Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
AZ, MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Ülést tarlóit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Fokozzák a tanárválasztások a szocialista építő munka lendületét! Az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának felszólalása A népfrontmozgalom időszerű feladatairól, a tanácsválasztások előkészítéséről volt szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet tegnap az Országház kongresszusi termében tartottak. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a népfront országos tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bencsík István, a népfront főtitkára, Baranyai Tibor, a párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese; Bu- gár Jánosné, Darvas József, Nagy József né, dr. Ortutay Gyula, dr. Sarlós István, Szabó László, Szemők József, a népfront országos tanácsának alelnökei; dr. Molnár Béla, S.He- gedűs László, Szentistványi Gyuláné, a népfront országos titkárai; Sebestyén Nándorne, a béketanács főtitkára, Harmati Sándor, a szolidaritási bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Sülysáp! zárszámadás Mis ssúretk t — nagy eredmények Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a közgyűlésen Losonczi Pál, Benkó József tsz-elnökkel beszélget. Menetük Cservenka Ferencné. A siilysápi Virágzó Termelőszövetkezet pénteken megtartott zárszámadó közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Elkísérte Cservenka Ferencné, esz MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei '.fanács elnöke, s Vimola Ká- oly, a Dél-Pest megyei Me- rjőgazdasági Szövetkezetek '.Területi Szövetségének tit- Cflára. Az ünnepi alkalomra földíszített teremben — a szövetik sezet irodaházában — az 1960- baon alapított tsz tagságának aüme helyet foglalt, sokan jöttek el a már nyugdíjba ment tagok közül is, folytatódó beruházás Benkó József, a tsz elnöke ismertette a gazdálkodás tavalyi eredményeit. Így a többi között elmondta, hogy Budapest közelségében indokolt ai zöldségtermesztést, valamint A szarvasmarha-tenyésztést fejleszteni. Fóliakertészetük J400 négyzetméternyi már — ezt a jelentős beruházást az idén is folytatják. Szólt az elnök arról a segítségről is, amelyet a tsz-nek a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a járási és a helyi vezetők, valamint a tsz-szövetség nyújt. Annak idején két, úgynevezett patronáló üzem lépett kapcsolatba a szövetkezettel: a Magyar Optikai Művek és a Szemüvegkeretgyár. E két ipari üzem dolgozói manapság is el-ellátogatnak a gazdaságba. Benkó József, a szövetkezet versenymozgalmának fejlődését ismertetve, arról is beszélt, hogy 1973-ban bővíteni kívánják a szocialista brigádok mozgalmát. A Virágzó Tsz immár méltó a nevére, ezt bizonyítják a gazdálkodás adatai. Tavaly egymillió 861 ezer forint volt a tsz tiszta hasgna, s emögött 14 millió 772 ezer forintnyi áruforgalom húzódott meg. Jutott — 544 ezer forint — a biztonsági és a — 133 ezer forint — szociális alapra, s viszonylag tekintélyes pénz — 728 ezer forint — került a fejlesztési alapra. Viszonylag kis szövetkezet a Virágzó, hiszen 2243 holdján mindössze 143 tag dolgozik; tavaly csökkent a számuk, egyszersmind 10 százalékkal nőtt a nyugdíjasoké. Ily módon aztán 1200 munkanappal kevesebbet' ' használtak föl, mint egy évvel korábban, vagyis sokkalta intenzívebben, termelékenyebben oldották meg feladataikat. Másfél millió — iskolára Miként zárszámadások idején szokásos, ne feledkezzünk meg a személyi jövedelmekről sem. Amíg 1968-ban egy dolgozóra 15 306 forint jutott átlagosan, tavaly már 26 585 forint. Ugyanezek az adatok havi átlagban: 1275 forint öt esztendeje, s 2255 forint 1972-ben Jutott pénz arra is, hogy másfél millió forinttal támogassa a közös gazdaság a falu iskolájának építését. (A közgyűlés végén egyébként az elnöki válasz után úttörők mondtak köszönetét az új iskoláért.) A zárszámadó közgyűlések hagyományos rendjének megfelelően, a tsz-elnök beszámolója után Hegedűs Józsefné, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a tulajdon védelem helyzetét, majd hozzászólások következtek. Németh István, a szövetkezet párttitkára emelkedett szólásra először, majd Szántó Ferencné, Szabó István, végül Krátki László ~5> nyugdíjas ismertette a gazdaság, illetve a Szövetkezeti élet néhány helyi, illetve általános problémakörét. I Szántó Ferencné például ar- | ról beszélt, hogy a munka megszervezésében időnként adódnak hibák, aminek az a következménye, hogy nem elhanyagolhatók a betakarítási veszteségek. Igaz, abba, hogy a gépek olykor túlságosan sokáig vesztegelnek a szántóföldeken, belejátszik a szövetkezet hatókörén kívüli ok is. Ez pedig: a sajnos, még napjainkban is föllelhető alkatrész- hiány. ' A nyugdíjasok képviseletében fölszólaló Krátki László a régebben és a mostanában nyugdíjba vonulók életnívója közti különbségeket feszegette, egyszersmind benyújtott egy javaslatot arra, miként lehetne egyazon szintre juttatni az ipari és a termelőszövetkezeti nyugdíjasok korhatárát. Eszerint a fokozatosság elve alapján lenne célszerű eljárni: jövőre mehessenek nyugdíjba a 64 éves férfiak, az ezt követő évben a . 63 évesek —Vagyis öt esztendő múltán történnék meg ama egalizálás. Nemcsak a tsz tagokat... E két fölszólalást is élénk figyelemmel hallgatta mind a tsz-tagság, mind az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál felszólalásából is kitűnt, hogy nemcsak a tsz-tagokat foglalkoztatja a gépesítés, illetve a nyugdíjak megannyi dilemmája, hanem a legfelsőbb pártós állami vezetést is. — Örömmel láttam, hogy a fölszólalók bátran vetették fel a gondokat — mondta a többi között az Elnöki Tanács elnöke. — Bármennyire is kiegyensúlyozott ez a termelőszövetkezet, üdvözlöm a vezetést ért bírálatokat is, hiszen azok a munka megjavítását célozzák. Mivel ez a mai csupán a tizenharmadik zárszámadás, ez azt is jelzi, hogy a Virágzó Tsz a fiatalabb szövetkezetek közé (Folytatás a 3. oldalon) dr. Asbóth Jánosné gépész- mérnök, az országos elnökség tagja, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki a tanácsok munkájának értékeléséről és a soron következő választásokkal kapcsolatos feladatokról beszélt. A továbbiakban' még szót kért Moravszki Ferenc, a makói népfrontbizottság elnöke, Balázs László, szolnoki munkás, Rácz György agrármérnök, Kovács Pál, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének alelnöke, Ha- dadi Imre. a hajdúnánási népfrontbizottság tagja. Ezt követően Kádár János. az 'MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. (Beszédét a továbbiakban ismertetjük.) A tanácskozáson szót kért még: lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Molnár Béla, a népfront országos tanácsának titkára és Kóbor Ilona, a bonyhádi cipőgyár munkása. A vitában elhangzottakra Bencsik István válaszolt, majd az országos tanács elfogadta a napirenden szerepelt beszámolókat, és nyilatkozatot tett közzé a vietnami békéről. (Ugyancsak pénteken ülésezett Budapesten a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága is, hogy értékelje az elmúlt időszak munkáját, és megvitassa idei első féléves munkatervét. Üléséről a harmadik oldalon számolunk be.) A munkásosztály lássa biztosítva az őt megillető helyet! Kádár János bevezetőben kifejezte egyetértését az- elnöki megnyitóban, a beszámolókban és a felszólalásokban elhangzottakkal, s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy a novemberi ülést országszerte nagy várakozás előzte meg. Az ülésen az történt — mondotta —, amit ebben az országban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát, politikánk eddigi fő irányvonalát erősítette meg. A Központi Bizottság határozatát hamarosan követte a konkrét tervek kidolgozása, az ország- gyűlés decemberi1 tanácskozása. A tennivalók tehát világosak. Többről van szó ■— Az alapvető állásfoglalások közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe ajánlani — mondotta a továbbiakban. — A Központi Bizottság A hernádi Március 15. Tsz baromfifeldolgozójában. novepnberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés. Aki azonban a határozatot egészében nézi, jól tudja, hogy többről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az őt megillető helyet. Ez a határozat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszervezett, állami és gazdasági vezetők, akik ezekben a napokban a munkások béremelésének végrehajtásán dolgoznak, felkészülve, jól oldják meg feladataikat, de gondoljanak arra is, hogy nemcsak ennyiből áll a dolguk. Mi a novemberi határozatot úgy is értjük, hogy a munkások szavának súlya is növekedjék a jövőben. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat keveselljük, nem azt mondjuk, hogy nem kérdezik meg a munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet. De komolyabban kell venni azt, amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezéséről, a szociális ügyek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal összefüggésben említem. A követelményeknek megfelelően A továbbiakban azt fejtegette a párt első titkára, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek megfelelően foglalkozott egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzetével. — Amikor a körülmények azt követelték meg — mondotta —, hogy a munkásosztály helyzetének javítása .után változtassunk a parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresz- szus egyik alaphatározata az volt, hogy a parasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetét országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Ahogyan a X. pártkongresszus megállapította, ez a határozat megvalósult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek az értelmiségieket érintették közelebbről, mint például a tudó-" mányos kutatás, a művészi alkotó munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdései kerültek napirendre, az, hogy a törvény adta keretek között legyen lehetőségük, működési területük és boldogulásuk, A tudatos elhatározás alapján A továbbiakban Kádár elvtárs a vallásszabadsággal foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a Horthy-rendszerben az egyházak nem voltak azonos helyzetben, és a vallásszabadság sem volt korlátlan. Az egyházak között volt hegemón helyzetben levő, visszaszorított és üldözött egyház. — A népi Magyarországon a hitélet szabad, és vallásszabadság van abban az értelemben is — mondotta —, hogy biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága, és vallási meggyőződése miatt senkit semminemű hátrány nem érhet. Ezek után azt fejtegette, hogy mindaz, a változás, ami a társadalmi osztályok, rétegek helyzetében, vagy az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosztály forradalmi pártjának, a munkásosztály tömegeinek tudatos elhatározásán alapszik. Nekünk az értők serege és tábora kell — A munkásosztály pártja és a munkásosztály az, amely jobb életet tudott adni a parasztságnak, jobbat tudott adni az értelmiségnek, megfelelő feltételeket biztosított a városi kispolgárságnak, az egyházak működésének. Mindez a hatalom jellegéből következik. A munkásosztály ezekben a kérdésekben önzetlenséget, áldozatkészséget tanúsított. Ezért amikor a munkásosztály politikai vezető szerepét tovább (Folytatás a 3. oldalon) 4 I l Kállai Gyula megnyitója után Bencsik István főtitkár tartott beszámolót a népfrontmozgalomnak az ötödik kongresszus óta végzett eredményes munkájáról és az előtte álló feladatokról. S. Hegedűs László, Pest megye 24., szentendrei választókerületének országgyűlési képviselője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott ezután tájékoztatót az idei tanáesválasztások megszervezéséről. A referátumok együttes vitájában — amelyet Sarlós István, az országos tanács elnöke vehetett — számos felszólalás hangzott el. Szót kért; dr. Kárászt Benő főorvos, a népfront Nógrád megyei bizottságának elnöke, Kádár János :
