Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

1973. FEBRUAR 2., PÉNTEK PEST WEG » El xJCívlílf* 3 f CSAK EGY PÉLDA: CSEMÖ Számokkal nem mérhető Továbbképzésre A postai díjszabásokat a lakásra kézbesítésre állapították meg!? A címzett járjon utána? — Miért mondják le az olvasók az újságok előfizetését? Még az Alföldön isritkaság- Bzámba megy az olyan tele­pülés, mint Csemő, ahol a község hossza legalább húsz kilométer. A szorosan vett belterületen alig százötve- nen-kétszázan élnek a több mint négyezer csemőiböl. Szétszórt tanyavilág ez, ahol a lakosságnak naponta meg kell küzdenie a kilométereken át kanyargó, homokos dűlőutak- kaL Postásra várva Tavaly őssfcel ezerötszáz családhoz kézbesített hiva­talos értesítőt a posta. Eb­ben közölték, áttérnek az új rendszerű kézbesítésre, a bol­toknál, iskoláknál, a dűlők végén helyezik el a zöld lá- dikákat. Ezentúl ki-ki ebben keresse küldeményét, a többi közt az újságokat is. Dr. Huszár Lászióné, a cse- mői postahivatal hírlapter­jesztéssel foglalkozó főellen­őre elmondotta, hogy a nyá­ron még nyolc postás járta a tanyákat, s a szó szorosan vett értelmében kézbesítettek. Szeptemberre már csak ha­tan voltak, november else­jétől négyre apadt a számuk. A levélszekrények felállítását a postáshiány indokolta. Az­óta ez a négy ember próbálja ellátni a korábbi nyolc mun­káját. Hárman lóval járják a határt, a „belterületi” pos­tás biciklivel. A lakossággal a menetren­det is közölte a posta. Ki­számították, melyik telep­helyre mikor kell odaérnie a kihordóknak. Alti elő akar fizetni valamelyik . újságra, vagy tnás intéznivalója van a postással, várjon rá a ládák­nál, amíg odaér. Igen ám, de a papírra fektetett időponto­kat képtelenség betartani. Legfeljebb gépkocsikkal le­hetne pontosabban járni, ahogy a ceglédi és a nagykő­rösi határban közlekednek a külterületi kézbesítők. Autó kellene Csemöre is. Inkább lemondják A változással bekövetke­zett helyzetet jól szemlélteti a lapterjesztés néhány adata. Amíg 1972 januárjában össze­sen 370-en olvasták lapunkat Csemőben, addig az idén ja­nuárban már csak 250-en. A visszaesés minden újságnál jelentkezett. A Népszabadság 120 példányról 82-re, a Nép­szava 16-ról 11-re csökkent. Decemberben a Pest megyei Hírlap előfizetéséről harmin­cán mondtak le. Mit mondanak erről lapunk pl vasói ? Kukuk János, az ÁFÉSZ 5-ös számú boltjának vezető­je: — 1946 óta lakunk a Bállá dűlőben. Amióta a Pest me­gyei Hírlap megjelenik, min­dig olvasója voltam. Előfi­zettem rá, a Népsporttal együtt. Most lemondta^n mindkettőt. Igaz, én szemcsé­sebb helyzetben vagyok, mint a többiek, mert a bolthoz J most is eljön a postás, de mi­kor? fete olvassam a lapo- j kát, amikor már inkább a tv-t nézem? — Az újság ellen nincs ki­fogásom, érdekel a politika, a helybeli események, a sport. Ha legalább délig megjönne a lap, ismét előfizetném. Oldal Lászlóné a Hornyák dűlőben lakik. t — Évek óta járattuk a me­gyei újságot, különösen a fér­jem bújta. Este böngészte, amikor hazajött — mondja. — Most a bolthoz kellene érte elmenni mindennap, de áld errefelé él, az úgy vásárol, hogy ne kelljen naponta sé­tálgatnia. — Azért mondtunk le a lap­ról. A férjem a ceglédi állo­máson dolgozik. Rendszerint megveszi és hozza haza magá­val. Szívesen járatnánk Zrupka Ferencék tanyája a Lángi dűlőben áll. Ök így indokolták az előfizetés le­mondását: — Amikor naponta elhozta a postás az újságot, akkor is rendszerint estefelé ért vele ide. Most járjunk a ládához naponta, ha olvasni akarunk? Vagy hozassuk el mindig más­sal? Esetleg olyan levél vagy küldemény is lehet, amit in­kább maga vesz kézbe az em­ber. Télen kétszer is meg­gondoljuk, elinduljunk-e. — Kedden és pénteken, amikor a ceglédi piacra me­gyünk, veszünk Pest megyei Hírlapot. Ha javulna a kéz­besítés, szívesen járatnánk to­vábbra is. Nagy Lajos, az iskola köz- tiszteletben álló igazgatója, községi népfrontelnök és ta­nácstag: — Már tanácsülésen inter­pelláltam a postai kézbesítés hiányosságai miatt. Magam is lemondtam az előfizetést. Inkább példányonként ve­szem meg a lapot. A vasárna­pi szám jobban hiányzik. Ilyenkor nemcsak a lap ter­jedelmesebb, hanem több időm is lenne az olvasásra. Nem vált be — Csemőben négyszáz tele­vízió van és kétszer annyi rádió. Itt a régi újság nem újság. Arról nem is beszélve, hogy sok a nyugdíjas, akinek kint' kell fagyóskodnia ami­kor a ládákhoz hozza a. nyug­díjat a postás. Aki itt nem veszi át, az mehet érte a pos­tára. — Jobb megoldást kell ta­lálni a kézbesítésre, mert ez a jelenlegi módszer nem vált be. A postai dí jszabásokat sem | módosították, márpedig annak fejében mindenütt a lakásra kell kézbesíteni! Demjén Géza hat éve pos­tás Csemőben^ — Régen kisebb körzetben nyolcvanöt Pést megyei Hír­lapot adtam el, most három­szor akkora területen mind­össze hatvanötöt Ennek a ládarendszer az oka. Addig mindennap megkapták az új­] ságot, és nem volt baj a díj- befizetéssel sem. Most in­kább lemondják az újságot. A menetrendet nem lehet betar­tani, így aztán az emberek nagy részével nem is találko­zom. A csemői tanyavilág lakói­nak gondja is megoldásra vár. A postának felül kell vizs­gálnia a jelenlegi helyzetet és kedvező változtatásokra törekednie, ezt kívánja olva­sóink és minden csemői ér­deke. Megkezdődött a váci zene­iskola tízéves fennállásának ünnepségsorozata. A több mint kéthetes program nyitánya az iskola történetét és életét be­mutató kiállítás, amely ma délután nyílik meg. A Filhar­mónia által rendezett ifjúsági hangversenysorozat egyik ki­emelkedő eseménye, a világ­járó előadóművészek koncert­je emelf az ünnepség fényét; Kocsis Albert hegedűművész, Szabó Csilla zongoraművész és Lehoczky Éva énekművész műsorát hallhatjuk. Holnaptól kezdve a zeneis­kola növendékei adnak számot tudásukról; tizenkét alkalom­mal naponta este 6 órai kez­dettel hallhatjuk a fiatalokat. A műsorok igényes összeállí­tásáért, rendezéséért a hang­Villamoson, autóbuszon, vagy , a presszóban a szomszéd asz- | tálnál: „Teljesen kivagyok. Elegem van. Semmihez sincs kedvem. Ha haza megyek, csak bámulok magam elé. A mun­kahelyemen pedig időnként el­fog a vágy, hogy összetörjek valamit, csapkodjak, kiabáljak,! aztán mégsem teszem. Tudok uralkodni magamon”. A pszichológus a tünetekre azt mondja: munkahelyi ár­talmak. Az okokat azonban csak akkor tudja felderíteni, ha ismeri a munkahelyet, a környezetet, a munkakör leírá­sát és az illető képességeit. Mu n ka körök A Dunai Kőolajipari Válla­latnál 1970 szeptemberében alakult meg az üzempsricholó- giai laboratórium. Vezetője dr. Ried József pszichológus kandidátus. — Az első teendőnk a mun­kakörök jellemzőinek feltárá­sa volt — mondja. Ez alapul szolgál az alkalmassági és a beválási vizsgálatokhoz. Min­denekelőtt a pszichés követel­ményrendszert kellett kidol­goznunk, ennek érdekében az első évben csaknem 70 külön­böző munkakört vizsgáltunk } meg a fiziológiai igénybevé- J tel, a baleseti veszélyeztetett­ség és a pszichés terheltség szempontjából. Az eddigi vizs­gálatok azt is lehetővé teszik, hogy az újonnan felvett dolgo­zókat pontosabban tájékoztas­suk a várható követelmények­ről. A jövőben folytatjuk a standardvizsgálatokat és az al­kalmassági vizsgálatokat is. Célunk az, hogy az igényes munkahelyre alkalmatlanokat kiszűrjük, illetve javaslatot te­gyünk megfelelő munkaterü­letre való áthelyezésükre. ! \ Megnyugodott Egy alkalommal az egyik . üzemvezető kopogott "be a ■ pszichológushoz, dr. Ried Jó­zsefhez, és határozottan kije­lentette: Holnaptól'Z-t, egy fiatal beosztottját, nem engedi be az üzem területére. Z-n ed­dig semmiféle rendellenessé­get nem tapasztalt, pedig már több mint egy éve együtt dol­goznak. Tegnap délelőtt azon­ban a fiatalember az \ egyik percről a másikra méregbe borult, tört-zúzott és munka­társait megfenyegette, hogy legközelebb őket veri meg. Balesetveszélyes munkahely­ről lévén szó, az üzemvezető nem vállalhatta Z-ért a fele­lősséget. Z-t az üzempszicho­lógus megvizsgálta. Kiderült, intelligenciaseintje 50 százalék­kal a hasonló munkakörben dolgozóké alatt van. Közvetlen munkatársai ezt ösztönösen megérezték, ugratták, vicce­lődtek vele, és vele végeztették el az alantasabb munkákat is. Akkor délelőtt Z-nek elfogyott a türelme, feszültségét csak így tudta feloldani. Azóta — a pszichológus javaslatára — más, képességeinek megfelelő munkahelyen dolgozik, igaz, kevesebb fizetésért, de nyu­szeres tanszakok vezető taná­rait: Szabó Katalint, Szabóky Juditot, Sípos Lászlót, Frank Évát, Balogh Andrást és Erdé­lyi Sándort illeti az elismerés. E hangversenyek egyben az 1973-as úttörő és KISZ kultu­rális seregszemle hangszeres bemutatói. Február 10-én dél­után Kodály Zoltán emlékére rendeznek szolfézsversenyt és este kerül sor a hangszeres versenyek döntőjére. Az ünnepségsorozat befejező aktusa a február 18-i jubileu­mi díszhangverseny lesz, ame­lyen az iskola növendékzene­kara, vonós kamarazenekara, növendékszólisták és az isko­la tanáraiból alakult Musica Humana kamarazenekar ad­nak műsort. K. A. Tamasi Tamás Kiállítás, hangversenyek Tízéves a váci zeneiskola godt, kiegyensúlyozott lett. Balesetek — Feladataink nemcsak az alkaimasságvizsgáiatok körére korlátozódnak, bár ennek van a legnagyobb jelentősége — mondja a pszichológus. Az újonnan felvett dolgozóknál például közelítőleg meghatá­rozható, hogy a jelentkező mi­lyen elvárásoknak tud majd eleget tenni pszichés adottsá­gai alapján, és amennyiben szakmailag megfelel, a későb­biek során milyen magasabb beosztásba lehet sorolni. A várható fluktuáció is előreje­lezhető, és így megelőzhető, hi­szen, ha valaki olyan munkát végez huzamosabb ideig, amelynél többre lenne képes, előbb-utóbb otthagyja a válla­latot, és képességeinek megfe­lelő állást keres. — A dolgozók egészségvédel­me érdekében — folytatja a labor vezetője — az üzemor­vossal együttműködünk. A kö­zös munka során merült fel a hallásküszöb-vizsgálatok szük­ségessége is. Három üzemrész­ben a zaj olyan mértékű, amely időleges halláscsökke­nést, hosszú távon pedig ma­radandó halláskárosodást okos" hat. A kedvező munkaidő­beosztás csak részben ellensú­lyozza ezt a hatást, és így konkrét intézkedések, például a svéd vatta, vagy hangszige­telt fülke bevezetését javasol­tuk. Akiket baleset ér, azokat a pszichológus is megvizsgálja, hogy feltárja a baleset és a személyi jellemzők közötti kapcsolatot. A legtöbb esetben már az első baleset után előre jelezhető a következő. Ha a balesetnek személyi okai van­nak, a pszichológusok javasol­ják az áthelyezést vagy a gyakoribb ellenőrzést. Más esetben pedig felhívják a fi­gyelmet a balesetveszélyes kö­rülmények megszüntetésére, például védőkorlát felszerelé­sét javasolják. Szorongás Az egyik balesetveszélyes munkahelyen dolgozó szak­munkás, B. A., akivel főnökei elégedettek voltak, jó szakem­bernek tartották, az utóbbi időben inni kezdett. Gyakran mulasztott igazolatlanul. Egy nap felment a munkaügyi osz­tályra és kérte, azonnal adják ki a munkakönyvét, mert más­hova akar menni dolgozni: se­gédmunkás lesz. A munkaügyi osztály kérésére az üzempszi­chológiai laboratóriumban megvizsgálták B. Á-t. Kiderült, hogy állandó félelemérzete volt, szinte maga előtt látta, hogy felrobban az üzemrész, ahol dolgozik. Azóta B. A. — a pszichológus javaslata alap­ján — más munkakörbe került. Felelőssége még nagyobb, de nem kell balesetveszélyes terü­letre lépnie. A változás után, szinte egyik napról a másikra, leszokott az italról, magánéle­tét rendezte, és, ami a legfon­tosabb, örömét leli a munká­ban. B. A. esete nem egyedül­álló. Sokakban él szorongás, félelem, akik a DKV-ban túl­élték az 1968-ban bekövetke­zett halálos kimenetelű rob­banást. Veszélyhelyzet — Kutatási terveink között szerepel — mondja a pszicho­lógus, hogy kidolgozzunk egy módszert a veszélyes szituáció­ban, várható magatartás meg­állapítására. A balesetveszé­lyes munkakörben dolgozókat ebből a szempontból majd fo­lyamatosan felülvizsgáljuk. — Az eddigi munkánk egyik hiányossága a szociálpszicholó­giai- kutatások elhanyagolása. Éppen ezért már a közeljövő­ben megkezdünk egy olyan vizsgálatot, amelynek segítsé­gével olyan csoportok kiala­kítására lesz lehetőség, ahol a személyek közötti kapcsolat a legmegfelelőbb. Különösen azokon a munkahelyeken fon­tos ez, ahol a dolgozók egy­másra vannak utalva. — A nők helyzetével kapcso­latban is van tennivalónk: szeretnénk megállapítani, hogy a nőknek melyik műszakbe­osztás az ideális, s a vizsgálati eredmények alapján majd ja­vaslatot készítünk esetleges át­szervezésekre. ★ Az üzempszichológus mun­kája szép, változatos, sokrétű. A cél az, hogy megfelelő em­berek megfelelő helyre kerül­jenek. A pszichológus munká­jának eredményeit azonban nem lehet számokkal kifejezni. Csak a dolgozók jobb közérze­te, a balesetek, a fluktuáció csökkenése, elégedett, kiegyen­súlyozott emberek jelenléte igazolja tevékenységüket. Árokszállási Éva- a fejlődő országokból A FAO világélelmezési prog­ram és a FAO Magyar Nem­zeti Bizottsága közötti együtt­működés keretében nemrégen mintegy 10 millió forint ér­tékű hozzájárulás érkezett a magyar halászatfejlesztési terv megvalósításához. Ezt az ösz- szeget a Százhalombattán épü­lő temperált vizű halszaporító gazdaság beruházásához hasz­nálják fel. Ezzel együtt 67 millió forintra emelkedett a támoga tás összege. A gazdaságban épülő létesítmények a haliva- déktermelés fejlesztése mellett lehetőséget nyújtanak a fejlő­dő országok halászati szakem­bereinek képzésére és tovább- képzésére. KÖRÖK mj incs a megyében {* olyan nagyobb ipari vállalat, ahol a leg­utóbbi évek jelentős gazda­ságpolitikai változásainak eredményeit ne tudnák fel­mutatni. 1968-ban került bevezetésre a gazdaságirá­nyítás reformja ... 1967-ben még nem volt számottevő kivitele a Híradástechnikai Anyagok Gyárának, ma ex­portjuk meghaladja az egy­millió dollárt. Éveken át maga a Csepel Autógyár lé­te forgott kockán, a ter­mékszerkezet megkezdett és folytatódó változása azt hozta magával, hogy tavaly — ha szerényen is, három százalékkal — túltejesítet- ték tervüket, idén pedig a teljes termelési érték, az 5,5 milliárd forint több mint felét már az Ikarus­nak szállított fenékvázak teszik ki. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat a legutóbbi fél évtizedben formálódott korszerű üzem­mé, s új termékcsaládjuk, a Dupont teflon alapanyag­ból előállított Pemüflonból készült perselyek, rudak, la­pok, csövek, tömítőzsinórok hosszú évekre megalapoz­zák az eredményes gazdál­kodást. Három példát említet­tünk, s mindhárom esetben valójában a gazdasági haté­konyság legszűkebb — vál­lalati — körét, egész ponto­san e kör egy-egy ívét raj­zoltuk fel. A gazdasági ha­tékonyságról általában és különböző ágazatokban, iparterületekhez kötötten nagyon sok szó esik nap­jainkban — s esett évek óta —, s tény, hogy a népgazda­ság hatékonysága javult az 1968 és 1972 között eltelt öt esztendőben. A nemzeti jö­vedelem növekedése egyre inkább az intenzív forrá­sokból — a termelékenység emelkedése, a termékszer­kezet változása stb. — táp­lálkozik, ám a legtágabb körön belül jó néhány ki­sebb lelhető, s ezek kérdő­jelek csoportját kerítik be. T ürelmetlenkedés, ér­tetlenkedés kíséri sű­rűn az e kérdőjelek eltörlésére irányuló erőfe­szítéseket, mintha minden és kizárólag a központi irá­nyítás szándékain múlna. A tényekkel azonban nem lehet bújócskát játszani, tudomásul kell venni, hogy — még ha keserves is ez a fölismerés — hazánk gaz­daságszerkezete a hatvanas évek közepéig lényegében tovább örökítette a sok év­tizedes elmaradottságot, így az energiaalapok téves irá­nyú fejlesztését, a gépipari termelés csupán mennyisé­gekre szorítkozó bővítését, az építő- és építőanyag­ipar, a textilipar korszerű­sítésének elhanyagolását. Sem igény, sem lehetőség nem volt a gazdasági haté­konyság előtérbe helyezésé­re, mérlegelésére, s a tagad­hatatlan fejlődés több te­kintetben mesterséges lég­körben, túlzott védettség mellett ment végbe. Ezért, hogy most vannak, akik V. úgy érzik: a reform gondok garmadát teremtette. A gondok régóta meglevőek. Így például az, hogy az ipar egyharmada adja az akku­muláció nyolcvan százalé­kát, ami aránytalanul sok, egyharmada pedig nem hoz semmit a közös konyhára, hanem csak visz ... Javítani kell a hatékony­ságot, tehát rajta, számol­juk fel az utóbbi egyhar- madot... És mi történjék az ott dolgozó emberek tíz­ezreivel, mi pótolja az ott előállított termékek közül a szükségeseket? Az ugrás­szerű változások következ­ményeit nemcsak politikai, de gazdasági okokból sem vállalhatja a társadalom s az annak képviseletében döntést hozó testületek. Ahogy a gondok, úgy a teendők is kisebb és na­gyobb köröket képeznek, a gazdaságpolitika pedig a folyamatosság és nem a szakaszosság módszereit tolja előtérbe. Lehetne gyorsabban javítani a gaz­dasági hatékonyságot a leg­fontosabb — és az átlagos­nál több éve nagyobb ter­melésnövekedést elérő — iparterületeken? Igen. Ez azonban társadalmi, politi­kai értelemben nagyon sok­ba kerülne. A látványos eredmények minden áron való elérése nem lehet s nem is célja a gazdaságpo­litikának. Ezzel persze, nem mond le a szelektív iparfejlesztés — az egyes területek külön­böző mértékű korszerűsíté­sének — elvéről, a gazdasá­gi hatékonyság fokozatos javításának fontosságáról. Mégpedig kettős irányú fo­lyamat útján: a legtágabb körből befelé, s a legkisebb körökből kifelé hatva, ha­ladva. M indez, úgy tűnik, szé­lesebb értelemben vett közgondolkozá­sunkban nem elég világos, nem elég természetes. Van­nak, akik azt hiszik, hogy a népgazdaság e bonyolultabb tényezőjének kedvező vál­tozása semmi mást, csupán „határozott” intézkedéseket követel; ők drákói rendsza­bályokat sürgetnek. Mások viszont úgy vélik, hogy csak legszűkebb körük dol­gaival kell törődniük, mint­ha a vállalatok és a népgaz­daság között semmiféle kapcsolat nem lenne. E felfogásbeli zavarok, torzu­lások sokasága lelhető meg a vállalatoknál, az iparirá­nyításban, s/ nem ritkán az ott működő politikai testü­letekben is, holott egységes értelmezés nélkül az egysé­ges cselekvés elképzelhetet­len. Látni, a kis kört hogyan övezi nagyobb, azt miként követi egy még tágabb, mindenfajta vezetés köte­lessége. E kötelességen túl azonban érdek is a körök felismerése, s még inkább az érdekek egyezőségén ala­puló teendők meghatározá­sa, elfogadása, következetes végrehajtása. Minden körben. Mészáros Ottó Emberek — megfelelő helyen? ember i i I !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents