Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. FEBRUÁR 17., SZOMBAT ‘‘^Stíriap Az iskola demokratizmusa Pezsdül az élet a tanteremben Demokratizmus az iskolában! — mind több helyen óhajtják, ismerik fel szükségét. Hogy a diákság, a de­mokratizmus iskoláját is kijárja, ismerje meg önkor­mányzatában a jogokat, a kötelességeket, a felelősséget, e háromnak együvé tartozását. Hogy a tanárok nagyobb önállóságot élvezzenek: jobban beleszólhassanak a testület életébe, az iskola vezetésébe. Az iskolai demokratizmus fejlesztésére sok egész­séges elképzelés született; sok a kísérlet is; de az is­kolai rendtartásban is találunk sok demokratizáló vál­tozást. A monori tapasztalatok A monori József Attila gim­náziumban és közgazdasági szakközépiskolában ezeket az elképzeléseket, kísérleteket és a demokratizmust a rendtar­tásban is együtt találjuk. Tapasztalataikról az önkor­mányzatban és a demokratiz­musban — erről beszélgettünk dr. Gero Igor György igazgató­val, az olasz-magyar szakos dr. Simon Gyula igazgatóhe­lyettessel, párttitkárral, Pomá- zi Gizella orosz-német tanár­ral, Szende Zsuzsa kémia-fizi­ka tanárral, Tóth Tibor fizika­műszaki gyakorlat tanárral, Vitéz Ágnes KISZ-titkárral, a megyei KISZ-vb tagjával és több más tanárral, diákkal. Szervezetek versengése Az iskolák életébe pezsgést, bz ifjúsági mozgalomba fellen­dülést vitt az ország 53 közép­fokú oktatási intézményében három éve egyszerre indított kísérlet; a gimnáziumi KISZ átszervezése vegyes életkorú mlapszervezetekké. Az eddigi egy osztály—egy alapszervezet helyett hat úgy­nevezett vertikális alapszerve­zetet alapítottak. Az egyes alapszervezetekben most ér­deklődési kör szerint csopor­tosulnak a diákok. Dr. Simon Gyula: — Az új szervezeti forma nem alkalmas a KlSZ-felada- tok adminisztratív keresztül- bajtására, a mozgalmi tevé­kenység hiányának más isko­lai munkával való takarására. A KISZ-életet ezentúl nem szervezheti meg mondjuk egy tanár, a taggyűlések már nem Iktathatok be a tanulócsopor­tod órarendjébe ... A jelenle­gi szervezeti formában azon­nal megnyilvánulnák egy-egy alapszervezet és tevékeny­ségének gyengéi. ; Vitéz Ágnes: — Az új szervezeti forma, melyben élesen kirajzolódnak a hibák és az eredmények, alkalmas az egészséges ver­sengésre. Ezt már a toborzás­kor is tapasztalhatjuk: mind­egyik alapszervezet igyekszik megismertetni tevékenységét, életét, profilját az elsősökkel. Az utóbbiak egyénenként dönthetik tel, hova nyújtsák tagfelvételi kérelmüket. A községi, területi alapszervezet­be is jelentkezhetnek: Monori - erdőn például diákjaink ifjú­sági klubot terveznek alapíta­ni. Ennek eredményeként az alapszervezetek különböző mó­don vonzanak, különféle lét­számmal dolgoznak — A versengésben nem csökkentek, hanem nőttek a felvételi követelmények. Most lényegesen több a jelentkező, mint ahányan felvételt nyer­nek: az alapszervezetek felté­telt szabnak, egyéni feladato­kat adnak a belépni akarók­nak. Önkormányzat a tantermekben Mióta átszervezték az alap­szervezeteket, fellendült, meg­pezsdült a KISZ-élet az egész iskolában. Az alapszervezetek mellett, érdeklődés szerint, hobbyköröket találunk: politi­kait, irodalmit, országjárót és pedagógiai kört. Az ifjúsági vezetők köre például 81 tagot számlál — a járásnak szinte valamennyi úttörőcsapatában tevékenykednek ifjúsági veze­tők. Említettük, hogy az átszer­vezések után a KISZ-munka nem cserélhető fel a tanulás­sal, de az osztálytevékenység sem. Az iskolában az osztály­tanácsok. a tanulócsoportok önkormányzati szervei. Benedek András, az iskolai KISZ-vb diákbizottsági felelő­se, a Il/b. diákbizottsági titká­ra: — Egy-egy osztálytanács évente újraválasztott vezető­sége öt diákból áll. A titkár dicsér vagy elmarasztal, ma­gatartásjegyet is javasol. A tanulmányi felelős a többi közt értékeli a tanulók ered­ményeit, a kultúrfelelős pél­dául felméri a diákok érdek­lődését és pályaválasztási ta­náccsal szolgál, a sportfelelős még kocogómozgalmat is szer­vez, a gazdasági felelős meg társadalmi munkát, s intézi a pénzügyi adminisztrációt. Dr. Halász János földrajz­történelem tanár, osztályfő­nöknél a diákbizottság titkára tanulócsoportjában például a büntetés és jutalmazás jogá­val is élhet. A diáktanács jel­lemzi a tanulókat — ezt egy­bevetik aztán a KISZ és a diáik önmagáról adott jellem­zésével. A vezetőség tagjai a szülői értekezleteiken beszá­molnak az osztály és az egyes diákok tevékenységéről, ered­ményeiről. Kollektív iskolavezetés Az iskolai élet demokratizá­lódását segítik a pedagógus­munkaközösségek. A munka­közösség-vezetők egy sor prob­lémáról tájékoztatják az isko­lavezetést és persze javasla­tokkal is élnek. A módszerek fejlesztésében, a továbbképzés­ben, a tárgyi ellátásban, a ka­binetfejlesztésben, a tanulmá­nyi versenyek szervezésében tehát a szaktanári szemlélet kellő érvényt szerez. Az iskolatanács — amelynek állandó és meghívott tagjai kéthetente üléseznek — állás­foglalásaival segíti az igaz­gatót a döntésben. Elkülönülve — összefogva Dr. Gerő Igor György igazgató: — Középiskolánkban ebben a szervezetben az egyes tevé­kenységek meglehetősen elkü­lönülnek: a KISZ, az osztály­tanács, a pedagógus-munkakö­zösség, az iskolatanács — fel­mentik egymást és az igazga­tót, helyetteseit egy sor tevé­kenységtől. Az elv az, hogy mindenki a maga dolgát csi­nálja, — de azt teljes erővel! Ez a szervezeti forma nem al­kalmas látszalmunkára. — Az ismertetett szervezet azonban csak összefogással funkcionálhat. Az együttmű­ködéshez a szervezeti alap adott: az osztályfőnökök be­számolóin képviselteti magát a diáktanács; a pedagógusok is­kolatanácsában, a tantestületi értekezleteken a KISZ; min­den ifjúsági alapszervezetet egy-egy párttag pedagógus patronál; az iskolai KISZ-ve- zetőségnek beszámol a diákta­nács — és sorolhatnánk to­vább. Ám, hogy az egész is­kola a demokratizmus szelle­mében tevékenykedjen, ahhoz kölcsönös támogatás kell. A már nem az osztálytermekben folyó KISZ-élet felpezsdíti az egész iskolát. Bár a mozdulat­lanság kényelmesebb, — en­nek a mozgásnak örülni kell. Akkor is, ha megbolygatja a folyosókat és netán a tanren­det is. Ahol nem fogadják sze­retettel, nem veszik figyelem­be, ott a lendület is könnyen elakad. Padányi Anna Sajtótájékoztató az Akadémián A Koperníkusz-jubíSeum magyarországi eseményei A Magyar Tudományos Akadémia matematikai és fizikai tudományok osztálya, Fizikai Társulat február 19- én, hétfőn 15 órakor Koper- nikusz-emlékülést tart az Akadémia nagytermében. Az 500 éve született nagy len­gyel csillagász életének és te­vékenységének méltatására még az elmúlt évben az Aka­démia előkészítő bizottságot hozott létre, s pénteken a fontosabb központi rendezvé­nyekről is tájékoztatták a saj­tó képviselőit. A február 19-i Kopernikusz-emlékülésre Bu­dapestre érkezik Smolenski akadémikus, a Lengyel Tudo­mányos Akadémia alelmöke és Piotrowski akadémikus, a Lengyel Tudományos Akadé­mia csillagászati bizottságának elnöke. Az emlékülés előadói Detre László akadémikus, Mátraivá Zemplén Jolán, a fizikai tudományok doktora és Piotrowski akadémikus lesznek. Az évforduló napján kibocsátásra kerülő Koperni- kusz-emlékbélyeget a posta a helyszínen különleges bélyeg­zéssel látja el. Az évforduló napján egyéb­ként az ország valamennyi középiskolájában megemlé­keznek Kopernikuszról. Egy­idejűleg a Lengyel Kultúra helyiségében dokumentum­kiállítás nyílik. A Koperni- kusz-év során még számos központi rendezvény lesz. Áp­rilisban a TIT budapesti stú­diójában ünnepi előadássoro­zatot rendez, majd később kiállítás is nyílik a Lengyel Kultúra Kopernikusz-pályá­Az évfordulóra Kopernikusz szü­letésének 500. év­fordulója alkal­mából 3 forintos, szelvényes bélye­get bocsát ki feb­ruár 19-én, hétfőn a posta. A Füle Mihály grafikus- művész tervei alapján réznyo­mással készült bé­lyeget 805 ezer fo­gazott és 9 ezer vágott példány­ban hozzák for­galomba. A kék !vív.; x.v-y.yiö színű bélyeg fo­gazva vagy foga- zatlanul, szel­vénnyel, anélkül is nálható. vagy hasz­zatára beküldött magyar kép­zőművészeti alkotásokból. A rádió és a televízió több­féle megemlékezést tervez. Igen fontos, a „Helyünk a vi­lágmindenségben” című hat­részes tudományos sorozat a televízió műsorában, amely­nek első adása 21-én lesz. A Gondolat Kiadó lengyelből fordított tanulmánykötetet je­lentet meg Kopernikuszról. Az országban egész évben a TIT és a Hazafias Népfront szervezésében ismeretterjesz­tő előadások lesznek a nagy tudósról és művéről. A Nemzetközi Csillagász Unió rendkívüli közgyűlést és egész sor szimpoziont ren­dez Lengyelországban szep­temberiben. Ezekre, valamint a Nemzetközi Tudománytör­téneti Unió kollokviumaira népes magyar delegáció uta­zik Lengyelországba. Búcsú Goimúny Györgytől Pénteken a Farkasréti te­metőben nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra Gozmány György színművészt. Zoltán Pál dramaturg az Ope­rettszínház igazgatósága és társulata, Homm Pál színmű­vész a pályatársak, Kolozs­vári Andor a filmírók nevé­ben búcsúzott az elhunyttól. Közös ügy a közművelődés Tartalmas munka a gödöllői járásban A gödöllői járás közműve­lődését esztendők óta már nem a látványos — de ritka — MOLIERE Jelenléte állandó: hol itt, hol ott zúg fel ------------ a taps a szín­nézőtereken — három már. Az a klasszi- lehet „átórtel­há zi évszázada kus, akit nem mezni”, mert üzenete nyílt és egyértelmű, még szellemes két­értelműségeiben is. Moliere nyitott világ. Odaszegődhetünk mellé egy színházi estére, sze­rethetjük, szidhatjuk, de nem feledhetjük, ha egyszer meg­ismerjük hetyke bátorságát, józan és vaskos humorát, szel­lemes élceit, hús-vér karika­túráit, jellemes és jellemtelem jellemeit. Hol gyökerezik ez az örök­éi etűség? A fiatal jurátus Jean Po­quelin — egy kárpitosmester fia — fanyalgott a paragrafu­sok és iratcsomók láttán, és könnyen eltámtorodott 'a jogá­szi mesterségtől. Elhagyja az apai házat és nevet; a polgári élet fontos kellékeit, s ezeket színpadi kellékekre cseréli. Társulatot szervez, s tollával nem passzusokat körmöl to­vább, hanem komédiát szer­keszt, melyet A ,szeleburdi címmel nemsokára elő is ad­tak. Itt a helyzetekre irányít­ja még a nevetés össztüzét. A nevetés pedig jó pajtása ma­radt: végigkíséri társulatát Franciaország tájain, és olyan pártfogókat szerez, mint az- or- léáns-i herceg. És végül — be­mutatkozhattak a Napkirály: XIV. Lajos előtt is, a Louvre színterén.---------------- feudális abszo­A virágzó I lutizmus teret — adott a felka­paszkodóknak is; tudósi öltö­zéket, főpapi ornátust viselő szélhámosoknak is — tanúsít­ja Moliere. A király megked­velte, de a fényében sütkére­ző hatalmaskodók kígyót-bé­kát kiáltottak rá. Igen, a Nap­király udvarában voltak a legélesebbek a fények és az ár­nyékok! Hívjuk segítségül a drámaíró utódot, Mih.aU Bul- gakovot, aki Moliere című drámájában sikerektől és át­koktól kísért művészt rajzol. Jól példázza ezt Moliere val­lomása: Básti Lajos, Moliere Fösvény című vígjátékénak címszere­pében. „Engem senki sem szeret. Engem bántanak, üldöznek! És a hercegérsek rendeletet adott, hogy ne temessenek el temető­ben. Mindenki szentelt földben nyughat, csak én fekszem te­mető árkában...” érte — mert sokat táma­dott. A gúny- — ha vértelen fegyver Mo­Sok támadás kacaj is — pedig gyilkos liere kezében. Harcba küld­te remekműveit, telitalálat jel­lemeit a Férjek iskolájában, a Nők iskolájában, a Tartuffe- ben (ezért martaik belé legin­kább). A fösvényben, A kép­zelt betegben, a Tudós nőkben, A mizantrópban. Még a körü­lötte nyűglődő költőcsőcselék sem kíméli, tanúsítja egy ne­vezetes leszámolás La Cri- ticque... címmel. Nem csoda tehát, hogy a klérus és a ne­mesurak támadása láttán vér­szemet kapott Az úrhatnám polgártól megsértődött úrhat­nám polgár is. A moliere-i pellengért azóta is színpadra ácsolják a Har- pagonok örök bosszúságára és a nézők örök örömére. A halál mégis kegyetlenül ironikus volt vele. A képzelt beteg bemutatóján, melyben éppen a tudatlan, nagyképű felcsereket gúnyolta ki, Mo­liere mester vért hányt a szín­falak mögött. Február 17„ háromszáz éve, hogy meghalt. A „képernyő-színpadon” A mi­zantróp bemutatójának felidé­zésével kezdődött az ünneplés. A Tartuffe a kaposvári Csiky Gergely Színház műsorán sze­repel. Jelenléte állandó tehát nálunk, éppúgy, mint a fran­cia színpadokon. Hogy miért van sikere? Vá­laszoljon ezúttal Benedek Mar­cell egy Moliere-vallomással: „ ... a lelki élet nagyon embe­ri sebeit is ki kell égetni a szatíra tüzes vasával...” Moliere jól ismeri az örök emberi hibákat, fiatalos erő­vel ostorozza ezeket. Ez a zá­loga annak, hogy nem tegnap­előtti. hanem mai és holnap­utáni szerző. Mint minden klasszikus. Tröszt Tibor rendezvények jellemzik, ha­nem. sokkal inkább a hétköz­napok sokszínű, tartalmas népművelő munkája. Másik jellemző vonás: egyre több faluban vált közös üggyé az emberek művelődése, igényes szórakozása — a tanács mel­lett termelőszövetkezetek, üzemek, intézmények vállal­tak rését a művelődési ház fenntartásából. Nemrég megvizsgálták: mi a helyzet jelenleg a járás mű­velődési intézményeivel. Er­ről beszélgettünk Kovács Gyulánéval, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjével. • Hogyan alakult a járás művelődési otthon hálózata az elmúlt esztendő végén megje­lent művelődésügyi miniszté­riumi rendelet után? — Az elmúlt esztendő vé­géig tíz besorolt művelődési intézmény működött a járás területén. Két művelődési központ, Bagón és Veresegy­házon, hat művelődési ház: az aszódi, csömöri, gaigamá- csai, hévíagyörki, pécali és tú­rái, valamint két klubkönyv­tár: az erdőkertesi és a vác- szentlászlói. • Hány művelődési otthon • Ezek szerint négy község­ben adtak nemleges választ. — A dolog nem ennyire egyértelmű. A jelenlegi do- monyi művelődési otthon az új ikladi klubkönyvtarhoz csatlakozik s mint annak ki­helyezett klubja működik to­vább. Zsámbok és Mogyorod község tanácsa ragaszkodik művelődési otthonához, a fel­újításhoz azonban megyei tá­mogatást kertek, mivel saját anyagi erejük kevés ennek megoldásához. Bár a megye pillanatnyilag támogatást nem tud biztosítani számukra, még­is bíznak benne, hogy vala­milyen. módon mégis csak fenntarthatják jelenlegi in­tézményüket. Egyedül Szada község tanácsa jelentette ki, hogy anyagi erejét messze meghaladja a művelődési he­lyiség felúj ításS, ezért úgy döntött; átadja azt a községi KISZ- és MHSZ-szervezetnek, hogy abban klubot létesítse­nek. • Más változások? — Aszódon szintén meg­szűnik a művelődési ház, de néhány lépésnyire az épület­től új ifjúsági ház kezdi meg működését. Versegen elkészült sorsa felett kellett dönteni: | az új klubkönyvtár, műszaki átadása már megtörtént s re­mélhetően rövidesen élet is költözik a kultúra új otthoná­ba. Váckisújfalu és Vácegres művelődési otthonai pedig a galgamácsai művelődési ház­hoz csatlakoztak s mint annak kihelyezett részlegei működ­nek tovább, egy igazgató irá­nyítása mellett. megszüntessék vagy pedig mű­velődési házzá léptessék elő, vállalva az ebből fakadó köte­lezettségeket? — Tíz művelődési ottho­nunk volt az elmúlt esztendő végén. Tíz község tanácsának keUett tehát meghatároznia: van-e elég anyagi ereje a községnek ahhoz, hogy 1975 végéig felújítsa, bővítse, kor­szerűsítse a művelődés helyi otthonát. • Hány igenlő válasz szüle­tett? — A tízből hat község: Ke­repes, Dány, Galgahéviz, Isa- szeg, Kartal és Nagytarcsa ta­nácsa vállalt írásbeli garan­ciát, hogy három éven belül művelődési intézményüket megfelelővé teszik a maga­sabb követelményeknek. Ezt saját erőből, iUetve a helyi gazdasági egységek anyagi tá­mogatásával kívánják megol­dani. • Van-e olyan község a já­rásban, amelynek nincs műve­lődési intézménye? — Igen. Kistarcsán és Vul­kán nincs önálló művelődési intézmény. Am Valkó közös községi tanács területén mű­ködik a vácsaentlászlói klub- könyvtár, amely alkalmas mindkét község közművelődé­si feladatainak ellátására. Kistaircsa . pedig Kerepessel tervezi egy közös művelődési ház létesítését. P. P. i 4 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents