Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1973. JANUAR 10., SZERDA HÁZHOZ MEGY A GYERMEKGYÓGYÁSZ Új körzeti rendelők TÖBB SZAKORVOSRA LENNE SZÜKSÉG Előadás a távlati tervskíől Elegyengetik az úttesteket Az áteresz a lakók gondja A FÉK nők klubjának ren­dezésében Kürti András, a városi tanács elnöke tart be­számolót Cegléd távlati ter­veiről, január 29-én, este 6 órakor, a FÉK tv-szobájá- ban. Petőfi­emlékműsor „A virágnak megtiltani nem lehet” címmel, Petőfi Sándor születésének 150 évfordulója alkalmából emlékműsort ren­deznek a FÉK klubjában ja­nuár 25-én, csütörtökön, dél­után fél 3 órakor. Közremű­ködnek: Lorenz Kornélia és dr. Turpinszky Béla, az Ope­raház magánénekesei, valamint Szersén Gyula színművész. Műsorvezető: Sah fán Éva. Cegléden sok panasz éri az úttesteket. Évek során hamu­ból, homokból. hulladékból emeltek dombot rajtuk a la­kosok, nehéz járművek tettek kátyússá sokat, s az óriási lyu­kak. melyekben, mint mond­ják. akár „egy kutya is nyu­godtan elalhatna” akadályoz­zák a forgalmat, rongálják a járműveket, csúfítják az utca képét. Ráadásul egy-egy ki­adós eső után napokig sárten­gerré válik az úttest, mivel nincs összhang a járdák, az azokat szegélyező árkok és a kocsiút között. A Városgazdálkodási Válla­lat ütőre nap mint nap az ut­cákat járja, ellenőrzi a" ok rendjét, a járdákon és utakon engedély nélkül területet fog­lalókat figyelmezteti, s azok­nak is szól. akik nem tartják rendben az árkokat áteresze­ket a ház előtt Szavának több­ször nincsen foganatja. A ház- tulajdonosok csak akkor tö­rődnek a porta utcai rendjé­vel, ha a csapadékot követő sár készteti őket rendterem­tésre. Ebben az évben egy toló la­pos gépet s-eretne vásárolni a Városgazdálkodási Vállalat. Ezzel az úttestek felszínét egyengetnék el a fontosabb, forgalmasabb utcákban. ott, ahol az úttestek szintié már jóval magasabb a járdákénál, és állapotuk meglehetősen próbára teszi a járműveket. Az UTGÉP Vállalat megígérte, hogy segítséget ad a gép meg­vételéhez. üzemeltetéséhez. Nyakunkon a nyirkos, fagyos tél, s bár még csak január kö­zepén járunk, csökkenőben szervezetünk vitaminkészlete. Öltözködésünk gyakran nem a változó időjárásnak megfe­lelő, s ez is a meghűlések egyik oka lehet. A körzeti orvosi rendelők megnövekedett for­galma jelzi: ha influenzajár­vány nines is, a hurutos meg^. betegedések száma emelkedik. Elsősorban a gyengébb ellen­állóképességű idősebbek és a sok ember közt megforduló személyek betegednek meg, cseppfertőzés következtében. Ezért célszerű, ha a beteg né­hány napig otthon marad, vagy, ha erre nincs szükség, lehetőleg kerüli például a mo­zit, az összejöveteleket, hogy másokat ne fertőzzön meg. Emelkedett a táppénzes állo­mányba vett betegek száma. Több receptet váltanak be a gyógyszertárakban, ahol előre­látóan felkészültek a várható nagyobb forgalomra. Cegléden jelenleg tizenkét felnőtt- és hét gyermekor­vosi körzet látja el a la­kosságot. Az országos átlagot tekintve, ennyi körzet elegendő, de a rendelők és várók állapota ki­fogásolható, bár állapotukban az idén javulás várható. A Köztársaság utcában, a volt TÜZÉP-telep helyén, nyi­tottak a követelményeknek megfelelő körzeti orvosi ren­delőt. A Kozma Sándor utcai toronyházak földszintjén egy felnőtt- és egy gyermekkörzet fakói remélhetnek gyógykeze­lést. Ezt a komplexumot la­boratóriummal is ellátják. A Kölcsey téren épülő la­kások földszintjén felnőt­tek és gyermekek számá­ra alakítanak ki rendelőt és várót. A toronyházakban, amint át­adják azokat az építők, meg­kezdődhet a berendezkedés, amelyet a kórház irányít. A hét gyermekorvosi körze­tet jelenleg hat szakorvos lát­ja el. Egy körzetben helyette­sítéssel oldják meg a gyógyí­tást. örvendetes, hogy a külterületet is felosztot­ták egymás közt az orvo­sok, és az ott lakó beteg gyermekekhez — bejelen­tés alapján — kimennek a vizsgálatot elvégezni. A szakrendelések tekinteté­ben kevésbé kedvező a hely­zet. A rendelőintézetre hárul a város lakosságán kívül a környező településeken élők szakorvosi ellátása is. Ez azt jelenti, hogy százezer embert számlál a szakrendelők óriás körzete. így nem csoda, ha gyakori a panasz, a türelmet­lenség, főként azért, mert csu­pán egy ideggyógyász, egy sze­mész és egy bőrgyógyász mű­ködik. Ha például a szeméscorvos szabadságon van, vagy beteg, Cegléden nincs, aki ellássa a rászorulókat. Vagy várhatnak hetekig, vagy mehetnek Nagy­kőrösre, Szolnokra gyógyke­zelés végett. Hasonló a gond a bőrgyógyászaton ite. A múlt év utolsó negyedévé­ben a hivatalos közlönyben megjelent a pályázat az üres szakorvosi állások betöltésére. A városi tanács lakást adna minden letelepülő szakorvosnak, azonban nincs jelentkező. A rendelőintézet minden szakorvosi státusa egyébként sincs betöltve, de más terüle­teken nem ilyen rossz a hely­zet, hiszen a kórházi orvosok a városban is rendelnek. A szakorvos-utánpótlás is a kór­háztól várható, amely 1971-ben nyílt meg. A fiatal diplomá­soknak négy év kell, mire megszerezhetik a szakorvosi képesítést. Jelenleg harmadik évüket töltik a ceglédi kórház­Sóprík a zúzmarát Bár hó még nem esett, a városgazdálkodási vállalat dolgo­zóinak mégis akad söpörnivalójuk: fákról lehullott, tekintélyes mennyiségű zúzmara borítja a földet. Apáli-Tóth Sándor felvétele ban, s jelenlétük reményre jo­gosít a jövőt illetően. Szemé­szeti és bőrgyógyászati osztá­lya a kórháznak nincs, s mi­vel országszerte kevés a sze­mész és bőrgyógyász szakem­ber, sajnos, nehéz megoldást találni egészségügyi ellátásunk e gondjára. Nagy forgalmat bonyolít le a röntgen, következésképp nagy fokú sugárveszély fenye­geti az ott dolgozókat. Az ed­digi zsúfoltság enyhülni fog. Ezentúl különrcndelőben végzik az átvilágítást és a felvételezést. Az egyik berendezést a Kisfa­ludy utcában lévő rendelőben helyezik el. A kórházbeli építkezések kis­sé rejtettek a lakosság szeme elől, mivel az épületek a vá­ros szélén állnak. így kevesen látják, hogy az elmepavilon építése jó ütemben folyik. Már állnak a földszinti falak. Saj­nos, a régi kórházépület átala­kítása valamivel vontatottab­ban halad. Jó lenne ott is gyorsítani a munka menetét. Tamasi Tamás Leltároznak az áruházban A ceglédi áruház ajtajára is kitették az „Elnézést, leltáro­zunk!” szövegű táblát. Előre­láthatólag e hét szombatján végeznek a munkával, s hét­főtől az áruház — új árukkal feltöltve — ismét a vásárlók rendelkezésére áll. Fésületlen gondolatok Előadóest a művelődési központban A hónap végén a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében nagy érdeklő­désre számot tartó rendez­vényekre kerül sor: Fésületlen gondolatok címmel Szentpál Mónika előadóművész mutat­ja be műsorát, melyet Do­monkos Imre tanár állított össze hazai és külföldi írók, költők műveiből. FARSANGI ELŐZETES Flitteres ruhák, modern frizurák Szépítkezés, szórakozás Farsang. Fánk, masrikabál, jókedv, vidámság — hamvazó­szerdáig. Hogyan készül a farsangi vígságokra városunk? A Háziipari Szövetkezet ren­delt ruha boltjában a fogaso­kon flitterrel, csillogó gyöngy, gyei hímzett, díszített kises- télyik igazolják: a lányok, asszonyok új ruhában lejte­nek majd a farsangi bálokon. Hol? Mindenütt, ahol zene sr-ól. A szórakozóhelyeket lam­pionokkal, virágfűzérekkel, szerpentinszalagokkal ékesítik fel. Hajnalig ropják a táncot a fiatalok és — jó alkalom a farsang! — az idősebbek is. „Inkognitóról” a papírboltok gondoskodnak: tetszés szerint lehet választani, ki, milyen álarc mögé bújik. Hét végeken minden hely foglalt a fodrászatokban. A fri­zuradivatról hallottuk: a höl­gyek farsangra merészebb vo­nalú frizurát fésültetnek. A kozmetikusoknál is egymás­nak adják a kilincset. Mert nem mindegy ám. hogy milyen arcot takar az álarc! A szem­héjfesték színét sem könnyű megválasztani. Kék. ezüst, zöld, lila színűek sorakoznak a kozmetikusok polcain. Farsangra készülünk. Vala­mikor a mamák — pláne azok, akik több leányzót is kísértek a farsangi bálokba — szívszo­rongva figyelhették a vidám­ság idejének múlását. Perst-e, csak akkor, ha sokat üldögélt a hajadon, táncos hiányában. Manapság már mindegy, mi­kor kötik be a leány fejét. De azért — titkon — a kislányok reménykednek. Az sem baj, ha Ámor nyila farsang napjain találja el a fiú szívét. (csatári) PIACI PILLANATOK Reggel az iccés soron Egyin.ú'yban a kereslet és a kínálat Reggel, fél hét. Vastag füs­töt eregetve, bepöfögött a cse- mői kisvonat a piactéri meg­állóba. Nem sok dolga lehe­tett a szerelvény kalauzának, mindössze öt-hat asszony szállt le, baromfival, tojással, almá­val megrakott kosarakkal. A törteli „expressz” is befutha­tott már, mert a város köz­pontja felől bátyus asszonyok igyekeznek a piac felé. A zöld­ség- és gyümölcsárus soron még lehet válogatni a helyek­ben, nyolc óra felé is foghíjas sorok várják a vásárlókat ezen a ködös téli reggelen. Fázósan toporognak az áru­sok. Ügy látszik, a háziasszo­nyok is fáznak: alig akad ve­vő. Ki-ki gyorsan megveszi, amire szüksége van, nincs al­kudozás, télies a piaci hangu­lat. Hozzá igazodik az árufel­hozatal és az ár is. A kínálat nem kisebb a keresletnél, zöld­ségből, almából, tejtermékből ki tudják elégíteni az igénye­ket, Talán a baromfipiacon kevesebb az eladnivaló, a megszokott téli piacos napok­hoz viszonyítva. Az iccés so­ron viszont gazdagodott a vá­laszték: a savanyú paprikás üvegek között frissen töltött hurka-kolbász illata csalogatja a vevőket, garmadába rakott fehér és füstölt szalonna tár­saságában. A közös gazdasá­gok elárusító-bódéiban csu­kott ablakok mögött várják a vásárlókat. Nem sokat kell nyitogatniuk azokat az ablako­kat, igaz, „szegényes” a kira­kat is. A Kossuth Tsz standja előtt várakozik három asz- szony a közös gazdaság saját savanyítású, jó ízű káposztá­jára. A bazársoron három kihú­zott ponyvasátor. Pilisről, Al- bertirsáról, Monorról ideme­részkedett árusok rakosgatják portékájukat. Aztán beülnek a sátor mögött veszteglő autóba, ahol a rádió kilenc órát jelez. Van még remény, hisz tíz óra­kor kezdődik itt az élet. Csatári Ilona Szegedi kamarazenekar hangversenye városunkban Vezényel: Vaszy Viktor Vasárnap, január 14-én, este hat órai kezdettel, a szegedi szimfonikus zenekar kamara- zenekara hangversenyt ad Cegléden, a zeneiskola hang­versenytermében. Közremű­ködik Román Zoltán fuvolán és Weininger Richard hárfán. A zenekart Vaszy Viktor ve­zényli. A hangversenyre a bérletek érvényesek. Korlátozott szám­ban jegyek is válthatók az előadás előtt, a helyszínen. Fut a szél magába Irodalmi estek a könyvtár rendezésében A ceglédi városi-járási könyvtár minden évben gaz­dag programot készít a költé­szet és az irodalom barátai­nak. A rendezvényeket népes társaság látogatja, helyet pe­dig, mivel a könyvtár olvasó­terme alig harminc embert tud csak befogadni, a művelődési központban kapnak. Az idei program minden bi­zonnyal népes körönséget vonz majd. Januárban Tompa Lász­lót várják, a Minálunk van­nak fenyvesek című estre. Feb­ruárban Berek Katalin előadó, művész Weöres Sándor versei­ből ad ízelítőt. Fut a szél ma­gába címmel. Márciusban lesz a ceglédi, városi szavalóver­seny. áprilisban, a költészet napja alkalmából, Petőfi Sán­dorra emlékeznek, a Minek ne­vezzelek? címmel tartandó iro. dalmi esten. Májusra Sinkovits Imrét és Gombos Katalint, a népszerű művészházaspárt hív­ja meg a könyvtár. Közgyűlést fari a Tsz SK Pénteken, január 12-én, este hat órai kezdettel tartja évi közgyűlését az Abonyi Ter­melőszövetkezeti Sportkör, a helyi KlOSZ-székházban. A közgyűlésen a múlt évben végzett munkát értékelik, és megbeszélik jövő terveiket. A sportkör elnöksége szíve­sen lát a közgyűlésen minden sportbarátot. Vigyázz, ha jön a vonat! r Uj táblát a rozsdás helyett Madáretetők Mostoha idők járnak az ég madaraira, melyek estefelé csoportokba verődve keresnek menedéket a lombtalan fák ágain. Sokan vannak, akik szidják, szerencsére többen, akik sze­retik őket. Bizonyítják ezt a házak erkélyein, ablakain el­helyezett madáretetők is. Egyi- ke-másika valóságos kis házi­kó. pici, piros tetővel, kis ajtó­nak, aHiknak formázott nyí­lásokkal. A Rákóczi úton, az egyik bérház erkélyén levő madár­etető sok járókelőt megállított már. Formája bármelyik ma­kettasztalon megállná a he­lyét. A kis építmény csakúgy csillog: gondosan lakkozta a tervezője. A verebek, cinkék ugyan csak a belsejébe szórt eleséget értékelik, az arrajá- rók azonban tudják: a madár­etető készítője aranyszívű. Nagy az átmenő forgalom a Rákóczi utat és a Kossuth Fe­renc utcát összekötő Gubody utcában. Reggeltől estig sze­mély- és teherautók futkároz- nak benne. A gépjárművezetők ismerik ennek az utcának a hátrá­nyait, s számolnak azzal is, hogy a Kossuth Ferenc utcá­ban pöfögő vonat előtt gyak­ran vesztegelni kényszerül­nek. Nehezebb a dolguk azok­nak, akik nem ismerik a vá­ros közlekedési rendjét, s azt sem tudják, hogy az utca vé­gén vonat tűnhet fel. Jelzőtábla ugyan van, ha a ferde oszlopon felismerhetet- lenségig agyonrozsdásodott, összevissza hajlítgatott vala­mit annak lehet nevezni. Jó lenne, ha a fontos jelzőtáblát sürgősen újra cserélnék ki, még mielőtt baleset nem adó­dik. Cs. L Oltókészülék — lakástüzekhez Gázzal oltó aerosolos tűz­oltókészülékek sorozatgyártá­sát kezdték meg a Budalakk pusztavámi gyárában. A 400 grammos „háztartási” készü­lék előnye, hogy kis helyen elfér, egy doboz tartalma ele­gendő egy lakástűz eloltásá­ra, oltás közben nem szeny- nyez. Az aerosolos tűzoltó­készülékből folyamatosan ezer darabot készít a gyár. A ke­reskedelem rendelésétől füg­gően, a jövő héten már útnak indítják az első szállítmányo­kat. I i

Next

/
Thumbnails
Contents