Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

1973. FEBRUÁR 10., SZOMBAT PEST MEGYEI kMívíop Automata tekercselő Képürfkön az ikladi Ipari Műszergyár Auman forgórész- tekercselő automatája látható, amelyen egyetlen kezelő egy műszak alatt 250—300 munkadarabot képes tekercselni, Ugyan­ehhez a teljesítményhez a hagyományos módszerrel 12 em­berre volt szükség. Ekés János felvétele Lakótelep — kulcsátadásig Két nagy beruházás — Az idén: 40—48 lakás 1967 novemberében költö­zött át Kistarcsáról Gödöllőre az addigi vegyesipari szövet­kezet. Ma már ez a „cég” Gödöllői Építőipari Szövetke­zet néven ismeretes. A szadai úton található, nem messze a Volán-teleptől. — Szövetkezetünk 45 mil­liós kivitelezési tervet tűzött ki célul erre az esztendőre — mondja Berencsi János el­. nők. — Tavaly ez az összeg alig volt kevesebb, de lassan haladunk, ám biztosan. Így szeretnénk legalábbis. Két nagy beruházásunk lesz az idén. A gödöllői Lumniczer utcai lakótelep felépítését vál­laltuk el kétéves kivitelezési időre. Minden munkát, az épí­téstől a szakipari munkáig mindent mi végzünk el, egé­szen a kulcsátadásig. Nehéz­ség volt, hogy az alapozást csak a talajvízszint süllyesz­tésével lehetett megoldani. Az idén már szeretnénk itt 40— 48 lakást átadni. — Melyik a másik beruhá­zás? — A Szabadság téren blok­kos építési móddal készítünk el 172 lakást. Jelenleg az elő­készítés, a tervfelülvizsgálat folyik, a munkát legkésőbb májusban szeretnénk elkez­deni. Ezeken kívül vannak olyan munkáink, melyek be­fejezése átnyúlik erre az évre. Április 4-én adjuk át Aszódon a szolgáltató házat, melyet az ottani vegyesipari ktsz-nek készítünk. Veresegy­házon nemrég fejeztük be a 28 lakásos lakótelep építését. Mindezeken kívül lesznek ki­sebb szakipari és építőmes­teri munkák, de az elmon­dottak a legjelentősebbek. rat. Tervezzük egy téli ga­rázscsarnok felépítését is, hogy gépkocsijaink állagát több esztendővel megnövel­jük. 1969-ben nagyon nagy volt a munkaerő-vándorlás a szö­vetkezetben, hiszen akkori­ban érződött legerősebben a termelőszövetkezetek elszívó hatása. Akik akkor elmentek, többségükben tavaly, vagy az­előtt visszatértek. Ezek a munkások sokszor felállnak és megmondják: örülnek, hogy a visszatérés mellett döntöttek. — Gyakorlatilag megszűnt nálunk a káros mozgás. Az építőipari és a szakipari rész­legben is megvan a kellő lét­szám. Szeretjük az iskolákból frissiben kikerült szakmun­kásokat, de egyébként is sok ipari tanulót képzünk ki, így aztán megvan az utánpótlás. Ügy érzem a hangulatból is, és a végzett munkát látva is, hogy szeretnek az emberek itt dolgozni. A múlt esztendei megtakarított pénzünket pél­dául januárban kiosztottuk azok között, akik már három esztendőnél régebben vannak a szövetkezetnél. Berencsi János 19 éve elnö­ke a szövetkezetnek. Pálya­futása elején — jól emlék­szik rá — 206 ezer forint volt a szövetkezet bevétele egy év­ben. „Esti” vizsgák Befejeződtek a vizsgák a gödöllői járás esti középisko­láiban. Az utolsó vizsga a hét elején zajlott le Pécelen. A járási pártbizottság mellett dolgozó oktatási bizottság egy- egy tagja minden vizsgán részt vett. Ellenőrzési felada­tot láttak el, ugyanakkor a vizsgáztatókkal közösen be­szélték meg tapasztalataikat, s kikérték a vizsgázók véle­ményét is például a tan­könyv színvonaláról, a taní­tási módszerekről. ISKOLAI TESTNEVELÉS A gödöllői iskolákban fej­lett sportélet és testnevelési munka folyik, sajnos a torna­termi ellátottság nem megfe­lelő. A szabadban folyó test- nevelési munka feltételei azonban megfelelőek és to­vább javíthatók. A városi pártbizottság hatá­rozatot hozott, amely szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tanulóifjú­ság testi nevelésére. A hatá­rozat kimondja, arra kell tö­rekedni, hogy a meglevő és az épülő iskolák is rendelkez­zenek sportpályával és já-, tékud varral. _________ Űj növényvédő gépek A Mezőgazdasági Gépgyár­ból .elindultak az 1973-as esz­tendő új növényvédőgép-szál- lítmányai. A lipcsei mezőgaz­dasági gépgyárral hét éSztendő óta folytatott gyártmán-yfej- lesztési kooperációból szüle­tett meg a korszerű, a nagy­üzemi mezőgazdasági igé­nyeknek megfelelő, kertitox néven forgalomba hozott nö­vényvédő gép, mely egyaránt alkalmas gyümölcsösök, sző­lők és szántóföldi kultúrák permetezésére, porzására. Az idei év a feladatok végrehajtásának éve Eredmények, tennivalók az üzem- és munkaszervezésben Az MSZMP Gödöllői Járási Bizottsága nemrégiben tár­gyalta a járás elmúlt évi gaz­daságpolitikai feladatainak végrehajtását, s egyben meg­jelölte az 1973-as esztendő főbb célkitűzéseit is. Üzeni' és munkaszervezés A gödöllői járás az 1971-es esztendőhöz hasonlóan ered­ményes évet zárt. Az ipari és mezőgazdasági üzemek teljesí­tették tervüket, sőt nem e'gy helyen dicsekedhetnek a terv túlteljesítésével. Az ipar vala­mennyi ágazatában nőtt a ter­melékenység, a mezőgazda­ságban pedig kimagasló ter­mésátlagok születtek. A járási pártbizottság meg­állapította, hogy az 1973-as esztendő fő feladatai között to­vábbra is első helyen szerepel az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott párt- határozat végrehajtása. Ké.t nagyüzem, az ikladi Ipari Mű­szergyár, valamint a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kistar­jái gyáregysége üzemrészi szintig „lemenően” foglalko­zott ezzel a feladattal. A párt- szervezetek — a HFSZ-ben az alapszervezetek is — intézke­dési tervet készítettek. Az Ipa­rt Műszergyárban körültekin­tő, alapos vizsgálattal mérték fel a gazdaságtalan termelés megszüntetésének teendőit, s ugyancsak kidolgoztak egy in­tézkedési tervet. Két állami mezőgazdasági üzem, az erdő- és vadgazdaság és az Agrár­tudományi Egyetem tangazda­sága ugyancsak foglalkozott ezzel a feladattal. A múlt évben azonban ke­vés konkrét intézkedést hoz­tak az' üzemek. Nem elég el­jutni a helyzet felismeréséig és a változtatás szükségességé­nek megállapításáig! A járási pártbizottság kimondta, hogy az idei esztendő e feladatok végrehajtásának éve_ kell hogy .legyen. Pártszervezetek feladata Az üzem- és munkaszerve­zés terén legkevesebbet a me­zőgazdasági és ipari szövetke­zetek tettek, sok helyen még az intézkedési terv elkészíté­séig sem jutottak el. Kivételt képez néhány termelőszövet­kezet — a túrái Galgajnenti, a vácszentlászlói Aranykalász, a vérségi Törekvő, a valkói Űj Élet —, amelyek igen sokat léptek előre, felismerve, hogy korszerűen gazdálkodni csak hatékony szervezéssel lehet. A pártbizottsági ülés meg­állapította, hogy a kezdeti lé­pések megtétele után minde­nütt tovább nőnek a pártszer­vezetek feladatai, meg kell va­lósítaniuk a hatékonyabb be­számoltatást és ellenőrzést. Az üzem- és munkaszerve­zéshez elválaszthatatlanul hoz­zátartozik a szocialista ver­senymozgalom s ennek fej­lesztése. Elsősorban a szövet­kezeteknél fordul elő, hogy ke­veredik a versenyfeltétel és a prémiumfeladat. Év végén automatikusan értékelik a tel­jesítményeket, s rendszerteien — vagy teljesen hiányzik — az évközi értékelés. Néhol pe­dig azért formális a verseny­mozgalom, mert a társadalmi, az erkölcsi elismerés helyett a pénzt részesítik előnyben. Egyedül ez utóbbit biztosítani ugyanis a legkönnyebb. A pártbizottsági ülés meg­állapította, hogy az ipari üze­mekben csökkent a munkaerő­vándorlás, és egyensúlyi hely­zet állt elő. Az egyensúly biz­tosításában és megtartásában a jövőben nagy szerepe lesz a pártszervezeteknek. Az előbbi témához kapcsolódik az, hogy több esetben törekedtek buda­pesti üzemek és szövetkezetek járási telephely létrehozására, a községekben azonban nem az új munkahelyek létrehozása a legfontosabb teendő. Ma is előfordul, hogy egyes járási üzemek gépei munkaerőhiány miatt kihasználatlanul állnak. • Eredményes év volt Az ülésen beszámoltak a mezőgazdaság tavalyi eredmé­nyeiről. A csapadékos nyár és az őszi időjárás miatt munka­eltolódás jött létre, mégis — viszonylag jó minőségben — sikerült elvégezni mindent. Az őszi munkálatoknál néhány nehézséggel is meg kellett küz­deni, például rossz volt az gáz­olajellátás, kevés volt a. szárí­tóberendezés. Az őszi munkai- végzési versenyben a vérségi Törekvő Termelőszövetkezet lett az első. A termésátlagok, mint már említettük, szinte, kivétel nél­kül minden növényféleségben magasabbak voltak az 1971-es évinél. A tangazdaság eredmé­nyei is kimagaslóak, továbbra is a mezőgazdasági termelés élvonalában vannak. Legszebb eredményeiket a gabonater­mesztés terén érték el. Az er­dő- és vadgazdaság ugyancsak jól zárta az elmúlt esztendőt. És mi a helyzet az . ipari háttérrel? Mert Berencsi Já­nos elnök szívesen beszél a telep fejlesztéséről, az ipari háttér megszilárdításáról. — Szövetkezetünk a gépe­sítést tekintve a középüzem szinten helyezkedik el. Min­den szükséges eszközzel ren­delkezünk, segítséget, bér­fuvart ritkán veszünk igény­be. Hitel nélkül gazdálko­dunk, ta*aly fejeztük be — saját erőből — azt a 3,5 mil­liós beruházást, mely során itt a telepen modern szak­ipari műhelyeket létesítet­tünk. A műhelyeket es a szociális épületeket olajtech- nológiai központi fűtéssel lát­tuk el amely egyedülállónak számít a megyei szövetkeze­tek között. Erre büszkék is vagyunk. A telep fejlesztése korszerűsítése 150 embert érint. További terveink kö­zött szerepel raktárak építése, az anyagok biztonsága érde­kében, szeretnénk utakat is csinálni, hogy elűzzük a sa­A gyakorlat igazolta Ötmillióért tizenkétmillió A gödöllői járás meteoroló­giai viszonyait kitűnően is­merik az Állami Biztosító já­rási kirendeltségén. A jégve­rés szinte sosem kerülte' el Zsámbékot, Galgahévízet, Dányt, Vácszentlászlót, Csö­mört és Kistarcsát. Kartalon, Versegen, Vácegresen és Do- monyban inkább a fagy a leg­nagyobb ellenség, az okoz je­lentős jövedelemkiesést. A járás 22 termelőszövet­kezete 1971-ben 12 millióért kötött különböző címen me­zőgazdasági biztosítást. Mi­után a termelőszövetkezetek egy részében megváltozott a növénykultúra termelésszer­kezete, a fizetendő díjak 1972- re megemelkedtek. Ezt a szö­vetkezetek nem hagyták zok­szó nélkül, sőt a galgahévízi tsz nem is kötött biztosítást. Tízmilliós tartalékkal ren­delkeznek, abból futja az eset­leges jégkárra — mondták — nem adnak ki feleslegesen félmilliót. Kétségtelen, ez is álláspont, a többség azonban nem így gondolkodott. Ha némileg vo­nakodva, de végül valameny- nyien kötöttek szerződést, összesen ' 16 millió folyt be tőlük ilyen címen a járási fiókhoz — és összesen 22,5 millió forint mezőgazdasági kártérítést kaptak. A túrái Galgamente Tsz az utóbbi öt év átlagában csaknem ötmil­lió forint növénybiztosítási dí­jat fizetett. Szép összeg, akár­csak az * a 12 millió, amit viszont ezért cserébe felvet­tek. z A zsámboki Petőfi Tsz ve­zetősége is előrelátó. Évek óta juttatásként valamennyi tag nevére személyi és vagyon­biztosítást kötnek. A gödöllői járási fiók összes díjbevétele tavaly 28 millió forint volt. Kár címén 26 mil­liót fizettek ki, ebből magá­nosoknak 3,7 millió j.utott. új, SZTK-hoz. Na, ennek min­denki nagyon .örült, hiszen hamarosan eljön az idő, ami­kor nem kell megtenni a fél­órás kerülőt. A panaszokra egyébként a tanács nagyon ha­mar válaszol és kivétel nélkül mindegyikre. Hozzáértő embe­rek dolgoznak ott, jól ismerem őket. Élményeiről kérdezem. So­káig gondolkodik. Legnagyobb élménye az volt, amikor húsz­éves tanácstagsága alkalmából — kis ünnepség keretében — kitüntetést kapott. A második a Nemzeti Múzeum után Száz esztendővel ezelőtt ala­kult meg Székesfehérvárott az István király Múzeum jogelőd­je, a „Fejér vármegyei és Szé- kesfejérvári városi Történel­mi és Régészeti Egylet", amely­nek célja a „műrégiségek ki­állítása, valamint a fejér me­gyei és székesfejérvári múlt felderítése” volt. A száz esz­tendővel ezelőtt alakult egylet 48 darabból álló gyűjtemény­nyel rendelkezett. A centená­riumát ünneplő István király Múzeum a Nemzeti Múzeum után hazánk legnagyobb gyűj­teményét mondhatja magáé­nak: műkincseinek, régiségei­nek száma eléri a hétszázez­ret. Október 29-én, a történelmi és régészeti egylet megalaku­é lásának évfordulóján, ünnepi megemlékezésre kerül sör. Ebből az alkalomból Székes­fehérvárott rendezik meg a megyei múzeumigazgatók or­szágos tanácskozását. Új épületben a földhivatal Nemrégiben adták át a gödöllői városi-járási földhivatal épületét az Isaszegi úton. A modern berendezésű, szép iroda- helyiségekben már javában folyik a munka, Gárdos Katalin felvétele ( J i I az esztendőben tanácstag let- j tem. Adóügyi megbízottként | dolgoztam. Azután 196G-ban a tanács műszaki osztálya átjött ide, a j Városgazdálkodási Vállalathoz, jj ahol Czeczulics Istvánná por- s tás lett _ | — Most a tizennégyes szá- | mű körzet, a kertváros tanács­tagja vagyok. Érdekes munka. . Régen csinálom, lett volna I időm megunni, de erről szó I sincs. Néha elbeszélgetve vala- | kivel, de sokszor csak úgy ma- I gamban' elgondolva visszate- I kintek a közvetlen múltra. I Eszembe jut az 1950-es eszten­dő, az akkori község, a tanács megalakulása. Hatalmas a fej­lődés azóta. Persze, ezt rá le- i hét mondani mindenre, renge- c teget csak annak jelent ez az 1 elkoptatott mondat, aki benne 1 élt, aki ezért dolgozott, s tud- c ja, mi mennyi fáradságba ke- e rült. Nézzük egyben, együtt a r várost! Van gyönyörű üzlet- r házunk, a pártbizottság épüle- r tét bárki megnézheti! Vagy ott c a szép vendéglő, a hentesüz­let... Komolyan mondom, , még felsorolni is sok lenne, mi ^ mindent kaptak az emberek, ^ mi mindent kaptunk, építet­tünk. " Elszabadult hajszálait gon- * dósán a szorosan megkötött ■ kendő alá rendezgeti. Belehe- vült a beszédbe. — A tanácstagi beszámolóm legutóbb decemberben volt, és nagyon szépen sikerült. Sokan fordulnak hozzám közérdekű dolgokkal. Az enyém olyan körzet, ahol esőzéskor, vagy hóolvadáskor a dombról zúdul le a víz az utcákra. Tőlem kérik, csináljon valamit a ta­nács az árkokkal, mert befo­lyik a víz a tyúkólba, nem egy helyen még a konyhába is. Ez a legnagyobb panaszuk, más nem is nagyon lehet — ezt gyakran meg is mondom. Elmondja, mi a tanácstag dolga, hogy mindenkit türel­mesen meg kell hallgatnia, ké­réseiket, tanácsaikat, panaszai- ! kát pedig hiánytalanul kell tolmácsolni. És a tanácstagnak mindig elérhetőnek kell len­nie! — Volt még egy gyakori panasz ... Úttal kapcsolatos. Ugyanis a körzetből csak nagy kerülővel lehet bejutni a vá- rosközoontba. Na, de már ezt az utat is töltik, egyenesen az Éppen a konyhán melege­dett, kezeit az ölében pihen­tette, úgj> ült. Odakint harap a szél, ő meg nemrégen érke­zett vissza az Agráregyetem­ről, ahová különböző hivata­los iratokat kellett elvinnie. Czeczulics Istvánná, a gö­döllői Városgazdálkodási Vál­lalat dolgozója, de amiért ez­úttal felkerestük: 1950 óta ta­nácstag. Törékeny asszony, rengeteg tettvággyal. — Itt születtem Gödöllőn. Apám a Ganz-főműhelyben dolgozott, 1919-ben vöröskato­na volt A férjem — meghalt szegény 1965-ben — 1932 után ifjúsági vezető volt. Ennyit a múltról, s ezt sem dicsekvés­képpen, csak azért, hogy lássa, volt kiktől és volt mit tanul­nom. 1948-bán a községi óvoda gazdasági vezetője voltam, s amikor két esztendővel később megalakult a tanács, oda mentem dolgozni. Még abban Tanácstagok .....aki benne élt”

Next

/
Thumbnails
Contents