Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

1973. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK MM. war* Ami az öt forint mögött van A z eddigi 3,60 helyett öt forintot fizetünk hét­fő óta egy liter tasakos te­jért. Az áremelés közismert. Indokai kevésbé. Magyarországon eddig — általában — súlyos ráfi­zetéssel járt a tehéntartás. Akadtak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üzem­mel — megtalálták számí­tásukat a régi árak mellett is, de nem ez volt a jellem­ző. A termelést a legtöbb helyen tudták volna fokoz­ni, de minek? Mert például, ha egy gazdaság rendbeho-. zatta legelőit, akkor ugyan több lett a takarmány, és így a tej is, ám a legelőre fordított költség nem térült meg teljesen, tehát csupán a ráfizetést növelték a kor­szerűsítéssel! Most a tej termelői ára évi átlagban 5,15 forint lett literenként. Ez már olyan összeg, hogy a közepes gazdaságok is megtalálják számításukat, érdemes jobb teheneket vá­sárolni, alkalmasabb istál­lót építeni, a takarmány­termesztést korszerűsíteni — azaz több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégítheti ki. Azt mondja: adjanak a termelőnek többet, a kü­lönbséget meg fizesse az állam. Voltak is ilyen szán­dékok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalom­ba kerülő tejnek jelentős hányadát még ma is a ház­táji és a kisegítő gazdasá­gokban termelik. Mi tör­tént volna, ha a termelői árat emelik, a fogyasztói ár viszont változatlan marad? Bolond lett volna a terme­lő, ha megissza azt a tejet, amelyet a saját tehene adott! Jobban járt volna, ha a teljes mennyiséget el­viszi a tej begyűjtőbe, ott megkapja az öt forintot, azután elmegy a boltba, és megveszi saját fogyasztás­ra a tejet, 3.60-ért! Egyéb megfontolások mellett, ez is szükségszerűvé tette a tej árának emelését. A fogyasztók széles köré­nek az állam megtéríti ezt a többletkiadást, a családi pótlék, a nyugdíj emelésé­vel stb. (Ez a magyarázata annak is, hogy a tej fo­gyasztói ára emelkedett a legjobban, a vajé, a sajté kevésbé. Vajat és sajtot ugyanis alig-alig készítenek otthon, tehát ez a termelői ellenérdekeltség itt nem, vagy alig jelentkezik.) 'Tévedés azt hinni, hogy az állam most már a piaci viszonyokra bízta a tejforgalmat, a költségve­tést ez a termék többé nem érinti. Kiderül ez abból, ha a termelői és fogyasztói árat összehasonlítjuk. A tejüzem a 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 5,15 fo­rintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma csak 2,8 szá­zalék, tehát a tejüzem ki­vesz minden literből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért „hoz a konyhára”. Még így is nagyjából ugyanannyiért kapja a fo­gyasztó a boltban a tejet, mint amennyiért a tejüzem a majorban felvásárolta. A tej kezelése azonban költséges dolog. Száz liter tejben ugyanis 87 liter víz van, csupán a többi zsír, a fehérje, az egyéb értékes anyag. (Félreértés ne essék, ezt a vizet nem beleöntik a tejbe, hanem vegyileg ennyit tartalmaz a kifejt tej.) Tehát a szervezet szá­mára nélkülözhetetlen anyagok mellett hatalmas súlytöbbletet kell az üzem­be beszállítani, ott hűteni, pasztőrözni, kezelni, tasa- kolni, kiszállítani. Mindeh­hez jön még a kereskedel­mi haszon, mert a bolt az ár tizenhárom százalékát kapja azért, mert tárolja, hűti, eladja a tejet. Ezeket a költségeket az ötforintos eladási ár sem fedezi. Az öt forintból ke­rek ötven fillér maga a polipack tasak, amelyben hazavisszük a tejet, és köz­ben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, ki­szakad stb. A z állam tehát továbbra is dotálja a tej fo­gyasztói árát. A tejipar — az állami is, a szövetkezeti is — literenként másfél­két forint állami támoga­tást kap azért, hogy a tasa­kos tejet öt forintért, a kannatejet 4,50 forintért vehessük meg. A dotációból a tejipar nem gazdagszik meg, mert a nagy költsé­gek miatt az állami tejipar­nak haszna alig van. A szö­vetkezetnek valamivel több, de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távol­ságok teszik lehetővé. Végeredményben az öt­forintos tej is hat és fél hét forintba kerül. A kü­lönbséget az állami költ­ségvetés fedezi. Földeák! Béla Védjük a madarakat Arról szeretnék beszámolni, hogy a megyei természetvé­delmi bizottság megalakulása óta hogyan kapcsolódnak be a fiatalok erdőink védelmé­be. A Pilisi Állami Parkerdő­gazdaság az országban első­ként alkalmazott függetlení­tett madárvédöt, hogy az er­dőkben előforduló ritka szár­nyasokat a jövő nemzedék számára megóvja. Szentendrey Géza először éveken keresztül a járás általános iskolásait kapcsolta be e fontos mun­kába oly módon, hogy erdő- gazdasági faanyagból fészek­odúkat készítettek. Minthogy ezeknek az odúknak a keze­lése és további megóvása rend­szeres és szervezett munkát igényel, a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola ta­nulóiból alakított természet­járó-csoportokat. Vasárna­ponként — főként fészkelési időben — meglátogatják az erdei odútelepeket. Remélhe­tőleg a most szerveződő cso­port is önállóan dolgozik már tavaszra. A középiskola KlSZ-szer- vezete örömmel fogadta az erdőgazdaság kezdeményezé­sét, hiszen így a diákok meg­ismerik a környék legszebb vidékeit, a hétköznapi tanu­lás után egészséges környezet­ben tölthetik szabad idejüket. Hasznos megállapodás is szü­letőben van: az iskola mű­helyében madáretetők készül­nek, a diákok pedig az erdő- gazdaságtól pénzt és autóbuszt kapnak kirándulásaikhoz. Urbán Sándor, Tahi Javaslat — villamosügyben A napokban megszüntették Budapesten a Rákóczi úti vil­lamosjáratokat. Kitűnő, gyors, zárt kocsikat közlekedtettek ezen az útvonalon. Ezzel kap­csolatban szeretném sok utas­társam nevében javasolni: nem lehetne-e ezeket a mo­dern szerelvényeket másutt beállítani, esetleg a Fehérvári úton. Itt régen HÉV közleke­dett, amely az utasokat kivit­te a távoli Törökbálintra. Ar­ról nem is szólva, hogy lassú itt a közlekedés — az Andor utcai iparvágány miatt —, de régi, rozoga, huzatos kocsikat is járatnak. Kérjük, vegyéK fontolóra, erre a hosszú útra nem lehetne-e jobb, zárt ko­Könyvtár és tornaterem A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezése értelmében 1973. január elsejével meg­szűntek a művelődési ottho­nok. Természetesen, ahol a helyi tanácsok vállalták, hogy 1975 végéig a jelenlegi műve­lődési otthont művelődési ház­zá fejlesztik, ott a rendelet előlegezte a művelődési ház címet. Az újlengyeliek azon­ban nem tudták vállalni, hogy a művelődési otthont műve­lődési házzá alakítják át. Ügy döntöttek, hogy az épületben kap helyet ezután az általános iskola tornaterme, s ide költöz­tetik az iskola folyosóiról a községi könyvtárat is, vala­mint az épületben kialakítanak egy ifjúsági klubot. Kell-c idén is kérni a mentességet ? A kötelező betegségi biztosí­tás bevezetésekor sok ezer ar­ra rászoruló kisiparosnak tet­ték lehetővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon, hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy érvényes-e 1973-ra is. A KIOSZ Országos Központja a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről, és ennek eredmé­nyeként az az álláspont ala­kult ki, hogy a betegségi biztosítási já­rulék fizetése alóli men­tesség a kérelem megújí­tása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindad­dig érvényben van, amíg az előírt feltételek adot­tak. így sok ezer kisiparost meg­kímélnek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az utánjárástól. A döntés egyút­tal azt a kötelezettséget rója a mentességben részesülő kis­iparosokra, hogy amikor a mentesség feltételei megszűn­nek, akkor azt írásban be kell jelenteniük. A KIOSZ legutóbbi felmé­rése szerint még sok, mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kérte a járulékfize­tés alóli mentesítését. Egyébként a KIOSZ ismétel­ten felhívta a figyelmet: a be­tegségi biztosítási járulékfize­tés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra. csikat beállítani. Sok ezer er­re közlekedő utas egészségét védenék vele. Litavszky János Törökbálint ★ Érdekes javaslatát megfon­tolásra átküldtük a BKV ve­zetőihez. Amint válaszukat megkaptuk, ismertetjük a „Postabontás”-ban. Hol a munkakönyv? Egyszerű asszony vagyok. Hatvanegy éves, dolgozni nem bírok, jövedelmem sincs. 1925- től 1937-ig dolgoztam folyama­tosan, majd 1946-ban a cukor­iparban. A kartali Üj Élet Tsz- ben 1972 augusztusában bekér­ték a munkakönyvemet leszá- zalékolás végett, és a mai na­pig sem kaptam vissza. Biztat­tak, legyek nyugodt, ők majd elintézik. Az SZTK-t is ott fogja a termelőszövetkezet ar­ra hivatkozva, hogy kapok fél hold háztájit. Péter Józsefné Kartal Boros Károlytól, az Üj Élet Tsz elnökétől megtudtuk: a keresett iratok elfekvő ok­mányként az illetékes SZTK- ban vannak. Rokkantságinyug- díj-igényét elutasították férje 1350 forintos nyugdíja miatt. Az ön igazolt munkában töl­tött ideje csak 8 év, tehát nyug­díjait saját jogán nem kaphat. A SZOT határozatának száma: B. 12—31 923/1972./11. Az idén január 1-vel életbe lépett mó­dosított nyugdíjjogszabályok egyes rendelkezéseit a heti jo­gi tanácsokban folyamatosan közöljük. Január 21-i szá­munkban az ön esetére vonat­kozó szabályt is megtalálja. A tettes ismeretlen Nem tudni, mi vezérelte az ismeretlen tettest, aki Nagyká- tán, a Hosszú utca 17. számú ház falára felszerelt postalá­dában meggyújtotta a levele­ket. Az esetről Nagy Ferencné olvasónk így számol be levelé­ben: „Sajnos, a küldemények nagy része elégett, köztük totó-lottó szelvények is vol­tak. Megáll az ember esze, hogy ilyesmi megtörténhet! Ezek után senki nem meri a levelét és egyéb küldeményét ebbe a levélszekrénybe dobni, mert fél, hogy esetleg ismét rossz tréfa áldozatává válik fontos küldeménye. A követ­kező postaláda igen messze esik ettől a környéktől.” A valóban felháborító eset­tel kapcsolatban felhívtuk a Budapest-vidéki Postaigazga­tóság gazdasági hivatalát. Az esetről eddig még nem tudtak. Sürgősen utánajárnak, s ha nem is találják meg az éret­len tett elkövetőjét, ha szüksé­ges, a postaládát kicserélik. Javítás — határidő nélkül Kérem Önöket, legyenek a segítségemre, mert én már tehetetlen vagyok a gödöllői Gelkával szemben. Tavasz óta immár negyed­szer szállították vissza javító- műhelyükbe a hűtőszekrénye­met, mivel minden esetben úgy javították meg, hogy csak pár hétig volt üzemképes. Legutóbb december 2-án vit­ték el a hűtőszekrényt. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy két héttel előtte jelen­tettük be a hibát. Amikor de­cember 16-án érdeklődtem, mikor lesz kész, azt a választ kaptam, hogy fogalmuk sincs. Módfelett furcsának tartom azt, miszerint minden haza- szállítás alkalmával — anél­kül, hogy kipróbálhattam vol­na — alá kellett írnom egy lapot. Ezzel igazoltam, hogy üzemképes állapotban átvet­tem. Akik kihozták, sürgettek, mondván, nekik nincs idejük fél órát várni, amíg kiderül, hogy jó-e? A jelek szerint a gödöllői Gelkánál úgy érzik, hogy szí­vességet tesznek egy-egy ja­vítás alkalmával az emberek­nek. Pedig erről szól sincs. Hajdú Józsefné Gödöllő Válaszol az illetékes A december 14-én megjelent Postabontásban közöltük Fa­zekas Mátyás veresegyházi ol­vasónk panaszát arról, hogy a Veresegyházról induló 4440-es hajnali vonat jéghideg. Azon­kívül a váci vasúti megálló kis várótermében a kályha csak dísz, ott sem fűtenek. Kifogá­solta továbbá, hogy bármelyik, Vácról Veresegyház felé indu­ló vonatra szállt, általában 20 percet késtek. Kommentálás helyett fűzte hozzá, hogy na­ponta 25—30 ezer utasról van szó... ★ Tóth János vasútigazgató december 29-i levelében vála­szolt olvasónk panaszára. Megállapította, hogy észrevé­telei nagyjából helytállóak és az okozott kellemetlenségért elnézését kérik. Máris intéz­kedett, hogy a jelzett szerel­vényt és a várótermet a jövő­ben rendszeresen fűtsék. Ami a vonatok késését illeti: a no­vemberi menetrendváltozás óta valóban előfordult kisebb- nagyobb pontatlanság. Nem állt rendelkezésre elegendő „toltvontató” mozdony, s ezen­kívül emberhiánnyal is küz­döttek. Ezek a problémák már megoldódtak, és január 3-a óta nem lehet kifogás a vonatok pontossága ellen. Akit nem hívtak meg Juhász Béla gombai lakos levelét emeljük ki ezúttal a heti postából: „Naponta olvasom, hogy az országban sok helyen megren­dezik az öregek napját. Az üzemek, gyárak, munkahelyek szakszervezeti bizottságai meg­hívják a régi dolgozókat, meg- ünneplik, és a szeretet jelké­peként valamilyen ajándékkal meg is lepik őket. Szép csele­kedet ez, az ünnepeltek sze­méből még a könny is kicsor­dul. A jókedvű öregek láttán boldogok lesznek az ajándéko­zók is. A Gombai Községi Tanács, a Monori Állami Gazdaság és a gombai tsz közösen megren­dezte nemrég az öregek napját. Már hagyományos itt, hogy évente megvendégelik az idő­seket, ajándékcsomagot és a szociális alapból pénzjutalmat és 250—300 forintnyi szociális segélyt is adnak. Sajnos, Gom­bán a tanács vezetői, úgy lát­szik, nem ismerik eléggé az összes nyugdíjast. Pedig élnek néhányan: iskolai tanár, ipa­ros, vasutas, üzemi dolgozó, postás stb. Én különböző tiszt­ségeket töltöttem be életem­ben (tanácstag, tűzoltóparancs­nok stb.), de sehonnan se kap­tam meghívót az öregek nap­jára, amelyen a 62—65 évesek minden évben részt vesznek. Lehet, hogy még fiatalnak tar­tanak, hisz még csak a 76. éve­met töltöttem be. Bocsánat, hogy zavartam Önöket soraimmal. Boldog új évet kívánok a szerkesztőség minden dolgozójának, kiváló tisztelettel.” ★ Köszönjük a jókívánságot, szívből kívánjuk mi is viszont: az új évben sok örömet, bol­dogságot és főleg jó egészsé­get! Ami az öregek napját il­leti, a gombai tsz központi ag- ronómusától, Kovács Páltól megtudtuk, hogy a tsz egyedül rendezte meg az öregek nap­ját december 23-án, de csak tsz-tagoknak és tsz-járuléko- soknak. Jó lenne, ha a tanács össze­fogna a tsz-szel s az állami gazdasággal, s együtt látnák vendégül a falu összes öregjét, akár tsz-tag, akár nem. Meg­érdemelnék ezt az apró figyel­mességet. Mi is leszünk egy­szer öregek, egyedül, elhagya­tottan is maradhatunk, s ak­kor majd nekünk is jólesne a figyelmesség. Szerkesztői üzenetek N. J.-né, Nagykőrös. Problémája annyira személyes természetű, hogy levélben válaszolunk rá. Zs. B.-né, Szigetújfalu. Panaszos­levelét kivizsgálásra elküldtük az illetékes járási főorvoshoz. Amint a választ megkapjuk, az ügyre visszatérünk. ____________^ __________________- ; . ' . Ágynemű-garnitúrák, ágynemű- és lepedővásznak nagy választékban kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben. ■ ■ ' • *- • * ft •. 1 i'jwv* • . • ' • _____j____*____*________'

Next

/
Thumbnails
Contents