Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

A “SKM(rl**P 1913. FEBRUÄR 20., KEDD Befejeződött a váci ünnepségsorozat Zeneiskola — a városért „Vác kedvező fekvésénél, múltjánál fogva arra volna hi­vatva, hogy Budapest Pots- damja, Versaillese legyen. Eh­hez azonban több tényező mel­lett magasfokú, intenzivebb zenei élet kívántatna.” Dr. Hermann Antal egyetemi ta­nár mondotta ezt az első váci zeneiskola legelső félévi vizs­gájának alkalmával, 1910-ben, Gondolatait egy olyan jubi­leum alkalmából idézzük, amely épp az ott igényelt in­tenzív zenei élet bizonyságául szolgál. Vasárnap este fejező­dött be a váci állami zeneis­kola 10 éves fennálásának több mint kéthetes jubileumi ünnepségsorozata, amelyen is­mét nyilvánvalóvá vált, hogy a város zenei érdeklődésének, igényének irányítója, elsődle­ges kiindulópontja a zeneisko­la. Az iskola 10 évének törté­netét bemutató kiállítás, a nö­vendékhangversenyek, a Ko- dály-emlékverseny és a szol­fézsverseny után került sor az ünnepi záróhangversenyre. Dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke ünnepi beszédében megemlékezett a zeneiskola múltjáról, fejlődéséről és azok­ról, akik az iskola és a váci zeneélet mai színvonalának ki­alakításában jelentős részt vál­laltak. Ideális szereplési lehetőség Az állami zeneiskola elődje, az első váci zeneiskola, 1910- ben nyitotta meg kapuit. A felszabadulás után, 1952-től Vácott munkaközösségi zeneis­kola működött, 200—250 nö­vendékkel. Az állami zeneok­tatás Vácott 1960-ban kezdő­dött; két évig az abonyi zene­iskola fiókiskolájaként műkö­dött. 1962-ben önállósodott, nyolctagú tantestülettel és két­százhetven növendékkel. Az alapító tagok közül hárman ma is az iskola vezetői, Cs. Nagy Tamás igazgató, vala­mint Szabóky Judit és Bogányi Tibor igazgatóhelyettes. Az iskola lassanként a kör­nyező községeket is bekapcsol­ta a zeneoktatásba; Felsőgöd, Nagymaros, Dunakeszi, Zebe- gény, Szob, Főt, Vámosmikola és Nagybörzsöny községekben alapított kihelyezett osztályo­kat. 1967-ben Főt központtal új zeneiskola létesült, amely Felsőgöd és Dunakeszi zene­oktatását leválasztotta a váci hálózatra. Az iskolában ma 30 tanár 670 növendéket oktat. Az Országos Filharmónia bér­leti hangversenyeket is rendez itt; rangos fővárosi művészek látogatnak el Vácra és a helyi muzsikusoknak, a zeneiskola tanárainak, együtteseinek is ideális szereplési lehetőséget biztosít a két esztendeje fel­épült új épület. S hogy meny­nyire a városé, a lakosságé ez az intézmény, bizonyítja az évi több mint félszáz rendezvény, hangverseny, fesztivál és ver­seny, amely a növendékek szakmai fejlődésén túl, a ze­nei kultúra terjesztését is szol­gálja. Méltó volt a díszhangverseny A jubüeumi díszhangver­seny az ünnepségsorozat mél­tó befejezése, a zeneiskola erőinek színvonalas. sereg­szemléje volt. Bogányi Tibor vezényletével két növendék­zenekart is hallhattunk, s egy szólistát a legifjabbak közül; Godány Gertrúdot, aki már több megyei fesztiválon és rendezvényen képviselte si­kerrel a zeneiskolát. Az iskola tanáraiból alakult kamaraze­nekar, az Erdélyi Sándor ve­zette Musica Humana együttes nagyszerű produkcióit hallhat­tuk — az utóbbi időszak szép feladatai érezhetően jó hatást gyakoroltak művészi fejlődé­sükre. Régi hagyományuk, hogy saját önálló szerepléseik mellett a zeneiskola növendé­keinek alkalmat nyújtsanak a zenekarral való együttes mun­kához, így ezen a hangverse­Bogányi Tibor az iskola nyen is a tanárok növendék­szólisták produkcióit kísérték. Makiári Gábor Bach f-moll zongoraversenyének részletét, Philip Frigyes Vivaldi Fuvola­versenyét, Pornói Anna Mo­zart D-dúr zongoraversenyét, Újhelyi Irén pedig Boccherini Fandangillo című darabját szólaltatta meg. Megszerettetni a zenét Tízéves munkásságának eredményét, céljait Cs. Nagy Tamás igazgató így foglalta össze: Az intézmény elsődleges fel­adata az alapfokú zeneoktatás. De ugyanilyen fontos feladat­nak tekintik, hogy a városban a művészeti életet továbbfej­lesszék, a zene iránti érdeklő­dést felkeltsék, a munkások körében is, s a növendékek révén a szülők között is. Szak­növendékzenekarát vezényli. (Gárdos Katalin felvétele) mai feladatuk, hogy utánpót­lást biztosítsanak a zenekarok­nak, énekkaroknak, és leendő pedagógusokat képezzenek az ország különböző zeneiskolái­nak. A Bogányi Tibor által vezetett fesztiváldiplomás Vác városi KISZ-kórus is a zene­iskola kamarakórusából ala­kult. A Madách Imre Művelő­dési Ház úttörőkórusa szintén idén lesz 10 éves, ugyanis a ze­neiskolával egy időben az is­kola növendékeiből alakult, s 2—3 év múlva került a műve­lődési ház fennhatósága alá. Tanári zenekaruk, a Musica Humana 5 éve működik, és nagy sikereket ért el nemcsak váci, de számos budapesti sze­replésen és más vidéki váro­sokban és községekben is. Munkájuk eredményét di­csérte a vasárnapi eredmény is. Korda Agnes Charles Cros-díj a Székely fonónak Ojabb jelentős nemzetközi sikert könyvelhet el a magyar komoly zenei lemezkiadás. Ko­dály Zoltán születésének 90. évfordulójára jelent meg a Székely fonó két lemezen. Az új felvétel nemcsak a hazai, hanem a párizsi zenepiac ke­resett darabja lett, s most ka­pott értesítés szerint elnyerte a francia Charles Cros Akadé­mia nagydíját. Az értékes díj átvételére Kodály Zoltánné Párizsba utazott. Egyetemisták téli gyakorlaton Harmincnyolc egyetemista és főiskolai hallgató tölti ezekben a napokban Pest megyében téli népművelési gyakorlatát. A tíz­napos gyakorlat keretében a nagykátai, gyömrői, szobi, ceg­lédi, táborfalvi, érdi és pomá- zi közművelődési intézmények, valamint a Csepel Autógyár József Attila Művelődési Köz­pontja munkájával ismerked­nek. Előkészítő tanfolyam leendő könyvtárszakosoknak A Pest megyei Pedagógus Továbbképzési Kabinet és a Népművelési Tanácsadó már­cius 14-e és június 13-a között — minden szerdán — előké­szítő tanfolyamot tart azok ré­szére, akik megyénkből a Deb­receni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtáros szaká­ra jelentkeztek felvételre az 1973—74-es tanévre. Kopernikuszra emlékeztek Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében ünnepi ülésen emlékeztek meg a nagy lengyel csillagász, Ko­pernikusz születésének 500. év­fordulójáról. Részt vett az em­lékülésen Erdey-Grúz Tiborral, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökével az élen tudomá­nyos életünk számos ismert személyisége, ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete és dr. Solenski, a Lengyel Tu­dományos Akadémia alelnöke. Jánossy Lajosnak, az Aka­démia alelnökének megnyitó szavai után Detre László aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója Koper­nikusz és az égi mechanika címmel tartott előadást. Mátrainé Zempléni Jolán, a fizikai tudományok doktora, a Nemzetközi Kopernikusz Bi­zottság tagja Kopernikusz ta­nai magyarországi elterjedé­sének hosszú folyamatát is­mertette. S. Pietrowski akadémikus, a Lengyel Tudományos Akadé­mia csillagászati bizottságának elnöke azt a tudományos lég­kört vázolta, amelyben Koper­nikusz elgondolása megszüle­tett. Tadeusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság budapesti nagykövete a Kopernikusz-em- lékünnepségek magyarországi megnyitása alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetsé­gen. Részt vett a fogadáson Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Nagy Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osz­tályának vezetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Jánossy Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének alelnöke, a Külügyminisztérium képvise­lői, valamint a társadalmi, kul­turális és tudományos élet sok ismert személyisége. Csepel Autó A közművelődésért - egy nagyüzemben Nagyobb képzettség — nagyobb termelékenység A Csepel Autógyár Művelő­dési Központja egyike a legte­vékenyebbeknek Pest megyé­ben. Bár sok gonddal-bajjal küzdenek, mégis munkájukban folyamatos fejlődést tapasztal­ni. Gyakran nem is az egyre emelkedő számokban jut ez kifejezésre, hanem a közmű­velődés elmélyültebb formái­nak előtérbe kerülésében. A művelődési közpoflt irá­nyítása elsősorban az SZMT és a Csepel Autógyár szakszerve­zeti bizottságának a hatáskö­rébe tartozik. Programjukat a párt X. kongresszusa és a SZOT határozatai alapján ké­szítik el. Legfontosabb felada­tuknak tekintik, hogy a poli­tikai oktatás, az ismeretterjesz­tés során a szakkörök és a klubok segítsék a kollektív szellem kialakítását. Allan­TV-FIGYELŐ Elrejtett valóság. ez nem valamelyik tv-műsor címe, ha­nem az e heti rádióújság egyik cikkéé, amely egy korábbi kri­tikai megjegyzésem fölött me­ditál — zsörtölődve. Amiért szóvá tettem, hogy a mai va­lóságot tükröző művek gyak­ran csak a kísérleti adóra szo­rulnak. A cikkíró, aki egyben a televízió irodalmi főosztá­lyának vezetője, a többi között azzal érvel, hogy a második program „bár még nem nyer­te el végleges karakterét, tar­talmaz olyan műveket, ame­lyeknek egyszerűen az a hiva­tásuk, hogy — ösztönözzék az adaptervásárlást vagy a ké­szülékcserét.” (Azt csak záró­jelben kívánom megjegyezni: nehéz dolog ösztönözni olyas­valami vásárlására, ami nem kapható. Bizonyság rá, hogy éppen a keddi Jó estét, Buda­pest című program egyik szemfüles nézője is csak á te­levízió riporterének közremű­ködésével jutott adapterhez.) De kérdem: hogyan ösztönöz­zön adaptervásárlásra az a tény, amikor o kísérleti adón sugárzott nagyon is mai és közérdekű drámával egy idő­ben a főadón az egyik legnép­szerűbb krimisorozatot vetítik? Ez történt ugyanis pénteken. Este nyolc órakor kezdődött a kísérleti programban Aurel Baranga: Közérdek című mű­vének közvetítése a békéscsa­bai Jókai Színház sikeres elő­adásában, s ugyancsak nyolc­kor kezdődött a főadón a Min­den lében két kanál című an­gol krimi Tony Curtis és Ro­ger Moore főszereplésével. Sze­rintem a műsorszerkesztésnek ez a része korrigálásra szorul. ltiportok. Kommentár nél­kül: csütörtökön egy, pénteken három egymás után, szomba­ton és vasárnap egy sem. Csü­törtökön Regős István arra ke­reste a választ Divatosat című programjában, hogy a legkere­settebb divatos ruhaneműek miért jutnak el olyan későn a vásárlóhoz. S bár a riporteri kérdések célratörőbbek lehet­tek volna, a válaszok így is megnyugtató megoldással ke­csegtettek. A Parasztok három műszakban című riportfilm fontos témát választott: a me­zőgazdaság nagyüzemmé fejlő­désével hogyan változik a pa­raszti életvitel. A Síppal, dob­bal, énekszóval című riportso­rozat első adása zenés ország­járás keretében kívánja felele­veníteni a muzsikáló fiatalok élményekben gazdag életét. A Milliók szorgalma a gyári ver­senymozgalmak problémáját tárgyalta a közgazdász szem­szögéből, mégis mindenki szá­mára nagyon közérthetően. Portrék. Három portréfil­met láthattunk az elmúlt négy adásnapon. Kopernikuszra — és ezt hiányoljuk — mindösz- sze tizenöt perc jutott, születé­sének ötszázadik évfordulója alkalmából. Zsigmondi Boris portréfilmje Gulácsy Lajosról csak hangulatot ébresztett, de nem adott képet e különös művész sok vonatkozásban furcsa pályájáról. A három portré közül a legsikeresebb kétségkívül a Hajlékot ember­nek című film volt, amely nem Kós Károlyt, az írót, hanem Kós Károlyt, az építésű mu­tatta be árnyaltan és nagyon emberközelben. Olyan arcula­tát tárta elénk a Kolozsvárott élő, kilencvenedik évéhez kö­zelítő művésznek, amelyet el­eddig csak alig-alig 'smertünk. Pedig olyan nagyszerű és köz­ismert alkotások fűződnek ne­véhez, mint a Budapesti Ál­latkert, a kispesti tisztviselő­házak, a zebegényi lemp'om, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsük Magyarországon található alkotásai közül. Meliere. Halála 300. évfor­dulója alkalmából készült két egyfelvonásosának, a Férjek iskolájának és a Sganarclle, avagy a képzelt szarvaknak tv-változata Szinetár Miklós rendezésében. Méltó emlékidé­ző volt a rendezés csakúgy, mint a színészek vérbő játéka, felszabadult komédiázása. A két, több, mint három évszá­zada született mű, amely a ha­mis látszatot, a hazug aszkéta­morált leplezi le, semmit sem veszített művészi erejéből örök aktualitásából. Prukner Pál dóan napirenden tartják az ál­talános műveltség iránti igény felkeltését, a műszaki ismere­tek bővítését, a tudományok népszerűsítését. Ezenkívül igyekeznek a környék lakossá­gának közművelődési igényét legalább részben kielégíteni. Ismeretterjesztés Tevékenységük, mint látha­tó, nagyon szerteágazó, tavaly több mint 190 ezer ember for­dult meg náluk, a szórakoztató rendezvényeken 74 ezren vet­tek részt. Az ismeretterjesztő előadások magas színvonalúak voltak. Az utóbbi években az ismeretterjesztő előadások mellett tágabb teret kapott az akadémiai forma és a kis, cso­portos foglalkozási módszer. Ilyenformán inkább bevonják a dolgozóknak azt a széles tá­borát, amely aktív önműve­lést folytat. Az oktatási évre 9 akadémiai sorozatot tervez­tek, amelyre 1554-en jelent­keztek, és az előadásokat 81 százalékuk azóta is rendszere­sen látogatja. — Még jobb lehetne az eredmény — mondta Bursits Tiborné, a művelődési központ igazgatója —, ha jobban figye­lembe vennék azt a ma már szinte közhelynek számító megállapítást, hogy áttételesen a munkás nagyobb képzettsége is növeli a termelékenységet. Véleménye szerint, ha egy kis többletet adnának a szer­vezéshez — mint például a hajtóműgyárban —, más lenne az arány a dolgozók esti álta­lános iskolájára való jelentke­zésnél is. A több ezer negyven éven aluli dolgozóból, akinek nincs meg az általános iskolai végzettsége, mindössze ötven- ketten jelentkeztek továbbta­nulásra. A műszaki és ifjúsági klu­bok, az irodalmi, a magnós- és fotoszakkörök munkáján túl rendszeres mozivetítést tarta­nak, amelyeken tavaly például 44 500-an szórakoztak. Színház A színházlátogatás már nem ilyen egyértelműen kedvelt. A kecskeméti Katona József Színház és az Állami Déryné Színház előadásait nem egé­szen hétezren tekintették meg. Erőfeszítéseik ellenére a kö­zönség nagy többsége nem túlzottan kedveli az elmélyül­tebb mondanivalójú darabo­kat. Az igényesebbek viszont, akik érdeklődnek a társadalmi témák iránt, a színházterem berendezési hiányosságai miatt nem szívesen mennek el. Kel­lemetlen, ha a figyelmet minduntalan elvonják például a rossz székek. Némi haladas, hogy mind több szocialista brigádot sikerül színházlátoga­tónak megnyerni, oly módon, hogy névre szóló meghívóval, személyesen keresik fel a bri­gádvezetőket. Könyv Lehetne értékelni a külön­böző tanfolyamok vagy művé­szi kiállítások sikerét is, azon­ban valamennyiüknél nagyobb jelentőségű a mozgalom, amellyel az olvasás szeretetét terjesztik. Az elmúlt évben kü­lönösen jó eredményeket ér­tek el a gyárban az olvasás terén. Három gyáregységben új fiókkönyvtárat nyitottak. Az országos „Kell a jó könyv” mozgalomban a SZOT-tól ok­levelet kaptak a szovjet könyv népszerűsítésében végzett jó munkájukért. A pályázaton háromszázötvenen vettek részt, főleg szocialista brigádtagok. A könyvtári tagok száma már elérte a háromezret. A könyvállomány 37 577 darab, ötvennyolc brigáddal kötöttek szocialista szerződést, a tagok vállalták, hogy rendszeresen elolvassák a kért és ajánlott műveket Hatszázötven brigád­tagot nyertek meg az önműve­lés e módjának. Mintegy 33 ezer állandó látogatót tarta­nak nyilván a könyvtárban, akik évi átlagban 86—87 ezer kötetet kölcsönöznek ki. Olvasóik 49 százaléka autó­gyári. A szakmunkástanulók­nak azonban csak öt százaléka veszi igénybe a könyvtár nyúj­totta segítséget, ezért közöttük még sok a tennivaló. Együtt­működési szerződést kötöttek a MüM 208-as intézetével. Csoportos könyvtár-tájékozta­tót küldenek az intézet tanu­lóinak. A munkásszülők gye­rekeivel is többet szeretnének törődni. Az 540, 14 éven aluli általános iskolás 16 ezer köte­tet kölcsönzött, s idén is foly­tatják körükben a vetélkedő­ket, a diavetítést, a különböző versenyeket, és megtanítják őket a könyvek használatára, a búvárkodásra. A Csepel Autógyár Szak- szervezeti Művelődési Köz­pontját nagy felelősség terhe­li. Sok ezer ember közművelé­séből veszik ki a részüket. K. M. í 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents