Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
PEST Bl EC hírlap 1973. FEBRUAR 14., SZERDA KUSZ Közel-Kelet - az újabb egyiptomi diplomáciai offenzíva előtt AZ EGYIPTOMI SAJTÓ Haíez Iszmailnak, Szadat elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának a Szovjetunióban tett látogatását úgy értékeli, mint fontos hozzájárulást a Szovjetunió és Egyiptom között’ kapcsolatok megszilárdításához. Iszmail háromnapos moszkvai látogatása alkalmával az SZKP KB főtitkárával és a Szovjetunió külügyminiszterével folytatott tárgyalásokat. Leonyid Brezsnyev válaszüzenetet intézett az egyiptomi államfőhöz. Megfigyelők rámutatnak, Brezsnyev most foga dott először egyiptomi államférfit tavaly július óta. (Aziz Szidki miniszterelnök Moszk vában Kosziginnel és Podgor- nijjal találkozott.) VALAMENNYI KOMMENTAR megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a tárgyalásokról kiadott közös közlemény azon megállapításának, amely szerint Egyiptom elvet mindenféle rendezési tervet az úgynevezett részleges megoldás alapján, s a Szovjetunió teljes mértékben megérti ezt az álláspontot. Az A1 Gumhúrija kiemeli: Iszmail látogatásának különös jelentőséget ad az a tény, hogy a közel-keleti válság alakulásának rendkívül fontos szakaszában történt, amikor az arabok számára fontos, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a közel-keleti válság megoldásának a holtpontról történő kimozdítása céljából. A szovjet— egyiptomi közlemény meghiúsítja az arra irányuló amerikai —izraeli manővereket, amelyekkel a világközvéleményt szeretnék meggyőzni arról, hogy Egyiptom egyetért a részleges rendezéssel. KÖZBEN HUSSZEIN Jordániái király az amerikai CBS televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a közel-keleti válság megoldásának kilátásait illetően derűlátóbb, mint valaha is volt. Derűlátását arra alapozza, hogy az országok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a világot átfogó béke megvalósítása iránt. Husszein ezzel kapcsolatban magasztalta az Egyesült Államokat, amely szerinte nagy szerepet játszik a jelenlegi békehangulat megteremtésében. A jordániai uralkodó véleménye szerint a közel-keleti rendezés legnehezebb kérdése Jeruzsálem, amelynek óvárosára Jordánia mindenképpen igényt tart. Husszein ismét tagadta, hogy bármiféle tárgyalásokba bocsátkozott volna izraeli vezetőkkel, a palesztínai gerillákat terroristáknak nevezte, akiknek szerinte semmi közük Palesztinához. KAIRÓBAN leplezetlen csalódással kommentálják Husz- szein jordániai király washingtoni látogatását és ellentmondó nyilatkozatait. Az A1 Gumhurija szerint Husz- szeint nem vezette őszinte szándék, amikor hozzájárult a keleti front újjáélesztéséhez és lemondott az Izraellel kötendő különbéke tervéről. Husszein — mutat rá a lap — továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett. MOHAMED HASSZÄN ELZAJJAT egyiptomi külügyminiszter hétfőn a nemzetgyűlésben bejelentette, hogy Egyiptom újabb nemzetközi diplomáciai offenzívát indít a közel-keleti válságnak a holtpontról történő kimozdítása érdekében. A miniszter közölte, hogy Hafez Iszmail, Szadat elnök nemzetbiztonsági tanácsadója még ebben a hónapban Londonba látogat, s ott Heath miniszterelnökkel találkozik. Iszmail felkeres más európai fővárosokat. A külügyminiszter maga Indiába utazik, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal tárgyaljon. Több más ázsiai országba is ellátogat, és kifejti Egyiptom álláspontját a térség jelenlegi helyzetéről. Aziz Szidki miniszterelnök Kairóban munkások előtt mondott beszédében pedig ismét leszögezte, hogy Egyiptom nem fogad el semmiféle részleges megoldás, vagy kezdeményezést a közel-keleti válságban. GOLDA MEIR izraeli miniszterelnök, aki a jordániai uralkodót követően hamarosan szintén a washingtoni Fehér Ház vendége lesz, a Time című hetilap számára nyilatkozott. Meir asszony kereken kijelentette, hogy szó sem lehet Jeruzsálem bármely részének átengedéséről jordániai fennhatóság alá, és Izrael nem mond le Sarm el-Sejkról, valamint a Golam-magaslatról sem. A többi megszállt terület, így a Jordán folyó nyugati partja ügyében nagyobb engedékenységet árult el,. de itt is megjegyezte, hogy ellenzi a nyugati part autonóm Palesztinává alakítását, ahogyan azt Husszein tervezi. A Time értesülése szerint az izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása során újabb fegyvereket, egyebek között Phantom és Skyhawk vadászbombázókat, tankokat és helikoptereket fog kérni az amerikai elnöktől. EZEK UTÄN csak természetes, hogy Szadat elnök a libanoni államfő tiszteletére adott kairói banketten hangsúlyozta: Egyiptom habozás nélkül felhasználja a harc összes formáit az izraeli agresszió felszámolása érdekében és a palesztínai nép önrendelkezési jogának védelmében. El-Zajjat külügyminiszter pedig joggal állapította meg: kormánya nem kapott semmiféle amerikai ajánlatot, és nem is pályázik semmiféle „amerikai megoldásra”. A. B. T. A valutnesaía újabb fordulója Ismét leértékelték €M ilelhírt I.1IBEG A JEN George Shultz amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban bejelentette, hogy a pénzügyi válság megoldása érdekeben az Egyesült Államok 10 százalékkal leértékeli a dollárt. Nixon elnök hétfőn éjszaka pénzügyminisztere útján bejelentette, hogy a dollárt 10 szátő valutaválság közvetlen kiváltó oka az USA 1972. évi rekordnagvságú, 6,4 milliárd dolláros külkereskedelmi mérlegdeficitje volt. Európai pénzügyi szakértők szerint a dollár leértékelése rövid távon könnyít a világ pénzügyi rendszerére nehezedő nyomáson. Szinte győzelmi hangulatban tartotta meg kedd déli sajtó- értekezletét Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszter. A dollár leértékelését kommentálva elismeréssel adózott az Egyesült Államoknak, mivel levonta a valuta- válságból a szükséges következtetéseket és lehetővé tette a rendezést. Tokiói politikai és gazdasági körök egvhangú véleménye szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között kialakult „egységfront” sarokba szorította Japánt a nemzetközi pénzügyi válság kérdésében. A dollár úiabb leértékelése aligha teszi lehetővé a jelenzalékkal leértékelték. Viszony- légi valutaválság leküzdését — lag rövid időn belül másodszor került sor a dollár devalválására. Az 1971. decemberi és a most bejelentett leértékelés következtében a tőkésvi'ág vezető valutája összesen mintegy 17 százalékot vesztett értékéből. George Shultz pénzügyminiszter közölte, hogy a dollár leértékelésével egyidejűleg a japán kormány „lebegő” árfolyamra helyezte a jent. Mint ismeretes, az újabb dollárleértékelést kikényszeríKJIJRO Ténymegállapítás a diálczavargásokról Az egyiptomi parlament hétfőn este rendkívüli ülésen vizsgálta meg a legutóbbi napokban kiújult kairói diákzavargásokat. A nemzetgyűlés tény- megállapító bizottsága jelentésében kifejtette, hogy a rendzavarásokat maroknyi bajkeverő diák kezdeményezte, akik közül a legtöbb régóta közismert különböző illegális szervezetekhez való tartozásáról. Ezek a diákok erőszakkal félbeszakítottak az egyetemen több előadást, társaikat is ugyanerre bújtogatták, és amikor nem akartak velük együtt tüntetésekben részt venni, verekedést provokáltak velük, végül összecsaptak a rend- fenntartó erőkkel is. Az egyetemi fegyelmi tanács tizenkét diákot idézett be, de közülük csak egy jelent meg. ö megrovást kapott, míg a többi tizenegy tanulmányait egy évre felfüggesztették. .Kedden a déli órákban ismét tüntetések robbantak ki a kairói és az Ein Samsz (Heliopo- lisz) egyetemen. Mintegy 200 egyetemi hallgató követelte az elmúlt napok zavargásai során letartóztatott társaik szabadon bocsátását. A kivezényelt karhatalmi erők könnygázbombákkal avatkoztak közbe. Kiirsi Airsi japán pf*ir/.üsíymí- . niszter hejelenti « jen lebegtetését. .... i r ■ írja keddi számában a moszk- cai Izvesztyija. A dollár leértékelése, amely fokozza az Egyesült Államok exportlehetőségeit a világpiacon, nem küszöböli ki a valutaválság okait, mivel a dollár továbbra is a kapitalista rendszer tartalékvalutája — hangsúlyozza a lap. A lap rámutat: a dollár mostani leértékelése fokozza majd a pánikot a valutatőzsdéken, ösztönzi a tőkék spekulációs áramlását és még nagyobb valutáris zűrzavarhoz vezet. Az amerikaiak, mint korábban is, a válság terhét partnereikre próbálják áthárítani. Tizenöt év a barátságért írta: Fjodor Oszkoíkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének felelős titkára Moszkvában, a Barátság Házában kedd este ünnepséget tartottak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőségének elnöke mondott ünnepi beszédet. A magyarországi tcstversz.ervezet — az MSZBT — nevében Tasn'ádi Emil alelnök üdvözölte a jubiláló Szovjet—Magyar Baráti Társaságot. találkozójukat a szovjet— magyar országhatáron. Az utóbbi időben kifejlődtek a közvetlen baráti kapcsolatok a magyar megyék, városok, és a Szovjetunió egyes köztársaságai, területe és városai között. A személyes érintkezések fejlődésében jelentékeny szerepet tölt be a turisták kölcsönös látogatása, amiben, bár azok javarészt az INTURISZT és az IBUSZ rendezésében bonyolódnak le, részt vesznek a társaság tagozatai is. Szólnunk kell a társaság legifjabb aktivistáiról, az iskolásokról. A tagcsoportiskolákban az úttörők minden nevezetesebb magyar eseményről megemlékeznek. Leveleznek magyar gyerekekkel. A nyomolvasók sok érdekes anyagot gyűjtöttek arról, hogy a szovjet hatalomért folytatott harcban hogyan vettek . - , . , ., részt a magyar internaciofÄiSÄSTSE «fM p* A szovjet és a magyar nép testvéri barátságának alapját a marxista—leninista ideológia azonossága, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért folytatott harc közös célkitűzései, a két kommunista párt eszmei egysége képezi. Ez a barátság kiállta az idők próbáját és mélyen beírta magát a két ország életébe. E barátság jegyében alakult meg 1958. február 14-én a Szovjet—Magyar Baráti Társaság (SZMBT). Az elmúlt tizenöt év alatt a társaság valóságos tömegszervezetté fejlődött. A társaságnak jelenleg több mint ezer tagcsoportja van: ipari üzemek, tudományos és kutató intézmények, kolhozok, állami gazdaságok, főiskolai intézmények és iskolák. A társaság főképp a tagcsoportok, a köztársasági, révén tevékenykedik, s mű ködésében a párt-, az állami és társadalmi szervezetekre támaszkodik. A szovjet—magyar barátság nagyszerű megnyilvánulása minden olyan szovjetunióbeli megemlékezés, amelyet a magyar nép nemzeti ünnepei — a felszabadulás, a barátsági szerződés évfordulója, a Tanácsköztársaság, vagy az alkotmány napja alkalmával rendeznek. A Szovjetunióban úgy ünnepeltük meg például Magyarország felszabadulásának . 25.. ....évfordulóját, mi nt saját ünnepünket. Csak Moszkvában több mint 50 rendezvényt szenteltek ennek a jubileumnak, országszerte pedig több mint ezer gyűlést és nagygyűlést rendeztek, körülbelül kétszáz előadást tartottak, a rádió és a tv is sokat foglalkozott az eseménnyel. Ide sorolhatnánk még a tudományos ülésszakokat, a szovjet—magyar barátság napjait, a magyar könyvnapokat, a magyar kiállításokat, amely utóbbiaknak több mint egymillió látogat*'a volt. Ezenkívül a kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár megye dolgozói is megtartották hagyományos baráti töttek Kun Béla, Zalka Máté, Ligeti Károly szovjetunióbeli életéről, a szovjet—magyar barátság háború utáni fejlődéséről. A tizenöt éves működést összegezve megállapíthatjuk, hogy társaságunk tekintélye igen megnövekedett. Ha bárhol, bármilyen magyar vonatkozású rendezvényre kerül sor, azon feltétlenül részt vesz a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A baráti magyar nép életének és sikereinek ismertetését, a szovjet—magyar barátság progagálását társaságunk szoros összhangban végzi a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal. Testvéri társaságunkat a lehető legnagyobb segítségben részesítjük. Tudjuk, hogy az MSZBT szervezeti felvilágosító és kulturális tömegmunkájukkal elősegítik a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, a tudományos és kulturális cserét, segítséget nyújtanak a magyaroknak az orosz nyelv tanulásához. Társaságunk központi vezetősége és minden aktivistája arra törekszik, hogy munkájával előmozdítsa a szovjet és a magyar nép barátságának erősödését. A Moszkvában működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú és középlejáratú hiteleket nyújtson a nemzetközi munka- megosztást, a termelés szakosítását és kooperációját, a közös érdekeket szolgáló nyers- és fűtőanyagbázis bővítését szolgáló beruházásokhoz, olyan objektumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagországai kölcsönös gazdaságfejlesztési érdekeinek. Milyen célokra nyújt hiteit a bank? — erre kért választ az APN munkatársa, Vitalij Vorobjovtól, a bank igazgatóságának vezetőjétől, a neves szovjet közgazdásztól. — A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok olyan fontos iparágainak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, a vasúti és a gépjárműközlekedés — mondta Vitalij Vo- robjov. — A csehszlovákiai Tatra- autógyár berendezéseinek felújítására és kapacitásának bővítéséhez 77,5 millió rubeles hitelt folyósítunk 12 évre; Románia egy izoprén-kau- csukgyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió rubeles hitelt: ugyancsak 10 évre szóló 20.5 millió rubeles hitelt kért Magyarország a vasutak villamosítására és a dieselesítés- re: az NDK műanvagfeldoleozó gépeket gyártó vállalat létesítésére ka- oott 10 évre 14.5 milliót, a budapesti Tkarus-eyár bővítését 9 évre szóló 12 7 milliós hitel segíti elő. Mindez azt tanúsítia — folytatta Vitalij Vorobiov —. hogy a szocialista országok tartalékainak pavoefté- se Tigsrv ^ ~ ^ eri órv*kezése^t tesz lehetővé. A bank alapszabályai és munkamódszere hiBemutatkozik: A szocialista országok beruházási bankia Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a szocialista országok Nemzetközi Beruházási Bankja, amely azóta 26 nagy ipari létesítmény építéséhez nyújtott kölcsönt a fenti országoknak. zonyítja, hogy az mindenekelőtt internacionalista «elveken alapuló és működő intézmény. A bank alaptőkéje több mint i milliárd rubel, ennek 70 százalékát ebben a pénznemben számítják. 30 százalék pedig konvertibilis valuta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befizetéseiből származik. A befizetések nagyságát, volumenét aszerint állapítják meg, hogy egy-egy ország exportjából mennyi jut a közös árucsere-forgalomra. A bank nyereségéből tartaléktőkét képez, és különleges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közösség első nemzetközi gazdasági szervezete, amely ilyen jelentős alaptőkével rendelkezik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bankhiteleket vehet igénybe közép- és hosszú lejáratú betéteket fogad el. s a nemzetközi piacon értékesíthető kölcsönkötvé- nyeket bocsáthat ki. A bank vezető szerve a banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai nevezik ki, rendszerint a nemzeti bankok, a tervező szervek, a külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok vezetőiből. A bankta- náceban minden ország egy szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy milyen a részesedése az alaptőkében. A banktan ics szükség szerint, de legalább kétévenként ülést tart, és megvitatja a legfontosabb kérdéseket. A végrehajtó szerv — a bank igazgatósága, amely az igazgatóból és helyetteseiből áll, őket a tagországok állampolgárai sorából a bank- tanács nevezi ki öt évre. Leonard Sementoivsiy, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialista orsrávo’- ewüt’ működéiben — Országaink további fejlődése a gazdasági integrációtól és a műszaki fejlődés meggyorsításától függ, így az integrációt ösztönző minden tényező rendkívül fontos. Ügy vélem, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása és munkája előmozdítja, ösztönzi a gazdasági integráció fejlődését. Hitelei nemcsak egy ország, hanem mindenekelőtt a testvéri szocialista országok gazdasági közösségének fejlődését szolgálja. Dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke így vélekedik: — A Nemzetközi Beruházási Bank azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek előmozdítják a szocialista országok együttműködését. Röviden úgy jellemezhetném, hogy ez az erők egyesítésének és helyes felosztásának rendszere Vé^ül Vitalij Voro.jov még kijelentette: — A bank szorosan együttműködik a KGST szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a KGST-tagállamok Nemzeti Bankjaival Sok nyugati ország üzleti körei is érdeklődnek a bank munkája iránt. Üzleti kapcsolatot teremtettünk egy sor nagy világbankkal, és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük velük bankügyleteinket. Lehetőségünk van rá, hogy a KGST-tagországoknak további hiteleket nyújtsunk elsősorban nyerse anyag-feldolgozó létesítményekhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a bank aktív tevékenysége -hozzájárul a KGST-‘agot— ■ o- izociatista gazdasági integrációs feladatainak megoldásához. Jurij Fjodorov * A i
