Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Äic/ívriap Néhány szó az öregek helyzetéről Egy ráckevei kezdeményezés DÁLIA ÉS UTÓDAI A marhahús korlátlan exportpiaca Növekedtek a kötelezettségek is Az alkotmány rendelkezé­sei szerint a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény bevezette a bírák választását: a bírákat határozatlan időre a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja. A bírói tisztség társadal­mi megbecsülésének nö­vekedése együttjár a kö­telességek fokozódásával. Ä bírák lelkiismeretes és el­fogulatlan ítélkező munkáját biztosítják a törvénynek a fe­gyelmi felelősségre vonatko­zó szabályai, s az Elnöki Ta­nács által most elfogadott fe­gyelmi szabályzat. A bírák fegyelmi felelősségre vonásá­nak szabályai sok tekintet­ben hasonlóak, de — éppen választott tisztségükre és ítél­kező tevékenységükre figye­lemmel — el is térnek .más dolgozok fegyelmi felelősség­re vonásának szabályaitól. Fegyelmi eljárást bírák ellen csak az igazságügy- jniniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a bíró­ságok elnökei kezdemé­nyezhetnek. A fegyelmi eljárást csak elő­zetes vizsgálat alapján lehet megindítani, s kizárólag ab­ban az esetbet, ha a vizsgá­lat eredményeként alapos gyanú merül föl arra, hogy a bíró fegyelmi vétséget köve­tett el. A fegyelmi eljárást testületi szervek folytatják le: a megyei és a katonai bírósá­gokon, s a Legfelsőbb Bíró­ságon a bírák soraiból vá­lasztott fegyelmi tanácsok. A legsúlyosabb fegyelmi bünte­tés az alacsonyabb bírói tiszt­ségre történő beosztás és a bírói tisztségből való vissza­hívás indítványozása. Az indítványról az El­nöki Tanács határoz. Az első fokú fegyelmi hatá­rozat elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. SOK CSALÁDBAN nehéz az öregek helyzete. Nemigen értik meg őket. Lebecsülik szellemi képességeiket, erejüket, segítő­készségüket. Igaz, a megörege­dett szervezet élettevékenysé­gei lelassulnak: megromlik a látás, a hallás, bizonytalanab­bak a mozdulatok, pontatla­nabb az elvégzett munka. A sejtek, a szövetek elöregedése azonban minden szervezet sa­játossága. Akrrsegéri az öreg­kort, a biológiai törvények ér­telmében nem kerülheti el velejáróit. Igaz az is, hogy a lelassuló életfunkciók a gon­dolkozásban, az ítéletalkotás­ban is megnyilvánulnak. Rom­lik az emlékezőképesség is. (Ugyanakkor távoli, régi dol­gokra jól emlékeznek.) Ebből azonban nem juthat senki ar­ra a következtetésre, hogy minden öreg hasznavehetetlen. Azt szokták mondani, hogy az öregség nem érdem, hanem állapot. Ez esetben tehát nem mérhetjük az idős ember munkaképességét a fiataloké­hoz. Mi következik ebből? Ne terheljük meg őket olyan munkával, melynek elvégzése nagy erőfeszítésbe kerül. , GONDOSKODJUNK nyugal­mukról, pihenésükről. Adjunk lehetőséget arra, hogy napköz­ben is aludhassanak. Ha már megszoktak egy helyet a la­kásban, ne mozdítsuk ki őket onnan. Semmi esetre sem hagy­junk idős embert ajtó mellé, rosszul záró ablak alá feküd­ni, de ne engedjük sötét sa­rokba sem. Étkezésnél vegyük figye­lembe szokásaikat, s azt, hogy mit képesek megenni (meg­rágni és megemészteni). Tudomásul kell vennünk, hogy éjjelenként felkelnek. Szervezetük nem képes olyan rendben elvégezni az anyag­cserét, mint egy fiatalé. Ve­gyük tudomásul, hogy rossz a szemük, legyünk türelmesek, ha nagyothallanak, ne ordí­tozzunk