfoglalása, amely a szocialista iparban dolgozó nagyüzemi munkásság, ezen belül a művezetők, helyzeté­nek javítását tűzte ki célul. Méhes Lajos a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a műveze­tőknek jelentős a szerepük a helyes munkaerő- és bérgaz­dálkodás megvalósításában is. Célszerű lenne, ha az eddigiek­nél nagyobb hatáskört kapná­nak a bérek és jutalmak el­osztásánál. Ez egyben kulcsa is az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésének. A kohó- és gépipar eddigi eredményeit dr. Horgos Gyula miniszter ismertette, a villa- mosenergia-ipar előtt álló fel­adatokról Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes szá­molt be. Délután a küldöttek négy szekcióban folytatták munká­jukat. Este kitüntető elismeré­sek átadására került sor. A ki­lencvennyolc kitüntetett közül négyen — valamennyien a Csepel Autógyár dolgozói Pest megyeiek. Mónus András és Szeghalmi Károly a „Gép­ipar kiváló dolgozója” kitünte tést kapta, Fehérvári József a „Szakszervezeti munkáért” jel vény ezüst fokozatát, Tóth László szakszervezeti munká­ját oklevéllel ismerték el. A tanácskozás ma folytató­dik. Jelent-e előrelépést az újítási rendelet? Érdekes és újszerű vállalko­zásba fogtak az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem jo­gi karának gazdaságtan tan­székén működő tudományos diákkörben a fiatalok. Azt vizsgálják, hogy az újítási rendelet miképpen módosítot­ta a gyakorlatban a régit, mennyiben jelent előrelépést és hol maradt még változtatná való. A vizsgálatok első ré­szét a Csepeli Szerszámgép­gyárban végezték el. Megál­lapították, hogy az előző újí­tási rendeletek alapján az anyagi ösztönzés nem érvé­nyesült kellően, az újítások elbírálása túlzottan bonyo­lult volt. A felmérések máso­dik lépéseként került sorra a legérdekesebb munka: az újí­tókkal folytatott személyes in­A W/.Ví BÚTORBOLT Budapest V., Apáczai Csere János u. 5. sz. alatt várja kedves vásárlóit. A Szék- és Kárpitosipari az “Otthon 73“ kiállításon kitüntetett termékei kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. terjúk elkészítése. Az eddi­gi munkából máris kiderült: a dolgozók igénylik az újítók közreműködését, számítanak kezdeményezőkészségükre. * Tisztújítás az Országos Szövetkezeti Tanács ülésén Az Országos Szövetkezeti Tanács tagjait az újabb négy­éves működési időszakra — a három országos szövetkezeti ágazat legfőbb szervei — már az elmúlt hónapokban megvá­lasztották. A 27 tagú tanács új összetételében pénteken, az OKISZ szabadság-hegyi üdülő­jében tartotta első ülését. Az ülés tisztúj írással vette kezdetét. Ennek során alel- nökké újra dr. Molnár Fri­gyest, a SZÖVOSZ elnökét, Rév Lajost, az OKISZ elnökét és Szabó Istvánt, a TOT elnö­két választották meg. A tanács ügyrendjének megfelelően az elnöki tisztet, az álelnökök évenként egymást váltva töl­tik be, ez évben Rév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Az OSZT nőbizottsá­gának elnökévé Fehér Lajos­áét választották meg. A ta­nács jóváhagyta dr. Pál Jó­zsefnek, az OSZT titkáraként, valamint dr. Gyenes Antalnak a Szövetkezeti Tudományos Tanács elnökeként való meg­bízatását is. Az OSZT pénteki ülésén Rév Lajos a tanács előtt álló fontosabb feladatokról, Fehér Lajosné pedig az OSZT nőbi­zottságának munkájáról tar­tott beszámolót. Egyenlősdi helyett, igazságosan M árcius közeledtével az elsősorban a munkáskol- egyre több embert lektíváktól, brigádoktól, foglalkoztat a szó csoportoktól függ, most szoros értelmében is a fizi- ugyanis maguk döntenek, kai dolgozók béremelése. A ki mennyit érdemel. Mo6t vállalatok társadalmi és mindenkinek aktívan részt gazdasági vezetői már befe- kell vennie az elosztásban, jezték munkájukat, felosz- nem szabad „szégyenlős­tották a differenciálás köz­ponti elvei szerint a gyár­egységek, üzemek között a bérfejlesztésre fordítható összeget. Azok az üzemek, amelyekben a legtöbb nő dolgozik, ahol az átlagosnál nehezebb munkát végeznek, nek” lenni. Elvégre közös érdek, hogy olyanok kapja­nak több pénzt, akik meg is érdemlik. Ezt persze, szemmel tartják majd az üzemi pártszervezet és szakszervezet képviselői is, de minden egyes dolgozó­timális. ö volna, ha most' már vagy több műszakban tér- nak mérlegelnie kell magá- melnek, az átlagosnál több ban, ki mennyit érdemel. A pénzzel gazdálkodhatnak, sokféle sorrendből aztán De nem mindegy, hogyan, könnyen kialakítható az op- Most dől el, hogy a béreme­lés fellendíti egy-egy üzem­ben a munkakedvet, vagy ellenkezőleg, esetleg fe­szültséget, rossz légkört te­remt. A differenciálást — s ezt mindenki érzi, tudja — nagyon alapos, körültekintő vizsgálódásnak kell meg­előznie, s igazságosnak kell menTiyire fegyelmezett, lennie. A gyakorlatban , J egyre kevesebb helyen találkoznánk az egyen- lősdire való törekvéssel. A béremelés differenciálása­kor tehát minden egyes dolgozóról meg kell állapí­tania a kollektívának, azonban sokszor rásütik a bélyeget arra, aki többet kap: „kivétel”. Jó lenne, ha ezúttal minél több dolgozó­ról mondhatnák: X-nek megérdemelten emelték ennyivel és ennyivel a fize­tését. Hogy ezt mondhassuk, gyorsan, pontosan végzi-e a rábízott feladatokat stb. Ha mindezeket alaposan megvizsgálják és megbeszé­lik, nem lesz. vagy csak ki­csi lesz az utólagos elége­detlenkedés. Cz. V. Ítélet a balassagyarmati fegyveres terrorcselekmény ügyében A balassagyarmati megyei bíróság 1973. február 19., 20. és 21-én megtartott tárgyalása után 23-án ítéletet hirdetett a január 7. és 12-e között fegy­veres terrorcselekményeket el­követő 'T’ihtye László 18 eves ipari tanuló' és társai bűn­ügyében. A támadásról 1973, január 12-én kiadott hivatalos közle­mény beszámolt arról, hogy két fegyveres, ifj. Pintye And­rás 19 éves foglalkozásnélküli és öccse, a 18 éves Pintye László balassagyarmati lako­sok fegyveresen behatoltak a helybeli leánykollégium­ba és erőszakkal több na­pon át túszként fogva tar­tottak 14 diáklányt. Határozott és körültekintő rendőri akcióval a terrorcse­lekményt felszámolták, amely­nek során Pintye Andrást agyonlőtték, Pinitye Lászlót el­fogták, a túszokat megmentet­ték. A terrorcselekmény körül­ményének felderítésére széles körű vizsgálat indult. A vizs­gálat befejezése után a balas­sagyarmati megyei főügyészség vádat emelt az előzetes letar­tóztatásba helyezett Molnár László 18 éves szállodai fűtő, Marsiczki Miklós 20 éves ács, Kürtössy Nándor 18 éves se­gédmunkás és ifj. Rados Béla, 17 éves ipari tanuló, ba­lassagyarmati lakosok ellen. A megyei bíróság a tárgya­láson a sértettek, a tanúk, a szakértők és a vádlottak vallo­másai, továbbá a különböző tárgyi bizonyítékok alapján megállapította: A terrorcselekmény értel­mi szerzője, ifj. Pintye András, 1972 decemberé­ben elhatározta, hogy fegyveres erőszak alkal­mazásával, fenyegetéssel és zsarolással nagy összegű valutát szerez és elhagyja az országot. Tervébe bevonta öccsét, Pintye Lászlót, valamint Mol­nár Györgyöt és Marsiczki Miklóst. Elhatározták, hogy fegyvereket szereznek, meg­szálljak a helybeli leánykollé­giumot, az ott lakó lányokat túszként használják fel, és a hatóságoktól újabb fegyvere­ket, jelentős összegű külföldi valutát, külföldre távozásuk­hoz reoülőgépet követelnek, és követeléseik nyilvánosságra hozatalával is nyomást gya­korolnak a hatóságokra. A két Pintye testvér megkísérelte bevonni tervükbe a fiatalkorú Kürtössy Nándort és az ugyancsak fiatalkorú Rados Bélát is, akik nem voltak hajlandók részt venni a terrorcselekmény­ben, azonban a hatóságok­nak jelentést nem tettek. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy ifj. Pintye András a terrortámadás napján, 1973. január 7-én fondorlatos módon megszerezte határőr tiszt apja zárt helyen tartott szolgálati fegyvereit, lőszerrel együtt. Miután Molnár és Marsiczki visszariadt az akcióban való to­vábbi részvételtől, a Pintye testvérek elhatározták, hogy a terrorakciót ketten hajtják végre. Ifj. Pintye András és Pintye László január 7-én a késő esti órákban húsz, 15—16 éves diáklányt kényszerített az egyik kollégiumi hálóterembe. Az első órákban sikerült hat lánynak megszöknie, de 14 to­vábbra is a terroristák fogsá­gában maradt. A banditák pé- nyegették, sanyargatták a lá­nyokat, és emiatt néhány ide­gileg összeroppant, egyikük az ablakon át az utcára vetette magát, s megsérült. A terrorakció idején a rend­őri erőket irányító parancsno­kok ismételten felszólították a két támadót a fegyverek letételére és a túszok elen­gedésére. A banditák azonban a felszó­lításra több alkalommal is tü­zeléssel válaszoltak és nem rajtuk múlott, hogy emberélet­ben nem esett kár. Követelé­seik teljesítéséhez mindvégig ragaszkodtak és azzal fenyege­tőztek, hogy ha nem teljesítik azokat, a túszokat agyonlövik. A rendőrök, hogy kíméljék a túszok életét, a tüzelést nem viszonozták. Ebben a bonyolult helyzet­ben a hatóságok több tervet dolgoztak ki a túszul fogva tar­tott lányok megmentésére, a banditák lefegyverzésére. A helyi lakosság a hatósá­gi intézkedéseket széles kö­rű támogatásban részesí­tette és mindvégig fegyelmezett ma­gatartást tanúsított. Kivárva az intézkedés szá­mára legmegfelelőbb helyzetet és időpontot, a rendőri erők január 12-én délben akciót in­dítottak, és ennek során ifj. Piniye Andrást agyonlőtték, az elbarikádozott hálóterembe be­hatolva. Pintye Lászlót lefegy­verezték, a túszként fogva tar­tott lányokat pedig épségben kiszabadították. A megyei bíróság Pintye László elsőrendű vádlottat lő­fegyverrel való visszaélés és többrendbeli személyi szabad­ság megsértésének bűntettében hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, légi jármű jogellenes külföldre vi­telével történő tiltott határát­lépés előkészítésében, mondotta ki bűnösnek, és ezért — a fiatalkorúakra kiszabha­tó legsúlyosabb büntetés alkalmazásával — 15 évi börtönbüntetésre ítélte. Molnár Györgyöt és Mar­siczki Miklóst légi jármű jog­ellenes külföldre vitelével tör­ténő tiltott határátlépés bűn­tettének előkészülete miatt négy-négy évi börtönre ítélte. Kürtössy Nándort feljelenté­si kötelezettség elmulasztásá­nak vétsége miatt egyévi, Ifj. Rados Bélát ugyanezért nyolc- hónapi fogházbüntetésre ítélte a bíróság. A bíróság a büntetés mér­tékének megáUapításánál fi­gyelembe vette az elkövetett bűncselekmény súlyosságát, Pintye László esetében az el­vetemültséget, a módszerek gátlástalanságát is. A bíróság az egész bűnügy mérlegelésé­nél kiemelte a terrorista cse- lemény nagyfokú társadalmi veszélyességét, és annak szük­ségességét, hogy a banditiz- mus minden megnyilvánulása ellen a törvény teljes szigorát kell alkalmazni. Építette: Pollack Kétszáz évvel ezelőtt — Vl773-ban született klasszicis­ta építészetünk kiemelkedő alakja, Pollack Mihály, aki­nek legismertebb alkotása a budapesti Nemzeti Múzeum. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola emlékévet szen­tel névadójának, tavasszal és ősszel ünnepséget rendez az évforduló tiszteletére. A ta­vaszi Pollack Mihály-napok keretében nyitják meg a Pollack Mihály alkotta épü­letekről készített fotók tár­latát. ősszel emlékünnepség keretében avatják fel a nagy építész szobrát a főiskola épü­letében. Erre az alkalomra tanulmánypályázatot hirdet­nek a hallgatók számára. Pol­lack Mihály építészete cím­mel. A Mogyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége FEL VESZ gépészmérnököt ÉS vegyészmérnököt (vegyésztechnikust). Fizetés: a kollektív szerződés szerint JELENTKEZÉS: o gyáregység személyzeti osztályán, VÁC, DERECSKE! DOLÖ. Elet Jeg alatt A tihanyi Biológiai Kutató Intézet munkatársainak meg­állapításai szerint a Balaton vize a jégtakaró alatt sem élettelen. A tó vizének téli biológiai intenzitása — ez a Balaton egyik sajátossága más tavakéhoz képest — azt jelenti, hogy a jég alatti víz­ben is nagy számban élnek különböző, a tó élővilága szempontjából fontos, de az emberre nem káros bakté­riumok. E jelenség tavasszal nagyon fontos szerepet kap. Kiskereskedelmi vállalat felvesz RUHÁZATI SZAKMÁBAN JÁRTAS, boltvezetői képesítéssel rendelkező boltvezetőket Budapest-környéki boltokba. Jelentkezés: Budapesten, az V., Váci u. 36. sz. alatt. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Megkezdődött a vasasművezetők első országos tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents