Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
1973. JANTJÄR 9., KEDD PEST tUECYE^ szfCiiflap Bér, szakképzettség, három műszak AZ IMI BEN MEGOLDOTTÁK ÉS A BOLTOKBAN IS?! A nőpolitikái párthatározat kibocsátása, majd ezt követően a helyi intézkedési tervek kidolgozása óta sok hasznos intézkedés született a gödöllői járás ipari . és mezőgazdasági üzemeiben a dolgozó* nők élet- és munkakörülményeinek, szo_ ciális helyzetének javítására, szakmai és politikai ismereteik gyarapításának megköny- nyítésére. A legnagyobb figyelmet — mind az intézkedésre jogosultak, mind pedig a dolgozó nők részéről — a bérfeszültség felszámolására, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítésére fordították a járásban. Egyenlő legyen a fizetés Nagy volt a bérfeszültség például az Ikladi Ipari Műszergyárban, ahol a nők többsége szakképzetlen. A párthatározat megjelenése óta agyár gazdasági vezetése összesen 1100 — alacsony havi-, illetve órabéres — munkásnő bérét emelte. A Hazai Fésűsfanó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában —, ahol nők és férfiak azonos munkakörben nem dolgoznak ugyan. —, az állami bérpreferenciát használták fel a nők bérének kiegészítésére: az 1970-ben kapott összeg 56,8 százalékát, az 1971. évi bérpreferenciának pedig 67,3 százalékát fordították a nők béremelésére. Rendezték a munkásnők bérét az aszódi Vegyesipari Ktsz- ben és azokban a .termelőszövetkezeti kiegészítőüzemekben — Vácegresen, Csömörön, Aszódon —, ahol a nők átlagMásfél kilométer vastag ködtakaró az ország fölött A napok óta Európára telepedő nagy nyomású anticiklon az atlanti partoktól egészen 3 Fekete-tenger térségéig borult, csapadékszegény időt hozott. „Eseményt” csak a Skandinávia fölé betört óceáni légtömegek okoznak, melyeknek hatására sok helyen megindult a havazás, sok helyütt azonban annyira enyhe továbbra is az idő, hogy csak az eső esik. Az enyhe légtömegek hatására a balti szovjet köztársaságokban például még az éjszaka sem hűl le fagypont alá a levegő. A Kárpát-medencében, sígy hazánkban is, az Európa nagy részére jellemző nyugodt, csendes időjárás van. Egyetlen különbség, hogy a múlt hót végi derűs időjárásban erősen lehűlt talaj kisugárzásának következtében vastag felhőtakaró telepedett hazánkra. A hét közepéig „elmozdíthatat- lannak” látszó, csaknem másfél kilométer vastag ! felhőtakaró várhatóan ál- ' landósítani fogja a ködöt, ónos szitálásokat, gyenge, rövid ideig tartó havazásokat és a kellemetlen, borult időt. Különösen az utakon közlekedők számára ígér sok megpróbáltatást az elkövetkező néhány nap, mivel a rossz látási viszonyokon kívül az útra ráfagyott pára okozta síkossággal is számolni kell. Oltókészülék — lakás iüzekhez Gázzal oltó aerosolos tűzoltókészülékek sorozatgyártását kezdték meg a Budaiakk pusz- tavámi gyárában. A 400 grammos „háztartási” készülék előnye, hO'gy kis helyen elfér, egy doboz tartalma elegendő egy lakástűz eloltására, oltás közben nem szennyez. Az aerosolos tűzoltókészülékből folyamatosan 100 ezer darabot készít a gyár. A kereskedelem rendeléseitől függően, a jövő hétéin már útnak indítják az első szállítmányokat. Visszamaradt költözők A tél eddigi enyhesége miatt a Fehér-tói természetvédelmi területről még nem költöztek ‘déli tájakra a szürkegémek, a bölömbikák, a csörgő- és tőkésrécék. Az utóbbiakból csaknem tízezer tanyázik még most is a tónál. Hétfőn ritka vendégeket is megfigyelt dr. Be- retzk Péter ornitológus. Százszámra jelentek meg a magas észak lakói, a tundrákon költő zsezsék. Évtizede egyetlen példányt sem láttak a „vadvízországban” ezekből a piros homlokú, barna tollazatú madarakból. Egyébként a csízek rokonai és különös magyar elnevezésüket jellegzetes énekhangjukról kapták. Vadlibák is tartózkodnak rezervátumban, ami januárban szokatlan jelenség. Az észak-európai országokból az ősszel érkezett sirályok sem vándoroltak valamennyien tovább. Visszamaradt csapataik a lehalászott. befagyott tavakon táplálékot már nem találnak, ezért a Tisza szegedi szakaszára járnak élelmet meg a szerezni. Most érdemes felkeresni a Vili., Bacsó Béla u. 49. sz. alatti BEMUTATÓTERMET Gyermekbútorok nagy választékban kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig szombaton 10-től 15 óráig ^íteiK keresete alatta maradt az azonos munkakörökben dolgozó férfiakénak. N&m vonzó Általános tapasztalat, hogy a nők bérezési hátrányainak legfőbb oka: a szakképzettség hiánya. A Kistarcsai Fésűsfonógyárban például mindössze 13 szakimunkásnő dolgozik. Szakmunkásképzés a gyárban nem, csak Budapesten folyik, hetenként kétszer négyórás foglalkozás keretében. A kistarcsai gyár munkásnőit sem ez a fárasztó megoldás, sem pedig a sikeres vizsga esetére kilátásba helyezett ötszázalékos béremelés nem vonzza. Valamivel jobb a helyzet az Ikladi Ipari Műszergyárban, ahol a szakmunkástanulóik 25 százaléka nő. örvendetes előrelépés történt a mezőgazdaságban. A túrái Galgamenti Tsz-ben a párthatározat megjelenése óta 14 nő állattenyésztői, 30 pedig zöldségtermesztői szakmunkásvizsgát tett. Zsámbokon nyolc nő juthatott állatgondozó tanfolyamra. Dányban egész munkacsapatok sajátították el a szőlőtermesztéssel kapcsolatos szakmai ismereteket. Kevés a szakmunkásnő Régi gond — és egy ideig még az is marad — a dolgozó nők éjszakai műszakja. A Kistarcsai Fésűsfonóban például csak 10—15 év alatt, megfelelő műszaki fejlesztés árán lehet megoldani. Az Ipari Műszergyárban egy új szalag beállításával elérték, hogy ma már csak a műanyagüzemben — ott is mindössze tizenöt nőt — foglalkoztatnak nőket éjszakai műszakban. Ezek a munkásnők viszont nem is Szívesen mondanának le a 25 százalékos éjszakai pótlékról. A kisipari szövetkezetek és a tsz-kiegészítőüzemek — amelyek viszonylag kevés nőt foglalkoztatnak — kedvező műszakbeosztást biztosítottak nő- dolgozóiknak. A munkásnők szociális-higiéniai körülményei még ma is az ipari üzemekben a legjobbak. Néhány termelőszövetkezet — például a kartali, a vácszentláselói, a zsámboki, az ikladi és a mogyoródi tsz — már gondoskodott megfelelő fürdöről-öltözőről dolgozóinak. Ugyanezt a gondoskodást várják a kereskedelemben dolgozó nők is, mert helyenként nemhogy a tisztálkodás, átöltözés lehetőségei korlátozottak, hanem még a fűtés sincs megoldva. ny. é. / Saláta 1800 négyzetméteren A Galgamenti Tsz túrái kertészetében szedi k a salátát, amit folyamatosan szállítanak a piacokra. Gábor Viktor felvétele Gépesítették a rakodást Egymillió tonnával nőabauxittermelés - Önjáró bányagépek Ebben az évben nyolc százalékkal növelik termelésüket bauxitbányáink. Ez a kapacitásbővítés része annak a nagyszabású programnak, amely szerint 1971—1975 között a magyar—szovjet alumínium-egyezménynek megfelelően évi egymillió tonnával nő a bauxitterme- lés. A számottevő többletet új bányák,. nyitásával és fokozott műszaki fejlesztésselbiztosítják. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tájékoztatása szerint jó ütemben haladnak a bauxitbányák nyitási munkálatai a Bakonyban és Fejér megyében egyaránt. Jelenleg öt új lelőhely feltárása van folyamatban. Utolsó szakaszához érkezett hazánk legnagyobb bauxit- lelőhelyének feltárása is, a Halimba III. s jövőre már évi 600 000 tonna bauxitot ad. A beruházások mellett a termelés növekedéséhez hozzájárni a nagyszabású műszaki fejlesztés is, amely a termelékenység növekedését és a jobb munkakörülményeket biztosítja. A rakodást már 94 százalékban gépesítették, zömmel korszerű távvezérlésű svéd gépeket alkalmaznak. A legközelebbi tervekben a fúrás további gépesítése szerepel: olyan önjáró gépeket vásárolnak, amelyek 2—3 munkahelyen végzik el rendszeresen ezt a megerőltető munkát A bauxit tulajdonságainak az eddiginél jobban megfelelő robbanóanyagot is kutatnak. A bauxitbányák műszaki fejlesztőinek legnagyobb eredménye a korszerű víztelenítési eljárás kidolgozása volt az elmúlt években. Az új módszer rendkívül hatékonynak bizonyult és a tervek szerint ebben az évben mór valamennyi bauxitbányában alkalmazzák. Hálók — uborkafáknak A Szegedi Kemderfonó ée Szövőipari Vállalat külön lege hálókat gyárt a nagyüzem melegházi kertészek számára. Ezeknek alkalmazásával valóságos „uborkafák” alakíthatók ki. A vékony poliamid szálakból géppel megkötött hálókat vízszintesen kifeszítik, ezekre kapaszkodik fel az uborka. Ezek a hálók egyébként alkalmasak más kertészeti növények nevelésére is. Ebben az évben körülbelül egymillió négyzetméter „uborkaihálót” gyártanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Több gyümölcslé9 táplálóbb takarmány új enzimekkel A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben új eljárást dolgoztak ki, különleges, úgynevezett pektinbontó anyagok előállítására. Ezekkel az enzimekkel a gyümölcsök rostos anyagait fel lehet „lazítani”, s így a konzervipari feldolgozás A hókai Hollók l/~diójában nem is a te tör- ' téneted, kanyargó sorsod egyik sarokköve, legfeljebb, te csak bekéretöztél ebbe a mesébe. A Holló-családról szól a följegyzés, az ő életük, annyi közöd van hozzájuk mindösz- sze, ahogy egyik család sorsa érintkezik a másikéval. A kígyóként összezáró körök valahol metszik egymást. Az éppenhogy nővé serdült, tizenöt éves forma leány szólított meg egy termetes paraszt menyecskét, vállalna-e kisfiút dajkaságba? Ez a Holló Lajosné, született László Erzsébet, megsajnálta a lánykát, mivel javában tombolt a tél, s annyira alázkodó volt a nézése, bizonyára megsejtette, hogy leányanyán kell segíteni. Vállalt ő máskor is idegen porontyot dajkaságba, mivel annyira szegény volt. Így jutottál Kákára Hollóékhoz, La- joskájukkal együtt neveltek — mintha sajátjuk lennél — hároméves korodig. Az ok, amiért anyádtól elszakadtál, az önfejű, zsarnok nagyapa közbeavatkozása: nem értett egyet leánya házassági tervével. ö kényszerítette az anyát erre az elszánt lépésére. 'T'itkos erejű ital az anyatej, áthangolja a természetet, gyakran a gondolkodás mechanizmusát is. Így lettél érzéseid legjavában Holló-gyerek. Nehezen szakadt el neveltjétől a dada, évekig ellátogatott hozzátok, kanavászba csavart puttonyban hozta neked a vérbélű dinnyét. Ügy néztél rá a magasba, mintha ő lenne igazi anyád. Elvállalta ő mások gyerekét is dajkaságba, így hozta a szükség, de csak téged szeretett a többi közt, ezt jó korán megérezted. Öt gyereket is szült idősebb Holló Lajosnak, mikor világra hozta a hatodikat, belepusztult. Gyönge szálon függött az anyák élete akkoriban. Gizella, a kislány, szerencsésebb volt. Ö megmaradt. 'T’ejtestvéred, ifjabbik Holló Lajos már nem él. A második világháború — egészségét rabolta el. öt keserves év után, hogy hazaengedték, szűkös haladékot kapott a sorstól. Magaültette apró szőlejét ka- pálgatta. A halálos ágyán mondotta Ágnesnek, a feleségének: „Csajc téged sajnállak itthagyni, meg a szőlőt, amit följavítottam. Ti voltatok minden örömöm.” Téesznyugdíjas öregasszony Agnes. Idelátogatsz hozzá Kákára, rokonod ő is, annak tartod a tejtestvéred hitvesét. Fehér haját csókolod meg, ahogyan belépsz a templomtisztaságú konyhába, az az érzésed, hogy egykori dajkád öleled, László Erzsébetet. Tpgyütt ballagtok Gizellához, a hatodik Holló-gyerekhez, aki anyja életét cserélte, hogy létezzen: Ö se fiatal, ötvenkét éves, csinosított, kertes házban él. Feri fia sebészorvos egyik fővárosi klinikán, a moszkvai Lomonoszov Egyetem volt növendéke, éppen a szabadságát tölti anyjánál. Szűkszavú, fürge asszony. A fiú korán kopaszodó, erős nézésű. Bekecsben jár, a kókai elődöket mintázza a mozgása is. Ahogy a testes demizsont megbillenti, sűrű-marasztalón töltöget a poharadba. A Holló-család büszkesége az orvos utód, a legifjabb hullám, szétzúzta az áttörhetet- lennek hitt torlaszokat. A sokgyerekes László Erzsébet, a te dajkád, nem tudja, miféle kárpótlást kapott korai haláláért. Hunyadi István során az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségű gyümölcsléhez juthatnak. Az enzimekkel elérték azt is, hogy a friss gyümölcslé derítése, a folyadékban lévő növényi részecskék leülepítésesem okoz gondot. Az intézet útmutatása nyomán a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetben sikeres üzemi próbák után, nagyobb mennyiségben állították elő a pektinbontó enzimet. Az intézet munkatársai számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy, ha országosan bevezetnék az új anyag felhasználását, milyen gazdasági eredményeket érnének el az üzemek. Amennyiben például egymillió mázsányi borszőlőt kezelnének enzimekkel, öt százalékkal több, azaz 35 ezer hektoliter musthoz jutnának. Az almaié előállításánál is jő szolgálatot tesz a gyümölcs rostjainak „felpuhítása”; ezzel az eljárással 24 ezer tonnányi, egyébként erre alkalmatlan, almát lehetne felhasználni gyümölcslékészítésre. A mál- nalégyártásnál mintegy 6—7 százalékkal lehetne növelni a présekből kijövő gyümölcslé mennyiségét és a feketeribizLi- szörpök gyártását is korszerűsíteni lehetne. A kutatók most azt tervezik, hogy szovjet tapasztalatok nyomán, a magas rosttartalmú takarmányokhoz keverik az enzimet és ezzel a takarmányban lévő tápanyag eddig nem értékesített részét is „hozzáférhetővé” teszik az állatok számára. t