velük. Ügyeljünk tisz­tálkodásukra. Fázékonyak, ezért nem szívesen mosdanak tetőtől talpig. Legalábbis nem rendszeresen. Saját egészsé­günket is óvjuk, ha az idős, nehezen mozgó családtagtól is megköveteljük a tisztaságot. Figyeljük öltözködésüket. Éppen, mert fázékonyak, haj­lamosak arra, hogy mindent magukra szedjenek. Egészséges pihenést biztosítunk — a csa­lád éjszakai nyugalmát is —, ha a megmosdatott nagyapát tiszta hálóruhában bújtatjuk ágyba. BESZÉLNÜNK KELL az öregek és a gyermekek kapcso­latáról is. Igen sok családban bízzák a nagymamára gyerme­kük nevelését a dolgozó szülők. Az első feltétel természetesen az, hogy az idős családtag el tudja látni feladatát. Ha képes erre, el kell várnunk tőle, csakúgy, mint magunktól, a rendszerességet, a tisztaságot. A gyermekektől ugyanakkor követeljük meg az idősebbek tiszteletét. Rendszerint olyan családban neveletlen, szemte­len a gyermek, ahol ezt látja a szüleitől! is. Nagyon ostoba az a szülő, aki majd öregkorában, saját kárán okulva jön rá, mi­lyen jó lett volna gyermekét annak idején az öregek tisz­teletére tanítani. Dr. Bágyoni Attila Harminc ország 6500 cége a hannoveri vásáron Több mint harminc ország­ból mintegy 6500 cég vesz részt az április 26-án megnyíló hannoveri vásáron — jelentet­te be pénteken a Duna Inter­continental Szállóban megtar­tott sajtótájékoztatóján Horst Hermann Krüger, a vásárren­dezőség elnökségének tagja. A kiállítók mintegy 20 százaléka külföldi. • Magyarországot az idei han­noveri vásáron 12 vállalat kép­viseli, mégpedig elsősorban elektrotechnikai, híradástech­nikai berendezésekkel, műsze­rekkel, magas- és kisfeszültsé­gű készülékkel. A Hungexpo szervezésében felvonuló ma­gyar vállalatok kiállítanak még számos gépipari termé­ket, vegyipari cikket, iroda­gépipari felszereléseket is. Eb­ben az évben jelenik meg elő­ször magyar kiállító a mag-, hő- és vízienergiai csarnokban és a fogyasztási cikkek pavi­lonjában. Múlt év szeptember 15-én, a reggeli órákban tragikus baleset történt az abonyi ál­lomáson. Pusztai Dezső, a forgalmi szolgálattevő MÁV főellenőr 9 után 5 perccel engedélyt adott Habony Sándor beosz­tott váltóőrnek, hogy tisz­títsa meg az állomás páros számú váltóit. Ezt megelőzően, tíz perccel kilenc óra előtt telefonon en­gedélyezte a Szolnokról inV dúló gyors, majd a Cegléd felől jövő tehervonat áthala­dását. Tehát a vágánytisztításra adott engedély megadása előtt két vonat közeledett Abony felé, ellenkező irányból. A főintéző nem figyelmeztette beosztottját, aki, felöltve sár­ga védőruháját, magához vé­ve tisztítószereit, kiment a sí­nek közé, s a 12-es számú váltóra helyezte olajoskanná­ját, majd belépett a vágány­ba. Pusztai 9 után tíz perccel beállította a vágányokat: a hármas számút a gyors-, a négyes számút a tehervonat számára. Mindkét bejárati és kijárati jelzőn továbbhaladást engedélyezett, de ezután sem Bármerre jár manapság az agrárkrónikás, azt tapasztalja, hogy a gazdaságokat élénken foglalkoztatja a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséről meg­alkotott kormányhatározat, amely — mint ismeretes — ja­nuárban lépett a végrehajtás stádiumába. A megyei pártbi­zottság és tanács, valamint a megye három területi tsz-szö- vetségének szervezésében a héten befejeződött az a ta­nácskozássorozat, amelynek résztvevői — Cegléden, Buda­pesten, valamint Gödöllőn — megvitatták a megyebeli ten­nivalókat. Mindenütt esett szó a szako­sodásról is: mit, helyesebben milyen irányban célszerű dol­gozni? Még pontosabban: tej- hasznú, avagy húshasznú le­gyen az állomány? Nyilvánva­ló, hogy Budapest környéke fontos tejellátó övezet, ám kül­kereskedelmi érdekeink a hús­hasznú tenyésztést indokolják. Helyzetkép a MÉM-ből Pest megyében tehát volta­képp a specializálódás mind­két formája fontosnak mond­ható — a lényeg a szakosodás tényén van, amely gazdaságo­sabbá, jövedelmezőbbé teszi a tenyésztést. Egy közelmúltbeli gödöllői értekezleten erről a folyamatról így beszélt egy or­szágos szaktekintély, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter szaktanácsadója, dr. Biró Gyula nyugalmazott pro­fesszor: — A szakosodást az élet ve­tette föl, közgazdasági és egyéb tényezők. A szarvasmarhatar­tás komoly tudomány: nem mindegy például, mikor legel­tetnek, s milyen füvet. A professzor, ecsetelvén hajdani gyakorlati tapasztala­téit, kiemelte a magyartarka fajtát, amely — mint mondot­ta —, a világ egyik legjobb szarvasmarhája. Márpedig eh­hez a fajtához fűződik a rác­kevei Aranykalász Termelő- szövetkezet által megkezdett és összefogott, úgynevezett Dália-program végrehajtása. Mielőtt e program céljairól írnánk, forduljunk rövid hely­zetképért dr. Magas Lászlóhoz, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyetteséhez. — A kormányhatározat is foglalkozik a szakosodás köve­telményével — mondja dr. Magas László. — Az állat két fő termékének, a tejnek és a húsnak az értékesítési lehető­sége eltérő. A tejet kizárólag figyelmeztette a váltótiszrtf- tót. A 9.14-kor beérkező vo­nat mozdonyvezetője tehát sebességcsökkentés nélkül, 80 kilométeres sebességgel haladt tovább, s mert enyhe kanyar következett, késve vették ész­re egymást: a váltótisztítónak elug­rásra, a mozdonyvezető­nek fékezésre nem maradt ideje: a hirtelen, gyors fékezés sem segített, s a nemsokára be­érkező tehervonat vezetője már csak a szerencsétlen vá­gánytisztító felvágódó testét látta. Mint a vádirat megállapítja, a két vonat vágányútját be­állító főintéző hangos'oemon- dón sem figyelmeztette beosz­tottját, akit pedig éppen a gyorsvonat vágányútjába eső. 12-es számú váltó tisztításá­val bízott meg. A gyorsvonat villanymozdonyának vezető­je csupán mintegy százötven méternyiről láthatta meg a váltótisztítót. Az abonyi MAV-állomás - Budapest—Cegléd—Szolnok— Debrecen fővonal középál­lomása — biztosítóberendezé se a forgalmi irodából, elekt romos úton állítható, s az állomás két végén egy-egy belföldre tudják eladni a gaz­daságok, míg a húsnak több mint a fele exportra ment és megy. Tavaly 114 kiló volt az évi és fejenkénti fogyasztás tejből és tejtermékekből ha­zánkban, ennek 20 kilós eme­lése a terv 1975-re. Tejtermé­kekből az export nehézkes; jóllehet van kereslet, árakban nem tudnánk megmérkőzni — de minőségben sem! — Dánia és Hollandia ebbéli színvona­lával. A marhahúsfogyasztás ma 10 kilóra tehető fejenként — ez eléggé csekély arány a 64 kilós húsfogyasztásban. Ta­valy az export 15 millió dol­lárral eredményezett többet, mint 1971-ben. Az ENSZ Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének, a FAO-nak az előrejelzése szerint marhahús­ból korlátlan a kiviteli lehető­ség: 1980-ban például 3 millió tonna lesz a kielégítetlen ke­reslet. Tavaly