Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Pt*l MEGY 'srMíHm» 1913. FEBRUÁR 18.. VASÁRNAP P«l megyei Leír a n eloldó oL 57. SZOB Határfolyó menti határváros, nagy személy- és teherforgalmi! vasúti határállomással, hajó- és révkiikötővel — leghatékonyabban ez jellemzi, talán ez is szabja meg Szob jelenkori és jövőbeni fejlődését. A negyedfél kilométerre —öt percnyi autóbusz- út-távolságra fekvő kis határfalut: Ipoly damásdot hasznosan kapcsolja be k nagyobb egység vérkeringésébe a nemrég érvénybe lépett döntés, amely a népes Szob nagyközséget és a kevés lélekszámú települést közös tanács igazgatása alá helyezte. A közös tanács létrehozása tulajdonképpen valóságos, fennálló helyzetnek adott szervezeti formát. A két község mezőgazdasági termelőszövetkezete amúgy is közös volt, s a szobi kőbánya bányászainak jelentős része ipolydamásdi lakos. És hadd jegyezzük ide a rendkívül nagy tranzitforgalommal nyilván szorosan összefüggő munkaerőmozgási jelenséget, hogy tudniillik a mintegy 3000 lakosú Szobról körülbelül 600 személy jár el dolgozni (majd annyi, mint Ipolydamásd lé- lekszáma), viszont 1100 főt meghalad azoknak a dolgozóknak csoportja, akik a környékről rendszeresen Szobra jönnek munkahelyükre. A határforgalom munkaigényén túl mivel foglalkoznak, miből élnek a szobiak, ipoly- damásdiak? Minthogy termelőszövetkezetük gabonafélék termesztése — és sertéstenyésztés — mellett főleg bogyós gyümölcsökkel foglalkozik, számottevő a gyümölcs- feldolgozó, konzerv- és gyümölcslégyártása. A kőbánya országos szükségletet elégít ki országútépítéshez szükséges kőanyag termelésével, ami szabad kéz marad, azt leköti a helyi ipar, kereskedelem, köz- igazgatás. A kiemelkedő létesítményekkel meg nem áldott Szob — sajátos helyzeténél fogva — mégis érdemes művelődési feladatokat lát el. Központi művelődési háza, amelynek élénk munkásságát szakköreinek során mérhetjük le — helyi képzőművészeti szakköre, fotoszakköre külön emlitést érdemel —, a váci járás északi részének kulturális ellátását szolgálja. Körzeti tevékenységet fejt ki 1972 óta a zeneiskola is, amely kihelyezett oktatók vezetése mellett, Verőcétől Nagybörzsönyig öt községben tart fenn tanfolyamokat. A tetszetős külsejű Börzsöny Múzeum tárlóiban a különböző földmunkálatoknál előkerült őslénymaradványokon, érméken felül jól érzékelhető rendezésben mutatják be a népi élet és a népművészet gondosan őrzött hagyatékát. A Börzsöny Múzeum ízelítőt ad az Árpádok korában „Cobu-Szobok”, Kézai Krónikájában „Sob”, majd a részben úri kényelem céljából erődítmények, kastélyok épültek és rontatásuk után többször épültek újjá. A kis Ipolydamásd fölött, a dombon, a faluval egy idős, XIII. században emelt vár állott. A mohácsi csata előtt három esztendővel II. Lajos király, az esztergomi Bakócz- kápolnának a török elleni háA nemzetközi vasútvonal: Szob jelképe Czeizing Lajos felvétele XIV. században „Zsob” néven ismert település régmúltjából. Rézkor-, kora- és késővaskorbéli elődeinkről számos sírlelet került elő, a későbbi avar kori, hun kori és honfoglaláskori emlékek és a korai ősök közötti időszakra pedig az Ipoly torkolatánál feltárt római őrtorony maradványai emlékeztetnek. A testi kultúra szobi szállásairól a napsütéses februárban csak szóból hallhattam jókat, szépeket. E szállások ugyanis vízen vannak, jobban mondva: vízenjárók — csónakok. Szobon a vízisport fejlődése „ugrott meg”, hatszázezer forint értékű társadalmi munkával építették fel a modern csónakházat, amely a karcsúhosszú nyolcevezősig minden rendű-rangú evezős járműnek otthont ad. S minthogy a ze- begényi barangolásaimban már említett műegyetemi diplomamunka-tervezők a szobi Duna-part rendezését is megkonstruálják, mihamar sor kerülhet a szárazföldi sportlétesítmények, a sportpálya és tartozékai előkészítésére is. A határmenti Szob önmagáról az évente megrendezett szobi napok műsoraival ad eleven hírt, de gondolnak rá a szépülésében, épülésében érdekelt szervezetek is. A Dunakanyar Intéző Bizottság a „Virágos Dunakanyar” mozgalmának keretében, művészi kivitelű pirogránit díszkutat ajándékozott a községnek, amelyet évadnyitásra már fel is állítanak a Duna-part múlt esztendőben parkosított szakaszán. A Dunának Ipolynak ezen a kényes, érzékeny pontján az elmúlt századokban részben stratégiai szükséglet okán, VÍZKUTATÁS, KÚTFÚRÁS! NAGY ÁTMÉRŐJŰ KUTAK, ÖNTOZÖKUTAK, KUTJAVITAS, KARBANTARTAS, KUTV1ZSGALAT, HÉViZKUTAK FÚRASA, KARBANTARTASA, KÚTSZERVIZ CÖLOPFURASOK, ÉPÍTŐIPARI, MÉRNÖKGEOLÓGIAI FURASOK, geofizikai, vízkémiai, geodéziai tevékenység, tervezés, szakvéleményezés, kivitelezés, szaktanácsadás. VÍZKUTATÓ ÉS FÓRÓ VÁLIALAT BUDAPEST V., Zrínyi utca 1. Tel.: 380-547 ÜZEMVEZETŐSÉGEK: CEGLÉD, Rákóczi utca 72. Tel.: 83-14 DEBRECEN, Monostorpályi utca 33. Tel.: 117-81 GYŐRSZEMERE, Tel.: 11 KAPOSVÁR, Vörös Hadsereg u. 2. Tel.: 11-531 LAJOSMIZSE, Tel.: 66, 180-as mellék. borúra igénybe vett nemesfémkészlete ellenében a főkáptalannak adja a damásdi várat, amelyet azonban 1526. után egy Ipoly völgyében portyázó török csapat felprédáit és a hozzá tartozó kastélyt — 1. La jós király egykori vadászpihenőjét — felgyújtotta. Majd 1581-ben a szultán katonái is rájöttek, hogy milyen straté giai jelentősége van a damásdi erősségnek, s a lerombolt kőpalota helyére ágyúkkal megerősített palánkvárat ütöttek össze. Csaknem hét évtized folyamán, 1647-ig, hol török seregek, hol magyar végváriak bírták Damásd várát, kapitányai közül többen később nagyobb várak parancsnokságával nyertek elismerést. A vár végzete Bercsényi László kapitánysága alatt teljesedett be. Bercsényi Miklós kuruc főgenerális nagybátyja elhanyagolta a védelmet, s éppen vadászni járt akkor is, amikor a szemfüles török katonák éjjel megmásztak a laza őrizetű váracska falait, s hirtelen rohammal elfoglalták. Az 1647 áprilisában megvett damásdi várat szeptemberben a törő kök teljesen felégették s kiürítették. Nem is épült fel többé soha... Falmaradványai a mai falu északkeleti végén, a dombtetőn, az Ipoly felett jajonganak fellegek felé. Az ültetvények között felismerhető négyszögű udvara, tömör, vaskos öregtornyának töve, a kápolna dongaboltozatának nyoma, s a belsővár pincéje, amely a helybéliek szerint nemrégiben még tekintélyes mélységben- hosszúságban járható volt. Azóta a domboldalról lezúduló víz, föld lezárta a bevezető utat, feltárását a későbbi kutatóknak talán még érdemes lesz megkísérelniük. Békés István Tanácskoznak a vasas művezetők Február 23-áfi és 24-én a vasasszakszervezet Költői Anna utcai székházában rendezik a vas-, fém- és villamosener- gia-ipari művezetők I. országos tanácskozását. A kétnapos tanácskozáson Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára ismerteti a tavaly októberben és novemberben 115 vállalatnál megtartott művezetői tanácskozások és a külön felmérések tapasztalatait. A főtitkári beszámolót dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes korreferátuma egészíti ki. EZERBŐL 30 Kerékpáros ország leltünk Fé'mllió a megrendelőnek — KGST-kooperáció Minden ezer lakos között 30 kerékpártulajdonos van hazánkban, tízzel több mint egy évtizede, s jelenleg Európában a kerékpáros országok közé tatozunk. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon fokozatosan növekszik a bicikli iránti kereslet — ezt a Csepel Kerékpár és Varrógépgyárba külföldről rendszeresen érkező vásárlási ajánlatok is igazolják. Főként a hazai, de a külföldi igények kielégítésére Rekord Cegléden Több hús. Rekord év volt a tavalyi Cegléden. A Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában vágási és feldolgozási rekordot értele el: 140 935 sertést, 10 441 szarvasmarhát, 5215 birkát és 1290 lovat vágtak le, illetve dolgoztak fél. Összes húskészítményük 398 vagont tett ki, ebből exportra — főleg csontos marha- és sertéshúst, valamint zsírt — 128 millió forint értékben szállítottak. Árbevételük az 1971. évi 553 millióval szemben 674 millió lett. forint Az igen jelentős, több mint 20 százalékos termelésnövekedést az tette lehetővé, hogy jó volt az élőállat-ellátás, s bevezették a kétműszakos termelést. Termelésük így az igényeknek megfelelően alakult. Mint érdeklődésünkre Móniik PÓZ, a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója elmondotta, idén a belföldi ellátásban 10 százalékos növekedéssel számolnak. K. J. is ezért a gyár most teljes rekonstrukcióra készül. A tervek szerint a gyár a korszerűsítés során egyebek között modernebb vázgyártó berendezést, galvanizáló- és szerelősort állít majd a termelés szolgálatába, s a rekonstrukció befejezése után a mostani évi 240 ezer helyett félntlllió kerékpárt ad majd át a megrendelőknek. Ebből körülbelül százezeT nem összeszerelve, hanem alkatrészenként jut a vásárlókhoz. A gazdaságosabb kerékpárgyártás érdekében a gyár vezetői keresik a KGST-orszá- gokkal való együttműködés lehetőségét is. Gasztronómiai „nagykövetség" ötnapos london/ vendégszereplés után elutazott Londonból a városligeti Gundel- étterem gárdája: Marton Károly üzletvezető, Soltész László és Facsar Sándor szakács a Park Lane-i szállodasoron álló Grosvenor House Hotel felkérésére működött közre a magyar gasztronómiai napokon. Belépődíj: ötezer forint Az ügy hat tárgyalási napot vett igénybe — hat vádlott elítélésével végződött... 1970. június elsején alakult meg a Budai Járási Szállító Szövetkezet. Székhelye Budakeszi, engedélye azonban az egész ország területére szólt. Élén az elnökből, főkönyvelőből, műszaki osztály- vezetőből álló — s később további két taggal és László József termelési osztályvezetővel kibővült — vezetőség állt. Ellenőrző bizottság papíron működött a szövetkezetben — valójában nem. Aki nem kicsinyeskedik Illetékes szervek többszöri felszólítása ellenére — a szövetkezet vezetősége nem készített jogait-kötelezettségeit körülhatároló ügyrendet. Ennek hiányát tetézte a vezetők közt kialakult személyes ellentét, s a bizonylati-adminiszt- ratív fegyelem lazasága. Emiatt az aide őri elnök s a vezetőség több tagja lemondott. Az addigi termelési osztályvezetőt, László Józsefet ezek után — 1971. május 23-án — választották elnökké. Tóth István eleinte egy két és fél tonnás fixplatós GAZ teherautóval fuvarozott. A szövetkezet később néhány négy és fél tonnás, billenő- platós Csepelt vásárolt; ilyet 1973. március 20-ával betanító átképzos tanfolyamot indítunk: víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, festő-mázoló, festő-tapétázó, üveges, vízszigetelő, hőszigetelő, hidegburkoló szakmában. Jelentkezhetnek: általános iskolát végzett és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam időtartama 5 hónap, erre az Időre 1800 Ft biztosított bért fizetünk, ha a teljesítménybér a kívánt szintet nem éri el. üzemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást biztosítunk és utazási költséghozzájárulást fizetünk. A jelentkezés, illetve a vállalatunkhoz történő belépés határideje: 1973. március 15. Jelentkezés: csak személyesen a 43. sí. Állami Építőipari Vállalat 6-os és 7-es számú termelő egységénél, Budapest XI., Tétényi út (a 7/c autóbuszról a Szakasits Árpád útnál kell leszállni). kért Tóth István is — sokszor megismételt kérése azonban süket fülekre talált. László végül megjegyezte: „Zsebből fizetem a reprezentációt, s ezt valahogy egalizálnom kell!’’ Tóth megértette a célzást; 1971 februárjában leszurkolt ötezer forintot. A pénzt a főnök szó nélkül zsebrevágta, a beosztott pedig megkapta az áhított billenőplatós kocsit. Cédula a személyzetisnek Tóth Attila nem rokona Tóth Istvánnak. Itt dolgozó barátjától hallotta, milyen jól lehet keresni a szövetkezetnél, ezt elmondta testvérének, Tóth Imrének is, aki erre elhatározta, hogy hivatásos gépkocsivezető vizsgát tesz. Tóth Attilát barátja nemsokára a főnök színe elé — annak „standhelyére”: a zuglói Bos- nyák téri piacra — vitte, ígérgetés, huzavona, majd: „Jelentkezzen, ha talált megfelelő használt teherkocsit!” Ezt is felhajtotta Tóth Attila — de ekkor is halogató választ kapott. Rászánta hát magát: letette az ötezrest. A főnök cédulával küldte a személyzetishez: „E sorok átadóját haladéktalanul vegyék fel!”. Bátyja, Tóth Imre is letette a hivatásos gépkocsivezetői vizsgát; a két testvér, igazodva a hagyományhoz, ismét felkereste a főnököt, s újabb ötezres tűnt el a főnöki zsebben. A bevált módszer terjedt. Varga Sándor már három hónapja fuvarozott négy és fél tonnás kocsival, amikor Kiss József kollégája felkereste, tolmácsolva a főnök üzenetét: együtt dolgozhatnak, de ennek fejében napi háromszázat le kell adni Kiss- nek. Hát Kiss hogyan került a szövetkezethez? öt a Tóth István által ecsetelt remek lehetőségek vonzották — László, mielőtt felvette, felajánlotta neki, hogy addig dolgozzon Vargával. Addig? Meddig? Amíg ő is nem járul Lászlóhoz. Nem volt készpénze, hát kölcsön kért, majd közölte Lászlóval (természetesen a piacon), hogy megszerezte a felvételhez szükséges pénzt. Találkozót kért Kiss mindent elmondta Vargának, aki ekkor ébredt rá, hogy ő kivonta magát a közadakozásból, s emiatt hátrányos helyzetbe kerülhet. Telefonon találkát kért Lászlótól, s ő is csúsztatta a pénzesoorí- tékot... A bűnper elsőrendű vádlottja László József (akinek bevallott havi fixe 5600 forint, vagyona fél családi ház és egy Polski Fiat) — mindvégig tagadott. Imént felsorolt beosztottai — ekkor már mint másod-, harmad-, negyed-, ötöd-, hatodrendű vádt- lottak — egybehangzóan vallották, hogy a szövetkezet vezetője mindegyiküktől kért és elfogadott „belépési lelé- pést”. A Pestvidéki Járásbíróságon dr. Boros János tanácsa László József 42 éves pesti lakost öt rendbeli (köztük egy folytatólagos) kötelességszegésért, jogtalan előny elfogadásával elkövetett vesztegetés bűntette miatt börtönben végrehajtható, kétévi és kéthónapi szabadságvesztésre, valamint harmincezer forint pénzbüntetésre ítélte. Meg- vesztegetőit 800—1700 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A megvesztegetett fellebbezett — vesztegetői belenyugodtak az ítéletbe. Péreli Gabriella Pénzbüntetés pofozkodásért B. Mihályné százhalombattai lakos december 2-án éjszakás volt. Fél tíz tájban a Gesztenyés úton igyekezett helybeli munkahelye felé. Az Öfalut a városközponttal összekötő úton utolérte őt a háta mögött kerékpározó Gémesi Mihály. To- lakodóan megszólította az asz- szonyt, majd szemtelenkedni kezdett vele. Az asszony futásnak eredt és védelmet kért az előttük haladó B. Józseftől, aki szintén munkába ment. Gémesi a kerékpárjával kikerülte, majd az új vízműépítkezés kapujába húzódva bevárta őket. B. József rosszallását fejezte ki Gémesi viselkedése miatt, mire az lekent négy-öt pofont, majd gyorsan elkarikázott. A Budai Járási Rendőrkapitányság eljárást indított Gémesi Mihály ellen, és garázdaság szabálysértés miatt háromezer forint pénzbírsággal sújtotta. Ha az összeget 15 nap alatt nem fizeti be, büntetését 30 napi elzárásra változtatják. Az aszfaltbetyár a bírságolást tudomásul vette. P. ö. I > J *
