Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

1973. FEBRUÁR 21., SZERDA FEST UECfEI '^/Ciriap A külföldi nőm osga Ima król Nagykörösön Kedden este zsúfolásig meg­telt a nagykőrösi Arany Já­nos Művelődési Otthon asz- szonyklubja. Ezúttal a hallga­tók között — eltérve a hagyo­mányoktól — szép számmal voltak férfiak is. Vándor Vera, a Magyar Nők Országos Tanácsa külügyi osztályvezetője előadásában arról beszélt, hogyan élnek, dolgoznak a nők a kapitalista országokban. Képet festett a külföldi nőmozgalmakról és arról, hogy milyen körülmé­nyek között tevékenykedhet­nek a világ nőmozgalmainak vezetői, tagjai Előadása befejező részében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkáját, tevé­kenységét ismertette. IE telmérgezés tói környezetvédelemig A közegészségügyi szervek egyik fontos tevékenységi köre: az élelmezés- és táplál­kozás-egészségügy. E téren még néhány évvel ezelőtt is a legtöbb gondot a nagyszá­mú ételmérgezés okozta. Pest negyében évente 600—800 lakos került kórházba, könnyen fer­tőzhető, fertőződő élelmisze­rek: fagylalt, krémes, disz­nósajt stb. fogyasztása után. A kereskedelmi és vendég­látóipari vezetőkkel történt összehangolt, szívós munka eredményeként elértük, hogy gyakorlatilag a közétkeztetés­ből és kereskedelemből szár­mazó élelmiszerek ételmér­Új Pepsi Cola- üzem A fővárosi Ásvány- és Jég­ipari Vállalat új Pepsi Cola üzemet létesített Budapesten, Az új üzembem óránként 14 000 üveget töltenek meg a köz­kedvelt üdítő itallal. Az idén: 5-6 százalékkal több Több műtrágya. Mintegy 5—6 százalékkal több műtrá­gyát használnak fel az idén — az AGROKER felmérése szerint — Pest megye gazda­ságaiban. A tervek szerint 135 ezer tonna nitrogén, 120 ezer tonna foszfor, 60 ezer tonna kálium alapanyagú és 32 ezer tonna komplex műtrágyát jut­tatnak a megyei termelőknek. — A sztár is meztelen cf­mű zenés vígjátékkal vendég­szerepei február 24-én este Cegléden a kecskeméti Kato­na József Színház. „Nagyjából mindent elértünk” Steinmetz kapitány szobrát elhagyva, a 4-es műút el­ső látványossága: a vecsési OTP-lákótelep építése. Igaz, jó ideje épül már, így régi látványosságnak számít. Ezen az építkezésen találkoztam Zsóri József kőműves brigád vezetővel----------------- kék munkaru­| Meszes, I hában került---------------- elő, fején ott dí szelgett a kőműveseknél egyensapkának számító ugyan­csak kék svájcisapka. Zsóri Jó­zsef nagydarab ember, olyan, akivel nem nagyon lehet ujjat húzni, akinek megjelenése is tekintélyt ad. Mindezzel pedig sajátos ellentétben állnak csendes, néha alig hallható, megfontolt szavai. — Medgyesbodzáson szület­tem, Békés megyében. Ott nőt­tem fel a faluban, ott is kezd­tem dolgozni, nősüléskor kerül­tem fel Budapestre. — Közben — mondja tovább — a szüleim Gyömröre költöz­\/^c • fr - ,:tV' ‘t* v,.*- •,», Vásároljon ■ ísl < * ' j y .*• r a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat <vd •• r I- 1» .rjlSöwt W ARIIK IMH/IJMIUW s.. : • * >-­Imp ortált műszál takaró 139.— Ft Női nylonharisnya 13,40 Ft Importált női szövet 140 cm széles 97,— Ft Importált női szövet, 150 cm széles, divatszínekben 140,- Ft ÖRS Vác Cegléd Nagykőrös Gödöllő BOLTOK: Monor Albertirsa Aszód Érd Kistarcsa Vecsés Dunaharaszti Ráckeve Budapest VII., Dohány u. 63/b. tek, mert otthon nem találták meg számításukat. A leszere­lés után feleségemmel együtt már mi is Gyömröre mentünk, de a lakáshelyzetünk csak úgy szegről-végről volt megoldott, így aztán újra szedtük a sátor­fánkat, és indultunk vissza Bácsalmásra az apósomékhoz, mert ott, a nagyobb házban, több hely akadt a fiataloknak.---------------- gyömrői idő­| A rövid | szakban Zsóri--------------- József a Mono­ri Építőipari Szövetkezetnél dolgozott. Odalent, Bácsalmá­son meg a felesége kezdte ma­gát rosszul érezni, így aztán összeszedve kevés gyűjtött pén­züket, 1968 áprilisában újra Gyömröre érkeztek, s vettek' egy fél házat. Zsóri József a felesége kedvére tett, mert ami őt magát illeti, nagyon jól érezte magát Bácsalmáson is. Az állami gazdaságban dolgo­zott, két esztendő alatt ott is a brigádvezetőségig vitte. — Mire visszakerültünk, már két gyerekünk is volt Én na­gyon reméltem, hogy most már egy életre megragadtunk Gyömrőn, mert szeretek ugyan utazni, de így családostul nem jó dolog. Meg mire jut az em­ber egy munkahelyen, ha ak­kor hagyja ott, mikor már kez­dik nézni valamibe?! Két he­lyen is kerestem munkát, itt a környéken, végül úgy dön­töttem, hogy visszajövök ide, a szövetkezethez, mert már voltam egyszer az ő munká­suk, mégsem vagyok vadide­gen. Legelőször Isaszegen dol­goztunk, ott is OTP-lakásokat kellett építeni. Később Pécel következett, ugyancsak lakás­építés, míg végül 1971 szep­tembere óta itt vagyunk Ve­csés és Budapest között. Pécelen választották meg brigádvezetőnek. — A Móricz Zsigmond kő­műves szocialista brigádnak je­lenleg 12 tagja és egy ipari ta­nulója van. Ennek a társaság­nak pontosan a fele már Pé­celen, az alakuláskor is ott volt. Közülük ketten nálam voltak ipari tanulók, ma míár szakmunkások, olyanok pont, mint én magam. Fogyasztók védelmére : Korszerűsítik a fűszerek szabványát Az ételek ízesítéséhez Ma­gyarországon kapható több mint 30-féle fűszer a korszerű táplálkozás fontos kelléke. Az utóbbi években jelentősen emelkedett forgalmuk, s jelen­leg már évi 200 millió forint értékű. A megváltozott igények miatt s a fogyasztók fokozott érdek- védelmében a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elhatározta: módosítja a fűszerekre érvé­nyes megszabott előírásokat. Az új szabvány fokozott szigorral írja elő a szava­tossági idő felírását minden egyes fűszert tartal­mazó tasakra. Emellett az elő­re csomagolásra, a mintavétel­re és a vizsgálati módszerekre is szabványt dolgoznak ki. Jelenleg már hétféle fűszert árulnak az új szabvány előírás sai szerint, egyebek között a köményt, a majoránnát és a koriandert. A Szabványügyi Hivatal a továbbiakban még 25-féle fűszerre akarja kiterjeszteni az új elő­írásokat, többek között a Cey­lonból származó teára és a Kí­nában vagy a Fülöp-szigeteken termesztett fahéjra. gezést nem okoznak. Jelen­leg is előfordul ugyan éven­te mintegy kétszáz mérge­zés — télen főleg a házi készítésű disznósajttól, nyá­ron a fel nem ismert és meg nem vizsgált mérgező gom­báktól. Az a munka tehát, amelyet az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem és a közétkeztetés higiénés körülményeinek ellenőrzésé­re fordított a KÖJÁL, jelen­tős eredménnyel járt. C-ritamint is Természetes, hogy az e té­ren ránk váró feladatok — különösen a táplálkozás­egészségügyben — még jelen­tősek. Közegészségügyi szer­veink megállapították pél­dául a gyermekélelmezés hiányosságait. Nemcsak az a probléma, hogy egyes, közét­keztetést szolgáló konyháink felszerelése elavult, hogy szű­kös helyiségekben működnek, hanem az is, hogy á táplá­lék minőségi összetétele — főleg szemléleti hibák miatt — sokszor kedvezőtlen. A gyermek nem mindig kapja meg a táplálékában a szerve­zetének szükséges fehérjét, szénhidrátot és zsírt a kellő arányban, nem fogyaszt elég állati eredetű fehérjét, főleg tejet és tejterméket, és a téli időszak vitaminszegény táp­lálékát nem kompenzálják a helyesen összeállított, főleg C-vitamlnban dús, és emellett nem is költséges élelmiszerek. Szívós munkára lesz szük­ség a körzeti orvosok, gyer­mekszakorvosok tervszerű együttműködésével, hogy a helyes táplálkozás révén a gyermeki szervezet fejlődé­sét, jobb ellenállóképességét biztosítsuk. A további munka jelentőségére utal, hogy a Minisztertanács határozatban szabta meg a népélelmezés minőségi javításának módját. A közegészségügyi szolgá­lat képviselői — a táplálkozá­son túl — más szempontból is rendszeresen ellenőrzik az óvodákat, az általános isko­lákat, gimnáziumokat, ■ diák­otthonokat. Vizsgálják azok rendjét, tisztaságát, megvi­lágítását, a személyi higiéné feltételeit és az egészséges életrend követelményeit. Je­lenleg még a zsúfoltság je­lent nagy gondot, főleg az általános iskolákban; kikény­szerítve a többműszakos ok­tatást is az agglomeráció sok községében. Fertőző útiatok 1 A fertőző betegségek elhá­rítása, megelőzése, a járvá­nyok felszámolása a közegész­ségügyi szakszolgálat alapvető tevékenységi köre. Nemcsak arról van szó, hogy a korábbi évtizedekben félelmetes be­tegségeket, mint a hastífuszt, a diftériát, a szamárköhögést, a gyermekbénulást távol tud­juk tartani, hanem arról is, hogy más, újabb fertőző be­tegségeket is teljesen felszá­moljunk. Példaként: három évvel ezelőtt vezették be a kanyaró elleni védőoltáso­kat. Járványügyi szerveze­tünk figyelmét nem kerülik el a távoli világrészekben ma még fel-felbukkanó járvá­nyok sem, mint pl. a himlő, vagy a kolera. Akkor, ami­kor a szomszédos Jugoszlá­viában himlő-megbetegedések fordultak elő, a hazai járvány­ellenes szolgálat is felkészült az esetleges fertőzés elhárí­tására. Figyelemmel kísértük a kolera járványhullámát. Időnként nagy veszélyt és gondot jelentenek az ember környezetében élő állatok jár­ványai. így 1971-ben a ve­szettség. A veszett állattal érintkezett nagyszámú ember megóvása a fertőzéstől: rend­kívül szívós és bonyolult fel­adatot igényelt a közegészség- ügyi szervektől. Bár a veszett állatok száma egyes években elérte a 100-at is, és a velük érintkezettek száma felülmúlta a 300-at, az állategészségügyi szolgálattal közösen végzett járványellenes munkával sike­rült a kimenetelében végzetes emberi fertőzést minden eset­ben megelőzni Aráén a főidben A közegészségügyi munka jelentősége az elmúlt évtize­dekben tovább növekedett, össztársadalmi érdekké vált például az emberi környezet szennyeződésével, denaturálá- sával szembeni elhárító mun­ka. A környezeti ártalmak je­lentőségére utal az a körül­mény, hogy az ENSZ külön értekezleten foglalkozott ezzel a kérdéssel, a szocialista or­szágok pedig a KGST keretén belül tervszerű, koordinált te­vékenységet alakítottak ki. Megyénk területén is nagy je­lentőségű a levegő, a víz és a talaj védelme a szennyeződés­től, a fertőződéstől. A köz­egészségügyi munka különle­ges helyzetét az határozza meg, hogy rendszerint nem he­veny ártalomról van itt szó, hanem a szennyeződött emberi környezet olyan tartós, króni­kus behatásáról, amely a la­kosság tömegeinek egészségká­rosodását válthatja ki. Bár nálunk még nem következett be az élő vizeknek olyan szennyeződése, mint egyes ipa­rosodott nyugati országokban, levegőszennyeződések sem ve­zettek ködkatasztrófához, smoghoz, a talajbán sem. dú- sultak még fel nagy területen mérgek, de a veszély nálunk is reális. A probléma jelentőségét jel­zi néhány megyei példa. A gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Tangazdasága 1965-ben több mázsa lejárt határidejű arzéntartalmú növényvédő szert helyezett el a talajban, lakatlan területen, jobb meg­oldás híján. Néhány évvel ké­sőbb azonban parcellázták az érintett területet és jelentőssé vált a kérdés: a vegyszerekből oldódik-e ki anyag a talajba, és ezáltal szennyeződik-e a ta­lajvíz, illetve szennyeződnek-e annak útján az ott élő növé­nyek. Bár a jelenlegi állapotot az ellenőrzési vizsgálatok még elfogadhatónak ítélték meg, de a veszély realitása szüksé­gessé tette, hogy intézkedés történjék a hét évvel ezelőtt elföldelt vegyszerek elszállítá­sára, azok ártalmatlanná téte­lére. Közegészségügyi vizsgála­taink derítettek fényt arra, hogy számos termelőszövetke­zet és ipari szövetkezet gal- vánüzeme — a helytelen tech­nológia következtében *— szennyezi a talajvizet. Több üzemet kellett emiatt leállíta­nunk és a technológia módo­sítására rendelkező általános érvényű határozatot kiadnunk. A levegő tisztaságának vé­delmét, jelentőségét a főváros- környéki üdülőterületeken nem is kell túlságosan hang­súlyozni, mivel ez annyira nyilvánvaló. Ennek ellenére mindenki, aki például Vácott megfordul, tudja, hogy egyik legnagyobb üzemünk levegő- szennyezését még pem sikerült megszüntetnünk. MM a elmarad a rédekeaés Az egészségkárosodás ve­szélyét elhárító közegészség- ügyi munka — az ipar és a mezőgazdaság egyre bonyolul­tabb technológiája mellett — állandóan emelkedő színvona­lú felkészültséget igényel. Nagy probléma megyénkben, hogy a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás nem ren­delkezik a szükséges laborató­riumi felszereltséggel. Olyan gond ez, amelyet sokáig meg­oldatlanul hagyni nem lehet, mivel a ma elmulasztott véde­kezés nyomán holnap már szükségszerűen bekövetkezhet a megbetegedés. Dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa I L------------------------­- egy mű­I A kőművesek I szakos be------------------------ osztásban do lgoznak. Zsóri József min­den reggel fél hatkor kel fel, annyi ideje van, hogy elkészül­jön negyed hétre, mire a bér- autóbusz Gombáról Gyömrőre érkezik, s szedi össze az embe­reket. Visszafelé ugyanez a busz 16 óra 40 perckor indul el az építkezésről. — A fél házat úgy vettem, hogy be sem volt pucolva, se villany nem volt. Azóta építet­tem a szoba-konyhához egy előszobát és egy kamrát, meg a villany is be van már vezet­ve. Épülőben van egy nyári konyha kis műhellyel együtt, ahol majd tudok ezt-azt csi- nálgatni, meg a motoromat is lehet benne garazsírozni. Vá­sároltunk azóta szobabútort, televíziót, elkészült a betonke­rítés meg a kis járda a kerten keresztül a kapuhoz. A felesége nem dolgozik, ott­hon van mit csinálnia, míg a két gyereket megfelelően el­rendezi. Az egyik most máso­dik osztályos, a másik őszre megy elsőbe. — A fizetésemre nem pa­naszkodhatok. Átlagosan 3600 forintot keresek, de ez a pénz nagyon elmegy ám a családra. Így aztán mindent részletre vá­sárolunk. Ha a nyári időszak­ban akad maszekmunka, el­vállalom. Zsóri József legnagyobb gondja az, hogy minél hama­rabb be tudja fejezni a nyári konyha építését, akkor aztán á régi konyhát szobának lehet majd használni, a gyerekek legalább külön lesznek. A nyá­ri konyhába a vizet is beveze­tik a kútról egy kis szivattyú és motor segítségével. I------------------------------- hogy I - Azt mondhatom, | rend­--------------------------------- ben a család, nagyjából mindent elértünk, amit akartunk. Igaz, még nincs hűtőgép, mosógép, porszívó... Ezeket még meg kell venni. F. B.

Next

/
Thumbnails
Contents