Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
1973. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK MM. war* Ami az öt forint mögött van A z eddigi 3,60 helyett öt forintot fizetünk hétfő óta egy liter tasakos tejért. Az áremelés közismert. Indokai kevésbé. Magyarországon eddig — általában — súlyos ráfizetéssel járt a tehéntartás. Akadtak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üzemmel — megtalálták számításukat a régi árak mellett is, de nem ez volt a jellemző. A termelést a legtöbb helyen tudták volna fokozni, de minek? Mert például, ha egy gazdaság rendbeho-. zatta legelőit, akkor ugyan több lett a takarmány, és így a tej is, ám a legelőre fordított költség nem térült meg teljesen, tehát csupán a ráfizetést növelték a korszerűsítéssel! Most a tej termelői ára évi átlagban 5,15 forint lett literenként. Ez már olyan összeg, hogy a közepes gazdaságok is megtalálják számításukat, érdemes jobb teheneket vásárolni, alkalmasabb istállót építeni, a takarmánytermesztést korszerűsíteni — azaz több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégítheti ki. Azt mondja: adjanak a termelőnek többet, a különbséget meg fizesse az állam. Voltak is ilyen szándékok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalomba kerülő tejnek jelentős hányadát még ma is a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik. Mi történt volna, ha a termelői árat emelik, a fogyasztói ár viszont változatlan marad? Bolond lett volna a termelő, ha megissza azt a tejet, amelyet a saját tehene adott! Jobban járt volna, ha a teljes mennyiséget elviszi a tej begyűjtőbe, ott megkapja az öt forintot, azután elmegy a boltba, és megveszi saját fogyasztásra a tejet, 3.60-ért! Egyéb megfontolások mellett, ez is szükségszerűvé tette a tej árának emelését. A fogyasztók széles körének az állam megtéríti ezt a többletkiadást, a családi pótlék, a nyugdíj emelésével stb. (Ez a magyarázata annak is, hogy a tej fogyasztói ára emelkedett a legjobban, a vajé, a sajté kevésbé. Vajat és sajtot ugyanis alig-alig készítenek otthon, tehát ez a termelői ellenérdekeltség itt nem, vagy alig jelentkezik.) 'Tévedés azt hinni, hogy az állam most már a piaci viszonyokra bízta a tejforgalmat, a költségvetést ez a termék többé nem érinti. Kiderül ez abból, ha a termelői és fogyasztói árat összehasonlítjuk. A tejüzem a 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 5,15 forintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma csak 2,8 százalék, tehát a tejüzem kivesz minden literből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért „hoz a konyhára”. Még így is nagyjából ugyanannyiért kapja a fogyasztó a boltban a tejet, mint amennyiért a tejüzem a majorban felvásárolta. A tej kezelése azonban költséges dolog. Száz liter tejben ugyanis 87 liter víz van, csupán a többi zsír, a fehérje, az egyéb értékes anyag. (Félreértés ne essék, ezt a vizet nem beleöntik a tejbe, hanem vegyileg ennyit tartalmaz a kifejt tej.) Tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok mellett hatalmas súlytöbbletet kell az üzembe beszállítani, ott hűteni, pasztőrözni, kezelni, tasa- kolni, kiszállítani. Mindehhez jön még a kereskedelmi haszon, mert a bolt az ár tizenhárom százalékát kapja azért, mert tárolja, hűti, eladja a tejet. Ezeket a költségeket az ötforintos eladási ár sem fedezi. Az öt forintból kerek ötven fillér maga a polipack tasak, amelyben hazavisszük a tejet, és közben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, kiszakad stb. A z állam tehát továbbra is dotálja a tej fogyasztói árát. A tejipar — az állami is, a szövetkezeti is — literenként másfélkét forint állami támogatást kap azért, hogy a tasakos tejet öt forintért, a kannatejet 4,50 forintért vehessük meg. A dotációból a tejipar nem gazdagszik meg, mert a nagy költségek miatt az állami tejiparnak haszna alig van. A szövetkezetnek valamivel több, de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távolságok teszik lehetővé. Végeredményben az ötforintos tej is hat és fél hét forintba kerül. A különbséget az állami költségvetés fedezi. Földeák! Béla Védjük a madarakat Arról szeretnék beszámolni, hogy a megyei természetvédelmi bizottság megalakulása óta hogyan kapcsolódnak be a fiatalok erdőink védelmébe. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság az országban elsőként alkalmazott függetlenített madárvédöt, hogy az erdőkben előforduló ritka szárnyasokat a jövő nemzedék számára megóvja. Szentendrey Géza először éveken keresztül a járás általános iskolásait kapcsolta be e fontos munkába oly módon, hogy erdő- gazdasági faanyagból fészekodúkat készítettek. Minthogy ezeknek az odúknak a kezelése és további megóvása rendszeres és szervezett munkát igényel, a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola tanulóiból alakított természetjáró-csoportokat. Vasárnaponként — főként fészkelési időben — meglátogatják az erdei odútelepeket. Remélhetőleg a most szerveződő csoport is önállóan dolgozik már tavaszra. A középiskola KlSZ-szer- vezete örömmel fogadta az erdőgazdaság kezdeményezését, hiszen így a diákok megismerik a környék legszebb vidékeit, a hétköznapi tanulás után egészséges környezetben tölthetik szabad idejüket. Hasznos megállapodás is születőben van: az iskola műhelyében madáretetők készülnek, a diákok pedig az erdő- gazdaságtól pénzt és autóbuszt kapnak kirándulásaikhoz. Urbán Sándor, Tahi Javaslat — villamosügyben A napokban megszüntették Budapesten a Rákóczi úti villamosjáratokat. Kitűnő, gyors, zárt kocsikat közlekedtettek ezen az útvonalon. Ezzel kapcsolatban szeretném sok utastársam nevében javasolni: nem lehetne-e ezeket a modern szerelvényeket másutt beállítani, esetleg a Fehérvári úton. Itt régen HÉV közlekedett, amely az utasokat kivitte a távoli Törökbálintra. Arról nem is szólva, hogy lassú itt a közlekedés — az Andor utcai iparvágány miatt —, de régi, rozoga, huzatos kocsikat is járatnak. Kérjük, vegyéK fontolóra, erre a hosszú útra nem lehetne-e jobb, zárt koKönyvtár és tornaterem A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében 1973. január elsejével megszűntek a művelődési otthonok. Természetesen, ahol a helyi tanácsok vállalták, hogy 1975 végéig a jelenlegi művelődési otthont művelődési házzá fejlesztik, ott a rendelet előlegezte a művelődési ház címet. Az újlengyeliek azonban nem tudták vállalni, hogy a művelődési otthont művelődési házzá alakítják át. Ügy döntöttek, hogy az épületben kap helyet ezután az általános iskola tornaterme, s ide költöztetik az iskola folyosóiról a községi könyvtárat is, valamint az épületben kialakítanak egy ifjúsági klubot. Kell-c idén is kérni a mentességet ? A kötelező betegségi biztosítás bevezetésekor sok ezer arra rászoruló kisiparosnak tették lehetővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon, hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy érvényes-e 1973-ra is. A KIOSZ Országos Központja a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről, és ennek eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a betegségi biztosítási járulék fizetése alóli mentesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételek adottak. így sok ezer kisiparost megkímélnek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az utánjárástól. A döntés egyúttal azt a kötelezettséget rója a mentességben részesülő kisiparosokra, hogy amikor a mentesség feltételei megszűnnek, akkor azt írásban be kell jelenteniük. A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok, mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kérte a járulékfizetés alóli mentesítését. Egyébként a KIOSZ ismételten felhívta a figyelmet: a betegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra. csikat beállítani. Sok ezer erre közlekedő utas egészségét védenék vele. Litavszky János Törökbálint ★ Érdekes javaslatát megfontolásra átküldtük a BKV vezetőihez. Amint válaszukat megkaptuk, ismertetjük a „Postabontás”-ban. Hol a munkakönyv? Egyszerű asszony vagyok. Hatvanegy éves, dolgozni nem bírok, jövedelmem sincs. 1925- től 1937-ig dolgoztam folyamatosan, majd 1946-ban a cukoriparban. A kartali Üj Élet Tsz- ben 1972 augusztusában bekérték a munkakönyvemet leszá- zalékolás végett, és a mai napig sem kaptam vissza. Biztattak, legyek nyugodt, ők majd elintézik. Az SZTK-t is ott fogja a termelőszövetkezet arra hivatkozva, hogy kapok fél hold háztájit. Péter Józsefné Kartal Boros Károlytól, az Üj Élet Tsz elnökétől megtudtuk: a keresett iratok elfekvő okmányként az illetékes SZTK- ban vannak. Rokkantságinyug- díj-igényét elutasították férje 1350 forintos nyugdíja miatt. Az ön igazolt munkában töltött ideje csak 8 év, tehát nyugdíjait saját jogán nem kaphat. A SZOT határozatának száma: B. 12—31 923/1972./11. Az idén január 1-vel életbe lépett módosított nyugdíjjogszabályok egyes rendelkezéseit a heti jogi tanácsokban folyamatosan közöljük. Január 21-i számunkban az ön esetére vonatkozó szabályt is megtalálja. A tettes ismeretlen Nem tudni, mi vezérelte az ismeretlen tettest, aki Nagyká- tán, a Hosszú utca 17. számú ház falára felszerelt postaládában meggyújtotta a leveleket. Az esetről Nagy Ferencné olvasónk így számol be levelében: „Sajnos, a küldemények nagy része elégett, köztük totó-lottó szelvények is voltak. Megáll az ember esze, hogy ilyesmi megtörténhet! Ezek után senki nem meri a levelét és egyéb küldeményét ebbe a levélszekrénybe dobni, mert fél, hogy esetleg ismét rossz tréfa áldozatává válik fontos küldeménye. A következő postaláda igen messze esik ettől a környéktől.” A valóban felháborító esettel kapcsolatban felhívtuk a Budapest-vidéki Postaigazgatóság gazdasági hivatalát. Az esetről eddig még nem tudtak. Sürgősen utánajárnak, s ha nem is találják meg az éretlen tett elkövetőjét, ha szükséges, a postaládát kicserélik. Javítás — határidő nélkül Kérem Önöket, legyenek a segítségemre, mert én már tehetetlen vagyok a gödöllői Gelkával szemben. Tavasz óta immár negyedszer szállították vissza javító- műhelyükbe a hűtőszekrényemet, mivel minden esetben úgy javították meg, hogy csak pár hétig volt üzemképes. Legutóbb december 2-án vitték el a hűtőszekrényt. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy két héttel előtte jelentettük be a hibát. Amikor december 16-án érdeklődtem, mikor lesz kész, azt a választ kaptam, hogy fogalmuk sincs. Módfelett furcsának tartom azt, miszerint minden haza- szállítás alkalmával — anélkül, hogy kipróbálhattam volna — alá kellett írnom egy lapot. Ezzel igazoltam, hogy üzemképes állapotban átvettem. Akik kihozták, sürgettek, mondván, nekik nincs idejük fél órát várni, amíg kiderül, hogy jó-e? A jelek szerint a gödöllői Gelkánál úgy érzik, hogy szívességet tesznek egy-egy javítás alkalmával az embereknek. Pedig erről szól sincs. Hajdú Józsefné Gödöllő Válaszol az illetékes A december 14-én megjelent Postabontásban közöltük Fazekas Mátyás veresegyházi olvasónk panaszát arról, hogy a Veresegyházról induló 4440-es hajnali vonat jéghideg. Azonkívül a váci vasúti megálló kis várótermében a kályha csak dísz, ott sem fűtenek. Kifogásolta továbbá, hogy bármelyik, Vácról Veresegyház felé induló vonatra szállt, általában 20 percet késtek. Kommentálás helyett fűzte hozzá, hogy naponta 25—30 ezer utasról van szó... ★ Tóth János vasútigazgató december 29-i levelében válaszolt olvasónk panaszára. Megállapította, hogy észrevételei nagyjából helytállóak és az okozott kellemetlenségért elnézését kérik. Máris intézkedett, hogy a jelzett szerelvényt és a várótermet a jövőben rendszeresen fűtsék. Ami a vonatok késését illeti: a novemberi menetrendváltozás óta valóban előfordult kisebb- nagyobb pontatlanság. Nem állt rendelkezésre elegendő „toltvontató” mozdony, s ezenkívül emberhiánnyal is küzdöttek. Ezek a problémák már megoldódtak, és január 3-a óta nem lehet kifogás a vonatok pontossága ellen. Akit nem hívtak meg Juhász Béla gombai lakos levelét emeljük ki ezúttal a heti postából: „Naponta olvasom, hogy az országban sok helyen megrendezik az öregek napját. Az üzemek, gyárak, munkahelyek szakszervezeti bizottságai meghívják a régi dolgozókat, meg- ünneplik, és a szeretet jelképeként valamilyen ajándékkal meg is lepik őket. Szép cselekedet ez, az ünnepeltek szeméből még a könny is kicsordul. A jókedvű öregek láttán boldogok lesznek az ajándékozók is. A Gombai Községi Tanács, a Monori Állami Gazdaság és a gombai tsz közösen megrendezte nemrég az öregek napját. Már hagyományos itt, hogy évente megvendégelik az időseket, ajándékcsomagot és a szociális alapból pénzjutalmat és 250—300 forintnyi szociális segélyt is adnak. Sajnos, Gombán a tanács vezetői, úgy látszik, nem ismerik eléggé az összes nyugdíjast. Pedig élnek néhányan: iskolai tanár, iparos, vasutas, üzemi dolgozó, postás stb. Én különböző tisztségeket töltöttem be életemben (tanácstag, tűzoltóparancsnok stb.), de sehonnan se kaptam meghívót az öregek napjára, amelyen a 62—65 évesek minden évben részt vesznek. Lehet, hogy még fiatalnak tartanak, hisz még csak a 76. évemet töltöttem be. Bocsánat, hogy zavartam Önöket soraimmal. Boldog új évet kívánok a szerkesztőség minden dolgozójának, kiváló tisztelettel.” ★ Köszönjük a jókívánságot, szívből kívánjuk mi is viszont: az új évben sok örömet, boldogságot és főleg jó egészséget! Ami az öregek napját illeti, a gombai tsz központi ag- ronómusától, Kovács Páltól megtudtuk, hogy a tsz egyedül rendezte meg az öregek napját december 23-án, de csak tsz-tagoknak és tsz-járuléko- soknak. Jó lenne, ha a tanács összefogna a tsz-szel s az állami gazdasággal, s együtt látnák vendégül a falu összes öregjét, akár tsz-tag, akár nem. Megérdemelnék ezt az apró figyelmességet. Mi is leszünk egyszer öregek, egyedül, elhagyatottan is maradhatunk, s akkor majd nekünk is jólesne a figyelmesség. Szerkesztői üzenetek N. J.-né, Nagykőrös. Problémája annyira személyes természetű, hogy levélben válaszolunk rá. Zs. B.-né, Szigetújfalu. Panaszoslevelét kivizsgálásra elküldtük az illetékes járási főorvoshoz. Amint a választ megkapjuk, az ügyre visszatérünk. ____________^ __________________- ; . ' . Ágynemű-garnitúrák, ágynemű- és lepedővásznak nagy választékban kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben. ■ ■ ' • *- • * ft •. 1 i'jwv* • . • ' • _____j____*____*________'
