Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
1973. FEBRUAR 16.. PÉNTEK tLüi HEG kJCwUip 3 Gondos előkészítés után 7,2 százalékos bérfejlesztés a megye tanácsi vállalatainál A PÁRTÉLET NORMÁI (2.) A jogokról Csaknem nyolcvanezer, Pest megyében dolgozó ipari és építőipari munkás fizetése emelkedik a központi bérintézkedések hatására március elsején. Közülük csaknem tízezren tanácsi vállalatoknál dolgoznak. Mennyivel nő az ő fizetésük, melyik tanácsi vállalatnál kapnak többet, az átlagnál magasabb emelést a munkások, s1 milyen elvek szerint differenciálták a szétosztható keretet? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Rév Jánostól és Török Zoltántól, a Pest megyei Tanács munkaügyi, illetve ipari osztályának vezetőjétől. Mennyit kapnak a vállalatok ? Mint ismeretes, a fizikai dolgozók fizetésének emelésére i'szánt összeg két részből tevő- ,'dik össze. A nagyobb rész — a •teljes összeg 80 százaléka — az ía minimum,/ amelyet minden ‘vállalat megkap, fizikai mun- ikásai számától függően. Ez {azonban még azonos létszámú ‘vállalatok esetében is eltérő liehet, hiszen az állami ipar ‘munkásainak, művezetőinek és ‘főművezetőinek bére nyolc, a segédmunkásoké négy, az állami kivitelező ipar fizikai dolgozóinak és közvetlen termelésirányítóinak bére 6,5, segédmunkásaié pedig három százalékkal emelkedik. Annak ellenére például, hogy a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalatnak körülbelül ugyanannyi fizikai dolgozója van, mint a váci Autójavító és Fémipari Vállalatnak, mégis magasabb a bér- fejlesztésük, mivel a szakmunkások • száma a szentendrei gyárban csaknem kétszer akkora, mint a váciban. A szak- és segédmunkások eltérő aránya miatt a vállalatok az iparban 5—7, az építőiparban 3,8— 5 százalék közötti minimális bérfejlesztést kapnak. Ahol egy műszakban, nem különösen nehéz munkát, túlnyomó- részt férfiak végeznek, csak ezt a minimális béremeléshez szükséges keretet kapja a vállalat. (Ilyen tanácsi vállalat nincs azonban a megyében.) Ez a keret —■ amelyből tehát a 4. 8, illetve a 3 és 6,5 százalékos béremeléseket végrehajtják — csak a nyolcvan százaléka a teljes bérfejlesztésnek. További 20 százalékát a vállalatok között differenciáltan osztották szét. Differenciálás a minisztériumban és a tanácsnál A Munkaügyi Minisztérium a fennmaradó 20 százalékot — kilencszáz vállalat statisztikai adatai alapján — differenciálta aszerint, hogy hol dolgoznak a legtöbb műszakban, hol végeznek kiemelkedően nehéz fizikai munkát és hogy hol a legmagasabb a nők aránya. A tanácsi iparvállalatok esetében a különböző arányban szétosztható központilag differenciált összegnek a felét és az építőipari vállalatok teljes differenciálható összegét a felügyeleti szervek belátásuk szerint oszthatták szét azok közt a vállalatok között, amelyek a többieknél rosszabb körülmények között dolgoznak, s bér- fejlesztésük is csak lassú ütemű volt az elmúlt években. (Az építőiparban azért gazdálkodhatnak az egész összeggel, mert ágazati szinten nagyjából hasonló munkakörülmények között dolgoznak a vállalatok.) A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága az SZMT- vel egyetértésben összesen 1.9 millió forintot oszthatott szét eltérő arányban a 20 tanácsi vállalat között. Mivel a központilag lebontott kereteket sok esetben optimálisnak találták. kilenc vállalatnál változtatás nélkül meghagyták a matematikai módszerek alapján központilag kiszámított keretet. A vállalatok másik csoportjában azonban 484 ezer forintot használtak fel a differenciálásra. Elsősorban ott nyújtottak nagyobb lehetőséget az átlagosnál magasabb fizetésemelésre, ahol a bérszínvonal jelentősen elmaradt a tanácsi vállalatok átlag bérszínvonalától. A megyei tanács ipari osztálya, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei bizottsága és a nyomdaipari szakszervezet illetékesei megállapodtak, hogy a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál a differenciálás során központilag kialakított 8,5 helyett 13,4, a Pest megyei Fémipari és Kázi- szerszámgyártó Vállalatnál 8,4 helyett 14,5, a Pest megyei Nyomdaipari Vállalatnál pedig a 6,86 helyett 12,87 százalékkal emelik átlagosan a béreket. A Ceglédi Cipőipari Vállalatnál azért van szükség megkülönböztetett bérfejlesztésre, mert a tanácsi ipari vállalatok közül náluk a legalacsonyabb a munkások átlag- keresete. A múlt évben például az új technológiák bevezetése, illetve a hatékonyság csökkenése miatt 6,3 százalékkal kisebb volt a fizikai dolgozók átlagbére, mint egy évvel korábban. A Fémipari és Kéziszerszámgyár már 1971—72-ben is bérfejlesztési gondokkal küzdött. Termékeik árát nem emelhették, de a növekvő anyagárak miatt önköltségük emelkedett, s a tavalyi fejlesztési keret csak részben volt elegendő a bérek megfelelő szintű emeléséhez. Számítások szerint — annak ellenére, hogy a legnagyobb arányban a megyei tanács vállalatai közül éppen a kéziszerszámgyárban fejlesztik a béreket, a vállalat bérszínvonala mégsem szárnyalja túl Szentendre többi üzemét és szövetkezetét. A Pest megyei Nyomdaipari Vállalat 1972. évi bérszínvonala ugyancsak az iparág átlaga alatt van. Pedig a nyomdaipari rekonstrukcióval egyidejűleg a létszámot is növelni kell. A nyomdaipari kapacitás bővítésének alapvető kritériuma, a szedők és gépmesterek számának jelentős növelése, ez viszont a bérszínvonal függvénye. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az EDOSZ Pest megyei Bizottságával közösen javasolta, hogy a differenciálj ható összegből, a 3. számú Sütőipari Vállalat kapja a legnagyobb differenciálható részt, mivel a ceglédiek a műszaki fejlesztés során továbbra is a még viszonylag sok fizikai munkát igénylő, hagyományos kemencéket építik, s emellett a pékek feladatait növeli a lakosság ázzál, hogy többféle kenyeret (3 kilogrammos, kerek formájút) is igényel. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály a HVDSZ és az Építők Szakszervezete Pest megyei Bizottsága javasolta, hogy a differenciálható ösz- szegből az átlag fölötti keretet kapjon a Ceglédi Cipőipari Vállalat, valamint a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata. Utóbbi két magasépítő vállalat feladatai az idén jelentősen megnövekednek, és mivel az elmúlt években mindkét helyen fokozott ütemben gépesítették, korszerűsítették a technológiát, feltétlenül szükség lesz új, képzett dolgozók felvételére. A húsz tanácsi vállalatnál együttesen 7,2, ezen belül az iparvállalatoknál 7,5. az építőipariaknál 5,6 százalékkal emelkednek a fizetések. A megye tanácsi iparában és építőiparában nincs olyan vállalat, amely a minimális béremelési kereten kívül ne jutott volna vállalaton belül differenciálható összeghez. Mennyit kapnak a dolgozók? A tanácsi ipar szakmunkásai valamennyien megkapják a nyolc, segédmunkásai a 4, az építőipar szakmunkásai a 6,5, segédmunkásai a 3 százalékos béremelést. Ezenkívül azonban a vállalatok további béremeléssel kifejezésre juttathatják elismerésüket a lelkiismeretes, fegyelmezett, kiemelkedő munkát végző dolgozóiknak. Erre a differenciáltan szétosztott pénzösszeg és a saját bérfejlesztési keret egy része nyújt lehetőséget. A mostani béremeléseket azonban csak a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók — művezetők, főművezetők — kaphatják. Az elosztásnál igen nagy feladat vár az üzemi, szakszervezeti és pártbizottságokra^ s nem utolsósorban a dolgozó 1 kollektívákra, hogy együttesen, a lehető legigazságosabban és differenciáltan osszák el az emelésre kapott pénzt. A mostani emelés jó alkalom arra, hogy a nők bér- színvonalának emelésével mielőbb megvalósulhasson az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, s arra is, hogy a különböző nehézségi fokú munkák díjazása között ideális különbséget tegyenek. Czibor Valéria KHiinlclés Dr. Kerekes Lajost, a történettudományok kandidátusát, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettesét, volt nagykövetségi tanácsost és a bácsi Collegium Hungaricum volt igazgatóját az Osztrák Köztársaság elnöke Ausztria legújabb kori történelmének feltárása terén végzett úttörő munkásságáért és a magyar—osztrák kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett eredményes tevékenységéért az Osztrák Köztársaság nagy becsületrendjével tüntette ki. A kitüntetést dr. Friedrich Frölichsthal osztrák nagykövet adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Okos gép az üllői tsz-ben Az üllői Kossuth Termelő- szövetkezetben gépi adatfeldolgozó melléküzemág működik. A posta számítástechnikai intézetétől átvett gépek tavaly 1,6 millió forint bruttó bevételt hoztak a közös gazdaságnak. A 22 alkalmazottat foglalkoztató melléküzem a termelőszövetkezet anyagszámviteli munkája, raktári lel- támyilvántartása mellett bérmunkát végez több állami szervnek. A Nyugati pályaudvaron két középkorú férfi egy egészen fiatal harmadikat emelt le a vonatról és vezetett, inkább vitt a taxiállomásra. Pest megye Tanácsházához hajtattak. Ott pedig lassan és nehézkesen felmentek az első emeletre, bekopogtattak a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ajtaján. Már vártak rájuk. Néhány hete géppel írt tanácskérő levél érkezett Ceglédről az intézethez. Küldője, ifjú Kósik Lajos elmondja benne, hogy születése óta alig mozog a keze-lába. Állapota ugyan javul, de még most is csak a szobában képes néhány lépésre, az utcán kézzel hajtott rokkantkocsin közlekedik. Huszonkét éves és idén érettségizik. Munkát vállalna, olyat persze, amit testi hibája ellenére el is láthat. De méginkább szeretne továbbtanulni, csakhogy Cegléden nincs semmilyen felsőfokú tanintézet. A tanácsadóban ügyességi próbáknak vetik alá és a pszichológusok tesztvizsgálatoknak. Délben szünetet tartanak, akkor beszélgetek vele. Az asztalra támaszkodva A pártmunka társadalmilag szükséges alkotó tevékenység, mely a dolgozó népet szolgálja, és melyért népünk elismerése a jutalom. Társadalmi rendszerünkben a párttagság nem előny, de nem lehet hátrány sem. A párttagok értékelésében is maghatározó a munka szerinti megítélés szocialista elve, melynek alapja a termelőmunkában és a pártmunkában tanúsított helytállás. A mi pártunkban is érvényes, hogy nincs kötelesség jog nélkül. A jogok és kötelességek szoros egységben és kölcsönhatásban érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzata 6 pontban rögzíti a párttagok jogait. O A párttag . . . „részt vehet a párt elméleti, politikai és szervezeti kérdéseinek pártíórumokon történő megvitatásában és a határozatok meghozatalában. Ellentétes véleményét kifejtheti a taggyűlésen vagy a felsőbb pártszerv előtt, a határozatot azonban akkor is köteles végrehajtani, ha azzal nem ért egyet.” A szervezeti szabályzat e pontja biztosítja annak a lehetőségét, hogy a párt minden tagja aktívan részt vehessen a párt politikájának kialakításában. Véleménynyilvánításának legfőbb színtere az alapszervezeti taggyűlés. Pest megye pártszervezetei általában havonta tartanak taggyűléseket. Ezeken kötelesség megjelenni. A taggyűlésen minden párttag elmondhatja véleményét, tehát javaslatokat tehet, kifejtheti ellentétes álláspontját, sőt ha ilyen van, altkor ennek kifejtése egyben kötelesség is. A taggyűlések döntenek a helyi politika kialakításáról, a határozatok végrehajtásának módjáról. A párttagnak joga a taggyűléseken — mint például kongresszus előtt — javaslatokat tenni országos jellegű kérdésekben is, mint a kongresz- szusi irányelvek, a szervezeti szabályzat stb. Ha a taggyűlés nem ért egyet a párttag javaslataival, ő viszont úgy érzi, hogy igaza van, akkor kifejtheti véleményét a felsőbb pártszerv előtt is. Mindaddig azonban, amíg a taggyűlés a határozatot nem vonta vissza, köteles azt végrehajtani. Ellentétes véleményét részletkérdésekben fenn is tarthatja, de nem terjesztheti. A párttag ... „pártfóru- mokon pártszerűen bírálhatja a párt bármely tagjának vagy szervének munkáját. Kéréssel, javaslattal, beadvánnyal fordulhat a felsőbb pártszervekhez, egészen a kongresszusig: észrevételeire, beadványaira érdemi választ kell kapnia.” Egyenlő jogokkal rendelkeznek a párt tagjai. Minden párttag elmondhatja véleményét taggyűlésen, pártcsoport- értekezleten, bírálhatja a párt emelkedik fel ültéből, így üdvözöl. Jobbját nyújtja, kezet fogunk. Engedetlen ujjait nem tudja kiegyenesíteni. — Milyen pályára, mesterségre gondol? — kérdezem tőle bátortalanul, viszont a fiatalember határozottan felel. Pedig beszédhibás is, hangszálai is nehezen mozognak, lassan ejti a szót: — Sok minden érdekel. Kedvenc tantárgyaim a matematika, aztán ’a magyar, abból inkább az irodalomtörténetet szeretem és a történelmet. Különösen a régészet érdekel. Kutatómunkát végezhetnék. Valaki azt javasolta, legyek programozó a számítástechnikában. Csakhogy nem tudom, az én fizikai állapotommal megfelelnék-e. Ki tudja, eddig hány embertől, mennyi mindenféle tanácsot kapott. Volt például, aki azt mondta, legyen levéltáros. — Konkrétan nem ismerem ezt a munkát, csak elképzelésem van róla. Tanácsolták, hallgassak jogot... Nem tudom ... Mindenesetre olyasmit szeretnék tanulni, amiből később megélhetek. bármely tagját, vagy a párt felsőbb szerveinek, a csúcsvezetőségeknek, pártbizottságoknak a munkáját. A bírálatnak mindig párt- szerű keretek között, tárgyilagosan, az ismert tények birtokában szabad csak elhangzania. Nem fajulhat személyeskedéssé, ellenségeskedéssé. A bírálónak tisztában kell lenni azzal is, hogy a párt belső élete csak a párttagokra tartozik. Megtörténhet, hogy a párttag kérését, bírálatát az alapszervezet taggyűlése elutasítja, nem foglalkozik vele érdemben. Ekkor joga van beadvánnyal, kéréssel fordulni a párt felsőbb szerveihez. „A taggyűlésen vagy a választott pártszerv ülésén felvetett észrevételeire, ugyanezeken a pártíőrumo- kon választ kell kapnia.” A szervezeti szabályzat e pontját a X. kongresszuson új pontként fogalmazták meg, mivel több helyen a pártfórumokon elhangzott észrevételekre gyakran nem reagáltak, az intézkedésekről a tagságot nem tájékoztatták. Ez passzivitáshoz vezetett, mert óhatatlanul felvetődött a felszólalókban, de a többi résztvevőben is, hogy nem érdemes elmondania véleményét. Előfordulhat, hogy a vezetőség a kérdés vagy javaslat elhangzása időpontjában nem tud konkrét választ adni. Ilyenkor bejelentik, hogy a következő ülésen adnak rá választ. Pest megyében az alapszervezetek vezetőségei egyre több helyen alkalmazzák a gyakorlatban, hogy a napirend tárgyalása előtt beszámolnak a két taggyűlés közötti munkáról. Célszerű, ha ennek keretében adnak választ az előző taggyűlésen felvetett és nyitva maradt kérdésekre, javaslatokra. A párttag ... „ha kritikai észrevétele vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe került, a taggyűlés vagy választott pártszerv beavatkozását kérheti. A bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani.” Ma már általában nem tapasztalható a bírálat durva elfojtása. Előfordul viszont, amikor a bírálat nyomán — esetleg jóval később — különféle módszerekkel éreztetik a bírálóval, hogy sértőnek találták a kritikát, s ezért hátrányos helyzetbe kerül. Mivel az idézett pont nem szerepelt a korábbi szervezeti szabályzatban, ezért a bejelentők jelentős része nem kérte sérelmének orvoslását, inkább szemet hunyt a lazaságok, fegyelmezetlenségek fölött. Megjegyezzük, hogy ha ilyen eset a párt Pest megyei, járási A fiatalember választékosán beszél, jó tanuló és büszke rá, hogy az általános iskola minden osztályát kitűnő eredménnyel végezte. A dolgozók gimnáziuma levelezőtagozatán eddig jeles eredményt ért el. Nagyon szeret tanulni. Akaratereje rendkívül erős, másképpen aligha lenne rá képes. Az ebédszünetnek vége, folytatódik a vizsgálat késő délutánig. Néhány nap múlva pedig Cegléden, a szülői házban keresi fel Horváti Izabella, az intézet vezetője. — Csodálatosan áldozatos szeretettel veszi körül ezt a fiatalembert a családja — mondja a környezettanulmány után. — Édesapja a ceglédi húsipari vállalat gépkocsivezetője. Édesanyja, hogy minél többet lehessen vele, csak bedolgozást vállal egy szövetkezetben. Mit mondjak a fiúról? Intelligens és szellemileg alkalmas a továbbtanulásra. Nagyon nehéz probléma a Kósik Lajosé, de bízom benne, mire leteszi az érettségit, tavaszig, találunk számára megoldást. Szokoly Endre szerveinek tudomására jutott, minden esetben eljártak, a bírálat elfojtói ellen, pártfegyelmit indítottak. Az idén januárban lezajlott beszámoló taggyűlések is azt bizonyítják, hogy a bírálat az utóbbi években a párttagság politikai és általános műveltségének növekedésével, tartalmában és formájában is sokat fejlődött. Változatlanul fontos feladata pártszervezeteinknek a kritika | továbbfejlesztése, hiszen .ez. is fokmérője, milyen igényesek vagyunk önmagunk és mások munkája iránt. A feladatok, a munkával szemben támasztott igények növekedésével párhuzamosan növekednie kell a bírálat szerepének is. A párttag ... „részt vehet a párt vezető szerveinek megválasztásában mini választó és választható. A párt- szervezet titkárának, vagy pártszerv tágjának 3 éves párttagság után választható meg — kivételes esetekben ettől az illetékes pártbizottság engedélyével el lehet térni.” A demokratikus centralizmus elve alapján a párt valamennyi tagja egyenlő jogoka', élvez. Miniden pártszerv és pártszervezet önállóan dönthet helyi jellegű kérdésekben, a döntéseknél minden párttag szavazata (a titkáré is) egyenlő. A pártban testületi vezetés elve érvényesül. A vezetőségeket, a vezető testületeket minden szinten titkosan választják. Nagyon fontos, hogy a választott szervekbe a politikailag és szakmailag legrátermettebb, legkipróbáltabb, az új iránt leginkább fogékony, a tömegekkel szoros kapcsolatban álló, vezetőképes emberek kerüljenek, akiknek a párt- munkában is kellő gyakorlatuk van. Ennek érdekében került sor a szervezeti szabályzat 5. pontjának módosítására, s most e szerint 3 éves párttagsággal kell rendelkeznie, akit titkárnak vagy a felsőbb pártszerv aktívájának kívánnak megválasztani. A párttag ... „munkáját, vagy személyét érintő döntés előtt az eljáró pártszerv köteles a párttag véleményét megismerni.” A pártszervezetek taggyűlésein, a pártcsoportok ülésein általában évente értékelik a pártmegbízatások végrehajtását, minden párttag munkáját. Amennyiben a párttag a szervezeti szabályzatba ütköző cselekményt követ el, a párt- szervezet vezetősége, a taggyűlés, vagy a felsőbb szerv pártfegyelmi eljárást indít ellene. Ezt közölni kell az illető párttaggal, enélkül a fegyelmi eljárás meg sem Indítható. A kivizsgálóknak az érintett párttagot meg kell hallgatniuk, s a pártvezetőség javaslata alapján a taggyűlésnek van joga fegyelmi ügyekben dönteni, általában a párttag jelenlétében. Ha saját hibájából nem jelenik meg, ügyében akkor is dönteni lehet. Pártunk szervezeti szabályzata a párttagok kötelességeinek és jogainak meghatározásával megfogalmazta a követelményeket és a lehetőségeket annak érdekében, hogy minden párttag ereje, tudása legjavát adva munkálkodjék közös ügyünk, a szocializmus teljes felépítésén. Arató András Húsprogram KISZ-védnökséggel A KISZ — figyelembe véve a húsprogram megvalósításának segítésében rejlő nevelési és tudatformálási lehetőségeket — VIII. kongresszusán úgy határozott, hogy központi koordinációval, megyei és üzemi védnökségek kibontakoztatásával támogatjá az erre vonatkozó terveket. A jelentős vállalkozás teendőit megállapodásban rögzítették, az okmányt csütörtökön ünnepélyesen írták alá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Akadémia utcai épületében, az érintett minisztériumok, országos főhatóságok vezetői. Egzisztenciát keres egy ember i *
