Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

rest ur.crn 1973. FEBRUÁR 10.. SZOMBAT </CíHap Kádár János felszólalása > a népfront tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) szilárdítjuk, anyagi helyzetét is javítjuk, ezt azért tesszük, mert szükségszerű és indokolt. Azt tapasztaljuk, hogy politi­kánk lényegét megértés fogad­ja, határozatunkat közmeg­elégedésre hoztuk. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmus építé­sének nagy céljai megkíván­ják a politika világos értelme­zését, az öntudatos emberek cselekvését. — Nekünk az értők serege és tábora kell — mondotta. — Ha választani kellene a között, hogy valahol jöjjön össze 300 ember, akár csak erkölcsi kényszer alapján is, vagy jöj­jön össze 100 ember önként az értés, a közös akarat alapján, én inkább a 100 embert vá­lasztanám. Tiszta eszmékkel dolgozunk, és bátran meg kell mondanunk, és meg is mond­juk azt, amit képviselünk, mert ha ehhez nem lenne bá­torságunk, akkor nem fejlőd­ne elég lendülettel a népfront­mozgalom sem. Ezután Kádár János ideoló­giai és eszmei kérdésekről be­szélt. Egy politikai cél jegyében — A népfrontmozgalom egyik igen fontos jellemzője és sajátossága, hogy abban kü­lönböző világnézetű és ideoló- giájú emberek találkozhatnak és találkoznak. Ha ez nem volna így, nem lenne népfront. A pártban azonos világnézetű embereknek kell találkozniuk, a népfrontnál viszont a politi­kai egység a követelmény. Az ideplógia tekintetében nincs alku, nincs kompromisszum, de lehetséges az, hogy külön­böző világnézetű emberek egy politikai cél jegyében, egy po­litikai akciómozgalomban együtt munkálkodjanak, azo­nos célért dolgozzanak. Ez a közös cél, ami a népfrontmoz­galomnak is összetartó ereje: épüljön fel az új, szebb, á szo­cialista Magyarország. — A népfrontnál arról kell eszmecserét folytatni, mikép­pen tudjuk szolgálni az or­szág előrehaladását, a nép és minden dolgozó osztály bol­dogulását, külön-külön és együttvéve is. Kádár János a továbbiak­ban hangsúlyozta: — A szocialista ciát fejlesztettük és tovább is akarjuk fejleszteni. A szocia­lista demokrácia erejével is szolgálni akarjuk a szocialista eszmét, a közös célokat, a kö­zös cselekvést. A Központi Bi­zottság állásfoglalása erre is utal. A szocialista demokrá­cia világos fogalom, magában foglalja, mégpedig nem is utolsó helyen azt, hogy a szo­cialista demokrácia rendet és fegyelmet is jelent, nem­csak a vita szabadságát. A szocialista demokrácia nem­csak eszmecserék intézmé­nye, nemcsak a közügyekbe való beleszólás mind inkább bővülő, mind nagyobb tö­megekre kiterjedő joga. Ez is, de más rendeltetése is van: a nép boldogulásának szol­gálata, a szocialista célok el­érésének előmozdítása. A szo­cialista demokráciához hozzá­tartozik, hogy ha már tanács­koztunk, éltünk a vita szabad­ságával, lehetőleg jussunk demokrá- közös nevezőre arról, mi is a tennivaló, s amikor döntöt­tünk és cselekszünk, kössön minket az a szócialísta fegye­lem, amely a szocialista de­mokráciának is elengedhetet­len része, sőt célja és ér­telme if A társadalom teljes erejével Kádár János foglalkozott a közelgő tanácsválasztásokkál is. Ennek kapcsán leszögezte: — Ha a referátumok szelle­mében, és a felszólalásokban is hangsúlyozott szellemben és mó^on fogunk hozzá az ese­dékes tanácsválasztáshoz, ak­kor az jó eredményeket hoz. Most olyan periódusban va­gyunk, amikor a szocializ­mus építése lendületesen fo­lyik. A tanácsválasztás akkcr lesz jó, ha a nagy- országépítő lendületet tovább tudja fo­kozni. A tanácsválasztásnak tehát úgy kell lezajlania, olyan eredménnyel kell befejeződ­nie, hogy fokozza és segítse a szocialista építőmunka len­dületét. — Meggyőződésem szerint, ha ezt most itt elhatározzuk, s ennek szellemében fogunk neki a munkának, meg lesz az eredmény. Társadalmunk összes aktív ereje a népfront­hoz tartozik, és ha ezt az erőt megmozgatjuk a cél érdeké­ben, akkor bizonyos, hogy tel­jes sikerrel zárul majd ez az akció — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott beszé­dét Kádár János. Kis szövetkezet ­(Folytatás az 1. oldalról) tartozik. Én, aki nagyon hit­tem a szövetkezetek jövőjé­ben, enélkül el sem tudtam volna képzelni fejlődést a ma­gyar mezőgazdaságban. Mégis magam sem hittem volna, hogy a tsz-ek ilyen termelési eredményeket tudnak elérni, s hogy sokrétegű parasztságunk ilyen rövid idő alatt összeko- vácsolódik. E teremben bizo­nyára vannak, akik még ke­vésbé hittek ebben. Mezőgazdasági helyzetkép Losonczi Pál ezután a ma­gyar mezőgazdaság általános helyzetét elemezte. Mint el­mondta, bárhonnan látogatnak hazánkba — akár az USA-ból, Nyugat-Európából —, elisme­réssel szóinak arról, amit ná­lunk tapasztalnak. Bárkinek meg merjük mutatni ezt a me­zőgazdaságot. Utalván a tsz- elnök beszámolójára, az Elnöki Tartócs elnöke is foglalkozott a tsz-'tagság szántónak apadásá­val. Ez természetes folyamat, arányaiban, számszerűen még viszonylag mindig sokan van­nak a mezőgazdaságban, to­vábbi gépesítéssel tehát ez a folyamat kívánatosnak mond­ható. Mindenesetre a terme­lőszövetkezetek helyzete az ország általános helyzetétől függ. Nyilvánvaló, hogy a szö­vetkezeti parasztság nem tud­ta volna elérni mai eredmé­nyeit társadalmi segítség nél­kül. A tsz-tagnak érdeke fűződik ahhoz, hogy maga­sabbra emelje a mezőgazdasági termelést, ám ennek feltételeit az a munkásosztály teremtette meg, amelynek szintén érdeke, hogy a parasztságot önmagá­hoz fölemelje. A nyugdíjasok gondjai Losonczi Pál kitért a nyug­díjasok gondjaira is. Krátki László fölszólalására utalva megemlítette, hogy az ipari nyugdíjasok között is vannak különbségek aszerint, hogy régebben, avagy mostanság választották a pihenést. Óriási történelmi elmaradás egy- szintre hozásáról van szó; ma a nemzeti jövedelem 8 szá­zalékát fordítjuk nyugdíjak­ra, ami 32 milliárd forintnak felel meg. A magyarországi nyugdíjkorhatár az alacso­nyabbak között van, hiszen Ausztriában, az NSZK-ban az NDK-ban is magasabb ez a határ, Kanadában, Norvégiá­ban például csak 70 évesen mehetnek nyugdíjba a fér­fiak. Egyúttal nőtt nálunk az átlagéletkor is. — Foglalkozunk a korhatár azonos szintre emelésével, az alacsony nyugdíjak rendezé­sével is — mondta Losonczi Pál. — Elvileg a Központi Bi­zottság és a kormány teljesen egyetért a kívánalmakkal, jo­gosnak ismeri el a tsz-tagság nyugdíjproblémáját. Nem fe­ledkeztünk meg arról, hogy ez adósságunk; a szocializmus akkor lesz teljes, ha a még fennálló különbségek is el­tűnnek az ipar és a mezőgaz­daság, a város és a falu kö­zött. Ehhez azonban az is kell, hogy ki-ki a maga mun­katerületén egy kissé jobban dolgozzon. Az Elnöki Tanács elnöke felszólalásának második ré­szében a nemzetközi helyzet­ről beszélt. Látogatás Her nádon Az Elnöki Tanács elnöké­nek nagy tapssal fogadott föl- szólalása után — híven a zár­számadó közgyűlések hagyo­mányaihoz — a termelőszö­vetkezet elnöke, Benkó Jó­zsef válaszolt, majd a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta, megszavazta a szövetkezet mérlegét. Ebéd után Losonczi Pál — ugyancsak Cservenka Ferencné és dr. Mondok Pál társaságában — Ocsa határába hajtatott, ahol megtekin­tette a Hunniahibrid el­nevezésű termelőszövetkezeti közös vállalkozás baromfite­lepét. Cserháti Pál, a hernádi Március 15 Tsz elnöke és Kál­mán Ferenc, a tsz párttitkára kalauzolta a vendégeket, akár­csak néhány hónappal ezelőtt a szovjet pártküldöttség tag­jait. Miként ama küldöttségé, Losonczi Pál útja is Hernádra vezetett: megtekintette a ter­melőszövetkezet 88 millió fo­rintos költséggel épült:, né­hány hónapja működő ba- 1 romfiföldolgozóját. Erősödött a társadalmi összefogás, a közös problémák iránti érdeklődés Az elmúlt esztendő munkáját értékelte ülésén u llmiíks Képíróul Pest megyei Bizottsága Keresztényi Nándor A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tavalyi munkájáról a népfront megybi titkára által előterjesztett ösz- szefoglaló jelentés kifejti, hogy a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalá­sában, valamint az MSZMP X. kongresszusának határozatai­ban foglaltak alapján igyekez­tek eleget tenni az alapvető feladatnak: a párt irányításá­val a társadalmi és tömegszer­vezetekkel közösen részt ven­ni a szocializmus magasabb szintű építésében. A megyei bizottság, figyelembe véve a megyei népfront-küldöttgyű­lés határozatát, a mozgalmi munka differenciáltabb vég­rehajtását tűzte ki. Ennek megfelelően határozta meg munkáját — a társadalmi erők szélesebb körű, demokratikus bevonásával — a szocialista nemzeti egység erősítésében, az alkotmányos tevékenység szélesítésében, a művelődéspo­litikai, oktatáspolitikai felada­tok megvalósításában, a béke és barátsági munka erősítésé­ben, o testületi élet rendsze­ressé és: folyamatossá tétele érdekében. A kongresszus óta eltelt időszakban ennek meg­felelően bontakozott ki Pest megye területén a választott testületek munkája. Hat új bizottság A választott testületek tevé­kenységében a fő hangsúlyt mind a bizottságoknál, mind az elnökségnél a kongresszusi állásfoglalásból adódó felada­tok sikeres végrehajtása jelen­tette. Rendszeressé váltak — a járásokban, városokban és községekben is — a választott testületek ülései. Ennek meg­felelően a legfontosabb tenni­valók megvalósítása minde­nütt hatékonyabban jelentke­zett, különösen a város- és községfejlesztési kérdésekben, a tanács és a népfront együtt­működésében, a művelődéspo­litikai feladatok segítésében, a közellátási, szolgáltatóproblé­mák megoldásában, közös ren­dezvények szervezésében. E megnövekedett, sokrétű feladatok hathatósabb megol­dása érdekében alakult a me­gyei elnökség mellett hat tár­sadalmi bizottság: társadalom­politikai, kulturális, oktatási, béke- és barátsági, város- és községfejlesztési, valamint nő­bizottság. Ezekben összesen több mint 200 fő tevékenyke­dik, de még többre is tehető azok száma, akik a megyei tár­sadalmi bizottságok szervezése alapján megalakult hasonló járási, városi, községi bizott­ságokban fejtenek ki társadal­mi munkát. Együtt a tanáccsal A különféle népfrontbizott­ságok igen sokat tettek az or­szággyűlési képviselők, ta­nácstagok területi munkájá­nak segítésére. Hasznos együtt­működés alakult ki a megyei tanácstagok járási csoportjai és a népfrontbizottságok kö­zött. Újszerű kezdeményezés — Táborfalváról — a tanács­tagok és a népfrontmozgalom­ban részt vevők klubjának megalakítása. Különösen cél­ravezetőnek látszik ez a közös tanácsú községeknél. A beszámoló jelentősnek ítéli meg a községfejlesztési és -szépítési versenyben elért eredményeket is. Megyei át­lagban az egy lakosra jucó ősz­szeg 74 forint. További szép siker várható a megyei párt- bizottság által kezdeményezett „Egy iskola égy üzem” moz­galomtól. Minden területen egyébként növekvő tendenciát mutat a kibontakozó társadal­mi tevékenység, amely haté­konyan segíti a községpolitikai célok elérését. Hiányosság még azonban, hogy nem. minden községben folyik rendszeresen a községfejlesztési versenyek értékelése, holott a társadalmi munkában részt vevőket jogo­san érdeklik az eredmények. ß Évfordulók, béke'alálkozók A művelődéspolitikai, okta­tási munka kiemelkedő része a megyei Petőfi Emlékbizott­ságban való részvétel s a Pe­tőfi születésének 150. évfordu­lója tiszteletére kidolgozott rendezvénysorozat. Járási mű­velődési munkaközösségek ala- | kultak a népfront szervezésé­ben, nyáron hat olvasótábort rendeztek, s részt vett a nép­front a megye sokszínű kultu­rális rendezvényeinek hosszá sorában. A béke- és barátsági munka jelentőségét mutatja egyebek között, hogy a szolidaritást és a népek barátságát kifejező májusi békehónap rendezvé­nyein mintegy 43 ezer fő vett részt. Hasonlóan gikeres volt szeptemberben az indokínai szolidaritási hét. Népszerűek a községekben rendezett baráti találkozók is szovjet, lengyel, bolgár, vietnami és kubai ven­dégek részvételével. Ha tvá nyozódotl akt ivitáa A megyei elnökség mellett működő nőbizottság is hasz­nosan dolgozott: mindenek­előtt azoknak a közvetlenebb célkitűzéseknek az elérésében segítettek, amelyekben a nők­nek van nagyobb szerepük. Az általános