Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

I 1973. FEBRUÁR 14., SZERDA “‘‘sJCtriap 3 BUDAPEST FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Ünnepélyesen hozzákezdtek a magyar-szovjet barátsági park építéséhez KIOSZTOTTÁK Az MPIA küldöttségének látogatása A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására február 10—13. között hazánkban tar­tózkodott az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) küldöttsége, dr. Agosthino Neto elnök vezeté­sével. A delegáció találkozott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság, a SZOT, a KISZ, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa vezető képviselőivel, és láto­gatást tett a DlVSZ-nél is. Dr. Netót fogadta komócsin Zol­tán, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, aki pártunk, a magyar nép szoli­daritásáról biztosította a nem­zetközi imperializmus és a NATO által támogatott portu­gál gyarmatosítók ellen küzdő angolai népet. A delegáció kedden elutazott hazánkból. — A tanácstörvény életbe lépése új feladatokat jelentett a községi tanácsoknak és ne­künk is. A járási tanácsokhoz képest megváltozott a hivata­lok szerepe: az ügyintézés csökkent, s a felügyeleti, az irányító tevékenység került előtérbe. A helyi tanácsokhoz ’hozzávetőlegesen ezerkétszáz hatáskör került. Az építésha­tósági' feladatok kivételével valamennyi jogkör — első fo­kon — a helyi tanácsoknál van. Most készítettünk egy ter­vezetet a megyei tanácsnak, amelyben körzetesítéssel az építéshatósági feladatok helyi ellátására tettünk javaslatot. Egyikét kis községet nagyobb­hoz kapcsolunk, ahol van épí­tésügyi szakember. Így az em­bereknek csak a szomszédos községbe kell átmenniük majd, hogy ügyeiket elintéz­zék. — Hogyan készült fel az ap­parátus a megnövekedett fel­adatok ellátására? — A feladat kettős volt: egyrészt átállni arra, hogy a hivatal és a szakigazgatási szervek másodfokon intézzék az ügyeket, másrészt a közsé­gi tanácsoknak elvi és gyakor­lati útmutatást kellett adni, hogy helyesen értelmezzék feladataikat. Nyilvánvaló, hogy a helyi apparátus csak a gya­korlatban és csak fokozatosan ismerkedhetett meg a jogsza­bályok sokaságával, ehhez mi állandó segítséget nyújtunk. Meg kell azonban azt is mon­danom, hogy elsősorban a já­rási hivatalnál nagyarányú volt a munkaerő-vándorlás az elmúlt két évben. A hiva­tal dolgozói azért maguk is tanultak és ugyanakkor taní­tottak. Nem szeretném azon­ban említés nélkül hagyni az apparátusnak azt a részét, mintegy negyven százalékát, amely évek óta hűséges az ál­lamigazgatáshoz. Elsősorban az ő helytállásuk, helyzetisme­retük segített abban, hogy eredményekről szólhatok. — Milyen elvi útmutatást kap­nak a helyi tanácsuk a hiva­taltól? — A községi tanácsok elnö­keit, titkárait rendszeresen tá­jékoztatjuk, s ők is informál­nak bennünket. Emellett ma­gas szintű előadássorozatokat rendezünk. Ebben az oktatási évben a végrehajtó bizottsá­gok titkárai számára — a TIT- tel közösen — nyolc előadás­ból álló továbbképzést tar­tunk. Az előadásokat vita kö­veti. A részvétel természete­sen kötelező. Hogy csak né­hány érdekesebb témát említ­sek: a telekrendelettel kap­csolatos feladatok; a nagyköz­ségi tanácsok igazgatási fel­Budapest felszabadulásá­nak 28. évfordulója alkalmá­ból kedden a kőbányai Óhe­gyen ünnepi külsőségek kö­zött kezdtek hozzá a magyar— szovjet barátsági park épí­téséhez. A magyar—szovjet barátsá­gi park mintegy húsz hektár­nyi területen épül meg. Meg­valósításában részt vesznek a szovjet déli hadseregcso­port „Budapest” nevét viselő egységének katonái. A kerü­leti üzemek, gyárak szocialis­ta brigádjai, valamint a la­kosság több mint hatezer tár­sadalmi munkaórával segítik a park építését. adatai; új lakásügyi jogsza­bályok; város- és községren­dezés, az államigazgatás eljá­rásjogi alapkérdései. A hiva­tal dolgozói is részt vesznek különböző továbbképző tanfo­lyamokon; sokat segít ebben a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának oktatási, és továbbképzési intézete, Péce- len. A tanácstörvény végrehaj­tása megköveteli, hogy a köz­ségi tanácsoknál és a járási hivatalban egyaránt olyan szakemberek dolgozzanak, akik megfelelnek a megnöve- Icedett feladatoknak. Vélemé­nyem szerint a járási hivatal jelenlegi dolgozói sokkal kép­zettebbek, felkészültebbek, mint a járási tanácséi voltak. — Szó esett az elvi segítség- nyújtásról, hogyan vesz részt a hivatal gyakorlatilag a köz­ségi tanácsok munkájában? — A hivatal dolgozói rend­szeresen járják a községeket; általános felügyeleti vizsgála­tot tartunk. Ilyenkor minden osztály „kiszáll” egy községbe. A tapasztalatokat aztán meg­beszéljük a helyi vezetőkkel. A segítő szándék, a feladatok összehangolása a célunk, hogy bizonyos kérdésekre felhívjuk a figyelmet A hivatal szak- igazgatási szerveinek képvise­lői rendszeresen ott vannak a községi tanácsok végrehajtó bizottsági vagy tanácsülésein. Segítenek a napirendre kerülő anyagok elkészítésében, s részt is vesznek azok vitáin. — Hogyan élnek a községek az önállósággal, megtanultak-e gazdálkodni? — Az önállósággal együtt a tanácsok felelőssége is meg­nőtt, nem mindegy, mire for­dítják a bevételt, hogyan rang­j sorolják a feladatokat. Hadd mondjak erre egyetlen példát: legnagyobb községünk, legna­gyobb gondunk Érd. Az agglo­merációs községekben egyéb­ként is hatványozottan jelent­keznek az egészségügyi, a kommunális feladatok, a mű­velődésügyi gondok. — Érd sajátos problémái he­lyileg megoldhatatlan feladatok elé állítják a tanácsot... — Mi is látjuk, hogy az anyagi erőforrások nem teszik lehetővé az igények kielégíté­sét; központi segítséget kell kémünk, s ugyanakkor ne­künk is nagyobb figyelemmel kell kísérni az érdiek munká­ját. Érd 61 millió forintot kap állami lakások építésére 1975- ben. Nyilvánvaló, hogy épít­kezni közművek nélkül nem lehet. Ezért úgy döntöttünk, hogy ennek a pénznek egy ré­szét előrehozzuk, közművesít- jük a leendő lakótelepet, s akkor megkezdődhet valóban Érden is az állami lakásépítés. A FŐVÁROSI TANÁCS Budapest felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából kedden a városházán ünnepi külsőségek között osztották ki a Fővárosi Tanács arany­érmeit. A kitüntetéseket Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke nyújtotta át. A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottsága a Pro Űrbe aranyérmet adományozta: Ba­kony Gábornénak, a Bánki Donát óvoda vezetőjének; Fó- rizs Sándornak, a Fővárosi Sütőipari Vállalat többszörö­sen kitüntetett munkásának; dr. Kemény Pálnak, a XIII. kerületi gyermekkórház igaz­— A budai járás a megyének sajátos területe, a munJca,képes korú lakosságnak a nagyobbik fele a fővárosban dolgozik. Mindez azt jelenti, hogy nőnek az igények, otthon is a fővá­roshoz mérnek... — Ez a jelenség kétségtele­nül tapasztalható. Rendkívül nehéz helyzetben vannak he­lyi tanácsaink, amikor dönte­niük kell, hogy a két sürgős feladat közül melyiket oldják meg. Kell az óvoda, az iskola, az út, a villany, a korszerű üzlet és az orvosi rendelő. Va­lamennyi jogos kívánság. Hadd említsek, néhány adatot: a bu­dai járásban két év alatt 'ösz- szesen 690 új óvodai hellyel gyarapodtunk, majdnem any- nyival, amennyi a negyedik ötéves terv előirányzata; 16 kilométerrel hosszabbodott a villanyhálózat. Még több kel­lene, de így is túlteljesítettük a tervet. S ha már az eredmé­nyekről, a fejlesztésről esik szó, hadd mondjam el: meny­nyire megnőtt a lakosság ak­tivitása. Igaz, hogy az állam- igazgatás helyi szervei is job­ban tájékoztatják a feladatok­ról, a gondokról az állampol­gárokat. S az emberek meg­értik ezt, és segítenek, és nem­csak kémek, adnak is. Tavaly a járásban 38 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, négyszer többet, mint két évvel azelőtt. Ez is bizo­nyítja, hogy járásunkban — a tanácstörvény szellemében — szélesedett a lakosság közre­működése a tanácsi feladatok végrehajtásában — fejezte be nyilatkozatát Varga Ferenc. Soós Ibolya ARANYÉRMEIT gató főorvosának; Kiss An­talnak, a Fővárosi Csator­názási Művek hegesztő laka­tosának; Sióvölgyi Ferencnek, a Budapesti Közlekedési Vál­lalat autóbuszvezetőjének; dr. Suhajda Józsefnek, a VIII. ke­rületi Tanács elnökének; Szén Lászlónak, a Közlekedési Épí­tő Vállalat v^jár brigádveze­tőjének. A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottsága a Pro Arte aranyérmet adományozta: Fe- rencsik János Kossuth-díjas, kiváló művésznek, a Magyar Állami Operaház főzeneigaz­gatójának — Budapest zenei életében betöltött kiemel­kedő szerepéért; Ruttkai Éva Kossuth-díjas és Jászai Mari díjas érdemes művésznek, a Vígszínház tagjának — a fő­városi színjátszást gazdagító művészi alakításaiért; Vas István Kossuth-díjas író-köl­tőnek — budapesti ihletésű irodalmi munkásságáért. Korszerű kábelrendszeren Kedden Nyíregyházán átad­ták rendeltetésének a Szovjet­unió és Magyarország között kiépített coaxiális kábelrend­szert. Az ez alkalomból ren­dezett ünnepségen megjelen­tek a szovjet és magyar posta­ügyi minisztérium szakembe­rei, élükön Joszif Szohamono- vics Ravics, illetve Horn De­zső miniszterhelyettessel. Az ünnepi beszédeket köve­tően a két miniszterhelyettes engedélyt kért Moszkvától, il­letve Budapesttől a korszerű kábel üzembe helyezésére. Ez­után az új kábelrendszeren Budapest és ^Moszkva között létrejött, ^ső^lmpísjgá^alkal, mából dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter és N. G. Pszurcev, a Szovjetunió postaügyi minisz­tere kölcsönösen üdvözölte egymást. SZMBT-delegáció érkezeit hazánkba Az MSZBT meghívására február 12-én hazánkba érke­zett Sz. Sz. Novozsilov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő munka- és bér­ügyi állami bizottság elnöké­nek első helyettese, az SZMBT elnökének helyettese vezeté­sével az SZMBT delegációja. A delegáció tagjai részt vesz­nek a hazánkban megrende­zésre kerülő barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírá­sának 25. évfordulója ren­dezvényein. » I I • »I ” a terlon> amelyből az \ „műanyagok királynője ührrtsSlruÁ Pest megyei Műanyagipari Vállalat solymári gyárában „Pe- müflon” néven az idén már 40 tonnát gyártanak ebből a drága anyagból. Képünkön a steril üzem, amelynek tisztasága ve­tekszik egy klinikai műtőével. Gábor Viktor felvétele Önálló gazdálkodás — nngyolib felelősség Beszélgetés Varga Ferenccel a Budai Járási Hivatal elnökével Két esztendeje lépett életbe a tanácstörvény. Ez alatt az idő alatt jelentős fejlődés tapasztalható a taná­csok testületi munkájában, hatékonyabb lett az ügy­intézés. Hogyan értékeli a járási hivatal a községi tanácsok tevékenységét, milyen a kapcsolat a hivatal és a községi apparátus között — erre kértünk választ Varga Ferenctől, a Budai Járási Hivatal elnökétől. Pártmunka az üzemszervezésért rPöbb mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a ha­tározat erőteljes visszhang­ra talált nemcsak a kom­munisták soraiban, hanem a társadalom széles réte­geiben is. A határozat alap­ján a vállalati, üzemi párt- szervezetek és alapszerve­zetek nagyrésze kidolgozta a helyi tennivalókat. El­mondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása el­kezdődött. Néhány területen már fi­gyelemre méltó eredmé­nyek is jelentkeztek. Egyes üzemekben körültekintő szervező munkával enyhí­tettek a hosszabb ideje tar­tó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerő­vel, a gépekkel és állóesz­közökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a ter­melékenység. | M égis azt kell monda­nunk, hogy a határo­zat realizálásában egyelőre nem elégséges az előrehala­dás. Általában hosszúra nyúlik az előkészítő mun­ka, több helyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek szü­letnek, néhol az idő rövid­ségére vagy a feltételek hiányára hivatkozva késle­kednek a tettekkel, „fönt­ről” várnak intézkedéseket. A nagy fontosságú határo­zat sikeres végrehajtása te­hát gyorsabb reagálást igé­nyel az üzemi párt- és gaz­dasági vezetéstől, mivel a szükséges szervezési intéz­kedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasá­gi hatékonyság növelésének egyik igen fontos eszközét jelenthetik. \ £ £zy üzemi pártszerveze­teknek meghatározó szere­pük van a határozat követ­kezetes és késedelem men­tes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendel­keznek a kitűzött cél eléré­séhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt is­merik a helyi körülménye­ket, állandó munkakapcso­latban vannak a helyi gaz­dasági vezetéssel, a társa­dalmi szervezetekkel és a dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korsze­rű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihaszná­lására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem fel­tétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek ter­mészetesen könnyebbé te­hetik a megfelelő üzemi és munkaszervezet kedvező hatásának kibontakoztatá­sát. A pártszervezetek mun- kájában a legfigye­lemreméltóbb eredmény, hogy kezdik felismerni va­lóságos szerepüket: nem más helyett dolgoznak, ha­nem a szervezési tevékeny­ség hiányosságainak meg­szüntetésére, az előrehala­dás gyorsítására határozott és konkrét követelménye­ket támasztanak a gazda­sági vezetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, még­pedig politikai eszközökkel, hogy mindenki a maga te­rületén tegyen intézkedése­ket és lássa el a hatásköré­ből adódó fuhkcióját. A vállalat ötéves tervé­hez kapcsolódó, annak ha­tékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesz­tési tervet a gazdasági ve­zetés dolgozza ki. A terv­nek előnyére válik, ha ki­fejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, köz­gazdászainak és munkásai­nak jó elképzelései, javas­latai. Ezzel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája még inkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dol­gozókat a jobb végrehaj­tásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a terv végrehajtására. Poli­tikai szervező munkával érje el, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszer­vezet, KISZ-szervezet ez irányú munkáját. Ezenkí­vül — természetesen —kö­vetelje meg tagjaitól a helytállást és példamuta­tást. Az üzemi pártszerveze­tek ellenőrző tevékenységé­ben kiemelt helyen szere­peljen az üzern- és munka- szervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végre­hajtásának számonkérése. Ennek során a gazdasági vezetés, a társadalmi és tö­megszervezetek adnak szá­mot a végzett munkáról. Az ellenőrzés fontos szem­pontja, hogy tényleges eredményt kérjen számon, és ne elégedjen meg a pa­pirosokon szereplő kimuta­tásokkal. TT asznos és célszerű, ha az üzemi pártszerve­zetek taggyűléseiken is rendszeresen értékelik a határozat végrehajtását, s tájékoztatják a párttagsá­got. Mindenképpen szüksé­ges, hogy az eredményeket alaposan elemezzék. Az előbbrejutás fontos feltéte­le azonban, hogy bátran és őszintén vessék fel a hiá­nyosságokat is, vegyék számba a határozat végre­hajtását akadályozó ténye­zőket, mert csak így ismer­hetik fel a szükséges tenni­valókat. A határozat végrehajtá­sának értékelése ne azt je­lentse, hogy a korábban kidolgozott és jóváhagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésé­re ösztönöznek, hanem az adott terv időarányos telje­sítését ellenőrizzék. Termé­szetesen, ha újabb lényeges tényezők mutatkoznak, vagy jelentősen változnak a feltételek, akkor azok fi­gyelembevételével indokolt az intézkedési terv módo­sítása, illetve annak az újabb körülményekhez va­ló igazítása. A termelőhelyi pártszer­vezetek szükség esetén éljenek azzal a lehetősé­gükkel és jogukkal is, hogy ha a tapasztalt hibák, mu­lasztások ezt indokolják, gondjaikat jelezhetik a te­rületi pártszerveknek és kérhetik segítségüket. Jóllehet az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésével kapcsolatos mun­ka nem egyszeri teendő, hanem hosszú időt igénylő folyamat, az 1973-as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszervezeteink tevé­kenységének ezért számot­tevő értékmutatója lesz, hogy milyen tényleges eredményekről adhatnak számot e munkában. lT'öbb mint egy esztendő-*• tapasztalatával rendel­keznek a pártszervezetek. A jobb munkához adottak a feltételek. Általában jó évet zártak az ipari és me­zőgazdasági üzemek egy­aránt. Kedvező körülmé­nyeket biztosít a párt Köz­ponti Bizottságának 1972. novemberi határozata. Ezért a határozat sikeres végrehajtása most sokban azon múlik, hogy a válla­lati, üzemi pártszerveze­teknek, a gazdasági veze­tőknek, a társadalmi szer­vezeteknek mennyire sike­rül együttműködniük, ösz- szehangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kollektíváját megnyerniük az ügynek. Kis Lajos, az MSZMP Köziponti Bi­zottságának munkatársa * /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents