Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

2 MSI NECret &C(rlap 1973. FEBRUAR 13., KEDD I FÓKUSZ Ez is bábom! A KAPITALISTA VILÁ­GOT megrázkódtató új dollár- válság okaival foglalkozik Jür­gen Kuczynski professzornak, a kapitalista gazdasággal fog­lalkozó világhírű NDK-beli tu­dósnak „A vietnami fegyver- szünettől az EGK és a Japán elleni kereskedelmi háború”-ig című cikke, amely a Neues Deutschlandban jelenít meg. KUCZYNSKI a bevezető­ben megállapítja, hogy a dol­lár gerincét az amerikaiak vietnami háborúja törte ösz- sze, s most mégis közvetlenül az után tört ki újabb dollár- válság, hogy az amerikaiak kénytelenek voltak aláírni a vietnami fegyverszünetet. A felületes megfigyelő ebben el­lentmondást lát, jóllehet, ép­pen ez a természetes jelen­ség. FIGYELEMRE MÉLTÖ, hogy nem az amerikai, ha­nem az NSZK-beli kormány hívta össze az imperialista ha­talmak, az EGK és az úgyne­vezett tízek klubja nagyköve­teit, s biztosította őket, min­dent el fog követni, hogy az NSZK-beli márkát ne kell­jen felértékelni a dollárhoz képest, s az is jellemző, hogy tem a washingtoni, hanem a tokiói kormány tartott rend­kívüli ülést ebben az ügyben, mégpedig kétszer egymás­után, hogy a valuta biztonsá­gáról tanácskozzék, A VIETNAMI fegyverszü­neti egyezmény aláírása után tehát még élesebben megmu­tatkoztak az imperialista ál­lamok ellentétei — hangsú­lyozza Kuczynski professzor, s bármilyen különösnek tetszik is az első pillanatra, mégis igaz, hogy az amerikai kor­mány, pontosabban az ameri­kai monopaltőke most éppen a dollár gyengeségét akarja kihasználni, hogy újabb gaz­dasági áldozatokra kénysze« rítse saját legfőbb, gazdasági­lag legerősebb szövetségeseit. HA AZ NSZK-BELI BUN­DESBANK most milliárd számra vásárol dollárt és tá­mogatja a dollár árfolyamát, altkor ez éppen az amerikai monopoltőke ellen irányuló éles ellenlépés, mert az ameri­kaiaknak most nincs hőbb kí­vánságuk, mint az, hogy a Bundesbank hagyja abba a dollár támogatását és értékel­je fel az NSZK-beli márkát — írja Kuczynski. IGAZ, HOGY VIETNAM­BAN ma hallgatnak az ameri­kai fegyverek, de éppen ezért az amerikai monopoltőke ria­dót fúj, intenzívebb kereske­delmi háborút indít fő impe­rialista ellenfeleivel, az Eu­rópai Közös Piaccal és Ja­pánnal szemben — fejezi be cikkét Jürgen Kuczynski. AZ NDK-BELI PROFESZ- SZOR következtetéseit alátá­masztja a maga módján a Die Welt nyugat-berlini kiadásá­ban megjelent „És Amerika hallgat” című cikk. Ennek szerzője, H. A. Siebert, New Yorkból azt jelenti, hogy a hi­vatalos Washington feltűnő nyugalommal fogadja a dol- lárváLságról érkező híreket. A Potomacnál szilárdan meg vannak győződve róla — írja a szerző —, hogy a valutavál­ságért a felelősség most első- *orban az NSZK-t és Japánt terheli, mivel ezek az álla­mok tavaly, valutájuk koráb­bi felértékelése ellenére rob­banásszerű többletet értek el az Egyesült Államokkal foly­tatott kereskedelmükben. Aa amerikaiak kereskedelmi mér­legének egyenlege erősen pasz- szív, s 1972-ben az előző évi­hez képest, hallatlanul emelkedett. A cikkíró szerint most az a veszély fenyeget, ha nem történik gyors egyez­ség az Egyesült Államok és nyugat-európai partnerei, il-> letve Japán között, akkor ősz J szeomolhat a nyugati világ egész pénzügyi rendszere. PARAGUAYBAN vasárnap több mint egymillió választó- polgár járult az urnák elé, hogy megválassza az ország elnökét, s döntsön a hatvan képviselői és harminc szenáto­rt mandátum sorsáról. A sza­vazás eredményeképpen, ahogyan az várható volt. Alf­redo Stroessnek tábornok maradt — további öt évre — Paraguay elnöke. KAIRÓ „Könnygázas“ diákzavargások A MENA egyiptomi hírügy­nökség jelentése szerint va­sárnap mintegy háromszáz kai­rói egyetemista és hozzájuk csatlakozott egyéb elemek is­mét megzavarták a rendet az egyetem környékén. Ezúttal már nem érték be az egyetem falai között tartott ülősztrájk­kal, hanem kivonultak az ut­cákra, megzavarták a forgal­mat és összetűztek a bizton­sági erőkkel, amelyek végül is könnygázgránátok bevetésével szétoszlatták őket. A letartóz­tatott társaik szabadon bocsá­tását követelő „bajkeverők” a MENA szerint ugyanazt a tak­tikát, követték, mint a korábbi zavargások során: gyűléseket tartottak, álhíreket terjesztet­tek szóban és írásban, csatla­kozásra búj lógatták társaikat és az utcai járókelőket. Ami­kor pedig kudarcot vallottak, számos társukat és tanárukat inzultálták is, úgyhogy többet közülük kórházba kellett szál­lítani. Mint a nyugati hírügynöksé­gek írják, a hatóságok néhány diákot letartóztattak, számu­kat azonban hivatalosan még nem közölték. A heliopoliszi Ein Samsz egyetemen vasárnap szintén tüntetésre került sor. Hétfő reggel ismét incidens volt a kairói egyetem környé­kén a rendőrség és a diákok Között. Mintegy luJ üauii til­takozó menetben akart kivo­nulni az egyetemről. A paj­zsokkal és gumibotokkal fel­fegyverzett rendőrök könny­gázzal kényszerítették őket vissza. A diákság túlnyomó ré­sze továbbra is az egyetem fa­lain belül tartózkodik és gyű­léseket tart. A MENA jelentése szerint hétfő este az egyiptomi nem­zetgyűlés rendkívüli ülést tar­tott, hogy megvizsgálja a diák­zavargások problémáját. HÉTFŐN MEGNYÍLT a szovjet—NSZK gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság 2. ülés­szaka Moszkvában. BECS Ma: koktélparti Az európai haderők és fegy­verzet csökkentéséről folyó bé­csi konzultáció keretében to­vábbra is „háttér-diplomáciai” események zajlanak. Jól infor­mált körök véleménye szerint némileg közelednek az állás­pontok. A hétfői nap feltűnést keltett eseménye volt, hogy a delegációknak meghívókat kézbesítettek. Az Egyesült Ál­lamok küldöttségének vezető­je, Jonathan Dean a delegá­ciókat meghívta ma délutánra az USA bécsi nagykövetségén tartandó koktélpartira. Megfi­gyelők szerint ez a találkozó hozzájárulhat a nézetkülönb­ségek áthidalásához. URUGUAY A haditengerészet is átállt a zendüíők táborába Továbbra is teljes a bizony­talanság az uruguayi polgári kormány sorsát illetően. Juan M. Bordaberry államfő vasár­nap este fogadta a lázadó szá­razföldi és légierők egy-egy tábornokát, a megbeszélés azonban mindössze 30 percig tartott. Minthogy a találkozó­ról sem a fegyveres erők, sem a kormány részéről nem adtak ki közleményt, kézenfekvő, az a következtetés, hogy nem született megállapodás. Montevideóban éjfélkor köz­lemény adta tudtul, hogy a haditengerészet „teljes egé­szében és fenntartás nélkül csatlakozott a szárazföldi erők, a légierő és a rendőrség cél­kitűzéseihez”, azaz átállt a zendüíők táborába. Pakisztán kontra Irak Határsértők a Zambesi folyó mentén Egy zambiai kormányszóvi­vő közölte, hogy rhodesiai és dél-afrikai erők hétfőn a Zam­bezi határfolyó mentén meg­sértették az ország szárazföldi területét, légiterét és felségvi­zeit. A szóvivő hozzátette, hogy a folyó mentén felvonul­tatott zambiai haderő tovább­ra is példás türelmet tanúsít a rhodesiai és dél-afrikai csapa­Házak ÜJJAÉPlTÉS A VDK-BAN. Hanoiban n-ők, férfiak, gyer­mekek egyaránt részt vesznek a lebombázott lakóházak rom­jainak eltakarításában és az épületek újjáépítésébe®!. ÜJ LAKÓHAZAK A CHILEI FŐVÁROSBAN. Amikor 1970 őszén Allende kormánya hatalomra jutott, Chilében 600 0f)0 ott­hontalan család élt. A kormány igyekezett segíteni a súlyos lakáshelyzeten és az elmúlt két évben 100 001) lakást építettek fel az országban. A képen már sorakozik a négyemeletes, mo­dern épületekből álló új lakónegyed Santiago egyik munkás­kerületében. Ingatag EURATOM-kompromisszum Hikmait Szulejman, Irak pa­kisztáni nagykövete hétfőn Is- lamabadból elutazott Karachi- ba, ahonnan magyar idő sze­rint a hajnali órákban foly­tatja útját Bagdad felé. Mint jelentettük, szombaton a pakisztáni' kormány nemkí­vánatos személynek nyilvání­totta a nagykövetet, és az iraki katonai attasét, és azonnali hatállyal visszahívta bagdadi nagykövetét. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a pakisztáni rendőrség állító­lag jelentős mennyiségű fegy­vert talált az iraki nagykövet­ségen. Az iraki hírügynökség jelen­tése szerint a bagdadi kor­mány nagy meglepetéssel és aggodalommal fogadta a pa­kisztáni hatóságok intézkedé­seiről szóló híreket. A kor­mány megfelelő intézkedések­kel válaszol majd, ha hivata­losan is tájékoztatják az ügy­ről. Bhutto pakisztáni elnök a tartományi kormányzók rész­vételével értekezletet hívott össze mára, hogy megvizsgál­ják az eset nyomán kialakult helyzetet, és intézkedéseket hozzanak az állam oiztonságá- nak megerősítésére. tok provokatív magatartása el­lenére. Múlt hét péntekjén Salisbury azzal vádolta a zam­biai erőket, hogy lelőttek egy rhodesiai halászt s megsebesí­tettek másik kettőt. Valentyin Volkov, a TASZSZ hírmagyarázója írja: Sikerül-e új életet lehelni az EURATOM-ba? — ezt a kér­dést teszik fel a közös piaci országok hírmagyarázói, mi­után véget ért múlt héten Brüsszelben az európai atom­energia-közösség miniszteri ta­nácsának „maratoni” üléssza­ka. A miniszterek éjjel-nappal üléseztek, hogy valamilyen ki­utat találjanak abból a zsák­utcából, amelybe az EURA­TOM hosszú lejáratú tudomá­nyos kutatási programja ke­rült. AZ EURATOM-tagálla- mok gyakorlatilag 1968 óta nem képesek megálla­podni az együttes tudomá­nyos kutatási programban és az erre fordítandó elő­irányzatokban. Kudarccal ért véget 1972 de­cemberében és 1973 januárjá­ban is az e problémával fog­lalkozó ülésszak. A csoportosulás több tagál­lama úgy vélekedik, hogy az EURATOM közös tudományos kutatási központjában végzett munka drága és nem elég ha­tékony. A nagyobb tagállamok — Franciaország, az NSZK és Olaszország — számára lénye­gesen fontosabbak saját önálló atomenergiai kutatásaik, mint az EURATOM négy közös vál­lalatánál végzett együttes munka. Anglia belépése a Kö­zös Piacba, következésképpen az EURATOM-ba is, még jobban fokozta az ellentéteket, mivel a konzervatív kormány a saját nukleáris fegyveres erőinek növelését szorgalmaz­! za. Az EURATOM-ot csőd fenyegeti. A program nagymérvű leszűkítése esetén több száz tudós és alkalmazott marad mun­ka nélkül. Hosszas viták után ezúttal si­került elérni egy ingatag kompromisszumot. Elvben jó­váhagyták a négyéves együttes kutatási programot, és erre a célra nem egészen 150 millió dollárt irányoztak elő, ami amennyihez a bizottság — a lényegesen kevesebb, mint Közös Piac végrehajtó szerve — ragaszkodott. A kilenc or­szág kutatási programjára for­dítandó kiadások nem sokkal több mint felét teszik ki an­nak az összegnek, mint amennyit az EURATOM az 1966—1967-es években fordított ilyen célokra, amikor a cso­porthoz még csak hat ország tartozott. LUXEMBOURG EGK-poriament A közös piaci tagországok képviselőinek úgynevezett Európa parlamentje hétfőn este új ülésszakot kezdett Lu­xembourgban. A négynapos ta­nácskozás legfontosabb napi­rendi pontja az a jelentés, amely az EGK-n kívül álló országokkal folytatandó keres­kedelmi tárgyalások kérdésé­ben a tagországoktól minden jogot a Közös Piacra kíván át­ruházni. Mint ismeretes, ez év elejétől a tagországok elvben nem köthetnek megállapodá­sokat a nem közös piaci álla­mokkal és a bizottsági jelen­tés szerint most a nemzeti parlamentek is elvesztik az ellenőrzési és beleszólási jogot. Ezt több országban kifogásol­ják. A részvevők megvitatják a gazdasági közösségnek az Egyesült Államokhoz és a Kí­nai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatai* is A Surinames válság A holland kormány kabinet­ülést tartott, hogy tanulmá­nyozza a Surinameban (Hol- land-Guayanában) kialakult válságos helyzetet. W. Geert- sema, Suriname és a Holland- Antillák ügyeivel megbízott miniszter a kabinetülés után úgy nyilatkozott, hogy a suri- namei kormány mindeddig nem kért semmiféle segítséget a holland kormánytól. Az al­kotmány értelmében ugyanis Suriname holland főkormány­zója a hadügyminisztérium út­ján kérhet bármiféle, általa szükségesnek ítélt segítséget. A Hollandiához tartozó autonóm tengerentúli terüle­ten, amely Dél-Amerika észak­keleti részén fekszik, január 17-e óta tartanak a sztrájkok. Először a vám- és adószedő tisztviselők kezdtek sztrájkot, hogy magasabb béreket har­coljanak ki, majd csatlakoztak hozzájuk a postai dolgozók, a pedagógusok, a révkalauzok és az egészségügyi dolgozók. A sztrájkolok csütörtökön összecsapták a rendőrséggel. Az összeütközésnek egy halá­los és két súlyosan sebesült ál­dozata van. A szakszervezetek általános sztrájkra szólították fel Paramaribo, a surinamei főváros dolgozóit... Strauss lapja A prágai Rudé Právo tiltakozott a Bayem Kurier című bajor keresztényszocialista lapnak a csehszlovák—nyugat­német kapcsolatokról szóló cikke ellen. Strauss lapja ugyanis a napokban arra a furcsa következtetésre jutott, hogy Cseh­szlovákia és az NSZK kapcsolataiban más a kiinduló hely­zet, mint a szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel—nyugat­német szerződés megkötésénél, mivel „a Csehszlovák Köz­társaság — állítja a lap — a Szovjetuniótól és Lengyelor­szágtól eltérően nem folytatott háborút a harmadik biroda­lommal és ennek következtében nem tartozik a győztes ha­talmakhoz”. A Rudé Právo vérlázító képtelenségnek nevezi ezt a megállapítást, és rámutat: elképzelhetetlen, hogy a cikkíró történelmi ismeretei olyan gyengék lennének, hogy ne ismerné azt a tényt, miszerint a Szovjetunió és az anti­fasiszta koalíció többi államai még a háború éveiben szer­ződéses alapon szövetséges államnak ismerte el Csehszlová­kiát és hogy a csehszlovák hadsereg egységei a szövetsége­sekkel vállvetve harcoltak a hitleri fasiszta csapatok ellen mind a keleti, mind pedig a nyugati fronton. Ugyanakkor — állapítja meg a Rudé Právo — a Bayem Kurier cikkírója bizonyára kiválóan eligazodik Göbbels propagandájában. A csehszlovák lap a továbbiakban arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy nemcsak a szélsőségesen reakciós Bayern Kurier igyekszik meghamisítani a történelmet és akadályo­kat gördíteni az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatainak ren­dezése elé. Olyan lapok is, mint a General Anzeiger, illetve a Frankfurter Allgemeine, amelyről korábban úgy hírlett, hogy közel állnak bonni diplomáciai körökhöz, a közelmúlt­ban publikált cikkeiben szándékosan elferdítették a törté­nelmi tényeket a müncheni szerződés érvénytelenségének kérdésével kapcsolatban. Ha ezek a cikkek csupán történelmi visszapillantások volnának, akkor nem lenne érdemes velük foglalkozni, de minthogy a nyugatnémet közvélemény megtévesztésének szándékával és azzal a céllal írták őket, hogy megnehezítsék a jószomszédi kapcsolatok kialakítását Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság között — nem hagyhatjuk szó nélkül az ilyen történelemhamisítást — szögezi le vége­zetül a Rudé Právo. slúgere „A pekingi opera slágere” című cikkében a pozsonyi Pravda Henry Kissinger közelgő kínai látogatásával kapcso­latban a Kínai Népköztársaság szovjetellenes külpolitikai orientációját részletezi. A cikk írója számos konkrét példán keresztül világítja meg a Kína és a nyugati imperialista hatalmak kapcsolatainak nyíltan szovjetellenes alapon végbe­menő fejlődését. A cikk a többi között rámutat, hogy a Kí­nai Népköztársaság rakétakutatását irányító tudós hosszú éveken keresztül Amerikában élt, az amerikai hadseregben ezredesi rangot ért el és részt vett az első amerikai rakéta- atomrobbanófej elkészítésében. A Kínai Népköztársaság az utóbbi időben fokozza igye­kezetét, hogy a kapitalista országokban szakértőket nyerjen meg, katonai szakértőket is beleértve, s az amerikai spe­cialisták Kína olyan körzeteiben is mozoghatnak, amelyekbe máskülönben idegeneknek szigorúan tilos belépni. A Kínai Népköztársaság külkereskedelmében a fejlett kapitalista országok részvétele meghaladja a hatvan száza­lékot. A kínai export nyersanyagok kétharmadát a tőkés­piacra szállítják, beruházási egységeket pedig szinte kizáró­lag kapitalista országokból importál a KNK. Ezekből az államokból olyan katonai fontosságú anyagokat is kap, ame­lyek szállítása a szocialista országokba általában tilos — állapítja meg a pozsonyi Pravda. Az utóbbi fél évben az Észak-Atlanti Szövetség tagálla­mainak hat külügyminisztere látogatott Kínába. Mindegyi­kük előtt valamilyen változatban azt bizonygatták, hogy az európai biztonsági konferencia veszedelmes dolog, hogy a leszerelésre irányuló törekvéseknek nincs reális alapjuk, s hogy a NATO, valamint az Európai Gazdasági Közösség ke­retében határozottan folytatni kell az integrációt gazdasági­lag, főképpen pedig politikailag és katonailag, világos céllal: a szocialista közösség ellen. A NATO képviselőjeként legutóbb Medici olasz külügy­miniszter látogatott Kínába. A KNK képviselői újból hang­súlyozták, hogy teljes mértékben támogatják Nyugat-Európa gazdasági integrációját mind gazdasági, mind katonai vonat­kozásban. Ez a nóta most kedvelt pekingi sláger lett, melyet minden alkalommal dalolnak — állapítja meg végül a po­zsonyi Pravda. i i I

Next

/
Thumbnails
Contents