népfrontmun­kán belül egyébként is nagy számban és eredményesen doLgoznak nők. A nőbizottság közreműködésével szerveztek tanácskozást a megye tanács­tagnői részére, valamint a já­rásokban az szmk-népfront- vezetők tanácskozásainak szer­vezéséhez adtak segítséget. Minden területen hatvá- nyozódott aktivitás volt ta­pasztalható, a népfront mun­kájában — állapította meg végül a beszámoló. — Erősö­dött a társadalmi összefogás és a közös problémák iránti érdeklődés. Mindezekért a megyei népfront elnöksége nevében Kovács Antalné kö­szönetét fejezte ki a bizott­sági tagoknak és valamennyi aktívának. £ félévben is változatlan alapokon Fiatal tsz-tagok a zárszámadó közgyűlésen. Gárdos Katalin felvételei A Hazafias Népfront Pest megypi bizottságának és el­nökségének ugyanez alkalom­mal előterjesztett és elfoga­dott idei első féléves munka­terve hangoztatja, hogy az elvi alapok továbbra is vál­tozatlanok. Az egyik legfon­tosabb feladatként e félévben a tanácsválasztások előkészí­tésében és végrehajtásában való közreműködés jelentke­zik. A társadalompolitikai te­vékenységben változatlanul fontos a munkás-paraszt ta­lálkozók szervezése, sokol­dalúbb, hatékony módsze­rek keresése az öregekkel va­ló törődésben. A termelőszö­vetkezeti mozgalom negyed- százados jubileumára megyei, járási ankétokat rendeznek. Erősíteni kívánják a la­kosság ellátásának és a szol­gáltatások javításának érde­kében a népfront, valamint a MÉSZÖV, KIOSZ, KISOSZ, KISZÖV kapcsolatait. A művelődéspolitikai mun­kában első helyen áll a mű­velődési munkaközösségek te­vékenysége, olvasótáborok rendezése, művelődő körök, klubok alakítása, honisme-, réti pályázatok lebonyolítá­sa, a kiemelkedő évfordulók megünneplése. Az oktatáspo­litikai munkában a család és az iskola, az szmk és az is­kola közötti kapcsolatokat kí­vánják erősíteni. A béke és barátsági mun­kában a májusi szolidaritási békehúnap megrendezése fog­lalja el a fő helyet. A város- és községfejleszté­si bizottságnak a meghirde­tett versenymozgalom társa­dalmi tevékenységének széle­sítése, segítése az alapvető feladata. Az idei első féléves Vnun- katerv átfogó tennivalóként jelöli meg, hogy továbbra is folyamatossá tegye a válasz­tott testületek tevékenységét és a társadalmi-, tömegszer­vezetekkel együttműködve, a lakosság minél nagyobb tö­megét vonja be a közösségi feladatok megvalósításába. 1* I A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága ülésre jött össze pénteken délelőtt Budapesten, a Pest megyei tanácsháza dísztermében. Az elnöklő Barna Bajosnak, a megyei népfront­bizottság alelnökének megnyitó szavai után Kovács Antalné, a népfront Pest megyei titkára körvonalazta az idén soron- következő tanácsválasztások előkészítésének politikai és szer­vezési feladatait a megyében. Ugyancsak ö terjesztette elő az összefoglaló beszámolót az 1972. évi Pest megyében folyta­tott nép front-munkáról, valamint’ a népfront Pest megyei bi­zottságának és elnökségének idei első féléves munkatervére vonatkozó javaslatot. A napirendek vitájában felszólalt dr. Gelencsér Árpádné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője is, va­lamint — sorrendben — Hegedűs József, a Cegléd városi nép­front-bizottság titkára, Szász György, a KIOSZ Pest megyei el­nöke, Borbély János, a váci városi népfront-bizottság alelnöke, Csákó Ferencné kókai tanácstag, Inzsel Ottó, a budai járási népfront-bizottság titkára, Balogh László szentendrei festő­művész, Sziráki Péter, a megyei tanács ceglédi járási hivata­lának titkárságvezetője, Terek János, a tápiószelei népfront­bizottság alelnöíke és Arany István, a Pest megyei Tanács vb- titkára. A megyei népfront-bizottság a vitát követően az előter­jesztéseket elfogadta, s úgyszintén jóváhagyta az idei város- és községfejlesztési, szépítési verseny meghirdetését. Ezt a népfront közösen dolgozza ki a megyei tanács végrehajtó bi­zottságával, s azután hozza nyilvánosságra. Az 1972-es év népfrontmérlege Rendszeres munka a bizottságokban, a választott testületekben

Next

/
Thumbnails
Contents