egy dollár volt majdnem egy kiló marhahús ára az olasz piacon, ahová ki­vitelünk zöme irányút, Támogatott program A minisztériumi főosztály­vezető-helyettes is nagy szere­pet tulajdonít az úgynevezett fajtakérdésnek. Mint mondja, a magyartarka valóban kielé­gíti az igényeket, legalábbis bizonyos tartási rendszerek­ben. Ilyen a fejés nélküli tar­tás, amely a Dália-program lényege. Ebben a szisztémában a munkaigényesség kisebb — egy gondozó jóval több állatra ügyelhet. — A minisztérium támogat­ja ezt a koncepciót, a Dália­programot — hangsúlyozza dr Magas László —, azzal ugyanis nincs veszélyeztetve a tej ellátás, ha az országban néhány száz gazdaság húsra, hústermelésre specializálódik. Mitől nyerte elnevezését ez a program? Egy Dália nevű tehénről, amely a kísérletek folyamán, hat hónap alatt 310 kilós borjút nevelt szoptatással a legelőn. Értékmérője a típus­nak a kiváló termelékenység, a gyors növekedési erény, a jó legelőkészség, valamint a környezetével szembeni igény­telenség. 1970-ben kezdődtek a kísér­jetek, amelyek részben abból indultak ki, hogy a magyar­tarka kitűnő hústermelő­képességű, s ily módon — az iparszerű tartási és takarmá­nyozási föltételek közepette — versenyképes lesz bármely egyhasznú húsmarhával. A másik elképzelés az volt, hogy I oszlopra szerelve hangszórók állnak; ezeken utasíthatja, figyelmeztetheti a forgalmi szolgálattevő, a téren tartóz­kodó beosztottakat és vára­kozókat. Ezenkívül a kapcso­latot tértelefonok is bizto­sítják. A baleset helyszínének közelében, három hangszóró és ugyanannyi tértelefon volt Az erre vonatkozó rendel­kezések kimondják, hogy a váltókat tolatásmentes és vonatmentes időben kell gon­dozni, s ha ez megoldhatat­lan, a munkát megkezdőt elő­zőleg figyelmeztetni kell a veszélyre. A vádlott, vallomása szerint, valamennyi figyelmeztetési módot elmulasztotta. Pusztai Dezső negyvenkét éves, egy kiskorú gyermek apja, büntetlen előéletű, 1960 óta ugyanezen a munkahe­lyen — a MÁV szolgálatában 1949 óta kifogástalanul dol­gozott. Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gon­datlan veszélyeztetés bűntet­tében emeltek vádat ellene vas­úti forgalmi, és orvosszakértő bevonásával. Az ügyet a Pest­vidéki Járá=’'ír ^ság tárgyal­ja a közeljövőben. P. G. az állatot természetes körül­mények közé kell helyezni, szabad teret engedve biológiai tulajdonságainak érvényesülé­séhez. Vagyis a tartás és a ta­karmányozás alapjává az in­tenzív gyepgazdálkodást tet­ték. Megerősíti a koncepciót, hogy Magyarországon jelentős legelőterületek állnak rendel­kezésre, mégpedig sokszor ki­használatlanul, elhanyagol­tan. A Dália-program lényegéhez tartozik, hogy a teheneiket nyáron a legelőn, télen* pedig színszerű, olcsó épületben tart­ják. Nem fejik a teheneket, hanem tejüket a legelőn bor­jaikkal szoptatják. A tehenek hozama tehát nem a tej, ha­nem a legelőn 6—8 hónapos szoptatással nevelt 280—300 kilós borjú. Mi a HSZV ? A kísérletek alapján kidol­gozott komplex marhahúster­melési rendszer szervezésére még 1971 februárjában öt ter­melőszövetkezet — összesen 350 tehén bevonásával — meg­alakította a közkeletűen im­már HSZV-nek mondott tár­sulást, teljes nevén: a Hús­hasznú Szarvasmarha-tenyész­tő Termelőszövetkezetek Kö­zös Vállalkozását. Igazgatója a már említett ráckevei Aranykalász Tsz elnöke: dr. Tukacs Béla. — A korábbi öt gazdaság tavaly húszra gyarapodott, pontosabban a húsz tsz-hez még egy állami gazdaság is csatlakozott, s ily módon 1800 tehénre terjedt ki a szisztéma hatóköre. Ma 70 gazdaság tag­ja a HSZV-nek, összesen 7500 tehénnel. Fölvetődött korábban a dilemma: vajon tejhiányos időszakban rendjénvaló-e hús­termelésre specializálódni? Ügy ítéltük, hogy adottságaink ezt lehetővé, sőt kívánatossá teszik. Támogat bennünket a MÉM, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Terim- pex Külkereskedelmi Vállalat. Vállalkozásunk átfogó progra­mot ad tagjainknak a takar­mánybázis megteremtésére, to­vábbá a tenyésztés, a tartási mód, a munkaszervezés, az értékesítés valamennyi kérdé­sére. A taggazdaságokban in­tenzív gyepgazdálkodás való­sul meg, kibontakozott az egy­féle tehénállomány, a Dália magyar húsmarha tartására irányuló tenyésztői munka. Megkezdődött a technológiai igényeket kielégítő, olcsó férő­helyek építése. Az Aranykalász Tsz kezde­ményezése révén tehát Pest megye voltaképpen központja lett az új hústermelési rend­szer elterjesztésének. A közel­múltban 100 szakember vett részt azon a tanfolyamon, amelyen a HSZV rendezésében kiváló állattenyésztési és pénzügyi szakértők informál­ták az érdeklődőket. Ezen a gödöllői értekezleten megkér­deztem az egyik részvevőt, Tóth Sándort, a nyársapáti Haladás Tsz elnökét: vajon ők is a húsirányú specializá­lódást határozták el? — Kettőszázötven szarvas- marhánk van, de akár ezer is lehetne, olyanok a gyepgaz­dálkodási lehetőségeink — vá­laszolt a Cegléd melletti szö­vetkezet elnöke. — Azért va­gyok itt. hogy tájékozódjam, hiszen az új utak keresése a mi gazdaságunknak is létfel­tétele. Keresztényi Nándor Farsangi bál A farsangi népszokásokban gazdag Szolnok megyében pén­teken megkezdődött a negye­dik jász-nagykun farsang ese­ménysorozata. A két hétig tar­tó vendéglátóipari ünnep nyi­tányaként a szolnoki Aranyia­kat étteremben több mint negyven Szolnok 3ács, Békés és Heves megyei szakácsmes­ter, cukrász termékeiből hi­degkonyhai és cukrászipari be­mutató nyílt. Este nagyszabá­sú gasztróbálra kerüit sor, ahol kisorsolták a szakácsok és cukrászok remekeit. 1973. március 20-ával betanító átképzős tanfolyamot indítunk: víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, festő-mázoló, festő-tapétázó, üveges, vízszigetelő, hőszigetelő, hidegburkoló szakmában. Jelentkezhetnek: általános iskolát végzett és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam időtartama 5 hónap, erre az időre 1800 Ft biztosított bért fizetünk, ha a teljesítménybér a kívánt szintet nem éri el. üzemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást biztosítunk és utazási költséghozzájárulást fizetünk. A jelentkezés, illetve a vállalatunkhoz történő belépés határideje: 1973. március 15. Jelentkezés: csak személyesen a 43. sí. Álami Építőipari Vállalat 6-os és 7-es számú termelő egységénél, Budapest XI., Tétényi út (a 7/c autóbuszról a Szakosíts Árpád útnál keil leszállni). NDK-gyártmányú fotelek vására a soroksári DOMINO ÁRUHÁZBAN Budapest XX., Hősök tere Fotelok 1060 Ft helyett 800 Ft-ért, 790 Ft helyett 650 Ft-ért. Nyitva: naponta 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig. Telefon: 477-115. OTP-ügyintézés. Halál a sínek közöli Vádirat a szeptemberi abonyi baleset ügyében i \ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents